Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-15 / 296. szám

JA \ ( s i ^ {& VtLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! •yGGí* 66. évfolyam 296. szám 1976. december 15-t szerda Ára: 80 fillér M A GYA R SZOCIA Ll S TA M U N K Á SPÁRT L A P ] A \j Megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa Egymillió mezőgazdasági téesztag 500 küldötte és 300 meghívott vendég közreműködésével kedd délelőtt 9 órakor, az Országházban megkezdte munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tag:ai. Havasi Ferenc, a Mini-ztertanács elnökhelyettese. Ott volt a Központi Bizottság és a Minisztertanács több más tagja, jelen voltak az állami és társadalmi szervek képviselői, az ipari és fogyasztási szövetkezetek országos érdek, képviseleti szerveinek vezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a megyei tanácsok elnökei, a mezőgazdasági szövetkezetek alapító tagjak A napirend szerint az országos tanács elnökének, valamint az országos tanács ellenőrző bizottsága elnökének szóbeli kiegészítése után együttesen vitatják meg az országos tanács beszámolóját, a határozattervezetet. a szövetkezeti jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatot, az országos tanács alapszabályának és a területi szövetségek alapszabálymintájának módosítási tervezetét, valamint az ellenőrző bizottság jelentését. Megválasztották a kongresszus munkabizottságait, majd rátértek a napirendek tárgyalására. Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsínak elnöke szóbeli kiegészítést fűzött az országos tanács írásbeli jelentéséhez. ü TOT beszámolója A beszámoló rámutatott, hogy a kongresszus előkészítése során kétezer közgyűlésen csaknem egymillió résztvevő vitatta meg az országos tanács kongresszusi ajánlását, és élt küldöttválasztási jogával. A közgyűléseken és a területi küldöttgyűléseken több mint tízezer felszólalás, több tízezer észrevétel és javaslat hangzott el. E vélemények szolgáltak alapul a beszámoló és a többi kongresszusi okmány megszerkesztéséhez. A szövetkezetek életének, munkájának, eredményeinek számszerűségét ismerteive a beszámoló kifejti, hogy az urbanizáció és a szocialista iparfejlesztés hatására mintegy 20 százalékkal csökkent ugyan a tsz-tagok és -alkalmazottak száma, de így is túlhaladja az egymilliót. A mezőgazdasági szövetkezetek a közösségi élet iskolái, az anyagi, kulturális fejlődés, a szociális ellátás fontos bázisai a falun. Hatmillió hektár földön 110 milliárd forint értékű terméket állítanak e'.ő évente. A mezőgazdasági szövetkezetek közös és háztáji gazdaságai adják a mezőgazdasági termékek 70 százalékát, a nemzeti jövedelem 12 százalékát Az eredmények döntő forrása az MSZMP agrárpolitikájából, bevált lenini szövetkezeti politikájából fakadó társadalmi összefogás, az úttörők áldozatvállalása, a mezőgazdasági szövetkezetek egyre szervesebb beilleszkedése a szocialista népgazdaság rendszerébe, termelőerőik tervszerű, rendszeres fejlesztése. A szakosodásról szólva a beszámoló rámutatott, hogy erőteljes ütemben folytatódott a mezőgazdasági szövetkezetek területi és szervezeti koncentrációja. Négy év alatt 3000-ről 1870-re csökkent a mezőgazdasági szövetkezetekhez tartozó önálló gazdálkodóegységek száma, s ennek megfelelően a termelőszövetkezetek mezőgazdasági területe átlagosan 2000ről 3500 hektárra nőtt. Javultak ezzel a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségei. Pártunk XI. kongresszusának határozataiból kiindulva számítunk arra, hogy hosszabb távon még egyértelműbben közelednek egymáshoz a termelőszövetkezetek és az állami gazdálkodó szervek gazdálkodási feltételei. A beszámoló ezután rámutatott az előző néhány évnek arra a fonto6 tapasztalatára, hogy a gazdasági fejlődésnek nagy tartalékai rejlenek a mezőgazdasági és ipari nagyüzemek szervezett együttműködésében, így a társulásokban, a termelési rendszerekben, az agráripari egyesülésekben. A beszámoló a továbbiakban a háztáji és kisegítő gazdaságok jelentőségével foglalkozott E gazdaságok munkájában ma már nemcsak parasztságunk érdekelt, ez a falun -.