Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-14 / 295. szám

Kedd, 1976. december 14. Kórusok minősítése Az énekkarok 1064 óta Szécsi József), a Szakszerkétévenként minősítő verse- vezetek Szegedi Általános nyeken adnak számot mű- Munkáskórusa (vezényelt vészi és nevelő törekvéseik Amcsi László és dr. Mihdlalakulásáról. Mára vitatha- ka György), a Liszt Ferenc tatlan, hogy a minősítések Zeneművészeti Főiskola Szerertdszere sokat segített a gedi Tagozatának Kamárakórusmozgalom fejlődésében, kórusa (vezényelt Delleyné gazdagította az énekkarok Halama Piroska), a Bartók művészi munkáját és lehető- Béla Művelődési Központ séget teremtett, hogy kap- Kamarakórusa (vezényelt csolódjanak a zenei népmű- Piozgonyi Eva). Az „Aranykovelés változó igényeihez. Az szorú diplomával" fokozatot énekkari tagok és vezetőik a Szegedi MAV „Hazánk" telismerték mozgósító lehe- Énekkara (vezényelt Erdősné tőségeit, szakmai hasznát. Fagler Erika és Erdős JáAz idén hetedszer rendezik nos), a Tisza-parti Oimnázimeg az országos minősítése- um, Óvónői és Vízügyi Szakkei. A megye kórusait szóm. középiskola Kórusa (vezébaton és vasárnap a Bartók nyelt dr. Hofszang Józsefné) Béla Művelődési Központban és a Hódmezővásárhelyi Váa megyei és a városi tanács Jósi Vegueskar (vezényelt művelődésügyi osztályai, a Steiner Béla) érte el. A DÉiViegyei Továbbképzési és MASZ Erkel Ferenc Kórusa Módszertani Intézet, az ,.Aranykoszorú" fokozatot SZMT, a Bartók művelődési szeríett (vezényelt dr. MlhálSSe M 1e»£ diplomával" fokozatot kapott minősítésen mutatták be a a Szegedi 624. sz. Ipari Szakprogramjaikat. ntunkásképzö Intézet leányösszesen tizenkét énekkar kara (vezényelt Illés Milépett a pódiumra a két hály). Kamarakórus kategónapon. Műsoraik alapján rléban az Ifjú Zenebarátok országos, a Népművelési In- Klubjának Kamarakórusa, tézet által kiküldött zsűri amely a Bartók Béla Művedöntött a minősítésekről; el- lődési Központban működik nöke Sapszon Ferenc Liszt- „Fesztiválkórus" fokozatot díjas karnagy, a Magyar kapott (vezényelt Erdős Játtádió énekkarának kárigaz- nos). Ugyanebben a kategógatója volt, tagjai pedig riában a Szegedi VirosgaaKardoa Pál Liszt-díjas kar- dálkodásl Vállalat kórusa nagy és Fehér András zene- „Bronzkossorú" fokozatot szerző. Kilenc énekkar az kapott (vezényelt: Szaniszló általános kategóriában szer- János). Egyetlen énekkar, a zett fokozatokat. E kategória Zákányszéki Parasztkórus legmagasabb fokozatát, a minősült a népdal kategórlá„Diplomás fesztiválkórus" ban, „Aranykoszorú diplomaminősítést kapta a Szegedi val" fokozatot kapott (vezéEgyatemi Énekkar (vezényelt nyelt Monoki Lajos). Megkezdődön a rádiós zenei hét A Kossuth adón sugárzott három műsorral tegnap, hétfőn megkezdődött a szegedi zenei het. Ma, kedden, 12 óra 20-tól ismét a Kossuth közvetíti a Ki nyer ma? vetélkedőt a Tisza Szállóból. Ugyancsak a Kossuthon hangzik el a Magyar ttádió és Televízió Gyermekkórusának hangversenye a Szegedi Nemzeti Színházból. Vezényel Botka Valéria és Csányi László. A műsor Kodály: Zöld erdőben, Esti dal, Karácsonyi pásztortánc, Egyetem-begyetem; Lendvay Kamilló: Tótágas — szvit gyermekkarra, bemutató előadás Almásy László zongoraművész közreműködésével; Britten: Karácsonyi dalok (hárfán Maros Éva játszik). A rádió harmadik műsora este 8-től házimuzsikát közvetít a Tisza