Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-08 / 290. szám

2 Szerda, 1976. december 13. Kádár lános sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról.) kulturális kapcsolataink fej. lödnek. CORRIERE DEIXA SERA: Osztja-e Kádár úr azt a véleményt, hogy az „eurokommunizmus" a szovjetellenesség egy for. mája? KADAR JÁNOS: Nem osztom ezt a nézetet. LE MONDE: Az ön megítélése szerint a Szocialista Internacionálé genfi kongresszusát követően tapasztalható-e javulás a szocialista, a szociáldemokrata pártok, valamint a kommunista pártok kapcsolataiban, illetve mi az akadálya e kapcsolatok további javításának? KADAR JÁNOS: A Kommunista és a szocialista, szociáldemokrata pártok viszonya nem egyszerű. Mi együttműködő partnerek vagyunk és feltétlenül azok is kell, hogy legyünk, azokkal az európai országokkal, amelyekben szocialista, illetve szociáldemokrata kormányok vannak. Már csak azért ls, mert országokat képviselünk, államérdekről. a népek érdekével összefüggő kérdésekről tárgyalunk, s ilyen esetben a szűken értelmezett pártszempontokon felül kell emelkednünk. Szükségszerűen együtt kell tehát működnünk, főként az európai biztonság és a békés egymás mellett élés előmozdítása érdekében. A kommunista és a szocialista, szociáldemokrata pártok közötti együttműködés Ilyen viszonylatban jól alakult. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mondom: bizonyos tekintetben jól példázza ezt éppen az itt, Bécsben eltöltött tegnapi nap. Kreisky kancellár úr — ezt alighanem mondhatom — „kortársam", akit határozott meggyőződésű embernek ismerek. Mindenki tudja róla, hogy szociáldemokrata, én kommunista vagyok. S találkoztunk, jó szellemben tárgyaltunk, de egyikünknek sem az volt a oélja, hogy világnézetet vagy filozófiát „cseréljünk". A kommunista és szocialista. szociáldemokrata pártok olyan viszonylatokban Is kapcsolatokat tartanak fenn, ahol egyik vagy másik fél, illetve egyik sem tagja az adott ország kormányának. Ml e kapcsolatok értelme és haszna? Az európai kommunista és munkáspártok berlini tanácskozásukon deklarálták, hogy központi feladatuknak tekintik az európai béke és blzlonság. valamint a társadalmi haladás előmőzdftását A szocialista, a szociáldemokrata pártok, amelyeket az előbb említettem. a velünk folytatott megbeszélések sorén ugyancsak deklarálták, hogy népük érdekében hasznosan szeretnék előmozdítani az európai béke és együttműködés, a kétoldalúan előnyös kapcsolatok ügyét. FRANKFURTER RUNDSCHAU 1 Hogyan itéll meg a helyzet alakulását a helsinki záróokmány aláírása után? Miként vélekedik Magyarország és az NSZK kapcsolatairól, s van-e konkrét terv arra, hogy mikor látogat Bonnba? KÁDÁR JÁNOS: A Helsinkiben elfogadott ajánlások végrehajtását Illetően a helyzetet jónak ítélem. Sokan nem osztják ezt a nézetet, jómagam azonban a történelmi előzményekre, a helsinki értekezletet megelőzően felvetődött különleges nehézségekre gondolok. Meggyőzőtlésem, hogy önmagában ls óriási jelentőségű a találkozó létrejötte, az a tény, hogy olyan különböző társadalmi berendezkedésű országok, különbözö Ideológiai és politikai célokat valló kormányok, mint a helsinki tanácskozás 35 résztvevője egy asztalhoz ölt le, s fontos, alapvető kérdésekben — mint az európai béke és biztonság előmozdítása — közös nevezőre tudott jutni. Meggyőződésem, hogy az európai béke és biztonság ügyének további előmozdítása a helsinki tanácskozás résztvevőitől azt kívánja, hogy a tervezett belgrádi találkozón is megfelelő, konstruktív álláspontot képviseljenek. A jugoszláv fővárosban sorra kerülő tanácskozással kapcsolatosan sokféle