Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-05 / 288. szám

2 Vasárnap, 197C. december 5. A fegyverkezési hajsza beszüntetése nem tűr halasztást Szovjet vezető testületek tanácskozása • Moszkva (TASZSZ) Az SZKP KB Politikai Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a szovjet Minisztertanács, miután meghallgatta a Leonyid Brezsnyev. aa SZKP KB főtitkára vezette szovjet küldöttség beszámolóját a Varsói Szerződés tagallamal Politikai Tanácskozó Testülete 1976. november 25 —26-án Bukarestben tartott ülésének munkájáról, kifejezte elégedettségét a tanácskozás eredményeivel és teljes mértékben jóváhag-te a szovjet delegáció tevékenységét Az SZKP KB Politika} Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács elnöksége és a szovjet kormány kiemelte a Bukarestben elfogadott nyilatko. zat tételeinek elvi jelentőseget azzal kapcsolatban, hogy haladéktalanul intézkedéseket keü tenni a fegyverkezési hajsza beszüntetése és a leszerelésre való áttérés érdekébe a. A jelenlegi nemzetközi Helyzet Olyan égető problémáiról van szó, amelyeknek megoldásától nagymértékben függ az emberiség jövője. Választások Japánban # Tokió (MTI) Ma szavazás lesz Japánban, hogy megválasszák a parlament alsóházának 511 képviselőjét A választásokra olyan időpontban kerül sor, amikor a japán társadalom még érzi a Lockheedbotrány okozta „politikai földrengés" utórezgéseit A megvesztegetési botrány súlyosan érintette a kormányzó Liberális Demokrata Pártot, amely két táborra szakadva volt kénytelen lefolytatni választási kampányát Az adott helyzetben a japán szavazó számára logikusan vétődik fel a kérdés, érdemes-e hatalmon tartani az utóbbi években különösen korrupttá vált Konzervatív Pártot A vasárnapi szavazas ugyanakkor döntő fontosságú az ellenzéki pártok számárg, amelyek a jelek szerint elerhető közelségbe kerülnék ama célkitűzésük valóraváltésához, hogy megdöntsék a konzervatívok csaknem negyedszázados uralmát és haladó jellegű, koalíciós kormányt juttassanak hatalomra Japánban. Mi várható? Kommentár. Ma japánok tízmilliói járulnak az urnákhoz, hogy a következő négy esztendőre megválasszák a parlament tagjait hosszabb rövidebb időre, hiszen a múlt években gyakran került sor rendkívüli választásokra ie. Ezúttal azonban kivárták a legvégső dátumot, mivel a hatalmon levő konzervatívoknak mindenáron időt kellett nyerniök a Lockheedpanamák csendesedéséhez, s a pártjukon belüli zavarok csillapításához. A fejlett tőkés országok közül Japán Liberális-Demokrata Pártja látszik a legszilárdabb kormányzóerőnek, miután 1949 óta egyvégtében az ország élén álL Csakhogy éppen a párt egységének hiánya, frakcióinak sokasága, s a szenvedélyek levezetését szolgáló Váltógazdasága segítette ezt a „túlélést". Tanaka botrányos bukása után a „tiszta kezű" Miki lett az ellenpont (jóllehet követőinek száma viszonylag kevés volt és csoportja nem tartozott a párt fő áramlataihoz), ezúttal viszont már szabadulni szeretnének tőle s Fukuda Takeo a legnagyobb érdekszövetség feje esélyes a miniszterelnöki tisztségre. Az előrejelzesek határozottan kedvezőtlenek a konzervatív kormánypárt számára Altalános vélemény, hogy a választások eredményeként körülbelül egyenlő arányban oszlik meg a mandátumok száma a konzervatív és az ellenzéki erők közfitt és a konzervatív párt ^rra kénvszerül, hogy koalíciós partnert keressen a hatalom gyakorlásának folytatásához. Ez a megoldás azonban általános vélemény szerint a vég kezdetét Jelentheti a nagytőkével összefonódott L1 berálls- Demokrata Párt és konzervatív politikája számára. A 'apán választások tehá* kettős kérdést vetpek fel: megmarad-e a hata'mon a Liberális-Demokrata Párt, s ha icen. milyen frakeiókbó' tevődik össze az igazi hatalmi központ. A közvélerriény k'ita'ások adatai sre rint a demnk>-«'4' most még átugorhatják a lecet, de a kormány összetételére vonatkozólag csupán a találgatásokig jutottak eL S van egy harmadik kérdés ts: ha nem történik fordulat, miként alakulnak a politikai erőviszonyok? Az ellenzék előretörése kedvező