Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-14 / 295. szám

4 "UUM Kedd, 1976. december 14. Az első egymillió kilowaitos A harkovi Kirov gépgyárban elkezdték az első 1 millió kilowattos atomerőműturbina gyártását. A* új turbina úgynevezett monc-úokk Üzemben fog dolgozni: a reaktor tehát nem kettő, hanem csak egy nagy teljesítményű turbinát hajt meg. Ez meggyorsítja és olcsóbbá teszi az energetikai berendezés üzembe helyezését. Lényegesen kevesebb kezelőre és kevesebb kiegészítő technikára van szükség. A turbinát a Kirov gyáriján a legmodernebb berendezések segítségével készítik. A száztonnás tömböket mikrométeres pontossággal mun. kilják meg programvezérlésű maró- és esztergagépeken. A most születő energetikai óriást a dél-ukrajnai atomerőműben szerelik majd fel. (APN) Morzsák a padon Előadás az egyetemen. Talán érdekes is. A hallgatók közül van, aki figyel, van, aki nem. Az egyik közülük már nem tudja elfojtani isitását. Ökölnyi nagyságra kerekíti száját. A professzor észreveszi: — Unalmas? — kérdi szúrósan. — O, nem! Csak ma reggel a sarki blsetróban ittam kdrét. Derültség. A levegőben lógó feszültség gyorsan feloldódik, hogy újra viszszazökkenjen minden a korábbi kerékvágásba. * Bemutatkozik az ú) tanulócsoport egymásnak, s tanárnak. A beszélőket mindenki érdeklődve hallgatja. Az egyik bemutatkozásnál a tanár meghökken, és hirtelen kiböki: — ön ilyen fiatal? — Sajnos ez a hibám minden nappal csökken, tanár úr — vágja ki magát huszárosán a kérdezett • Pipás tanár. Van ilyen. Kétpipds tanár. Ilyen is van, de ritkábban. Két pipa, tényleg, minek is? Pedig oka van rá. A tanár rágyújt az egyikre. s így beszél. Közben nagyokat szippantgat. Valaki valamit kérdez. A tanár sietve lép a táblához. Kikapja szájából a pipát, s upy, ahogy van, zsebbe dugja. Nagy köröket rajzol fehér krétájával, és széles mozdulatokkal gesztikulál. Néha apró füstkarikák jelennek meg a zseb hasitékdn. Kuncogás Itt-ott. Aztán csend. A tanár lehiggad. Előveszi hát új piprí ját. Sercen a gyufa, s már cg a második ls. Szemmel láthatóan élvezettel szippantgatja. Véletlenül zsebbe nyúl. Megdöbbent arccal nyugtázza: zsebében égő pipa van. Gyorsan előkapja. Sietős szippantgatásokkal élesztgeti újra a parazsat, aztán folytatja az előadást, mintha mi sem történt volna. Váltott pipákkal, megállás nélkül. Ügy látszik, igy is lehet védekezni a szórakozottság ellen, Radlcs Ferenc Bács-Kiskun megye múltjából / J Falusi ipar Mórahaimon Mórahalom nagyközség vezetői úgy szándékoztak a külterületen élők gondjain enyhíteni, hogy 300—400 négyszögöl nagyságú portákat parcelláztak szét. Aki nem akart, vagy nem bírt máról holnapra felhagyni korábbi életmódjával, lehetősége adódott folytatni a megüzokottat. Így érték el, hogy 1970. óta évről évre többen költöztek a faluba. Sokan választották a könnyebb megolhetést, a közművesített települést. A legutóbbi népszámlálás szerint 2870-en élnek tanyán, 1473-mal kevesebben, mint tizenöt esztendeje. Ha bent lakik valaki a faluban, felhagy-e hivatásszerűen korábban végzett munkájával? Beáll-e az iparba, vagy kijár-e továbbra is a földre? Ezek a gondolatok foglalkoztatták a nagyközségi tanács vezetőit, többek között Murányi György tanácselnököt ls. Neki tettük fel a kérdést J — Van-e Ipara Mórahalomnak? — Községünk ipara 1950től fokozatosan fejlődik. Jelenleg a nyilvántartott 998 helyileg foglalkoztatott dolgozóból 205-en az Iparban tevékenykednek. A valóság az, hogy hét üzem kirendeltségére foghatjuk rá, van valami közük Mórahalomhoz. Az úgynevezett falusi Iparra gondolok, ami még sokban kötődik a földhöz. Az ipar jelenléte egyre