Szálló nagyterméből. A házigazda: Meixner Mihály, a vendégek: Bárkányi Pál, Bodacz Győző, Grimm Mihály, Király István, Lajos István, Lázár Attila, Meszlényi László, Monostori István, Mucsi Árpád, Nagy Imre, Pál Tamás, Simon István, Szelezsán István, Vdghelyi Gábor, Vámossy Eva, a Szegedi Bartók Kamarakórus, Rózgonyi Éva, a Szegedi Kamarazenekar, Baka István. A belépés díjtalan. A filharmónia kirendeltségén közölték, hogy Zuzanna Ruzlcskova betegsége miatt nem jöhet szerdán, így koncertje helyett (a zongorabérletben) John Ödgon angol zongoraművész estjét rendezik meg, a Tisza Szállóban este fél 8-tól. A műsoron Beethoven, Chopin, Busoni és Liszt művei szerepelnek. • Gyémántok Vannak regények, melyekből a lényeg vész el, ha meg- vicsok ellen rikoltozik: igaza fttmesittk. Amit a könyvfedelek összetartanak, az a film- van. Csak ne lenne olyan szalagon megsemmisülhet. Azonban hány ólyan téma van, szerencsétlenül ellenszenves, ami epikusán és a film eszközeivel egyaránt feldolgozható, csak ne érződne minden Az a regény, amelynek filmváltozatát a televízióban lát- mondatán, hogy nincs érzéke hattuk, szintén ilyen, több műfajú tárgyat dolgoz fel. Nem a magasabb eszélyesség, az csoda, hogy Mocsár Gábot Gyémántper című „történelmi jgaZi diplomácia és kellő dokumentumregényéből" nem sokkal a megjelenés után modor Iránt" Ebből az elforgatókönyvet írt Szabó György. lenszenvből, 'mely mindvégig A gyémántper a szabadság- író és az olvasó közötti tíharc epizódszerű, rendkívül zenegy beszélgetés termesze- JA™™6? tanulságos „arkölcsdrámája". tesen kimaradt. Ezzel az ceTben még kedtlveten és Mocsár szerint „ahogy a egyébként Izgalmas írói *«„iy®At sok-sok apró lapocskára esi- módszerrel nem tudtak mit ?ajti^kodo£ "®vegnfk- Af szolt gyémánt összegyűjti és kezdeni a film alkotói. In- ar\ Kossuthnemhajszlkrázva szétszórja a fény- kább a magasfeszültségű lando hl\f mellett kiállni a sugarakat, éppúgy ebben a drámai dialógusokra kon- f"1®"?®?^., Arm kozben témában benne sűrűsödik a centráltak. Csak sajnálni ke"°3Ak ko,z°tt- nem szabadságharc kezdetétől a tudjuk, hogy a regény jó né- elegge motlvralt ® fűmben, végéig - sőt, még a tragikus hány emlékezetes részét ki- Mensaros László a kozisvég utáni Időkben is - szin- hagyásra Ítélte a dramatur- mert- a .™indlg "envedélyes le minden fontos és lényeges gtal bölcsesség. Nem ártott eB f;"61"8^ KoR8Utlh-P°rt''e törekvés, indulat, erkölcsi és volna fölvillantani valamit ™ellé m^tuegy -mas>kat tett politikai hatóerő". Ahogy a Kossuth alföldi toborzó kör- ^em a dmbolikus szónokot Kossuth ellen nyíltan fellép- útjából. A menekülő kor- látJ"k* A* Kj^uthAa tdp~ ni nem akaró Békepárt a mányt fogadó Debrecen fur- r?.ng> elmélkedik, ébrándoZichy-féle kincsek hűtlen csa kisvilágát sem érzékelte- fj? Persf gyak°!.lat1' prak" kezelésének vádjával meg- tl a film. (A békétlenkedő tikus ember is egyben „fábuktatja Madarász Lászlót, békepárti urak sárfészeknek radhatatlan, lobogva ego agta baloldali radikálisok veze- nevezik ugyan.) A tavaszi tat0^ • Lukgcs í öanaor is tőjét, Pest forradalmi rendőr- hadjáratot a térképre helye- megtett mindent a „magyar főnökét, majd debreceni zett zászlócskák jelzik csu- Marat ' • .»lazo"g° í"ratus rendőrminisztert, az nem pén. Mindezt meg sem emlí- megformálásáért. De itt egy egyszerűen izgalmas regény-, tenénk, ha