Jel lehet a következő felsőházi választásokra, igaz, a számszerű eredmények mellett nem kevésbé fontos lenne az ellenzék szorosabb együttműködésének kialakítása. A szovjet vezető testületek megállapították, hogy a Varsói Szerződés tagállamai, amelyek az európai biztonsági és együttműködési értekezletet kezdeményezték, állhatatosan és következetesen tevékenykednek a Helsinkiben elfogadott záródokumentum szellemében, újabb kezdeményezéseket tesznek az összes európai államok közötti egyenjogú politikai, gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztésére vonatkozóan. A szovjet vezető testületek: ezenkívül kiemelték annak elvi jelentőségét is, hogy — mint a nyilatkozat megállapította. — a Varsói Szerző, dés tagállamainak határozott szándéka az összes szocialista országok szolidaritásának erősítése és hangsúlyozták a nemzetközi kommunista és a nemzeti felszabadítást mozgalommal, a demokrácia, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladas összes erőivel való együttműködés fontosságát. A Varsó! Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testülete újabb ülésének eredményei, a tanácskozáson elfogadott határozatok minden bizonnyal kedvező hatást gyakorolnak majd az európai és a világhelyzet egész fejlődésére, .újabb ösztönzést jelentenek majd ahhoz a ftírrehoz, amely a nemzetközi feszültség enyhülésének elmélyítéséért, a hidegháború maradványainak végleges felszámoláséért, a béke erősítéséért és a nemzetközi együttműködés fejlesztéséért folyik — állapították meg a szovjet vezető testületek. Közéleti napló MAGYAR DELEGÁCIÓ UTAZOTT MOSZKVÁBA Szombaton Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével delegáció utazott Moszkvába a magyar -^-szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság ülésére. SZOT-KÜLDÖTTSÉG LENGYELORSZÁGBAN Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésével szombaton SZOT-küldöttség utazott Lengyelországba. A küldöttség részt vesz a Lengyel Szakszervezetek december 6-án kezdődő nyolcadik kongreszszusán. HAVASI FERENC HAZAÉRKEZETT Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—román gazdasági együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke szombaton hazaérkezett Bukarestből, ahol a bizottság elnökeinek találkozóján vett részt. OLASZ I'ARTKCLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSA November 29. és december 4 között hazánkban tartózkodott az Olasz Köztársasági Párt küldöttsége Adolfo Battaelia képviselőnek, a párt főtitkárhelyettesének vezetésével. A küldöttséget magyarországi tartózkodása során fogadta Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, ' ELUTAZOTT HAZÁNKBÓL AZ IRAKI KÜLDÖTTSÉG Rafly Sahab Ahmed, az iraki mezőgazdasági dolgozók állami oktatási szervezetének elnöke és Moharos József, a TOT ügyvezető elnökhelyettese megállapodást írt alá az iraki és a magyar termelőszövetkezeti mozgalmat közösen érdeklő kérdésekről. A küldöttség tárgyaláfokat folytatott a Tesco és a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium vezetőivei az iraki mezőfazdasági szövetkezeti vezetők magyarországi továbbképzésének lehetőségeiről. Az iraki delegáció szombaton elutazott hazánkból. A szovjet-amerikai kereskedelem lehetőségei Lcovyid Brezsnyev, az SZKP KB fótitkira fogadta William Simon amerikai pénzügyminisztert, aki a szovjet— amerikai kereskedelmi-gazdasági tanács ülésére érkezett Moszkvába. As APN közgazdasági szemleírója, Igor Lobanov ebből az alkalomból kommentárban foglalkozott a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatokkal A Szovjetunióban mindig nagy jelentőséget tulajdonítottak a világ legnagyobb tőkés országával való kereskedelmi és gazdasági kapcso. latok fejlesztésének, mivel úgy vélik, hogy a kereskedelem az egyik legmegbízhatóbb eszköze az enyhülési folyamat tartóssá tételének, annak, hogy az visszafordíthatatlanná váljék. A Szovjetunióban változatlanul perspektivikus és kölcsönösen előnyös ügynek tekintik az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmet Szovjet becslések szerint csupán az