Inkább érezteti hatását a község életében, de se ma, se a Jövőben nem határozza meg azt. Fejlesztését szeretnénk gyorsítani, úgy érezzük, adottak a feltételek ehhez. — Tulajdonképpen hányan ls dolgoznak a községben, kik már nem mondják fó megélhetési forrásnak a földet? — Szám szerint 1095-en. Mit mond ez a szám? A közel 6 ezer lelket számláló nagyközségben, ha a számok birtokában hasonlítunk, tekintetbe kell vennünk a korábbi éveket és a környék sajátosságait is. Korábban errefelé az ipari munkát csak Imitt-amott Ismerték. Megnőttek az Igények, az emberek elszakadtak a földtől. Megszűnőben van az a nézet is, miszerint az asszony ne mozduljon a háztól, s így jelentős, eddig kihasználatlan munkaerő jelentkezik. A fejlődés hozza magával a változást. A paprikafeldolgozó vállalat, a Csongrád megyei Sütőipari Vállalat, a Szinkron Ktsz, a Ruházati Szövetkezet mind lehetőséget adott a mórahalmiaknak, hogy helyben megtalálják számításukat, s kedvükre cselekedjenek. Sokan közülük eddig a városba utaztak nap mint nap a megélhetésért. Ugyanígy ide sorolhatjuk még a DÉMÁSZT, a Seprű- és Ecsetgyárat, a Tápéi Háziipari Szövetkezetet és a konzervgyárat is, hiszen sokan kirendeltségükben vállaltak munkát. így a fejlődést szem előtt tartva azt mondhatjuk, épül, Iparosodik Mórahalom. Sőt, a legújabb felmérések szerint mintegy háromszázan még el is tudnának helyezkedni anélkül, hogy ezt a község mezőgazdasága megsínylené. Ide kívánkozik a gondolat: Nem lónek-e túl a célon, ha elveszik a földtől, akit az megkíván? A tanácselnök szerint a mórahalmiak nem a kimondottan ipari szakmát tartják szem előtt: Ugyanis, aki a falusi iparban helyezkedik el, kapcsolatban marad a mezőgazdasággal. Annak termékelt dolgozza át az ipar számára. Félkész terméket ad, segít a feldolgozó ipar gondján. A kezdetleges forma, a paprikadarabolás, a hagymaválogatás, a paradicsomosztályozás, nem kér nagy ipari ismereteket. Inkább a dolgozóknak könynyebb, nem kell ingázniuk. Legutóbb falusi iparra rendezkedett be a MÉK az elnéptelenedett Kis-széksósi iskolában. Fűszereket csoma gólnak, szárított hagymát válogatnak itt a környék aszszonyai. Könnyítés ez mindenképp, hiszen ezt a munkát sem kell a gyárban végezni, könnyebb a szállítás és kihasználják a még szétszórtan meglevő munkaerőtartalékot is. A megoldás mindnyájukon segít. A nagyközség vezetői úgy vélik, a környező falvakban és a külterületen akadna még annyi ember, hogy akár kisebb ruhaipari üzem, szabó-varró részleg is megélne Mórahalmon. Persze megalapítottak a számítások, de csínján kell bánni a tervezéssel. A gépesítés Jelenlegi foka a mezőgazdaságban még nem teremtett olyan helyzetet, miszerint bátran elengedhetjük a földszerető embert más szakma kedvéért. Tudják ezt a mórahalml vezetők ls. A községben és a külterületen élők gondján segítenének azáltal, hogy emberibb munkafeltételekel teremtenek boldogulásukhoz Majoros Tibor Helytörténeti irodalmunk országosan egyre gyarapodik. Különösen felkeltheti érdeklődésünket a Dél-Alföldön, a szomszédos Bács-Kiskun megyében megindult helytörténeti kutatómunka. Örömmel üdvözölhetjük a közelmúltban megjelent új levéltári kiadványaikat. Kiadványsorozatuk a felszabadulásunk 35. évfordulójára kiadott „így kezdődött" című dokumentumkötettel indult. Ez a kötet a Duna— Tisza közén élő emberek harcait megörökítve kitűnően szolgálta az emlékezést és a korszak legfontosabb történelmi forrásainak megismertetését. A most megjelent „BácsKiskun megye múltjából" kiadvány I. kötete a helytörténetkutatás különböző korszakaiból és részterületéről tartalmaz tanulmányokat. Ezek a „városfalakon" és