elképzelésről, várakozásról és vélekedésről hallani. Mi ellenezzük azt, hogy a belgrádi találkozót bárki vagy bárkik valamiféle „panasznappá" tegyék. Úgy véljük, a helsinki értekezlet résztvevőinek pozitív programmal kell a belgrádi találkozóra készülniük. Olyan alapállást kell elfoglalni, hogy Belgrádban ismét át lehessen tekinteni az ál-' lami kapcsolatok további javításának, a gazdasági kapcsolat fejlesztésének kérdéseit: meg lehessen vizsgálni olyan fontos, a népek érdekelt szolgáló kérdéseket, mint az európai energiahelyzet, a szállításokkal összefüggő feladatok Jobb megoldása, a környezetvédelem. Ilyen és hasonló, s a népek általános közeledésével östszefüggő egyéb, napirenden levő, a helsinki ajánlásokban szereplő témákat kell megfelelően előkészíteni és megtárgyalni Belgrádban. Ami a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kétoldalú kapcsolatalt Illeti, e kapcsolatok gazdasági területen már régebbi keletűek, és elég széleskörűen kibontakoztak. Ügy vélem, a jelenlegi szakaszban állami kapcsolatainkat is rendezettebbé tehetjük. Ez megfelel a magyar nép és az NSZK lakossága érdekeinek, a Helsinkiben elfogadott ajánlásoknak, s benyomásom szerint az ilyen irányú törekvés mindkét fél részéről kölcsönös. A kapcsolatok építéséhez természetesen hozzátartozik, hogy az ügyek felelős intézői, a gazdasági vezetők, a diplomaták, a kormányzati tényezők kölcsönös látogatásokat tegyenek, találkozzanak, tanácskbzzanak, tárgyaljanak. Ebbe a folyamatba — tehát a Magyar Népköztársaság és a. Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak fejlesztésébe — illeszkedik be az én látogatásomnak terve is, amely az előkészítés szakaszában van. Mostani Bécsi látogatásommal kapcsolatban a sajtó megtisztelt azzal, hogy személyemmel ls foglalkozott, s kiemelté, hogy ritkán utazom, a tegnapi napon először voltam kapitalista országban. Ami a látogatás hivatalos jellegét Illeti, ez bizonyos mértékig igaz is. Nem hivatalosan azonbart már jártam néhány kapitalista országban, sőt kapitalista országban éltem le életem nagyobbik felét (derültség). Volt alkalmam New Yorkban ls megfordulni, s amint tudják, az sem egy szocialista ország nagyvárosa, sajnos. Annak, hogy hivatalos minőségben először járok Ausztriában, természetesen több oka van. Az emberek különbözőek. Ismerek szenvedélyes utazókat. Bn nem tartozom közéjük (derültség). De ahova szükséges, amikor a két ország kapcsolatának fejlesztése szempontjából politikailag hasznos, oda és akkor mindig elmegyek. így jutottam el most Bécsbe, s így fogok elmenni a Német Szövetségi Köztársaságba is. A R B KITÉR - 7 EFTTTNG: Magyarországot baráti országok veszik körül — közéjük számítható Ausztria is —, miért állomásoznak tehát szovjet csapatok Magyarország területén? KADAR JÁNOS: Naivság azt képzelni, hogy egy ország biztonsága csupán a közvetlen szomszédok szándékaitól függ. Az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok ottlétét tehát nem az indokolja, hogy az önként semlegességet vállalt Ausztria részéről valamiféle támadástól félünk. Nincs belpolitikai oka sem. Az általános világpolitikai helyzettel függ össze. S a kérdés más megítélése, a helyzet megváltozása a béke és a biztonság ügyével függ össze. Ismeretes, hogy a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének a közelmúltban Bukarestben tartott ülésén egész sor alapvető és fontos kérdés szerepelt napirended. így Újra nyilvánosan is elismételtük, hogy készek vagyunk a Varsói Szerződés Szervezete és a NATO egyidejű megszüntetésére. Azt javasoltuk, hogy ha erre még nem érett meg az idő, akkor viszont legalább ne