Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-25 / 305. szám

/ Szombat, 1976. december 25. 9 Spanyolország forrong # Madrid (AFP) Spanyolország forrong — fpv jellemzik a hírügynökségek az országban csütörtök estére kialakult helyzetet. Spanyolország számos városában emberek ezrei tüntettek Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára, valamint más vezető kommunisták bebörtönzése ellen. Madrid belvárosában. a Puerta Del Stoi téren és a Tdrev övező mellékutcákban a késő esti órákban összecsapásokra került 6or a rendőrség és a tüntetők között. A felvonulók „Dolores Ibarruri jöjjön Madridba", „Érezheted, hogy a kommunista párt Itt van", valamint teljes amnesztiát követelő jelszavakka) tüntettek. Az újabb és újabb osztagokkal megerősített rendőrségi egységek gumilövedék-záporral és könnygázbombákkal válaszoltak. A rendőrség 25 embert letartóztatott, és számos tüntetőt megsebesített. Pénteken, a kora hajnali órákban a madridi igazságügyi minisztériumban egy küldöttség petíciót nyújtott át amelyben 6000 spanyol értelmiségi száll sfkra az SKP főtitkárának szabadon bocsátása mellett Jüan Carlo6 spanyol király csütörtök este átalakítást hajtott végre a legmagasabb rendőri posztokon. A döntést a madridi kormány rendkívüli ülése után tették közzé. E'bocsátották Emilio Rodriguez Románt, a belbiztonsági osztály öt hónappal ezelőtt kinevezett vezetőjét Angel Campanót, a hírhedt csendőrség, a Guardia civil pamncsnokát, valamint Rtcardn Aguliar Carmona tábornokot. a felfegyverzett rendőri egységek felügyelőjét. Helyükre Nicolas Garcia, Antonio Ibarez Ereire tábornok és Jose Tímon Lara tátornok lép. II „kemény kéz" újra érvényesül Madridban ? Kommentár Két hete Brüsszelben, a NATO folyosóin — ahol ar. ról vitatkoztunk, vajon Spanyolország előtt nyitva áll-e az Atlanti Szövetséghez való csatlakozás lehetősége — egy sor nyugati kollégám bizonygatta: János Károly király és a Suarez-kormány már félúton tart a polgári demokrácia megvalósításának útján. Azt mondták: ha a jövő tavasszal a spanyol választásokon megfelelő eredmény születik, akkor tulajdonképpen a madridi kormány már kérhetné ls a belépés feltételeinek közös megtárgyalását. Persze érdekes volt halleni, hogy még jobboldali, polgárt újságírók is szükségesnek mondották a Spanyol Kommunista Párt részvételét a választásokon. (Természetesen csak a részvételét! Az ideális helyzet szerintük az lenne, ha a spanyol kommunisták szabadon indulhatnának Jelöltjeikkel a választásokon, de — csupán elvétve jutnának mandátumhoz! A SPK vegyen részt a választásokon. de semmi esetre sem a hatalomban !) Ml történhetett, hogy a madridi kormány most egyelőre lemondani látszik a „demokratikus máz" újabb rétegeinek felrakásáról Spanyolország új politikai portréján? Először is azt kell figyelembe venni, hogy a néhai Franco hazájában bármit mutatott ls a népszavazás eredménye, a politikai, gazdasági és katonai körök egy tekintélyes része még mindig elkeseredetten demokráciaellenes. Ami nyílván együtt Jár a vad kommunistaellenességgel. Ezek a szélsőséges elemek felháborodtak, hogy Carrillo viszszatérhetett, hogy sajtókonferenciát is tartott, s hogy Madridban összeült a Spanyol KP Központi Bizottsága a parlamenti választásokon indítandó jelöltek személvének meghatározására. Végig lehet gondolni azt ls, hogy vajon a mai Spanyolországnak sürgős-e a nyugati gazdasági és katonai integrációba való beilleszkedés? A Közös Piacon amúgy sem várják tárt karokkal a madridi üzletembereket, akik déligyümölcsöt, étolajat vagy éppenséggel olcsó iparcikkeket akarnának eladni. S egyáltalán: a NATO-nak szüksége lenne-e Spanyolországra? Katonailag aligha, hiszen a spanyolországi támaszpontok — kétoldalú megállapodás értelmében — az USA légierejének és haditengerészetének bázisai már most is. Kölcsönösen húzhatják az időt Madridban és Brüsszelben, a NATO, Illetve a Közös Piac fővárosában, amfg a spanyol belső helyzet konszolidálódik — remélik a spanyol uralkodó körök, meg a NATO ural. Viszont a világméretű felháborodás. amely Carrillo letartóztatása nyomán kelt. már súlyosabb következményekkel járhat a madridi vezetők számára a külpolitikában, a