Ipari termékekkai. köztük a nyersanyaaokkel folytatott kereskedelem volumene e Jelenlegi ötéves tervidőszakban legalább 10 milliárd dollárt tehetne ki. A Szovjetunió hajlandó gazdasági, műszaki és Ipari együttműködést folytatni as Egyesült Államokkal számos ágazatban: a gépkocsi-, as ásványolajáé vegyiparban, a cellulóz-, napfr-. a szerszámgéoipar. ban. az elektrotechnikai, színesfémkohászat!, hajóipartsn stb. S bár Ilyen kedvezőek a szovjet—amerikai kereskedelem lehetőségei, az mégis egyenetlenül fejlődik, és korántsem váltja be a reményeket. Ennek oka az Egyesült Államoknak a Szovjet, unióval szemben alkalma, zott diszkriminációs kereskedelmi politikája. A szovjet fél nem holmi különleges kiváltságokat követel, csupán azt hogy a vele folytatott kereskedelmet ugyanolyan Jogi alapokra helyezzék, amelyeken az Egyesült Államok a világ legtöbb államával kereskedik. A szovjet—amerikai kereskedelemben fennállnak még gazdasági jellegű problémák is, amelyek a társadalmi-palitlkai rendszerek különbözőségéből és abból. > adódnak, hogy eltérőek sz "üzletkötési feltételek, a* árak.' Ezek < a nehézségek azonban rendszerint leküzdhetők. Ami a legfontosabb akadály, a diszkriminációs feltételek felszámolását illeti — amelyeket mesterségesen állítottak a szovjet—amerikai kereskedelem útjába —, az teljes egés'éb«n az amerikai féltől füee. Volt idő, amikor a szovjet—amerikai kereskedelem ellenzői azt igyekeztek bizonygatni, hogy az nem kifizetődő az Egyesült Államok számára. A Szovjetunió és más nyugati országok közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlődése azonban megcáfolta érveiket Ma már az Egyesült Államokban is sokan értelmetlennek tartják, hogy az amerikai cégek elszigetelik magukat a szovjet piactól, amelyen csak a legutóbbi két esztendő alatt 1,5—2 milliárd rubel értékű lehetséges megrendelést veszítettek el. Aligha kell bizonyítani hogy az Egyesült Államok számára ls milyen fontosak lennének az erőteljesebb kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok a Szovjetunióval. Hozzávetőleges becslések szerint az amerikai piacra öt esztendő alatt befutott szovjet megrendelések csaknem egynegyed millió amerikait Juttattak munkához. S hány munkanélküli kanna még munkát ha megvalósulnának a tervbe vett. de meg nem valósult üzletkötések' 5? nem utolsó sorban a szov. jet—amerikai kereskede'em — lehetőségeinek teljes ki akn^zása esetéhen — jelentős s*»renet játszhatna az amerikai kü'k«resk«,1e'm' mérleg hiányának csökkend sében is. (KS) Üdvözlő távirat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának; Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének; Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének üdvözlő távirata dr. Fidel Castro Búz elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanacsa elnökének, a forradalmi kormány elnökének. Kedves Castro Elvtársi Elvtársi üdvözletünket es savból jövő jókívánságainkat küldjük önnek a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökévé történt megválasztása alkalmaból A Kubai Köztársaság forradalmi nemzetgyűlése döntése kifejezésre juttatja a kubai nép ön iránt érzett őszinte tiszteletét és szeretetét. Jó egészséget és további sikereket kivártunk önnek a szocializmust építő kubai nép. a magyar—kubai barátság további erősítése, a szocialista országok és a forradalmi erők egysége, a béke és a biztonság megszilárdítása érdekében kifejtendő sokoldalú tevékenységében. Budapest, 1976. december 4. A nyogatí diplomácia a NATO számára előnyős megállapodásokra N. K. Taraszov nyilatkozata a bécsi haderő-csökkentési tárgyalásokról # Bécs (MIT) N. K. Taraszov nagykövet, a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalásokon részt vevő szovjet delegáció vezetője interjút adott az MTI bécsi tudósítójának. Afí jellemzi három év elmúltával a haderő-csökkentési tárgyalások jelenlegi szakaszát? — hangzott az első kérdés. — A Jelenlegi szakasz eddig nem hozott lényegesen új elemet a tárgyalásokba — állapította meg válaszában N. K. Taraszov. — Ez a helyzet