élő munkások számára is nyitva álló lehetőség, jövedelemkiegészítő forrás. / Szociálpolitikai kérdések, ől szólva a beszámoló emlékeztetelt arra, hogy a legutóbbi kongresszus vitáinak középpontjában még a nyugdíjkorhatár csökkentése és a társadalombiztosítás egységesítése volt. Azóta a nyugdíj-, a társadalombiztosítás egységesítése gyakorlatilag magas színvonalon megoldódott. Szocialista társadalmunk vívmánya, hogy parasztságunk a társadalom más rétegeivel azonos társadalombiztosításban részesül, s keresete sem ingadozik most már az időjárás szeszélyei szerint. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy mág mindig több százezer tsz-tag él tanyán, , elnéptelenedő falvakban. az átlagnál sokkal kedvezőtlenebb körülményék között. Továbbra is fontos, hogy államunk, . társadalmi szerveink, szövetkezeteink s lehetőségekhez képest enyhítsék az ilyen viszonyok között élő . szövetkezeti tagság élet- és munkakörülményeinek,. kulturálódási lehetőségeinek hátrányait A beszámoló hangsúlyozta a munkásosztály teljes joggal várja el a termelőszövet- ; kezeli parasztságtól, hogy éljen minden olyan lehetőséggel, amely emeli az élelmiszer-ellátás színvonalát, javítja a dolgozók életkörülményeit. A termeléshez szükséges jó minőségű. gépeket, anyagokat, az anyagi ösztönzés lehetőségeit, a felelős döntésekhez biztosított feltételeket kihasználva még hatékonyabban segítsék népgazdaságunk fejlődését Lázár György Romániába látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsénak elnöke Manea Manescunak, a Román Szocialista KAriársasén első. m'n'szterének m?ghívására hivatalos, baráti látogatásra a közeli papokban Romániába utazik. (MTD I Vietnami Dolgozók Pártjának negyedik kongresszusa Kedden reggel, helyi idő szerint pontosan nyolc órakor Hanoiban megnyílt a Vietnami Dolgozók Pártjának IV. kongresszusa. A tanácskozás színhelye a Ba Dinh téren levő palota, ahol ez év június—júliusában az egyesült ország nemzetgyűlése kikiáltotta a Vietnami Szocialista Köztársaságot. Az elnökségben helyet foglaltak a VDP Politikai Bizottságának tagiai, valamint a testvérpárok küldöttségeinek vezetői, köztük Biszku Béla, az MSZMP PB tagja, a KB titkára. Az el•nökség első sorában ült Mihail Szuszlov, az SZKP K& Politikai Bizottságának tagja. a KB titkára, a szovjét pártküldöttség vezetője, továbbá Kaysone Phomvihane, a laoszi és Gaston Plissonier, a francia párt delegációjának vezetője. A VDP IV. Kongresszus^ Ton Duc Thang. a VSZK elnöke nyitotta meg, aki 88 évével a tanácskozás legidősebb résztvevője. A VDP negyedik kongresszusának ^lső napiáról lapunk 2. oldalán számolunk be. Szabó István elnöknek a beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítője után..vita. következett, amelyben . felszólalt Kádár János. Kádár János felszólalása Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak, Elvtársnők! A mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa napi aktualitásán túl, történelmi fejlődésünk egy újabb szakaszának is fontos eseménye. A szocialista forrada1< m döntő győzelmet aratott, amikor hazánkban ezelőtt 15 évvel végbement a mezőgazdaság szocialista átszervezése, s ezzel befejeződött a szocialista társadalom alapjainak lerakása. Büszkék lehetünk rá, hogy ez a forradalmi lépés, a lenini szövetkezeti eszme megvalósítása, az önkéntesség tiszteletben tartásával történt, és az átszervezés három éve alatt a mezőgazdasági termeiéi nem torpant meg, hanem emelkedett. Népi államunk legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szövetseg új, szocialista tartalmat kapott s ma a szocialista nemzeti összefogásnak sziiáid alapja. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek, az állami gazdaságok és a földterület hatvannégy százalékán gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezetek a magyar népgazdaság jelentős tényezői, amelyeknek meghatározó szerepük van a közel'.átásban, a dolgozók elért életszínvonalának megalapozásában és további emelésében. Mindez ékesen bizonyítja. hogy az ország egész társadalmát érintő fontos politikai eseménynek színhelye ma ez a terem. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának beszámolójává!, Szabó elvtárs szóbe.'l kiegészítőjével egyetértik 6 külön üdvözlöm, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fő feladatként hangsutyoztg a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszu21 Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tárgyalása Kádár János felszólalása a kongresszuson sa határozatainak megvalósítását, a fejlett szocialista társadalom építését, az ötödik ötéves népgazdasági terv feladatainak megoldását a maga területén. Ez világos, határozott és jó program. Szeretnék eleget tenni megtisztelő megbízatásomnak: átadom önöknek, a kongresszus küldötteinek, minden résztvevőjének, az önök személyében a mezőgazdasági szövetkezetek milliós tagságának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elvtársi üdvözletét és őszinte jókívánságait, s a magam részéről is minden jót, sikeres munkát kívánok kongresszusuknak. Kedves Elvtársak! Ami az ország belső helyzetét illeti, elmondhatjuk, hogy kiegyensúlyozott. Pártunk egységes, vezető szerepe érvényesül, a munkásosztály hatalma szilárd, a munkás-paraszt szövetség erős, a szocialista nemzeti összefogás — amint a Hazafias Népfront legutóbbi kongresszusa is meggyőzően tanúsította — mindjobban kibontakozik. Belpolitikai helyzetünk egyik meghatározója, hogy társadalmunkban a szövetkezeti mozgalom nemcsak gazdasági, termelési kérdés, hanem fontos politikai tényező is. A több mint kétmillió embert tömörítő különféle szövetkezetek fontos szerepet töltenek be társadalmunkban. Az egységes népgazdaság részei, számottevően hozzájárulnak a nemzeti jövedelemhez. Az egész társadalomra hat, hogy lényegesen megváltozott a parasztság politikai. erkölcsi felfogása; forradalmi átalakulások történtek a paraszti gondolkodásban. A közösságben korszerű eszközökkel termelő mezőgazdasági dolgozó már régen nem a kisárutermeléssel együttjáró individualista, egyéni, a falu határán alig túllátó, látástól vakulásig roeotoló, földhözragadt paraszt A mai parasztság aszocializ(Foiytaiás a 2. oldalon.) December 14-én a Parlamentben Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szaxszervezelek Országos Tanácsának főtitkára vezetésével megbeszélést folytattak a kormány és a SZOT vezetői. Áttekintették a Minisztertanács és a SZOT vezetőinek március 31-én tartott megbeszélésén született megállapodások teljesítésének helyzetét, és megállapították, hogy megfelelő intézkedések biztosítják azok kölcsönös végrehajtását Megtárgyalták az 1977. évi népgazdasági tervben kitűzött feladatok eredményes megoldásának közös teendőit. Egyetértően szükségesrek tartják, hogy a termelés hatékonyságának növelése. a munka szervezettségének a belső tartalékok feltárása terén szoros és alkotó együttműködés valósuljon meg az állami szervek és y szakszervezetek között. Napirendre kerültek az 1977. évi életszínvonal-politikai program megvalósítását szolgáló intézkedések, a vállalat< - szociáloolitikai tervek végrehajtásával összefüggő tennivalók. Behatóan foglalkoztak az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének feladataival. Belvizek nélkül A számítás egyszerű: Kübekházán tavaly 12 millió forint kárt okozott a belvíz. A vissza-visszatérő veszély megszüntetése 14 millió forintot kíván, ezt három év alatt kell kifizetni, azt sem mindet a gazdaságnak, hiszen jelentós összeget az állam ad hozzá. Tiszaszigel határából a vízrendezéselőtt 87 vagon gabonát gyűjtöttek össze, a körültekintően végzett munka befejezése után — valamivel kisebb területről — 420 vagonnal. A tiszaszigetiek példája nyomán vitathatatlan követelményként állt elő, hogy a szövetkezetek egyesülésének első évében már tervekei készítsenek a kübekházi terület belvizeinek elvezetésére, és a talaj termőképességének fokozására Idén már el is készültek a csatornák, a tavalyihoz és a sok-sok évvel ezelőttiekhez hasonló pusztító belvíz tehát nem fenyegeti többet a falu határát. Molnár Imre, a szövetkezet főagronómusa figyelmet érdemlő fejtegetéssel bizonyította az agráregyesület legutóbbi előadóülésén az érdeklődő szakembereknek a nagy munka előnyeit. Elmondta többek között, hogy a belvízkárok évről évre növekednek a nagyüzemekben. Nem azért, mert felelőtlenek vagyunk és nem vigyázunk, más oka van. Ha sok évvel ezelőtt például a termés negyedrészét vitte el a viz, az csupán néhány mázsát jelentett. Időközben emelkedtek a termésátlagok, néhány növény esetében megduplázódtak, ugyanez az, arány tehát több mázsát, lényegesen nagyobb kárt jelent A tanácskozáson az is elhangzott, hogy a belvízrendezés és talajjavítás költégei öt-hat év alatt megtérülnek. Természetesen továbbra if szükség van a hálózat karbantartására, költségei azonban elhanyagolhatók a belőle fakadó haszonhoz képest