Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-15 / 296. szám

2 Szerda, 1976. december 13. Megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) mus viszonyai között mind korszerűbben él, dolgozik és gondolkodik, mindinkább összeforr kipróbált harcostársával, az ipari munkássággal, világnézeté egyre határozottabban szocialista. Ez megmutatkozik abban a szilére helytállásban, amit nehéz helyzetekben nemegyszer tanúsított, s nem kevésbé abban, hogy falun is egyre tömegesebben követik a munkásosztály nagyszerű kezdeményezését, a szocialista brgddmozgalmat, amely — több felszólaló révén — Itt Is hallatta hangját. Az is sokatmondó tény, hogy a termelőszövetkezeti tagok közel egytizede pártunk tagja, és a parasztság soraiból sokan kerültek és kerülnek a hatalom, az államigazgatás és a gazdasági irányítás vezető posztjaira. Kedves Elvtársak! A nemzetközi helyzetet most csak röviden érintve elmondhatom, hogy hazai építőmunkánk feltételei e tekintetben Ls biztosítottak. A nemzetközi helyzet alakulására mind nagyobb befolyása van korunk három nagy forradalmi erejének, a szocialista világrendszernek, a tőkés világ munkásmozgalmának és a nemzetközi felszabadító mozgalmaknak. Nemzetközi tevékenységünk megfelel népünk szocialista törekvéseinek, nemzeti érdekelnek. A szocialista országok aktív, kezdeményező külpolitikát folytatnak. Ennek kiemelkedő állomása volt a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi, bukaresti ülése. Elveinknek megfelelően mi is Igyekszünk közreműködni a szocialista országok közös külpolitikai fellépéseiben. Pártunk és kormányunk aktív nemzetközi tevékenységet folytat: a Magyar Népköztársaság államközi kapcsolatai kielégítően fejlődnek. Hogy csak a legutóbbi hetek, hónapok eseményeire emlékezve említsek néhány példát: jól szolgálta kapcsolataink erősítését Losonczi Pál elvtársnak Venezuelában, Peruban, Panamában és most Indiában, Lázár György elvtársnak; a Lengyel Népköztársaságban, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban tett látogatása. A békés egymás mellé tt élés politikájának gyakorlat' megnyilvánulásaként ái lékeljük Urho Kekkonen finn köztársasági elnök magyarországi látogatását, Illetve a magyar—osztrák kapcsolatok erősítését szolgáló legutóbbi bécsi tárgyalásainkat Kreisky kancellár úrral 01 az osztrák politika többi vezetőjével. Várakozással tekintünk az 1977-es belgrádi értekezlet elé. Szilárd meggyőződésünk, hogy akkor töltheti be feladatát, ha nem kölcsönös reklamációk beterjesztésének színtere lesz, hanem ha felelősen összegezi az elért eredményeket, és a továbblépés útjait-módjait kutatja fel és jelöli meg. együttműködni azokkal is, akik bár nem tartoznak a nagyüzemekhez, részt kívánnak venni a lakosság ellátását is szolgáló mezőgazdasági árutermelésben. A szocialista mezőgazdaság nem régi hajtásai a szövetkezeti melléküzemágak. Pártunk, kormányunk álláspontja ebbeh a kérdésben is világos. Ismeretes, hogy kezdetben a melléküzemágak rendeltetését félreértve, előfordultak túlzások, nem kívánatos próbálkozások is. Aligha lehetett, például, mezőgazdasági eredetű üzemágnak felfogni a parkettacsiszolást és lakkozást, a golyóscsapégy-gyártést, a nyomdaipari munkát és a hasonlókat Ezeket helytelenítettük. Helyeselünk és támogatunk viszont minden olyan törekvést amely szorosan a termelőszövetkezetek tevékenységével függ össze, mint például a gépek javítása saját műhelyekben, építőipari feladatok ellátása, és legfőképpen saját termés élelmiszeripari feldolgozása. A mezőgazdasági termelé6továbbra is szigorúan betartiiyen irányú fejlesztése a juk a "bevált szövetkezetpoliszoclalista mezőgazdaság fej- tikánk alapelveit: az finkénlódésében új szakasz kezde- (eesé fokozatosság, az tét jelenti. Ezen