Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-22 / 18. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 67. évfolyam 18. szám 1977. lanuár 22., szombat Ara: 80 fillér Kádár János fogadta a Mexikói Kommunista Párt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken az MSZMP KB székházában fogadta a Mexikói Kommunista Párt küldöttségét, amely Arnoldo MartinezVerdugo főtitkár vezetésével tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleménycserét folytattak pártjaik tevékenységéről, a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, valamint a két testvérpárt együttműködéséről. Megerősítették pártjaik szolidaritásót a chilei és a többi latin-amerikai népnek a fasizmus erői elleni harcával. A találkozón részt vett Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és dr. Nagy Gábor, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. (MTI) Megkezdődtek a téesz zárszámadó közgyűlések Nehéz év a Komszomol Tsz-ben Kéziszerszámok korszerűbben Egy kalapácsütés, egy forint megtakarítás Gondos, igényes munka elképzelhetetlen könnyű, szép és jól forgatható szerszámok nélkül. E kívánalmakhoz igazodnak a kereskedők óhajai, végső fokon a műszaki fejlesztők elképzelései. ÉrtI hető tehát, hogy a Szegedi Kéziszerszámgyárban évről cvre ezek a legfontosabb szempontok az új termékek létrehozásakor, s a régiek változtatásakor. Majdnem húszféle gyártmánycsoportot alkotnak az üzemben készített szerszámok, a darabszám milliókban fejezhető ki. A mindenki által ismert egyetemes fogóból — több méretben és még többféle1 kivitelben — egymillió 100 ezer, kombinált anya- és es csőfogóból negyedmillió, íaposfogóból 70 ezer darab Ítészül el Szegeden, de még folytathatnánk a fogóféleségek fölsorolását, összességében sok százezret gyártanak metszőollókból, fém- és ágfűrészekből, csavarkulcsokból, menetmetszőkből, csavarhúzókból. Hozzájárulnak a járműprogram megvalósításához azzal, ' hogy apróbb autóbusz-alkatrészeket is előállítanak precíziós öntödéjükben. Sikeresnek mondható a Szegedi Kéziszerszámgyár számára az 1976-os év: teljesítették termelési előírásukat, a vártnál nagyobb nyereséget képeztek, s amint tervezték, termékeik felét exportálták. Nyugatra valamivel több jutott, mint a szocialista országokba, s még inkább így lesz ez az idén. A termelési érték-terv 1977re: 118 millió forint, vagyis magasabbra állították a mércét a kéziszerszámgyáriak. Ehhez jelentős korszerűsítéseket kell megvalósítani. Másfél millió forintba kerül az új izzítókemence, amelyet a Drégelypalánki ISZ készített az UVATERV tervei alapján, s amelyet még az idén üzembe helyeznek a precíziós öntödében. E technológiai korszerűsítés már nagyon sürgető, a régi kemencébe kézzel rakják be az anyagot, ugyanúgy veszik lei, így tehát nem ragyogóak a körülmények, amellett nagymérvű az energiapocsékolás is az elavult 'berendezés miatt. Évente két és félmillió alkatrészt gyártanak a precíziós öntödében. Egy-egy darab súlya átlagosan 8—10 deka. Széles a skála: autóbuszokhoz ajtózár, ajtópánt, élelmiszeripari gépekhez apró alkatrészek, bányászathoz fúrófejek, a mezőgazdaságnak láncok. Tavaly még a FÉG kovácsolta a szegedi gyár számára az egyetemes fogók szárainak felét, immár azonban e feladat megoldása is utóbbira hárul. Vagyis Szegeden egymillió fogónyéllel többet kell kovácsolni. Mindehhez területet adni és gépsort vásárolni még különösebb nehézség nélkül tudnak, ellenben szakember dolgában már rosszabbul állnak, minthogy kovácsot- találni kevés vállalatnak sikerül. Várhatóan az anyagok beszerzése sem