spanyol dolgozók visszacsapása pedig a belpolitikai helyzetet fordította a kormány kárára. P. J. Megalakult az új japán kormány • Tokió (MTI) Pénteken délelőtt tartotta meg utolsó ülését a Miki Takeo miniszterelnök vezette japán kormány. Az ülést követően bejelentették a miniszterelnök és a kormány lemondását. A Miki-kormányt 1974. december 9-én alakították és ez év szeptemberében szervezték újjá. A kormány testületi lemondásával lehetővé vált az új miniszterelnök megválasztása, illetve az új kormány megalakítása. Pénteken megnyílt a japán parlament rendkívüli ülésszaka a néhány napos ülésszak legfőbb feladata az új miniszterelnök megválasztása és a parlamenti tisztségek elosztása. A hatalmon levő Liberális Demokrata Párt, amely súlyos mandátumveszteséget szenvedett a december 5-én megtartott alsóházi választásokon, a konzervatív függetlenek segítségével ismét abba a helyzetbe került, hogy kormányt alakíthat A párt jelöltje a miniszterelnöki tisztségre Fukuda Takeo volt miniszterelnök-helyettes, akit a Liberális Demokrata Párt képviselőinek csütörtökön megtartott értekezletén pártelnökké választották. A japán politikai gyakorlatnak megfelelően a többségi párt elnöke tölti be a miniszterelnöki tisztséget is. Annak ellenére, hogy az új liberális klub es az ellenzéki pártok saját vezetőiket jelölik a miniszterelnöki tisztségre, a Liberális Demokrata Párt többsége biztosítja Fukuda Takeo megválasztását. A japán parlament alsóháza tegnap 256 szavazattal Fukuda Takeo konzervatív politikust választotta meg az ország új miniszterelnökévé. Fukuda Takeo mindössze egy szavazattal kapott többet az alsóházban, mint amennyi a megválasztáshoz feltétlenül szükséges. A japán parlament alsóházában 511 képviselő foglal helyet. Fukuda Takeo megalakította kormányát. A 31. ENSZ-közgyűlés margójára Á világ oszthatatlan A harmincegyedik ENSZközgyűlés a világszervezet életében nem képviselt különösebb mérföldkövet. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének szürkébb hétköznapjai keretében is bőven akadnak azonban érdekes és izgalmas kérdések. Lemondás az erőszakról A leszerelésért, a nemzetközi enyhülésért folytatott küzdelemben például a szocialista államok és az el nem kötelezett országok közös fellépése, a szovjet kormány új javaslata az erőszak alkalmazásától való tartózkodásra vonatkozó nemzetközi egyezmény megkötésére, a colombói értekezletnek a leszerelési világkonferenciát s a leszereléssel foglalvozó speciális közgyűlést támogató határozata hozott új elemeket és teremtett kedvezőbb feltételeket. Az ENSZ főtitkárának legutóbbi jelentése szerint az 1950 és 1975 közötti negved század során mintegy 6000 milliárd dollárt költöttek a világ államai fegyverkezésre. Huszonöt esztendő alatt több mint egy esztendő világtermelése esett ki a hasznos célokat szolgáló fogyasztás köréből. Jelenleg évente 300 milliárd dollárt fordítanak fegyverkezésre a világ államai. Ez is szorosan összeköti a leszerelést a fejlődés problémáival. Hiszen, ha a fegyverkezésre költött csillagászati összegeknek csupán 10 százalékát a fejlődő országok megsegítésére, termelő beruházásokra fordítanák, ez lehetővé tenné ezen országok termelésének megkétszerezését. Ezért is fogadták el nagy többséggél azt a szovjet javaslatot az ENSZ pölitikal bizottságban, hogv az államok nemzetközi kapcsolataikban mondjanak le az erőszak alkalmazásáróL Válsággócok Az ENSZ munkájában a múltban is kulcsfontosságú volt a gyarmati rendszer felszámolásának, a gyarmati népek felszabadításának elősegítése. Az új nemzetközi erőviszonyok egyszersmind lehetőséget teremtettek több mint száz új ország megszületésére a gyarmati rendszer romjain. Az új országok létrejötte új helyzetet teremtett az ENSZ-ben. Most a gyarmati rendszer maradványainak végső felszámolása van napirenden Afrika déli részén. A fajüldöző rendszerek eddig semmibe vették az ENSZ-közgyűlés határozatalt, a tagállamok együttes fellépését pedig megakadályozta a dél-afrikai rendszer külső támogatóinak ellenállása. Az ENSZ-ben érezhető hatású, a tényleges erőviszonyokat tükröző világhelyzet is jelentős szereoet ' játszott abban, hogy Zimbabwe-val