Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-08 / 290. szám

2 Szerda, 1976. december 13. Kádár lános sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról.) kulturális kapcsolataink fej. lödnek. CORRIERE DEIXA SERA: Osztja-e Kádár úr azt a véleményt, hogy az „eurokommunizmus" a szovjetellenesség egy for. mája? KADAR JÁNOS: Nem osz­tom ezt a nézetet. LE MONDE: Az ön meg­ítélése szerint a Szocialis­ta Internacionálé genfi kongresszusát követően ta­pasztalható-e javulás a szocialista, a szociáldemok­rata pártok, valamint a kommunista pártok kap­csolataiban, illetve mi az akadálya e kapcsolatok to­vábbi javításának? KADAR JÁNOS: A Kom­munista és a szocialista, szo­ciáldemokrata pártok viszo­nya nem egyszerű. Mi együtt­működő partnerek vagyunk és feltétlenül azok is kell, hogy legyünk, azokkal az európai országokkal, ame­lyekben szocialista, illetve szociáldemokrata kormányok vannak. Már csak azért ls, mert országokat képviselünk, ál­lamérdekről. a népek érde­kével összefüggő kérdésekről tárgyalunk, s ilyen esetben a szűken értelmezett párt­szempontokon felül kell emelkednünk. Szükségsze­rűen együtt kell tehát mű­ködnünk, főként az európai biztonság és a békés egymás mellett élés előmozdítása ér­dekében. A kommunista és a szocialista, szociáldemok­rata pártok közötti együtt­működés Ilyen viszonylatban jól alakult. Talán nem tűnik szerény­telenségnek, ha azt mon­dom: bizonyos tekintetben jól példázza ezt éppen az itt, Bécsben eltöltött tegnapi nap. Kreisky kancellár úr — ezt alighanem mondhatom — „kortársam", akit határo­zott meggyőződésű embernek ismerek. Mindenki tudja ró­la, hogy szociáldemokrata, én kommunista vagyok. S találkoztunk, jó szellem­ben tárgyaltunk, de egyi­künknek sem az volt a oélja, hogy világnézetet vagy filo­zófiát „cseréljünk". A kommunista és szocialis­ta. szociáldemokrata pártok olyan viszonylatokban Is kapcsolatokat tartanak fenn, ahol egyik vagy másik fél, illetve egyik sem tagja az adott ország kormányának. Ml e kapcsolatok értelme és haszna? Az európai kom­munista és munkáspártok berlini tanácskozásukon dek­larálták, hogy központi fel­adatuknak tekintik az euró­pai béke és blzlonság. vala­mint a társadalmi haladás előmőzdftását A szocialista, a szociáldemokrata pártok, amelyeket az előbb említet­tem. a velünk folytatott meg­beszélések sorén ugyancsak deklarálták, hogy népük ér­dekében hasznosan szeretnék előmozdítani az európai béke és együttműködés, a két­oldalúan előnyös kapcsola­tok ügyét. FRANKFURTER RUND­SCHAU 1 Hogyan itéll meg a helyzet alakulását a hel­sinki záróokmány alá­írása után? Miként véle­kedik Magyarország és az NSZK kapcsolatairól, s van-e konkrét terv arra, hogy mikor látogat Bonn­ba? KÁDÁR JÁNOS: A Hel­sinkiben elfogadott ajánlások végrehajtását Illetően a hely­zetet jónak ítélem. Sokan nem osztják ezt a nézetet, jómagam azonban a törté­nelmi előzményekre, a hel­sinki értekezletet megelőzően felvetődött különleges nehéz­ségekre gondolok. Meggyőzőtlésem, hogy ön­magában ls óriási jelentősé­gű a találkozó létrejötte, az a tény, hogy olyan különböző társadalmi berendezkedésű országok, különbözö Ideoló­giai és politikai célokat valló kormányok, mint a helsinki tanácskozás 35 résztvevője egy asztalhoz ölt le, s fon­tos, alapvető kérdésekben — mint az európai béke és biz­tonság előmozdítása — közös nevezőre tudott jutni. Meggyőződésem, hogy az európai béke és biztonság ügyének további előmozdítá­sa a helsinki tanácskozás résztvevőitől azt kívánja, hogy a tervezett belgrádi ta­lálkozón is megfelelő, konst­ruktív álláspontot képvisel­jenek. A jugoszláv fővárosban sor­ra kerülő tanácskozással kapcsolatosan sokféle elkép­zelésről, várakozásról