kizárólag abból ered, hogy a nyugati delegációk még mindig nem hajlandók feladni arra irányuló törekvésüket, hogy a NATO számára egyoldalú katonai előnyöket szerezzenek a szocialista országok biztonságának rovására. Lényegében még mindig kitartanak teljesen irreális követelésük, az úgynevezett „aszimmetrikus" csökkentés mellett, vagyis amellett, hogy a szocialista országok olyan mértékben csökkentsék fegyveres erőiket, ami csaknem háromszor több szárazföldi csapatot jelentene, mint amennyivel a Nyugat csökkentené erűit. A nyugati országok elzárkóznak a légierő, a fegyverzet és a harci technika csökkentésétől. Csak az Egyesült Államok nyilvánította ki készságét a Közép-Európában levő amerikai szárazföldi csapatok és atomfegyverek bizonyos mértékű csökkentésére. A tárgyalásokon részt vevő többi nyugati állam azonban nem akar semmiféle garanciát sem adni arra vonatkozóan, hogy ők is redukálnák csapataikat és fegyverzetüket. Milyen kezdeményezést tettek a szocialista országok, hogy elősegítsék a tárgyalások sikerét? — A Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia, amely országok a tárgyalások közvetlen résztvevőt, egész sor pozitív javaslatot terjesztettek elő. Ez év februárjában például egyetértésüket nyilvánították azzal, hogy a csökkentés folyamatát két szakaszra osszák fel, ami mellett a nyugati államok következetesen kitartottak. Ez esetben elsőként csak a Szovjetunió és az Egyesült Államok csökkentené csapatalt és fegyverzetét, valamint a harci technika meghatározott mennyiségét, a többi közvetlen részt vevő állam pedig a második szakaszban hajtaná végre a csökkentést. A szocialista országoktól származik az a fontos kezdeményezés is, amely arra irányult, hogy valam yi közvetlen résztvevő egyezzék meg a „befagyasztásában; azaz abban, hogy a tárgyalások időszakában nem emelik fegyveres erőik létszámát A szocialista országok a tárgyalások gyakorlati mederbe való terelésére irányuló igen jelentős lépése volt, amikor előterjesztették számszerű adataikat a Varsós Szerződés országai KözépEurópában levő fegyveres erői létszámáról. Európaban történelmileg kialakult a katonai erők megközelítő egyensúlya. A Varsói Szerződés országai szigorúan figyelembe veszik ezt a tényt, és ebből Indulnak kl, amikor a tizenegy közvetlen részt vevő országnak azt javasolják, hogy csapataik csökkentését egyenlő százalékos alapon hajtsák végre. Ez a legreálisabb út az előttünk álló problémák megoldására. — Véleménye szerint mi a feltétele annak, hogy a jövőben konkrét eredményeket érjenek el a tárgyaló partnerek? — A tárgyalásokon az előrehaladás közvetlen előfeltételei a következők lennének: a Nyugat mondjon le az „aszimmetrikus" csökkentésre irányuló követeléséről; a nyugati államok legyenek készek a szárazföldi csapatok csökkentésén kívül valamennyi haderőnem és fegyverzet redukálására, beleértve a légierőt és az atomfegyvert is; a nyugat-európai országok és Kanada vállaljanak általános kötelezettséget saját fegyveres erőik csökkentésének megtételére és határidejére a második szakaszban, az amerikai és a szovjet csapatok csökkentése után, mtnt ahogyan készek ezt megtenni az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia. — A bécsi tárgyalásol^ szempontjából rendkívül pozitív jelentőségű a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti ülése és annak határozata. Az ülés résztvevői kifejezték eltökéltségüket, hogy a Jövőben is erőfeszítéseket tesznek egy kölcsönösen elfogadható megállapodás kidolgozása érdekében. Ezt abban az esetben tartják lehetségesnek, ha a bécsi tárgyalások valamennyi résztvevője követi azt az egyeztetett elvet, hogy egyetlen európai állam biztonsága se szenvedhet kárt A Politikai Tanácskozó Testület bukaresti ülésének határozatai kétségtelenül új ösztönzésül szolgálnak a haladó erőknek a békéért, az együttműködésért és az európai katonai enyhülés megvalósításáért vívott harcához — fejezte be nyilatkozatát N. K. Taraszov nagykövet, a bécsi haderő-~sökkentés1 tárgyalásokop részt vevő szovjet delegáció vezetője.