Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-05 / 288. szám

fíj VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! 66. évfolyam 288. szám 1976. december 5.f vasárnap Ára: I forint MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPj A Orenbur A vezetéket szocialista országok építik Hazánk 3 kompresszorállomást is felállít Képünkön a harmadik szakasz építése látható, amelyet Lengyelország épít Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és Románia kor­mányfői 1973-ban, a KGST prágai ülésén határozták el, hogy részt vesznek az oren­burgi földgázlelőhely kiaknázásában, és megépítik a Szovjetunió nyugati határáig húzódó vezetéket, valamint az üzemelte­tő berendezéseket. 1974-ben Szófiában ír­ták alá az egyezményt a munkálatokról, amelyek befejezési határidője 1978. har­madik negyedéve. A megállapodás értel­mében az orenburgi földgázkészletek fel­tárását. üzembe helyezését és a földgáz­előkészítő kombinát építését a Szovjetunió végzi. A csaknem 3000 kilométer hosszú gázvezeték lefektetését szakaszonként a többi ország vállalta, saját pénzügyi eszkö­zeivel, munkaerővel és gépekkel. Hazánk az országhatárhoz legközelebbi szakasz Előkészületek a téeszek kongresszusára A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa december 14 —15-re hívta össze a terme­lőszövetkezeti mozgalom leg­több fórumát, a kongresszust. Az egymilliós termelőszövet­kezeti parasztság képvisele­tében 500 küldött vesz részt o tanácskozáson. Amint a TOT-nál tájékoz­tattak, a kongresszus szer­vezeti, politikai előkészítése a befejezéshez közeledik. A legutóbbi TOT-ülésen hozott döntések szerint a kongresz­szusi dokumentumok terve­zetei kiegészültek a szövet­kezeti közgyűléseken, és a megyei küldöttgyűléseken felvetett javaslatokkal. Így a küldöttek a közeli napokban olyan írásos anyagokat kap­nak kézhez, amelyek a szö­vetkezeti dolgozók százezrei­nek összegezett álláspontját tartalmazzák. Elkészült már a kongresz­szusi küldöttek összetételét tükröző gyors statisztika is. Az előző kongresszushoz ké­pest a szövetkezetek lénye­gesen több fizikai dolgozót választottak az érdekképvi­seleti szervekbe, így a leg­főbb fórumra, a kongresz­szusra is. Javult a fiatalok, B nők és a képzett közép-, irányító szakemberek képvi­seletének aránya. Kedvezően alakult a kongresszusi kül­döttek képzettség szerinti összetétele. A küldöttek 47 százaléka egyetemi vagy fő­iskolai végzettségű. A TOT illetékes vezetői nyomatékosan hangsúlyozták a kongresszus munkaértekez­let jellegét. Ezt tükrözi a kongresszus munkaprogram­jának tervezete is, amely a fő hangsúlyt az érdemi vitá­ra helyezi. Még apasztják a Balatont A Balatonnál a hajósok, a halászok és az idegenfor­galmi egységek felkészülnek a télre. A tó jegesedése előtt még néhány centiméterrel apasztják a tavat, helyet ké­szítenek a téli csapadéknak. A balatoni halászok még nem gondolnak a télre, ki­használják a gardafogás idő­szakát; s most gyűjtik csap­dába a nyitva . levő Sió-zsi­lipnél a. szökésre készülő angolnákat A halásztelepe­ken azonban előkészítették a jégvermeket a téli gyűj­tés időszakára. Kibővített ülést tartott a budapesti pártbizottság Lázár György a tanácskozáson Az MSZMP VII. kerületi bizottságának székházában szombaton kibővített ülést tartott az MSZMP buda­pesti bizottsága. Az értekez­leten részt vettek- a főváros állami és . társadalmi szerve­zeteinék vezetői, a kerületi pártbizottságok és több üzem, intézmény párt-, gazdasági vezetői. Részt vett a tanács­kozáson Lázár. György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke. Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a budapesti pártbizottság első titkára tájékoztatta a résztvevőket a Központi Bi­'zottság december 1-i ülésé­ről. Részletesen szólt-a Köz­ponti Bizottság határozatából a főváros kommunistáira há­ruló tennivalókról, elemezte Budapest iparának várható idei eredményeit, s az elkö­vetkező esztendő feladatait A szegedi téglagyárban Három évig megállás nélkül dolgoztak Mind főbb B 29 es kell — Nem fogy a falazóblokk építését végzi, ugyanakkor három komp­resszorállomást állít fel. Az építő szocialista országok megközelí­tően azonos nagyságú beruházásokkal vesznek részt az Orenburg és Ungvár kö­zött húzódó földgázvezeték építésében. A befejezésig mintegy kétmillió tonna, csak. nem másfél méter átmérőjű csővezetéket kell lefektetni, 22 kompresszorállomást kell felépíteni, A tervék. szerint 190 ezer tonna betont és hatalmás mérinyiségű szigetelő­anyagot építenek be á 'vezetékbe. Ha elkészül az óriás vezeték, évi 24 mil­liárd köbméter gázt szállít majd, hazánk évi 2,8 milliárd köbméterrel részesedik ebből. A nagyszabású vállalkozás elkészül, te után a Szovjetunió' 12 éven át földgáz­szállítással törleszti az építkezésben részt vevő országok beruházásait. Faanyag* védelmi laboratórium A Földmérő és Talajvizs­gáló Vállalat budapesti fa­anyagvédelmi laboratóriumá­nak munkatársai egyéb munkájuk mellett műemlé­kek megóvásával is foglal­koznak. Jelenleg a hévízi tó­fürdő fából készült szerkeze­teit védik a különféle vegyi hatások ellen. A munka mé­reteire jellemző, hogy eddig már több mint 10 tonna vé­dőanyagot használtak fel. A korszerű, alagútkemen­cével dolgozó téglagyárakban maholnap elfelejtik, hogy ré­gebben csak tavasztól őszig engedte a munkálkodást az időjárás. Télen az agyag ki­termelése ugyan mostanában sem egyszerű feladat, de megtalálták a módját, mi­ként lehet védekezni némileg a fagy ellen: pozdorjávai, fű­részporral takarják le a sár­gaföldet. Egész évben dol­gozni kell, máskülönbén rá­fizetéssel működnének a drá­ga berendezések, és gondok keletkeznének a téglaellátás­ban. Évente egyszer állnak le a téglagyárak, de csak annyi időre, amely elegendő a kemence és a kiszolgáló-, berendezések gyors karban­tartásához, javításához. Ki­vétel a szegedi. Bajai úti téglagyár; ott 1973-tól. idén májusig folyamatosan dol­goztak. Három hétig éjjel-nappal tevékenykedtek a téglagyá­riak, így rekordidő alatt vé­geztek a nagyjavítással. Még­is azt számlálgatták, vajon mennyi téglát tudtak volna égetni annyi idő alatt. Kide­rült, hogy éppen 1 millió 700 I ezer darab kistéglának meg­' felelő B 29-est készíthettek volna. E mennyiséget egész évben tényleges hiánynak te­kintették a gyáriak, és so­kat tesznek annak érdeké­ben, hogy minél inkább meg­közelítsék a tavalyi, 24 mil­lió darabos termelést. Nos. november végéig egymilliót ledolgoztak az elmaradásból, s december végéig várhatóan 23 és fél milliót égetnek. A termelés növekedése nyomán mind stabilabbá válik a gyár, a korábbi éveikben rendre több milliós veszteségekkel zártak, tavaly 5 millió, idén október