és vé­lekedésről hallani. Mi elle­nezzük azt, hogy a belgrádi találkozót bárki vagy bárkik valamiféle „panasznappá" te­gyék. Úgy véljük, a helsinki értekezlet résztvevőinek pozi­tív programmal kell a belg­rádi találkozóra készülniük. Olyan alapállást kell elfog­lalni, hogy Belgrádban ismét át lehessen tekinteni az ál-' lami kapcsolatok további ja­vításának, a gazdasági kap­csolat fejlesztésének kérdé­seit: meg lehessen vizsgálni olyan fontos, a népek érde­kelt szolgáló kérdéseket, mint az európai energiahely­zet, a szállításokkal össze­függő feladatok Jobb megol­dása, a környezetvédelem. Ilyen és hasonló, s a népek általános közeledésével öst­szefüggő egyéb, napirenden levő, a helsinki ajánlásokban szereplő témákat kell meg­felelően előkészíteni és meg­tárgyalni Belgrádban. Ami a Magyar Népköztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság kétoldalú kap­csolatalt Illeti, e kapcsolatok gazdasági területen már ré­gebbi keletűek, és elég szé­leskörűen kibontakoztak. Ügy vélem, a jelenlegi szakasz­ban állami kapcsolatainkat is rendezettebbé tehetjük. Ez megfelel a magyar nép és az NSZK lakossága érdekeinek, a Helsinkiben elfogadott ajánlásoknak, s benyomásom szerint az ilyen irányú tö­rekvés mindkét fél részéről kölcsönös. A kapcsolatok építéséhez természetesen hozzátartozik, hogy az ügyek felelős inté­zői, a gazdasági vezetők, a diplomaták, a kormányzati tényezők kölcsönös látogatá­sokat tegyenek, találkozza­nak, tanácskbzzanak, tárgyal­janak. Ebbe a folyamatba — tehát a Magyar Népköztársa­ság és a. Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak fejlesztésébe — illeszkedik be az én látogatásomnak terve is, amely az előkészítés sza­kaszában van. Mostani Bécsi látogatásom­mal kapcsolatban a sajtó megtisztelt azzal, hogy sze­mélyemmel ls foglalkozott, s kiemelté, hogy ritkán uta­zom, a tegnapi napon először voltam kapitalista országban. Ami a látogatás hivatalos jellegét Illeti, ez bizonyos mértékig igaz is. Nem hiva­talosan azonbart már jártam néhány kapitalista ország­ban, sőt kapitalista ország­ban éltem le életem nagyob­bik felét (derültség). Volt al­kalmam New Yorkban ls megfordulni, s amint tudják, az sem egy szocialista or­szág nagyvárosa, sajnos. An­nak, hogy hivatalos minőség­ben először járok Ausztriá­ban, természetesen több oka van. Az emberek különbö­zőek. Ismerek szenvedélyes utazókat. Bn nem tartozom közéjük (derültség). De aho­va szükséges, amikor a két ország kapcsolatának fejlesz­tése szempontjából politikai­lag hasznos, oda és akkor mindig elmegyek. így jutot­tam el most Bécsbe, s így fogok elmenni a Német Szö­vetségi Köztársaságba is. A R B KITÉR - 7 EFTTTNG: Magyarországot baráti or­szágok veszik körül — kö­zéjük számítható Ausztria is —, miért állomásoznak tehát szovjet csapatok Ma­gyarország területén? KADAR JÁNOS: Naivság azt képzelni, hogy egy ország biztonsága csupán a közvet­len szomszédok szándékaitól függ. Az ideiglenesen Magyar­országon tartózkodó szovjet csapatok ottlétét tehát nem az indokolja, hogy az önként semlegességet vállalt Auszt­ria részéről valamiféle tá­madástól félünk. Nincs bel­politikai oka sem. Az általá­nos világpolitikai helyzettel függ össze. S a kérdés más megítélése, a helyzet meg­változása a béke és a bizton­ság ügyével függ össze. Ismeretes, hogy a Varsói Szerződés tagállamai Politi­kai Tanácskozó Testületé­nek a közelmúltban Bu­karestben tartott ülésén egész sor alapvető és fon­tos kérdés szerepelt napi­rended. így Újra nyilvánosan is elismételtük, hogy készek vagyunk a Varsói Szerződés Szervezete és a NATO egy­idejű megszüntetésére. Azt javasoltuk, hogy ha erre még nem érett meg az idő, akkor viszont legalább ne töreked­jünk