lesz sokkal könnyebb. Mégis hasznos volt a kovácsolás átadása, mivel Szegeden lényegesen kisebb önköltséggel állítják elő a nyeleket, mint a FÉGnél Ügy számítják: minden kalapácsütés egy forint megtakarítást eredményez. Egész sor további intézkedést hajtanak végre, hogy a termelést előnyösen változtassák. A forgácsolóban kicserélik a marógépek zajos, pneumatikus motorjait, régi gépeket korszerűsítenek pneumatikus elemekkel. Így energiát takarítanak meg, s a nehéz fizikai munkát csökkentik. Szervezési fejlesztésként előre lépnek az anyagmozgatással: targoncákat, teherautókat vásárolnak, az edzőműhelyben pédig függőpályát építenek, s hozzá futómacskát szereznek be. Akad éppen elég javítanivaló a szociális körülményeken is. Két éve látott hozzá a Szegedi Építő Szövetkezet az ebédlőt, fürdőt öltözőt magába foglaló létesítmény építéséhez. Az étkezdét — ideiglenes KÖJÁLengedéllyel — máris használják, az építés befejezésé' májusra várják. Remélhetőleg nem csalódnak. Sz. J. Somogyi Károlyné felvétele A Komszomol Tsz közgyűlésének résztvevői a vezetőség beszámolóját hallgatják Az előző esztendő eredményeinek gondos összegezése és elemzése után megkezdődtek a zárszámadó közgyűlések a termelőszövetkezetekben. Az elkövetkező hetekben minden szövetkezetben a tagok elé terjesztik a vezetőség beszámolóját, hogy a gazda felélősségével jóváhagyja azokat, és a szükséges következtetések levonásával az idei termeléshez jó föltételeket teremtsen. Tegnap a 'szegedi Komszomol, á mindszenti Tiszavirág Termelőszövetkezet,' valamint a szentesi AGROHÉV tartotta meg közgyűlését. Szorgalmukért, a közös gazdasághoz való ragaszkodásukért bármikor érdemes jó példaként emlegetni a gyálaréti Komszomol Termelőszövetkezet tagjait. A szorgalom igen sokszor a szó legszorosabb értelmében ls küzdést jelent, hiszen a szövetkezet adottságaiból egész sor hátrány is következik. Kis termelőszövetkezetről van szó, mindössze 459 hektáron gazdálkodik, és igen gyakran szorongatja a belviz. A dolgozó tagok száma csupán 70, a tegnap délelőtt tartott közgyűlés 72 résztvevővel tehát népesnek számított. A dicséretet érdemlő szorgalomnak köszönhető, hogy most is eredményes évet zárt a - közös, gazdaság. A növénytermesztés közel 400 ezer foi;in.ttal sajnos kevesebbet hozott, mint amennyi a térvben szerepelt, és ez az öszszeg a kis szövetkezetben nagy kárnak számít; az állattenyésztés sem pótolhatta korábbi lemaradását. Bár jó előkészítő munkájuk eredményében bízva az év elején még nagyiszérű termésre számítottak,. érdemes azonban visszaemlékezni Csorba Mihály elnök beszámolójának néhány mondátára: „Foghatnánk a gyenAcs S Sándor feli-étele Egyetemes fogókat marnak a nemrég korszerűsített forgácsológépen Felavatták az Athenaenm Nyomda új mélynyomó tizemét Az Athenaeum Nyomda új, színes mélynyomó üzemét pénteken avatták fel a X. kerületi Kozma utcában. Az avatóünnepségen részt vett Győri Imre, az MSZMP KB titkára, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, Keierü Jánosné könnyűipari miniszter, dr. X'árkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Keserű Jánosné beszédében hangsúlyozta, hogy bár még félidejéhez sem érkezett a nyomdaiparnak az évtized elején kidolgozott hoszszabb távú fejlesztési programja, de máris érezhető a megújhodás. Több nyomda géocseréket, üzembővítéseket hajtott végre, s egyre korszerűbbek a munkakör'ü. mányek. Tíz vidéki nyomdaüzem rekonstrukciója fejeződött be. további négynél m-gkezdődött a jobb minőségű megvei lanok előállítását szolgáló bázisok létrehozása. A miniszter szólt