megyehatáron túlra is közvetítenek. Jól mutatja ezt Illyés Bálint és Szőts Rudolf igen érdekes témaválasztású „Bél Mátyás A kunok és jászok avagy a flliszteusok kerületei" című tanulmánya. Bél Mátyás a XVIII. század tudós földrajzfrója, történetírója, korának nagy érdeklődésű és kiváló tájékozottságú polihisztora volt. Hat kötetre tervezett munkában kívánta megírni Magyarország történetét. A tervezetből 4 kötet Jelent meg 1735—1742 között Hungáriáé Novae Historico Geographica" címmel; Pozsony, Turóc, Zólyom, Liptó, Pest, Nógrád, Barcs, Nyitra, Hont és Moson megyék honIsmereti anyagáról. E kötetekbe nem került bele a Bél Mátyás jászkunsági gyűjtőkörútján született anyag, pedig a szerzőt foglalkoztatta a megjelentetés gondolata. A jászkunsági anyag valószínűleg 1731-ben keletkezett, kéziratának másolata az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található. (A másolat 1818 után készülhetett a Jászkun Kerület megbízásából Gyurkovits György statisztikustopográfus által.) A „Belii Mathiae Notitia geographichistorlca Dlstrlctum Cumano Jazygum et Kóváriensis, a Georgio Gyurkovits deseripta" című másolatot most a tanulmány szerzői közkincscsé tették. Az általános részben részletes adatokkal tájékozódhatunk a ktin kerületek nevéről. számáról, fekvéséről, természeti viszonyairól, a kunok magyar közösségbe kerü'éséről, kiváltságaikról. A speciális rész Nagykunság, Kiskunság, Jászság részletes helyszínrajzát adja. Korabeli hangulatot áraszt a kerületek falujainak, pusztáinak szemléletes leírása. A feledésbe merült helységek nevét Bél Mátyás pótolta az összeírások adataival és Kun László idejében kiadott oklevelek anyagát Is felhasználta. A Kiskun Kerület leíráséban megtaláljuk az 1728-ban kiskun igazgatás alá kerülő Dorozsma Ismertetését ls. A forrásmunka fordítása, közlése jó választása volt a szerzőknek. Megbízhatóan hiteles, kellően részletezett helyismereti anyagot közöl a mának Bács-Kiskun megye terjedelmes részét képező Felső-Kiskunságról. Bél Mátyás nyomtatásban meg nem Jelent kéziraténak másolatai az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában és az Esztergomi Főszékesegyház Könyvtárában találhatók. Bárth János Igen Jelentős forrástípust alkalmazott Fájsz XVIII. század közepe népességi viszonyainak bemutatósára. Kecskemét Várost Tanács korabeli jegyzőkönyvei és Iratai alapján dolgozta fel Lóránd Sándor Kecskemét város harmadik — 1847-től 95 évig apáról fiúra szálló — „Szentlélek" gyógyszertárának viszontagságos történetét és a korszak patikajog adományozási intézkedéseit. Romslcs Ignác gazdaságtörténeti szempontból Is értékes tanulmánya a történeti Dél-Pest megye foglalkozás-szerkezeti viszonyait elemzi a XX. század elején. Romslcs Ignác másik tanulmányában az áprilisi tanácsválasztásokat dolgozta fel Pest—Pilis—Solt Kiskun vármegyében — az egzakt források tükrében. Az állattenyésztéséről rangos hírű Kecskemét város ménese alapításának körülményeit, korszakait igen gazdag levéltári anyag felhasználásával, néprajzi hagyományok közlésével tárja az olvasó elé Rusvay Kálmán tanulmánya. Az 1768-as cigányösszeírás népességstatisztikai, demográfiai adatai Mészáros László tollából értékes és érdekes ismereteket nyújtanak a cigánylakosságról. A Bács-Kiskun megyei Levéltár új kiadvány megjelentetésével fontos feladatát teljesítette. Hűen őrzött dokumentumaiból feldolgozott tanulmányokat tett közkinccsé. A kötet nekünk, Csongrád megyeleknek is hasznos lehet- Változatos tematikájú, értékes tanulmányai ösztönzést, tapasztalatokat adhatnak Csongrád megye helytörténeti kutatói számára Dél-Alföld közös történelmi