e két katonai csoporto­sulás bővítésére. Ha tehát ezekben az alapvető kérdé­sekben előbbre Jutunk, és az általános helyzet tovább ja­vul, akkor a szovjet csapa­tok magyarországi tartózko­dására nyilván nem lesz szükség. DIE PRESSE: Van-e W­Uitás a vízumkényszer meg­szüntetésére Magyarország és Ausztria között? KÁDÁR JÁNOS: Már sok éve, jóval a helsinki értekez­letet megelőzően folytattunk tárgyalásokat és azok ered­ményeit realizáltuk is. Ezút­tal valóban a magyar—oszt­rák kapcsolatok számos fon­tos kérdését érintettük. Azért emlékeztetünk külön ls a helsinki értekezletre, mert az ott elfogadott ajánlások­nak, azok szellemének teljes mértékben megfelelnek azok az intézkedések, amelyet a magyar—osztrák viszony ja­vítására már tettünk, s ame­lyeket a jövőben is szándé­kozunk tenni. A vízumkérdés közvetlenül érinti az állampolgárok tö­meges külföldi utazását, így a Magyarország és Ausztria közötti utazásokat is. Már jó pár évvel a helsinki értekez­let előtt igyekeztünk előmoz­dítani a turistaforgalom nö­vekedését, a széles körű köl­csönös látogatásokat más or­szágokban. Megmondom, eb­ben döntően politikai meg­gondolások' játszottak szere­pet. Elsősorban azt szerettük volna elősegíteni, hogy az emberek jobban megismerjék a szomszédos országokat. Nos, változtattuijk a korábbi gya­korlaton, és a nyugat-euró­pai országokkal elég széles körű turistaforgalom kezdő­dött el. Ez politikai haszon­nal járt számunkra. Azok/ a magyar állampolgárok, akik­nek korábban flem volt mód­juk arra, hogy kiutazzanak valamelyik nyugat-európai országba, most kiutazhatnak. És az a sok saézezer magyar állampolgár, aki évenként nyugat-európai országokban tölti szabadságát, jó érzéssel érkezik haza. Rájön, hogy Nyugat-Európa fejlett kapi­talista országaiban sincs kol­bászból a kerítés. Olyan je­lenségeket lát, amelyeket otthon, Magyarországon már el is felejtett. Látja például a munkanélküliséget és az attól való félelmet, a létbi­zonytalanságot. Nagyon jók a behyomása­ink Magyarországon a nyu­gat-eUrópai turizmusról. Nem tudom pontosan, mi a dia­lektikus összefüggés a saj­tó és a turizmus között, de két dolgot tapasztalunk. Az egyik: Nyugat-Európá­ból érkező turista Magyar­országon általában kelleme­sen csalódik. Mert bármi­lyen kritikus szemmel nézi is azt, ami nálunk van, min­denképpen jobbat tapasztal annál, amit korábban a nyu­gat-európai kapitalista sajtó­ban olvashatott. A másik: alighanem összefügg ezzel, hogy a turistaforgalom ki­szélesedése óta a nyugat­európai sajtó megítélése is javult Magyarországról. Mert ómét a nyugat-európai ál­lampolgárok milliói saját szemükkel tapasztatnak Ma­gyarországon, azt homlok­egyenest ellenkezően lefeste­ni azért a legrosszabb szán­dékkal sem lehet. A nyugat-európai orszá­gokkal lebonyolódó turista­forgalmon belül a magyar— osztrák forgalom az egyik legjelentősebb. A turizmusnak azonban politikai vonatkozásain túl gazdasági oldala is van. Mi folytatjuk a turizmus terén a nyitott ajtó politikáját. A turizmust azonban még nem tudjuk gazdaságilag kihasz. nálni, ezt még csak most tanuljuk. Ha az Idegenfor­galomban annyi tapasztala­tunk volna, mint Ausztriá­nak, s ha a nemzeti jövede­lem akkora hányadát tud­nánk előteremteni a turiz­musból, mint Ausztria, ak­kor mi is jóval szélesebb körű turistaforgalmat bonyo­lítanánk le. Nem nehéz meg­érteni, hogy Magyarország — ahol alig néhány esztendős a tömeges ti ristaforgalom — erre gazdaságilag nem volt felkészülve. Mivel meg­felelő színvonalat szeretnénk biztosítani, nagyon gyorsan, szinte erőltetett, ütemben igyekeztünk kifejleszteni a szállodákat, az idegenforga­lom és a vendéglátás intéz­ményeit. A Magvarország és Auszt­ria közötti