törekedjünk e két katonai csoportosulás bővítésére. Ha tehát ezekben az alapvető kérdésekben előbbre Jutunk, és az általános helyzet tovább javul, akkor a szovjet csapatok magyarországi tartózkodására nyilván nem lesz szükség. DIE PRESSE: Van-e WUitás a vízumkényszer megszüntetésére Magyarország és Ausztria között? KÁDÁR JÁNOS: Már sok éve, jóval a helsinki értekezletet megelőzően folytattunk tárgyalásokat és azok eredményeit realizáltuk is. Ezúttal valóban a magyar—osztrák kapcsolatok számos fontos kérdését érintettük. Azért emlékeztetünk külön ls a helsinki értekezletre, mert az ott elfogadott ajánlásoknak, azok szellemének teljes mértékben megfelelnek azok az intézkedések, amelyet a magyar—osztrák viszony javítására már tettünk, s amelyeket a jövőben is szándékozunk tenni. A vízumkérdés közvetlenül érinti az állampolgárok tömeges külföldi utazását, így a Magyarország és Ausztria közötti utazásokat is. Már jó pár évvel a helsinki értekezlet előtt igyekeztünk előmozdítani a turistaforgalom növekedését, a széles körű kölcsönös látogatásokat más országokban. Megmondom, ebben döntően politikai meggondolások' játszottak szerepet. Elsősorban azt szerettük volna elősegíteni, hogy az emberek jobban megismerjék a szomszédos országokat. Nos, változtattuijk a korábbi gyakorlaton, és a nyugat-európai országokkal elég széles körű turistaforgalom kezdődött el. Ez politikai haszonnal járt számunkra. Azok/ a magyar állampolgárok, akiknek korábban flem volt módjuk arra, hogy kiutazzanak valamelyik nyugat-európai országba, most kiutazhatnak. És az a sok saézezer magyar állampolgár, aki évenként nyugat-európai országokban tölti szabadságát, jó érzéssel érkezik haza. Rájön, hogy Nyugat-Európa fejlett kapitalista országaiban sincs kolbászból a kerítés. Olyan jelenségeket lát, amelyeket otthon, Magyarországon már el is felejtett. Látja például a munkanélküliséget és az attól való félelmet, a létbizonytalanságot. Nagyon jók a behyomásaink Magyarországon a nyugat-eUrópai turizmusról. Nem tudom pontosan, mi a dialektikus összefüggés a sajtó és a turizmus között, de két dolgot tapasztalunk. Az egyik: Nyugat-Európából érkező turista Magyarországon általában kellemesen csalódik. Mert bármilyen kritikus szemmel nézi is azt, ami nálunk van, mindenképpen jobbat tapasztal annál, amit korábban a nyugat-európai kapitalista sajtóban olvashatott. A másik: alighanem összefügg ezzel, hogy a turistaforgalom kiszélesedése óta a nyugateurópai sajtó megítélése is javult Magyarországról. Mert ómét a nyugat-európai állampolgárok milliói saját szemükkel tapasztatnak Magyarországon, azt homlokegyenest ellenkezően lefesteni azért a legrosszabb szándékkal sem lehet. A nyugat-európai országokkal lebonyolódó turistaforgalmon belül a magyar— osztrák forgalom az egyik legjelentősebb. A turizmusnak azonban politikai vonatkozásain túl gazdasági oldala is van. Mi folytatjuk a turizmus terén a nyitott ajtó politikáját. A turizmust azonban még nem tudjuk gazdaságilag kihasz. nálni, ezt még csak most tanuljuk. Ha az Idegenforgalomban annyi tapasztalatunk volna, mint Ausztriának, s ha a nemzeti jövedelem akkora hányadát tudnánk előteremteni a turizmusból, mint Ausztria, akkor mi is jóval szélesebb körű turistaforgalmat bonyolítanánk le. Nem nehéz megérteni, hogy Magyarország — ahol alig néhány esztendős a tömeges ti ristaforgalom — erre gazdaságilag nem volt felkészülve. Mivel megfelelő színvonalat szeretnénk biztosítani, nagyon gyorsan, szinte erőltetett, ütemben igyekeztünk kifejleszteni a szállodákat, az idegenforgalom és a vendéglátás intézményeit. A Magvarország és