a mű címe alatt szeretetre méltó Madarászt illetve filmsztorit kínáL Az a tévéjáték, s nem a tévé- *óttank„ ~. Pfdig ™ég »elY" alkotókat nem a történelem film meghatározás állna. ,ba™tal kof'ul 's sokan SyÖ" rekonstruálása érdekelte. Az Nem a milliókat elnyelő szU- loltek- \ordy G®f° Gorgeyje 1848—49-es események elem- perfilmek jellemzőit kérjük meglepetés volt ugy is zésére, lélektani és történet- számon. De a tömeg, a „sze- mondhatnánk: telitalalat. A filozófiai kérdések kibogozá- gény elárvult haza oszlopa" fAlplet ™™lot a tdr,~ sára vállalkoztak. Ami akkor, így háttérben maradt, s a í6"®*1 té®áls ,lrántl Pem kis abban a szívünkhöz közel történet időnként a „Tisztelt érzekenyseggel rendrate meg. álló történelmi periódusban Ház" ceremóniáira korláto- u,asz sanaor történt, sokféle változáson és zódott. S éppen ehhez kap- MHHMBMMMMM áttételen keresztül máig ható csolódik másik ellenvetésünk, és sorsunkat befolyásoló. A film csak negatív (rosszNem feladatunk a szabadság- indulatú, jellemhibás, reakharc körül kirobbant és ki- elós) figurákat vonultat fül robbanó szenvedélyes viták a progressziót fékezők tábofelldézése, mégis jeleznünk rából. Ez a leegyszerűsítő kell: darázsfészekbe nyúl, aki ábrázolás figyelhető meg mélyre próbál ásni, s nem Kossuth és Madarász viszoelégszlk meg a kalanddal, a nyában ls. Hogy miért nem romantikus színekkel. áll Kossuth Madarász mellé, Szabó Györgynek lényegé- azt a regény meggyőzően maben sikerült többé-kevésbé gyarázza. Kossuth jól tudta, jól kiragadnia a regényből amikor Madarász mindazt, amit a tevefllm a " maga eszközeivel megváló- éles, kellemetlen hangján a sithat A Gyémántperból az baiaő árulók, a gyáva pecaoKiállitási napló Római iskola, vásárhelyi iskola • magyar művészet A kidtlltásseervezés és a véletlen az újságíró kezére művészetét, nem fedezve fel játszolt. Az elmúlt héten négy olyan kiállítást volt szeren- e sokszínű világ mögött flz csém végignézni, melyek így együtt általánosabb követkéz- a °SZÍtetésekre késztetnek. Nem az alkotók munkásságának ösz- né3 gazdag életművet a szehasonlításáról van szó, sokkal inkább e kiállítások közös művészi gondolkodás- és eredőinek fölvillantásáról. a közös tanulságok levonásáról, szemléletmód egysége, gotiMolnár C. Pál retrospektív tárlatát a szegedi Móra Ferenc ^^^é^o'^^orrásamal; Múzeum Képtárában rendezték meg, Vinkler László élet- tagsága. Mostani, duiteújmÚvének Csomópontjait felvillantó tárlatát Dunaújvárosban, városi tárlatán régebbi, haraz tfitz Teremben láthatják az érdeklődők, a hódmezővá- mlnc-negyven évvel ezelőtt sárhelyi Tornyai János Múzeumban Kohón GyOrgy halálá- ig^^'ítbS nak tizedik évfordulóján rendeztek reprezentatív kiállítást, a sokarcú művészetből. míg a Sajtóház Művészklubja Csikós András fiatat hódme- Portréinek kristálytiszta sővásárhelyi festő grafikáit és festményeit mutatja be. volta, harmóniakeresése szinte ellenpólusa növényi * elemekbői alkotott szalagsze... _ . „ il t, rű monotípiáinak, csurgatott, E térlatokat végignézve, mantfkusan fogalmazott fi- öntmt tusképeinek. A rend a műveket egymással szem- gurák jelennek meg képein. ^ a Szabadság, a gondolat besítve izgalmas összehason- Kolostorok, olaszórezági tá- ^ az érzelem ellentmondálításokra nyílik alkalom, jak, biblikus alakok váltják gaiból teremt vinkler László Molnár C. Pált