vízumkényszer eltörlésének elvileg hfvei va­gyunk. De még bizonyos gazdasági feltételeket ille­tően hátrányban vagyunk. Ezeket a feltételeket — az osztrák partnerekkel egyfitt, közösen — rhég meg kell vizsgálnunk. Erik azonban a helyzet, és már közel van az az idő, amikor a két ország között a vízumkényszer meg­szűnhet. PRAVDA: A helsinU konferenciát követően mi­lyen perspektívái vannak az úgynevezett kis európai országoknak politikai, gaz­dasági és kulturális téren? KADAR JÁNOS: Ausztria és Magyarország egyaránt kárvallottja volt a második világháborúnak. Mindkét nép sok vért vesztett, és nagy gazdasági károkat szenve­dett, sajnálatos módon nem a jó ügy érdekében. Ha van nép, amely békét kíván, a magyar nép feltétlenül ilyen. Gondolom, ugyanez elmond­ható az osztrák népre is. Ki­fejezésre jut ez az osztrák állam politikájában is, amely kimondta az örökös semle­gességét. A magyar állam több mint ezer esztendővel ez­előtt alakult meg. Ügy tű­nik, legendás vezérünk. Ár­pád — akit honfoglalónak nevezünk — sok tekintetben jó helyet választott ki a ma­gyar népnek. Az éghajlat jó, az ország szép, nekünk a legjobban tetszik a világon. Egy szempontból azonban Árpád azt hiszem nem volt eléggé előrelátó. Van ugyan­is ennek a helynek egy hát­ránya: a hadak útján terül el. Lehet, hogy az osztrákok ls hasonlóan gondolkodnak saját hazájukról: szép, nekik bizonyára a világon a leg­jobban tetszik, de Ausztria ls eléggé „forgalmas" hely. Azt hiszem, nem kell sokat bi­zonygatni, hogy a magyar nép, s gondolom az osztrák nép ls, mindenekelőtt békét kíván. Ami bennünket fi-t let, további — immár po­litikai — indok, hogy a ma­gyar nép nagyszerű prog­rammal, a fejlett szocialista társadalom építésének prog­ramjával rendelkezik. S en­nek megvalósításához min­denekelőtt béke kell. Ma­gyarország tehát feltétlenül érdekelt a Helsinkiben elfo­gadott ajánlások gyakorlati megvalósításában, s gondo­lom, Ausztria szintén. Megemlítek még egy té­nyezőt: a Magyar Népköz­társaságnak nemcsak az a sajátossága, hogy kis ország, hanem az is, hogy nyers­anyagban, energiában sze­gény. Jelentős mértékben ér­dekelt tehát a nemzetközi gazdasági kapcsolatok épí­tésében. Bizonyos szempont­ból irigyeljük az olyan or­szágokat, amelyek nemzeti jövedelmének csak hat szá­zaléka függ a nemzetközi áruforgalomtól. A Magyar Népköztársaság nemzeti jö­vedelmének mintegy 45 szá­zaléka realizálódik a nemzet­közi áruforgalomban. A Hel­sinkiben elfogadott ajánlások egyik — számunkra létfon­toáságú — pontja a kölcsö­nösen előnyös, n kölcsönös érdekeknek megfelelő gazda­sági kapcsolatok széles körű bővítését mondja kl. A hel­sinki értekezlet ajánlásaihoz ezért is füzünk nagy vára­kozásokat, mert érdekeltek vagyunk megvalósításukban, erőfeszítéseket teszünk reali­zálásukért és teljes szívvel támogatunk minden olyan nemzetközi törekvést, amely ezt szolgálja — fejezte be válaszát nagy taps közben Kádár János. Látogatót ai osztrák parlament épületében A sajtókonferencia után Kádár János az osztrák par­lament épületébe látogatott. Kíséretében volt Púja Fri­gyes külügyminiszter, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és dr. Nagy Lajos bécsi ma­gyar nagykövet. Ott volt dr. Friedrich Frölichsthat, buda­pesti osztrák nagykövet is. A parlament bejáratánál AnfOn Benya, a Nemzeti Ta­nács elnöke és Ottó Probst, a Nemzeti Tanács egyik el­nökhelyettese fogadta az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkárát, majd az elnöki tanácskozóteremben találkozóra került sor a Nemzeti Tanács és a Szövet­ségi Tanács képviselőivel. Ezen többek között részt vett Rudolf Schwaiger, a Szövetségi Tanács elnöke, valamint a Nemzeti Tanács­ban képviselt három