az uton is , 7 „ azonban csak akkor halad- önállóság, a demokratizmus, natunk előre sikeresen, ha az anyagi érdekeltség elvét. Á szövetkezeti demokráciáról Legfőbb tényező: a jobb munka A nehézségek ellenére is: fejlődés Kedves Elvtársak! Rövidesen véget ér az 1976-os év, az ötödik ötéves terv első esztendeje. Pártunk Központi Bizottsága két héttel ezelőtt megvonta az idei munka mérlegét, és meghatározta a további teendőket. Országgyűlésünk csütörtökön ugyanezekről a kérdésekről tárgyal. Központi Bizottságunk megállapította, hogy bár az 1976. évi tervben kitűzött fő mutatókat — előreláthatóan — nem érjük el teljes mértékben, népünk a párt XI. kongresszusának Iránymutatásait követve, eredményesen dolgozik. Igaz. munkánkat az utóbbi két-három évben nehezítette a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint az Idén a mezőgazdaságot sújtó szélsőséges Időjárás. A népgazdaság azonban a nehezebb féltételek ellenére ts fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerényebb mértékben Is, de emelkedik a lakosság életszínvonala, Javulnak életkörülményei. A mezőgazdasági termelés ugyan a számítások szerint nem éri, el az ez évre tervezett emelkedést, a tavalyival lesz azonos, de a késői kitavaszodást, a kétszeri fagyot, az aszályt is figyelembe véve, ez még így is nagy eredménynek tekinthető. Kiváltképpen akkor, ha arra gondolunk, hogy néhány évtizeddel ezelőtt hasonló természeti csapások 20 —30 százalékos visszaesést okoztak. Most viszont rekord búzatermést takarítottunk be, a tavalyi hullámvölgy után növekedett a sertésállomány, a tehenenkénti tejhozam, javult az állóeszközök kihasználása, csökkent a parlagterület. Az Idei, mostoha természeti viszonyok között végzett nagy és eredményes munkáért teljes ePsmerés Illeti meg n termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok dolgozóit, mlndezokat. akik a mezőgazdaság munkáját segítették. Kedves Elvtársak! A mezőgazdaságban — az idei elmaradást is behozva — 1977-ben egyetlen év során hét-nyolc százalékkal több terméket keli előállítani. A feltételek a terv teljesítéséhez adottak. A kezdet nem r< ssz. Az őszi mezőgazdasági munkálatokat rendben elvégezték, a vetések szépen fejlődnek, a gépek, a különböző anyagok rendelkezésre állnak. A gazdasági szabályozó eszközök megfelelőek, alapvető módosításuk nem szükséges. Külön intézkedésekkel ösztönöztük a zöldség- és gyümölcstermesztést. a sertéstenyésztést, az öntözés fejlesztését, a kisárutermeléSt. A párt és a kormány tehát minden lehetséges módon elő akarja segíteni a mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megvalósítását A következő Időszakban az egész népgazdaságban, így a mezőgazdaságban is. legfontosabb feladat a termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. A magyar mezőgazdaság a termelés egyes tprtlletelh a ranglista élvonalába került; más ágazatokban azonban csak sereghajtók vagyunk, így például az egy főre jutó hústermelésben a KOST és a Közös Piac országaival egybevetve egyaránt elsők vagyunk, tojástermelésben másodikok. a búza és a kukorica termesztés hektárhozamával is már az első harmadba tartozunk. Gyengék vagyunk azonban a sertéstenyésztésben, s a tejhozamot és néhány szántóföldi növény termésátlagát nézve ls még bőven van behozni valónk. Biztosak vagyunk benne, hogy a korszerű eszközök mind tömegesebb bevezetésével, a munka magasabb színvonalú megszervezésével a szocialista mezőgazdaság képes a gyons fejlődésre, s még nagyok a tartalékai. A meglevő lehetőségeink jobb kihasználásával összefüggésben kívánok szólni a háztáji gazdaságokrój. Az eddiginél következetesebben kel] érvényesíteni azt az elvet. hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a közös és a háztáji szerves egységet alkosson. Támogatni kell a termelőszövetkezetek és tagjaik között azt az együttműködést, amelynek keretében a tagok háztáji gazdaságukban szerződéses alapon elsősorban állatot nevelnek és hizlalnak, zöldséget és gyümölcsöt termelnek, s ily módon bővítik a szövetkezet árutermelését. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok Igyekeiaeoek A gazdasági hatékonyság növelésének is a jobb munka a legfontosabb tényezője. Az egyre többre képes technika működtetéséhez a mezőgazdaságban is mind fokozottabb szükség van az ember szakismereteire, szorgalmára, fegyelmére. Nagy tartalék rejlik a vezetés, az irányítás színvonalának emelésében. A szövetkezeti vezetők többsége Jó felkészültséggel, felelősséggel, a tagság bizalmával jól sáfárkodva Végzi a dolgát, sokszor nehéz és bonyolult körülmények között. Most arra van elengedhetetlen szükség — és éz egyaránt érdeké a tsztagságnak, az egész népnek és á népgazdaságnak —, hogy a vezetés színvonalának emelésével adjanak új lendületet a fejlődésnek. Tisztelt Kongresszuí! A szocialista társadalom további menete szempontjából elsőrendű kérdés, hogyan alakul a mezőgazdaság jövője. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság rendszerünk szilárd bázisa a falun. Széles társadalmi, gazdasági, politikai alapja van annak, hogy a mezőgazdaságban a fejlődés évi növekedési ütemé a szocialista mezőgazdaság másfél évtizede során megduplázódott, megháromszorozódott. A fejlettébb agrotechnika, az erősödő termelési kedv még a váratlan természeti tényezőkkel 6zemben is növelte a mezőgazdaság ellenállóképességét. Ha nyíltan beszélünk a nehézségekről, annál több okunk és jogunk van azt Is elmondani, hogy húsból ma ötven százalékkal, tojásból .< hetven százalékkal, cukorból negyvenöt százalékkal, zöldség- és gyümölcsfélékből tizenöt-húsz százalékkal többet fogyaszt az ország lakossága, mint tizenöt évvel ezelőtt, az átszervezést megelőzően. Ez az új szocialista mezőgazdaság nagy érdeme. A mezőgazdaság tehát hozzájárult, hozzájárul az életszínvonal emeléséhez. Eközben a párt politikájának megfelelően az egész társadalom anyagi helyzetének általános javulásával együtt javult a mezőgazdasági dolgozóké is; a munkások és a parasztok jövedelmének színvonala már esztendők óta gyakorlatilag egyenlő. A szövetkezeti dolgozók a munka szervezettségében, a munkafeltételekben és szakmai ismeretek dolgában is közelebb kerültek a munkásosztályhoz. Ebben a teremben Jelen vannak»szép számban a szövetkezeti mozgalom veteránjai, kipróbált harcosai, és mai legjobb képviselői. Nagy dolog, hogy elmondhatjuk: azok, akik részt vettek a mezőgazdaság szocialista átszervezésének nagy munkájában, moet jóleső érzéssel gondolhatnak arra. milyen rövid idő alatt mekkorát emelkedett a hajdan annyira elmaradt magyar falu, benne a szocializmus útjára lépett magyar parasztság. A magyar kommunisták és legjobb szövetségeseik, mindazok, akik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létrehozását kezdeményezték, és végbevitték, most emelt fővel és tiszta lelkiismerettel állhatnak népünk előtt, mert mindaz, amit a parasztságnak megjövendöltek, igaznak bizonyult! Folytatjuk jól bevált agrárpolitikánkat Tisztelt Kongresszus! Közismert, hogy országunk fejlődésével, a szocialista iparosodás előrehaladásával a mezőgazdaság részaránya a népgazdaságban mind a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulást, mind a foglalkoztatottak számát tekintve csökken. De hadd jelentsem ki e fórumon ls nyomatékosan, hogy nem csökken, sőt növekszik a mezőgazdaság • jelentősége. Folytatjuk jől bevált agrárpolitikánkat. Továbbra is alapvető feladatnak tekintjük a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztését, a gazdálkodás