a műtörté- egymást. önarcképeinek Sö- művé6Zl harmóniát melynek net a „római magyar isko- ra (1917-es, 1959-es, 1965-ös alap1a ré,zjnt a 'mitológia la" reprezentánsai közé so- 1968-as szignóval) kulcsot részint e mitológiának mai rolja. Indíttatásával ugyan- adnak világszemléletéhez. A modern átértékelése újrafocsak ide kötődik a szegedi portré mellett mindig meg- Saimazása Vinkler László művészete is. jelenik a Vászon, amelynek A két háború között mind- motívumai egybeolvadnak a * ketten római ösztöndíjjal is- környező táj elemeivel. Kül- Messzire mennénk, ha merkedtek az itáliai művé- ső és belső Világ, a valóság kapcsolatokat keresnénk az szet történetével, hagyoma- és a szubjektumon átszűrt R]dbbi kpt „jkotó és Kohón nyaival és törekvéseivel, világ egységét példázzák 0yö(.gy művészete között. A Ezeket a halasokat érlelve ezek a portrék. Molnár C. t!z kendével ezelőtt elalakítottak sajatos kifejé- Pálnak legalább annyi » hí- hu t klváló m«ter mintzésmódjukat, tartalmi es ve, mmt ahany bírálója és egy negyven alkotásából stiláris mondandójukat, ellensége. Képeinek során re,ndeztek tárlatot Vásárhemindmáig megőrizve ezeket egyszerre jelenik meg filo- ]yen Egy ilyen hirlat mega primér . hatásokat. Molnár zofikus-groteszk világlátása tekintése után az ember jogC- Pái művészete egysége- és romantikus szemléletmód- ga hiszi hogy az idő pati. sebb, Vinkler Laszloe egye- Ja a klasszikus értekekhez nája érleH nemesíti egy-egy temesebb. Molnár C. Pa a va o kötődésé es Vállalt pél- alk0tó életművét. Kolián h™ AYck eleJfn 0 legtor- daképehez, Hzmyeihez kap- György azok közül Való aklk radalmlbb, a legavantgar- csolodo alapullasa. Legutolso az aiföidi művészet legnemedabb csoport tagjaként fu- képein egyfajta romantikus ^pp iiagyoitiányaiból a dráturista grafikáin a nagyvé- szemlélethez tér - vissza, mai vonuiatot erősítették ros groteszk életképelt sza- szürreális látomásaitól gye- művészetükkel akik e világ tirikus éllel, kegyetlenül lé- rekkora világához, a mező- ellentmondásaira kerestek lekbemarkoló iróniával áb- hegyesi, battonyal tájhoz. enentmondasa ra kerestek rázolja (e rajzok közül egy * képzőművészeti választ. Es sorozat látható a kiállítás Művészetének Indítása a az emlékkiállítás példafflutaelőcsarnokában). Római tar- római iskolához köti Vink- Iecke a mal alko(ok Bzá" tózkodésa és tanulmányai ler Lászlót is. Sokarcú, szí- mdra" Arra figyelmeztet, után elsősorban biblikus té- nes művészet az övé. A du- hogy hagy0fnány 08 égyetemák feldolgozásával hívta naújvárosi Uitz Béla Terem- mew,ég édestestvérek, hogy fel magára a figyelmet Sa- ben rendezett keresztmet- nem lehet e8yeÜen mfivész játos „színházi világot" te- szettáriatárói egyszerre hall- 8em wftk hagyományhoz köremtett, ahol festett díszletei hattam szenvedélyesen bí- tött> vagy kizárólag újító, között panomtikumfigurák ráló és szenvedélyesen védő Míg Kohán György a drájelenítették meg a biblia szónoklatokat. Nem vitás, mal hagyományok folytatóegy-egy jelenetét. Nagy ha- hogy ez a fajta művészet, Ja' addig Csikós András, aki tással volt művészetére a melynek egyik sarkköve a e téj legfiatalabb művészeirómai és görög művészet — quatrocento világa, másik a nek egyike> rnedltaUv> befe,é képeinek megannyi motívu- tassizmusra alapuló tusönt- fordu10 lírai alkat- Az uto-" ma, eleme innen táplálko