politi­kai párt frakciójának veze­tője és a törvényhozás két házának több képviselője. Anton Benya üdvözlő sza­vaiban hangsúlyozta: „Külön öröm számunkra, hogy ön a látogatás alkalmával olyan jelentőséggel kiemelte a két szomszédország egymáshoz füzódő kapcsolatainak fon­tosságát." A Nemzeti Tanácg elnöke ezt követően tájékoztatást adott az osztrák törvényho­zás szervezetéről és munká­járól, valamint a magyar és az osztrák parlament között kialakult kapcsolatokról. Kádár János megköszönte a tájékoztatást, majd beszél­getést folytatott a képvise­lőkkel, végül pedig megte­kintette a parlament épüle­tét. Kádár János találkozása Franz Muhrival A hivatalos látogatáson Bécsben tartózkodó Kádár János, az MSZMP KB első titkára kedden este a Ma­gyar Népköztársaság nagykö­vetségén találkozott Franz Muhrival, az Osztrák Kom­munista Párt elnökével, a Politikai Bizottság és a Köz­ponti Bizottság több tagjá­val. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott megbeszélé­sen eszmecserét folytattak a két pártot kölcsönösen ér­deklő kérdésekről. Franz Muhrl kijelentette, hogy Ká­dár János ausztriai látogatá­sa megfelel a két nép érde­keinek, és jelentős hozzájá­rulás a két ország államközi, gazdasági és kulturális kap­csolatainak továbbfejleszté­séhez. Fogadás a bécsi magyar nagykövetségen Kedden este a bécsi ma­gyar nagykövetség épületé­ben Kádár János és felesége fogadást adott dr. Bruno Kreisky szövetségi kaficelláf és felesége tiszteletére. A szívélyes légkörű fogadáson Osztrák részről — a kor­mányfőn és feleségén kívül — megjelent dr. Rudolf Kirchschlüger szövetségi el­hök és feleségé, Anton Be­nya, a Nemzeti Tanács el­nöke, dr. Willibald Pahr külügyminiszter, dr. Josef Étaribacher kereskedelem és Ipari miniszter, Ottó Rösch belügyminiszter, to­vábbá az osztrák politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége, köztük a politikai pártok vezetői. Részt vett a fogadá­son a bécsi diplomáciai tes­tület számos vezetője és tagjö. Losonczi Pál (Íj-Delhiben • Űj-Delhi (MTI) Losonczi Pál kedden délelőtt hivatalos látogatásra In­dia fővárosába. Ű)-Delhibe érkezett. A magyar államfő és felesége Fahruddin Ali Ahmed indiai köztársasági elnök meghívásának tesz eleget. Losonczi Pál kíséretében van dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár, Garál Róbert külügyminiszter-helyettes, Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes és dr. Garamvölgyt József kulturális mi­niszterhelyettes. A MALÉV TU—154-ea kü­löngépe helyi idő szerint 10 óra 15 perckor ereszkedett le Űj-Delhi magyar és indiai állami zászlókkal fellobogó­zott repülőterére, ahol ven­déglátója, Fakhruddin Ali Ahmed köztársasági elnök, valamint Indira Gandhi mi­niSzterelnök-asszony, Jes­vantrao Balvantrao Csavan külügyminiszter és Surendra Pal Singh idegenforgalmi és polgári repülésügyi államtit­kár üdvözölte a magyar ál­lamfőt. Losonczi Pál és kísé­rete fogadására megjelent dr. Túri Ferenc, delhi ma­gyar nagykövet, aki itt csatlakozott a magyar kül­döttséghez, továbbá K. P. S. Menőn, az Indiai Köztársa­ság budapesti nagykövete ie. Ezután az Indiai Köztársa­ság elnöke baráti érzelmek­től áthatott, szívélyes sza­vakkal méltatta a hét évvel ezelőtt már hivatalosan In­diában járt magyar államfő mostani, második látogatá­sának jelentőségét. Losonczi Pál válaszbeszé­dében örömét fejezte kl, hogy ezúttal másodszor élhet e hatalmas ország és ősi, történelmi és kulturális örök­ségben gazdag, gyönyörű fő­Városa. Üj-belhi Vendégsze­retetével. Helyi idő szerint 20 óra­kor F. A. Ahmed köztársa­sági elnök és felesége az el­nöki palotában díszvacsorát adott az Elnöki Tanács el­nöke ás felesége tiszteletére

Next

/
Thumbnails
Contents