végéig, 4 millió 623 forint nyereséget értek el. Így aztán a jó- munkáért megfelelő anyagi elismerést is kap a téglagyári közösség. Soltak számára „gyanús" lehet, hogyan szüntethetnek meg egy éjjel-nappal dolgo­zó gyárban háromhetes ki­esésből megközelítőleg ket­tőt Ügy. hogy a, közösség hónapokon át vállalta a szombat éjszakai munkát. Fogadhatnánk fejcsóválva ezt a kezdeményezést, mondván: inkább ott is meg kell szün­tetni — ha mód van rá — a szombat éjjeli műszakot, ahol még létezik. Ez általában igaz is, de figyelembe veen­dő, hogy a gyáriak igyekeze­te ellenére sem elégíthetők ki a magánépítők igényei. Márpedig egyelőre fontos, hogy minél többen építsenek otthont önerőből is. Amennyire óhajtott és gaz­daságos a B 29-es tégla gyár­tása, annyira megfeneklett a másik fontos termék, a kö­zépfalazó blokk értékesítése. Ebből évente mintegy 12 ezer köbméternyit készítettek a CSOMIÉP, a DÉLÉP, vala­mint a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat számára. Előzetes megállapodás alap­ján 1976-ra is hasonló meny­nyiséget terveztek, ám vá­ratlanul megcsappant az igény: december utolsó nap­jáig legföljebb 9 és fél ezer köbméternyi blokkot önthet­nek. Nyilvánvaló, a téglái, gyáriak nem szólhatnak bele, milyen munkát vállaljanak az építők, csupán • annyit éreznek, hogy t blokküaem veszteséggel dolgozik. Ha meg kell állniuk, adnak ugyan más munkát' a dolgo­zóknak — természetesen ke­vesebb fizetésért —, de az nem lehet teljes értékű. Adó­dik hát a feladat: a tégla­gyáriaknak az építővállala­tokkal közösen meg kell ta­lálni a módot, miként lehet ismét fölfuttatni a blokk üzem termelését Örülnek tehát a gyárban annak, hogy mind jobb ered­ményt érnek el a tégla készí­tésében, búslakodnak, mert nem kellenek a blokkok. Előbbi az ő érdemük, az utóbbiról nem tehetnek. Leg­feljebb remélhetik, hogy jö­vőre sikeresebben működ­hetnek együtt az építőkkel. Sz. J. Apad a Sajó és a Tarna Árvízvédelmi készültség Észak-Magyarországon i Az Országos Vízügyi Hiva­tal szombat délelőtti tájékoz­tatója az észak-magyaror­szági árvízi helyzetről: Pénteken Észak-Magyaror­szágon még sok helyütt volt csapadék, de mennyisége ál­talában csak egy-két milli­métert tett ki. Öt millimé­tert meghaladó csapadékot csak a Vág, a Garam és az Ipoly folyók felső vízgyűj­tőjén mértek. A csapádék­u tanpótlás csökkenése követ­keztében szombat reggel óta apadás tapasztalható a Sajó felső szakaszán és a Tárnán végig. A vízállás csak a Sajó alsó és a Hernád felső sza­kaszán emelkedett. Az árvízvédelmi készültsé­gi állapot szombaton reggel megfelelt a péntekinek: a Tarna töltései mentén 150, a Sajó mentén pedig 60 kilo­méter hosszan harmadfokú, péntek estétől a Zagyvának a Tarna torkolata és a tiszai torkolat közötti részén má­sodfokú a készültség. A Her­nád mentén néhány kilomé­teres szakaszon első fokú ké­szültséget rendeltek el az il­letékes vízügyi szervek. A veszélyeztetett folyósza­kaszokon szombaton délelőtt csaknem 250 vízügyi dolgozó tevékenykedett Jelentősebb védekezési beavatkozásra azonban szombat délelőttig nem volt szükség a védvona­lakon. (MTI) Somogyi Károlyné felvétető Mindinkább ez a kép jellemző a téglagyártásra: kelleme­sen fűtött teremből, vezérlőasztal mellől irányítják a téglával megrakott kocsik mozgását, a kemence működését

Next

/
Thumbnails
Contents