vények világa, nehéz a be- só azok közüI- akik 6aíát zik. Görög és római oszlop- fogadásra. Sokan eklekticiz- bőrükön élték át a magyar fők, mediterrán éjszakák, ro- mussal vádolják Vinkler parasztság életformaváltását. ^^e konfliktusoktól sem menVaszy Viktor meghívása Megtisztelő fölkérést ka- akik tanárként vesznek részt pott Vaszy Viktor, a Szege- a szemináriumon, den élő kitűnő karmester. A A kurzus — melyet 1977. nyári nemzetközi Bartók- július 25. és augusztus 7. köszeminárium karmesterkur- zött bonyolítanak le a vasi zusát vezeti Szombathelyen, fővárosban — anyaga háob'an klváló mesterek társa- rom Bartók- (Concerto, v A ságában, mint Kadosa Pál, kékszakállú herceg vára, Antal István, a Brüsszelben Táncszvit), két Kodály-mű élő Gertler Endre, Mihály (Galántal táncok, Fölszállott Amdréa ím Tátrai Vilmos, a páva) éa Liszt Halál tánca, Szegvári diákok győztek Megyei pályaválasztási vetélkedő Az idei pályaválasztási he- veget is összeállítottak a tek záróeseményére, a me- szakma népszerűsítésére, gyei pályaválasztási vetélke- A két produkciót értékeidőre Szegeden, a Juhász ve hozta meg döntését a Gyula Művelődési Otthon zsűri. Ennek alapján első nagytermében került sor. helyezést értek el a szegvári Három fős csapatokkal 11 is- általános Iskola diákjai — kola képviseltette magát Ágoston János, Katona Kis Azok, akik a városi-járási Attila, Miczki Pál —, akik döntőkön a legjobban szere- a növénytermesztő mezőgazpeltek. A diákok az előző dasági gépész munkáját műversenyeken már bemutat- tatték be. Kéthetes nyári tak egy általuk kiválasztott táborozást, illetve 600 fohiányszakmát, ezen a vetél- rintos vásárlási utalványt kedőn pedig elkészítették kaptak jutalmul eredményes ennek a szakmának a címe- szereplésükért. (Pélyaválaszrét a legjellemzőbb ismertető tósi felelős tanár: Varga jelek felhasználósával, kö- pándorné). Második helyre tetlen műfajú „toborzó" szö- ^Sa" dS^k/lTa juhász munkáját szemléltették igen ötletesen (pályaválasztási felelős tanár: dr. Haller Mihályné). Harmadik díjat kaptak a hódmezővásárhelyi Kiss Lajos Altalános Iskola diákjai, akik a porcelánkorongozó szakma szépségeit mutatták be. (Pályaválasztási felelős tanár: Kokovai Erzsébet). A résztvevő csapatok mindegyike vásárlási utalványt és nyári táborozást kapott szerepléséért. Az első három helyezett csapat tagjai fcfiiftmi utolját tes változást. Csikós András 27 éves koráig tanyán élt, mindent tud — érzelmileg és gondolatilag, átélten és tudatosan — erről a világról, s ezeket az élményeit sajátos, egyéni módon tükrözi. Portréi, tanyaképei, kompozíciói tiszta forrásból táplálkoznak, megélt, végigszenvedett és végigörült élményeket közvetítenek. Utolsó mohikánként képvisel — néha nosztalgikusán, néha dokumentallsta hűséggel, néha föl-fölsejlő változáslgénynyei — egy életformát Képeit nagy mesterségbeli felkészültséggel készíti, népszerűsége nem véletlen. Kishomoktól, szülőhelyétől Tokióig húzódik az az ív, melyre fölfűzhető alig évtizedes pályafutása. A konkrétum és az egyetemesség, a h«1yhezkötötteég és a határokat nem ismerő szellem egjmtese jelenik meg ezeken a kiállításokon. Arra bizonyt ték valahány, hogy legyen az római Iskola, vagy vásárhelyi iskola — ha igaz, jó. és progresszív művészet, akkor nem ismer határokat, korlatokat. Oazdagítja, mélyíti a magyar művészetet TMdlUjM 4