múltja megismerésében, feltárásában. Kovács Istvánná levéltáros Bulgária vendégei 4 millió 200 ezret. A híres bolgár üdülőhelyek állandó vendégei a Szovjetunióból, az NDK-ból, Lengyelországból és a többi szocialista országból érkező turisták. Míg Bulgárlát 1960-ban mindössze 200 ezer külföldi turista látogatta meg, addig ll>72-re 3 millióra, 1975-re 4 millióra emelkedett a vendégek száma, s a számitások szerint idén meghaladja a HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Kopasz András és Ronyecz Márta Julianna, dr. Szabados Béla Attila és dr. Karácsonyi Anna Mária, Kasza József éa Horváth Ágnes, Hupuczl Ernő András és Dobos Márta Gizella, Fenyvesi Gábor Jend és Tóthpál Éva, Csúcs Antal Sándor és Csonka Anna, Urbán Mihály és Gémes Magdolna, Furák Zoltán és Dudás Terézia, Halász Dezs8 és Póplty Erzsébet, Győrkel Attila Csaba és Hajdú Márta, Lukács Tibor és Tompa Katalin. Sípos Ede Zoltán és Kupecz Zsuzsanna házasságot kötöttek. II. kerület Szeged: Horváth János és Nemess Klára Mária. Bogdán László és Faragó Mária, Börcsök Zsolt József és Pósa Éva, Dobó Sándor és Seres Julianna, Bodóczky László és Farkas Rozália, G.vőngyl József és Csatlós Julianna, Varga András Ferenc és Balázs Hona, Cseresznyés Károly Sándor és Andó AgneS, Petykó János és Molnár Erzsébet Mária házasságot kötöttek. ITI. kerület Klskundorozsma: Ezstás József és Hegedűs Erzsébet, Lukács István Ferenc és Pesti Hona, Gábor Ferenc István és Peták Irén házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Karai Ferencnek és Török Éva Máriának Zsolt verenc, Dékány Lászlónak és Molnár Máriának Edit, Dinka Ferencnek és Szfkora Teréziának Ferenc András. Keese-Nagy Lászlónak és Ijalasy Katalinnak Katalin, Masa Istvánnak és Németh Zsuzsanna Etelkának Tímea Judit, BozókI Józsefnek és Kovács Anna Juliannának Róbert, Mlksl László Jánosnak és Plavecz Eva Ilonának Éva. Horlnka Tamás Győzőnek és széli Katalin Juditnak Orsolya. Nagy Szilveszternek és Blte Ibolyának Andrea Franciska, nenyák Istvánnak és Vida Etelka Évának Gábor István, Juhász Antalnak és Szél Ágnes Franciskának Ágnes, Böresök Mihálynak és Bak Mártának Lajos Miklós, Lengyel Imrének éa Magda Máriának Gábor lmCsaládi események re, Mllassln Tamás Gyulának éa Kiss Judit Emesének Levente Péter, Major Józsefnek és Molnár Teréziának Csaba, Jenéi Lászlónak és Varró Annának Márta, Balogh Ferencnek és Veres Eszternek Péter, Sáfrány Balázsnak és Várszegi Reginának Márirt, Ábrahám Péter Pálnak és Ladányi Erika Erzsébetnek Erika Adrienn. Kónya Ferencnek és Kertész Mária Rozáliának Tamás, Gyapjas István Jánosnak és Zsarkó-Berta Viktóriának Tímea Viktória, Kókai Jánosnak és Csillag Ilona Juliannának János, Kovalik Jánosnak és Kovács Máriának Mária. Pintér András Lászlónak és Dombi Erzsébet Máriának Dóra Gabriella. strlfler Györgynek és Murányi Erzsébetnek György, Hegedűs Mihálynak és Pördi Zsuzsannának Csaba József. Dobó Imrének és Bóka Hozállának Tünde. Szűcs Istvánnak és Simon Klárának Zoltán, Gáspár Péternek és Farkas Márta Ilonának Krisztián Barna, Székely Lászlónak és Kovács-Zlmánvl Editnek Bettina Edit, Papo Jánosnak és Bóka Etelka Rónának Zsolt János. Halnal Józsefnek é» Rozsnyal Erzsébetnek József. Szabó Lalos Antalnak és Kiss Zsuzsannának Lalos Miklós, Pandi ránosnak és Mnkallcza Rozáliának Hoáta Anita. Horváth Sándorn-k és Sz1aoák Mária Annának Sándor Csaba. S'éloál Józsefnek és vastag Erzsébetnek Ildikó Erzsébet. Somnevl lm-ének és Feles-Tóth Katalinnak Imre nevű gyermekük született. / III. kerület Szeged: Vásárhelyi Istvánnak és Molnár Zsuzsanna Annának István. Jeney Tivadarnak és Huszta Zsuzsannának