belterjesítését, azoknak a vonásoknak az erősítését, amelyek megfelelően egyeztetik a tagok érdekelt az össztársadalmi érdekekkel. Lényegesnek tartjuk a termelési és értékesítési biztonságot, az anyagt érdekeltség rqegfelelő érvényesítését. A parasztság jövedelmének a munkásságéval arányos fejlesztésére törekszünk, szociálpolitikai tekintetben pedig a teljes azonosság fokozatos közelítésére. Pártunk és kormányzatunk mint eddig, a lehetőség szerint a jövőben ls megad minden szükséges támogatást a mezőgazdaságnak. Tovább erősítjük a mezőgazdasági termelőszövetkezeteit szocialista jellegét. A szövetkezeti tulajdon szocialista tulajdon, amelynek szilárdítása és fejlesztése fontos feladatunk. Az 1967-ben alkotott földtörvényt érvényesítve nagy lépést tettünk előre a szocialista földtulajdon és földhasználat egységének megteremtésére. Az általuk használt földnek ma már csaknem a fele a szövetkezetek tulajdona. Ezt a hosszú Ideig lartó és türelmet igénylő folyamatot a jövőben ls támogatjuk. A termelőszövetkezetek szocialista jellegének erősítése többirányú feladat. A szövetkezeti földtulajdon részarányának növekedésén túl kifejezésre kell jutnia a vállalatszerű gazdálkodás erősödésében; a nagyobb tervszerűségben; a munka magasabb szervezettségében; a szövetkezeti demokrácia és ellenőrzés teljesebbé tételében; a szocialista elosztási elvek következetes érvényesülésében, a szövetkezeti tagság szocialista tudatának fejlődésében egyaránt. Most a fő feladat az, hogy a gazdaságok alaposan mérjék fel adottságaikat, alakítsák ki hosszabb távra profiljukat, éspedig úgy, hogy erőiket a legésszerűbben hasznosítsák. Az üzemi öszszevonások helyett a továbbiakban folytatódjék a termelés szakosítása, terjedjen a gazdaságok közötti kooperáció, fokozódjék a törekvés a szövetkezetek, az állami gazdaságok, az élelmiszeripari vállalatok közös vállalkozásainak, társulásainak kifliak'íásérrf. Kedves Elvtársak! Pártunk XI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy társadalmi rendszerünk kiteljesedésének egyik legfőbb feltétele a szocialista demokrácia fejlesztése az élet minden területén. Ebben az összefüggésben kívánok szólni a szövetkezeti demokráciáról. Jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy szövetkezeti parasztságunk ebben is nagy jártasságra tett szert, s ennek nagy a társadalmi határa. Mindemellett nem lehetünk elégedettek; gyakori, hogy a jogok és a kötelességek nem egységesen érvényesülnek, még mindig sok a formalitás. Ezeknek a hibáknak is szerepük van abban, hogy a szövetkézelekben átmenetileg gyengült a társadalmi ellenőrzés, s ez Ht-ott • fegyelemsértéshez, gazdálkodási hibákhoz, a közös tulajdon megsértéséhez vezetett. A jövőben a demokratizmust érdemibbé kell tenrtl. Most az a legfontosabb feladat, hogy a szövetkezetek a jelenlegi helyzetben, amisor a mezőgazdasági üzemek megnövekedett mérete, a termelés megváltozott rendszere, a munka szervezeti rendje, lakó- és munkahely szerinti széttagoltság, és sok egyéb tényező a demokrácia új formált igényli, alakítsák ki a szövetkezeti demokrácia gyakorlásának legmegfelelőbb módját úgy, ahogy azt a kongresszus elé terjesztett határozati javaslat ls tartalmazza. Rögtön hozzá kell tenrtl, hogy a demokrácia a magasabb fokú szervezettségben is csak akkor gyümölcsözik, ha a munka a tagság által elfogadott terveknek megfelelően, a választott vezetők irányításával fegyelmezetten halad. A fejlődő szövetkezeti demokráciát helyesen Így kell értelmezni. Szocialista útra tért palasztságunk csaknem tíz év a'att hozta létré képviseleti szerveit, a területi szövríségeket. A tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy tevékenységük megfelel a párt politikájának, az állami rendelkezéseknek és a termelőszövetkezetek érdekeinek. A Termelőszövetkezetek Országos Tat.