Ausztria közötti vízumkényszer eltörlésének elvileg hfvei vagyunk. De még bizonyos gazdasági feltételeket illetően hátrányban vagyunk. Ezeket a feltételeket — az osztrák partnerekkel egyfitt, közösen — rhég meg kell vizsgálnunk. Erik azonban a helyzet, és már közel van az az idő, amikor a két ország között a vízumkényszer megszűnhet. PRAVDA: A helsinU konferenciát követően milyen perspektívái vannak az úgynevezett kis európai országoknak politikai, gazdasági és kulturális téren? KADAR JÁNOS: Ausztria és Magyarország egyaránt kárvallottja volt a második világháborúnak. Mindkét nép sok vért vesztett, és nagy gazdasági károkat szenvedett, sajnálatos módon nem a jó ügy érdekében. Ha van nép, amely békét kíván, a magyar nép feltétlenül ilyen. Gondolom, ugyanez elmondható az osztrák népre is. Kifejezésre jut ez az osztrák állam politikájában is, amely kimondta az örökös semlegességét. A magyar állam több mint ezer esztendővel ezelőtt alakult meg. Ügy tűnik, legendás vezérünk. Árpád — akit honfoglalónak nevezünk — sok tekintetben jó helyet választott ki a magyar népnek. Az éghajlat jó, az ország szép, nekünk a legjobban tetszik a világon. Egy szempontból azonban Árpád azt hiszem nem volt eléggé előrelátó. Van ugyanis ennek a helynek egy hátránya: a hadak útján terül el. Lehet, hogy az osztrákok ls hasonlóan gondolkodnak saját hazájukról: szép, nekik bizonyára a világon a legjobban tetszik, de Ausztria ls eléggé „forgalmas" hely. Azt hiszem, nem kell sokat bizonygatni, hogy a magyar nép, s gondolom az osztrák nép ls, mindenekelőtt békét kíván. Ami bennünket fi-t let, további — immár politikai — indok, hogy a magyar nép nagyszerű programmal, a fejlett szocialista társadalom építésének programjával rendelkezik. S ennek megvalósításához mindenekelőtt béke kell. Magyarország tehát feltétlenül érdekelt a Helsinkiben elfogadott ajánlások gyakorlati megvalósításában, s gondolom, Ausztria szintén. Megemlítek még egy tényezőt: a Magyar Népköztársaságnak nemcsak az a sajátossága, hogy kis ország, hanem az is, hogy nyersanyagban, energiában szegény. Jelentős mértékben érdekelt tehát a nemzetközi gazdasági kapcsolatok építésében. Bizonyos szempontból irigyeljük az olyan országokat, amelyek nemzeti jövedelmének csak hat százaléka függ a nemzetközi áruforgalomtól. A Magyar Népköztársaság nemzeti jövedelmének mintegy 45 százaléka realizálódik a nemzetközi áruforgalomban. A Helsinkiben elfogadott ajánlások egyik — számunkra létfontoáságú — pontja a kölcsönösen előnyös, n kölcsönös érdekeknek megfelelő gazdasági kapcsolatok széles körű bővítését mondja kl. A helsinki értekezlet ajánlásaihoz ezért is füzünk nagy várakozásokat, mert érdekeltek vagyunk megvalósításukban, erőfeszítéseket teszünk realizálásukért és teljes szívvel támogatunk minden olyan nemzetközi törekvést, amely ezt szolgálja — fejezte be válaszát nagy taps közben Kádár János. Látogatót ai osztrák parlament épületében A sajtókonferencia után Kádár János az osztrák parlament épületébe látogatott. Kíséretében volt Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és dr. Nagy Lajos bécsi magyar nagykövet. Ott volt dr. Friedrich Frölichsthat, budapesti osztrák nagykövet is. A parlament bejáratánál AnfOn Benya, a Nemzeti Tanács elnöke és Ottó Probst, a Nemzeti Tanács egyik elnökhelyettese fogadta az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, majd az elnöki tanácskozóteremben találkozóra került sor a Nemzeti Tanács és a Szövetségi Tanács képviselőivel. Ezen többek között részt vett Rudolf Schwaiger, a Szövetségi Tanács elnöke, valamint a Nemzeti Tanácsban képviselt három