Zsuzsanna. Tóth Istvánnak áa Bodó Ilonának Róbert Lászlói Szabó Béla Lászlónak és Kresák Erzsébet Viktóriának Annamária. Keller Sándor Józsefnek és Bálint Rozáliának Csaba Tamás. Kis Imrének és Dékány Rozáliának János, Varga Ferencnek és Dudás Ágnesnek Orsalya Agnea, Dömösy Istvánnak és Dobó Anna Máriának Oábor. Gál Istvánnak és Nagy Magdolnának István Zsolt. Gól Lászlónak és Frányó Máriának Péter, Papp Andrásnak és Szűcs Margitnak Anett Margit, Bugya János Mihálynak és Hemző Máriának Zoltán, Turl Mihálynak és Rácz Margitnak Marianna Angéla, Vlncze Attila Józsefnek és Kiss Évának Ágnes Rózsa, Répás Andrásnak és Mlkovlcs Évának Attila, Szabó Miklósnak és Uslga Erzsébetnek Ágnes Benlta nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Tóth Tibor Rezsőné Dörner Erzsébet, Dezső Istvánná Szabó Erzsébet, Rehák Mihály, dr. Ilá-Tóth Mihály, Tanács Györgyné Erdődl Etelka, Kovács Béla, Hegedűs Jánosné Fazekas Erzsébet, Alvárt Jánosné Viedner Mária, Imre Lajosné Ehmann Mária. Medgyes Jakab, Porlcsán Adámné nartus Anna Hona, dr. Matzkó Lászlóné Baksa Mária Julianna,- Kársai József, Dobó Istvánná Magda Terézia, Sz.écsl Józsefné Belovay JuUanna meghalt. n. kerület Szeged! Blltslk Jánosná Vlgh Mária. Tószegi István József. Tószegi László, Marrtti Ti vada rné Baranyl Rozália, Bartucz Lajos meghalt. III. kerület ' Szegedi Wenner Rozina. Elekes János, Varga Istvánné Takács Anna, ördög Andrásné Tanács Julianna. Horváth Béla, Gárgyán Antnlné László Katalin, Dobó Illés, Borbély Tímea. Szlrovlcza Béláné Jambrlakn Anna. Prágai Mlhályné Kócsrt Rozália, Lőrinez Mihály Klss-Plsll István, Acs-Sántn Pál, Makrn Mlhályné Ződi Mrt rla, Balogh Antal, Kecskeméti István János meghalt. Klskundorozsma! Márta Ká roly. Tutrai András meghalt. Barkácsolók figyelmébe A Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet megállapította, hogy a forgalomban levő Triplex 15 típusú tirisztoros feszültségszabályozók nem elégítik ki a villamos üzemű gyártmányokra előírt élet- és vagyonbiztonsági követelményeket. Ezért a KERMI megtiltotta az ilyen feszültségszabályozók további árusítását Egyúttal fölhívja a kereskedelmi vállalatok figyelmét arra, hogy ahol még nem tették meg, azonnal vonják ki a forgalomból az említett árut A már eladott készülékek gazdáinak soron kívül visszafizetik a pénzüket anélkül, hogy megvizsgálnák a terméket * Barkácsolók alkalmazzák leginkább a Triplex 15-ös készüléket, azzal oldják meg a kézi villanyfúrók fordulatának fokozat nélküli változtatását. Szükséges és hasznos eszköz tehát, népszerűsége abban is megnyilvánul, hogy az otthon dolgozók nagyon keresik, szívesen alkalmazzák. Két oka van a MF.EI és a KERMI tilalmának: olyan nyomtatott áramkört építettek be a készülékbe a gyártó franciák, amely az ismerten szigorú magyar előírásoknak nem felel meg. Másrészt olyan nagy hatású zavarszűrökön, denzátort tettek bele, amelynek kisülései Ijedtséget, rossz pillanatban — beteg embereknél — komoly balesetet okozhatnak. vMivel a készülék hasznos és keresett, átalakítás után újra átadják a kereskedelemnek. Az ismételten . forgalomba hozott Triplex 15-ös szabályozó a hátoldalra ragasztott öntapadós címkéről ismerhető fel. Nem szikrázó f ém A Tbiliszi Gépgyártási és Elektrotechnikai Kutatóintézet munkatársai kidolgoztak egy olyan speciális ötvözetet, amely ütés és súrlódás következtében nem vet szikrát. Ebből az ötvözetből készített szerszámok veszély nélkül, nyugodtan felhasználhatók bányákban, alagutakban, vegyiüzemekben és más robbanásveszélyes munkahelyeken. A tbiliszi kísérleti gyárban már megkezdték a szerszámok sorozatgyártását az új ötvözetbűi, (APN)