arról is. hogy az V. ötéves tervidőszakban létrejövő kapacitások már lehetőséget nyújtanak arra, hogy a zömmel belföldre dolgozó nyomdaipar fokozza exportját. Győri Imre, az MSZMP KB titkára, a Köznonti Bizottság és Kádár János nevében köszöntötte a részvevőket, az új üzem tervezőit, kivitelezőit. A nyomdaipar valamennyi dolgozóját. — Napjainkban a tömegkommunikáció viharos fejlődésének korszakát éljük. Ma már minden családnál ott a rádió és szinte minden otthonban a televízió — mégsem csökken, sőt növekszik az érdeklődés a nyomtátott kiadványok, a naoilapo'r, a folyó'ratok, a könyvek iránt. Ezt a felfokozódott érdeklődést csak megfelelő anyagi, te-hnikai feltételek mellett lehet kielég;teni. Ez az üzenrítaiás nemcsak a nyomdaipar és n°m is csak a magvar ioar ünneDsége. Unneoe ez szélesen kibontakozott kulturális for. rada'munknak is, amely most na"vzerű anyagi-te-hnikai bázissal gnz-tsgo-'ott — A nagy múltú Athenaeum Nyomda, a felszaha. dúlás óta mindig megállta helyét a termelő és a politikai munkában, ennek elismeréseként tüntették ki 1975ben a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel. Bízunk aoban, hogy a továbbiakban j? méltó marad múltjához, eredményeihez, megőrzi a hazai nyomdaioarban elfoglalt rangos helyét, s méltón betölti kultúrpolitikai hivatását. Győri Imre üdvözlő beszéde után a könnyűipari miniszter átnyújtotta Soproni Béla vezérigazgatónak a Munka Érdemrend arany fokozatát, egy dolgozót a Munka Érdemrend ezüst, hárma! a bronz fokozattal tüntette!: ki. A kivitelezésben élenja. rók közül számosan részesültek a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben Többen kapták meg az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. amit Sárosi Jánor építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes nyújtott át. (MTI) gébb eredményeket az időjárásra és a belvízre, de hn őszinték akarunk lenni, akkor el kell mondanunk, hogy nem volt jó minőségű vetőmagunk, műtrágya sem volt elegendő" — mert az előző, igen nehéz esztendő utóhatásaival a kis szövetkezet nem tudott megbirkózni. A jövedelem jelentős részét bérei? kifizetésére kell fordítaniuk, beruházásra, korszerűsítésre, gépek vásárlására igen keveset tudnak tartalékolni, állami hiteleket nem vesznek igénybe. A szövetkezet évi nyereségé 712 ezer forint volt. A nagyüzemekben szokatlanul kicsi szám is nagyobb 150 ezerrel, mint 1975ben volt. Tartalékalapra egymillió, fejlesztési1 alapra 330 ezer forintot tettek félre. A tízórás — valóban keményen megdolgozott — munkanap bére 130 forint. A búza és a kukorica is keveset termett, váratlanul jól fizetett azonban a kender. A 102 mázsás átlagtermés 32 ezer forint árbevételt hozott hektáronként, összesen 1 millió 363 ezer forintot. Azt tervezik most, jövöra még több kendert termelnek. Régóta asszonyok szövetkezeteként emlegetjük a gyálaréti téeszt, egyre világosabban látszik azonban, hogy a kézzel végzett munka, bármilyen szívós akarattal is párosul, a jól gépesí.ett, korszerű mezőgazdasággal nem tudja fölvenni a versenyt. Elgondolkodtató adat a tegnapi közgyűlés beszámolójából: betegségi segélyekre egy év alatt 215 ezer forintot kellett kifizetniük. A gyálaréti pártházban tartott közgyűlésen réázt vett Berta István, a szegedi pártbizottság és dr. Hovorka István, a városi tanács osztályvezetője és Vass Lajos, a termelőszövetkezetek erüleli szövetségének munkatársa is. Régi, kedves hagyományt követve, a közgyűlésen mondott köszöneet a vezetőság a nyugdíjba vonuló Bende Imrénének, Kiss Lajosnénak és Simon Józsefnek eddigi jó munkájáért. >