politikai párt frakciójának vezetője és a törvényhozás két házának több képviselője. Anton Benya üdvözlő szavaiban hangsúlyozta: „Külön öröm számunkra, hogy ön a látogatás alkalmával olyan jelentőséggel kiemelte a két szomszédország egymáshoz füzódő kapcsolatainak fontosságát." A Nemzeti Tanácg elnöke ezt követően tájékoztatást adott az osztrák törvényhozás szervezetéről és munkájáról, valamint a magyar és az osztrák parlament között kialakult kapcsolatokról. Kádár János megköszönte a tájékoztatást, majd beszélgetést folytatott a képviselőkkel, végül pedig megtekintette a parlament épületét. Kádár János találkozása Franz Muhrival A hivatalos látogatáson Bécsben tartózkodó Kádár János, az MSZMP KB első titkára kedden este a Magyar Népköztársaság nagykövetségén találkozott Franz Muhrival, az Osztrák Kommunista Párt elnökével, a Politikai Bizottság és a Központi Bizottság több tagjával. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott megbeszélésen eszmecserét folytattak a két pártot kölcsönösen érdeklő kérdésekről. Franz Muhrl kijelentette, hogy Kádár János ausztriai látogatása megfelel a két nép érdekeinek, és jelentős hozzájárulás a két ország államközi, gazdasági és kulturális kapcsolatainak továbbfejlesztéséhez. Fogadás a bécsi magyar nagykövetségen Kedden este a bécsi magyar nagykövetség épületében Kádár János és felesége fogadást adott dr. Bruno Kreisky szövetségi kaficelláf és felesége tiszteletére. A szívélyes légkörű fogadáson Osztrák részről — a kormányfőn és feleségén kívül — megjelent dr. Rudolf Kirchschlüger szövetségi elhök és feleségé, Anton Benya, a Nemzeti Tanács elnöke, dr. Willibald Pahr külügyminiszter, dr. Josef Étaribacher kereskedelem és Ipari miniszter, Ottó Rösch belügyminiszter, továbbá az osztrák politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége, köztük a politikai pártok vezetői. Részt vett a fogadáson a bécsi diplomáciai testület számos vezetője és tagjö. Losonczi Pál (Íj-Delhiben • Űj-Delhi (MTI) Losonczi Pál kedden délelőtt hivatalos látogatásra India fővárosába. Ű)-Delhibe érkezett. A magyar államfő és felesége Fahruddin Ali Ahmed indiai köztársasági elnök meghívásának tesz eleget. Losonczi Pál kíséretében van dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár, Garál Róbert külügyminiszter-helyettes, Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes és dr. Garamvölgyt József kulturális miniszterhelyettes. A MALÉV TU—154-ea különgépe helyi idő szerint 10 óra 15 perckor ereszkedett le Űj-Delhi magyar és indiai állami zászlókkal fellobogózott repülőterére, ahol vendéglátója, Fakhruddin Ali Ahmed köztársasági elnök, valamint Indira Gandhi miniSzterelnök-asszony, Jesvantrao Balvantrao Csavan külügyminiszter és Surendra Pal Singh idegenforgalmi és polgári repülésügyi államtitkár üdvözölte a magyar államfőt. Losonczi Pál és kísérete fogadására megjelent dr. Túri Ferenc, delhi magyar nagykövet, aki itt csatlakozott a magyar küldöttséghez, továbbá K. P. S. Menőn, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete ie. Ezután az Indiai Köztársaság elnöke baráti érzelmektől áthatott, szívélyes szavakkal méltatta a hét évvel ezelőtt már hivatalosan Indiában járt magyar államfő mostani, második látogatásának jelentőségét. Losonczi Pál válaszbeszédében örömét fejezte kl, hogy ezúttal másodszor élhet e hatalmas ország és ősi, történelmi és kulturális örökségben gazdag, gyönyörű főVárosa. Üj-belhi Vendégszeretetével. Helyi idő szerint 20 órakor F. A. Ahmed köztársasági elnök és felesége az elnöki palotában díszvacsorát adott az Elnöki Tanács elnöke ás felesége tiszteletére