ácsa és a területi, megyei szövetségek szocialista rendszerünk fontos Intézményetó id elősegítették a szövetkezetek törvényes és alaps-abályszerű működésének megszilárdítását, a tervek teljesítését, A tsz-szövetségek létrehozását a gyakorlat, az élet Igazolta; munkájukra a jövőben is nagy szükség lesz. A termelőszövetkezeti szövetségek tevékenységét azonban fejleszteni kell. Az érdekképviseleti szervek sajátos mozgalmi eszközeikkel mindenekelőtt segítsék javítani a gazdálkodás eredményességét. Tekintsék kiemelt feladatuknak a visszásságok; a rendellenességek megelőzését, a feltárt hiányosságok következetes megszüntetését. Szólni kell a termelőszövetkezetek é6 az állami szervek, a tanácsok viszonyáról ls. A termeiöszövet- > kezetek gazdasági önállósága 'szándékainknak megfelelően az elmúlt években megerősödött; jogi, szervezeti önállóságuk ma már szilárd gazdasági háttérre támaszkodhat. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a szövetkezetek erősödésével nem mindenütt tartóit lépés' az állami Irányítás. Ez s felelős irányító szervek hibája. a ml hibánk. Ugyanükkor a területi irányító szervek, a tanácsok egy része sem él eléggé a meglevő légkörével, nem végzi kellő következetességgel a területi összehangolást. Ezen változtatni kell. Ügy gondoljuk, helyes, ha a termelőszövetkezetek önállóságát tisztelel ben tartva a következő időkbefi javítjuk, jobban öszszehangoljuk az állami irányító szervek munkáját; növeljük ellenőrző, termelést segítő szerepüket. Végezetül néhány szót a terrrielőszövetkezetekberi folyó párt- és társadalmi munkáról Biztosíthatom ,a termelőszövetkezetek vezetőit éf tagságát, hogy a pártszervezetek, a kommunisták a jövőben is helytállnak önmagukért, mindent még 'fognak tenni az előttünk álló nagy, nem könnyű, de sgép feladat t 'ok megoldása érdekében. Tisztelt Kongresszus! Hazánkban a szocializmus építésének minden területén 6zorgos, eredményes mutwa föiyik, népünk követi a párt XI. kongresszusának útmutatásait Céljaink ösztönzőek, pártunkat követi népünk, a hataiom megingathatatlan, a népgazdaság alapjai szilárdak. Az kell, hogy mindenki tegye meg a magáét, a jó munkát senki se érezze és ne tekintse szívességnek vagy alcozatnak, hanem a haza, családja és önmaga iránti természetes kötelességének. Eredményes' munkát kívánok a kongresszusnak. Sok Siáert a szövetkezetek vezetőinek, tagságának, minden dolgozójának. Mély meggyőződésem, hogy szövetkezeti f arasztságunk biztos léptekké! halad tovább, előre a bevált úton, és tevékenyen segíti a szocialista Magyarország felépítését — mondotta befejezésül Kádár János. Az egységes Vietnam !egfon?osabb feladata a szocializmus ielépitése © Hanoi (MTI) A megnyitó beszéd elhangzása után Truong Chlnh, a VDP Politikai Bizottságának tagja, a nemzetgyűlés sl'.andó bizottságának elnöke bemutatta és melegen üdvözölte a kongresszuson képv selt 29 testvérpárt küldöttségeinek vezetőit. Ezután Le Duan, a VDP Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emelvényre, és megkezdte a KB politikai beszámolójának ismertetését, melyben többek között a következőket mondotta: A VDP KB beszámolója a 'elentős vívmányok számbavétel* után leltár La a népgazdaság gondjait, fogyatékosságait is. Első helyen az % anyagi-műszaki bázis gyengeségét említette meg, majd hangoztatta, hogy nz AmeríKa-elíenes honvédő háborúban aratott győzelmével a vietnami nép történelmének új szakaszához érkezett, amelyben a független és egyteges ország előtt egyetlen nsgy stratégiai feladat áll: a szocialista forradalom folytatása. a szocializmus ieléóítétt Le Duan beszédével véget ért a kongresszus első napja. A kongresszus ma, szerdán folytatja munkáját,