kapcsolatban Genfben tárgyalások indultak meg. A másik válsággóc, a közel-keleti kérdés vitájában is jelentős előrelépés történt azzal, hogy a közgyűlés nagy szótöbbséggel kimondta a palesztin néo nemzeti államalanitási Jogát s arra konkrét javaslatot is tett. A íej'ödö ors'ágok és a világgazdaság A harmincegyedik ENSZközgyűlés nagy teret szentelt annak is, hogy mit tett az ENSZ a nemzetközi gaz. dasági kapcsolat fejlesztése és különösen n fejlődő országok helyzetének javítása érdekében. A fejlődő országok képviselői már az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának nyári ülésén is élesen támadták a titkárság által készített világgazdasági helvzetje'entést. Azt mondották. hogv elkendőzi, elkődösíti a tényleges helyzetet. Nem mutatja meg a világgazdasági válság várható következményeit a maguk teljes súlyosságában. A titkárság ennek nyomán módosította megállapításait és a vitához új anvagokat nyújtott be. Az eredeti beszámolókból nem tények hiányoztak, hanem az ok és okozati összefüggések értékelése nem volt megfelelő. Hiánvzott a belső társadalmi összefüggések és a nemzetközi függőségi viszonyok feltárása. A titkárság beszámolója súlyos tényeket közölt a világgazdasági helyzetről. A világtermelés 1975^ben alig emelkedett. A fejlett tőkés országok termelésének hanyatlásának hatására lelassult a gazdasági fejlődés a harmadig világ országainak nagy részében. Mindez a nemzetközi kereskedelemre is hatott, amelv a múlt esztendőben 7—9 százalékkal volt alacsonyabb az 1974-esnél. A helyzet 1976-ban csak keveset javult. Három világtanácskozás Ebben az évben három világtanácskozás zajlott le. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konfernciájának negyedik ülésszaka Nairobiban lehetőséget adott a világkereskedelem és a gazdasági fejlődés összefüggéseinek átfogó elemzésére és — a történelemben először — elvi megállapodás született arról, hogy konkrét lépéseket kell tenni a nemzetközi kereskedelem szervezettebbé tételére. A foglalkoztatottsági világkonferencia felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg 200 millió munkanélküli van a világon. Hatalmas fe'adatként fogalmazta meg, hogy 2000-ig bolygónkon egymilliárd ÚJ munkaalkalmat kell teremteni. Célul tűzte kl ennek érdekében olyan gazdasági fejlődés előmozdítását, amely biztosítani tudja a világ lakó' számára az alaovető szükségletek kielégítését. Az ENSZ emberi te'enülésl problémákkal foglalkozó világianácskozása a városi fejlődés, a lakásviszonyok javítása terén jelölt meg hatalmas fe'adatokat. Abból indult kl, hogy évezredünk végére a világ lakosságának több mint fele városi településeken él majd. A közgyűlés előtt átló egyik kérdésként szerepelt az 's. miképpen lehetne az ENSZ szervezetét lobbá tenni annak érdekében, hogy rugalmasabban rea«áHon a változásokra. Az ENSZ gazdasági és szociális intézkedésekkel foglalkozó részlegeinek átszervezésére tett szakértői javaslatok ezt a feladatot kívánják megoldani. A harmincegyedik ENSZközgyűlés fontos eseménye volt a főt'tkár megválasztása. A választási harcban három je'ölt indult: Echeverria volt mexikói elnök, Amarha Sing Sri Lanka-i oolltikus és természetesen Kurt WaMheim, a le'en'egl főtitkár. Végül is Wsldheimet választották meg. Csak néhány témát említettem a több mint 130-ból, amelyek a mostani közgyűlés előtt szerepeltek. Ezek a kérdések is azt bizonyítják, hogy a szervezet — nehézségeik és gyengeségei ellenére is — növekvő fontosságú fórumként szolgál a mai, e'lentmondásokkal terhes, de egyre több közös gonddal és közös feladattal összekötött világ számára. DR. SIMÁI MIHÁLY, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára, az ENSZ Társaságok Világszövetségének elnöke Másfél egyenlítő... A Szovjetunió tizedik ötéves terve 65 ezer kilométer, szilárd burkolatú közlekedési út építését írja elő. A termelőerők fejlődésével az utakon lebonyolódó áruforgalom mintegy negyvenkét százalékos növekedésével lehet számítani. Napjainkban a korszerű közlekedési utak nélkül szinte lehetetlen egy-egy ipari körzet kialakítása, vagy a nyersanyag-lelőhelyek kiaknázása. A Szovjetunióban az elmúlt tervidőszakban szinte valamennyi köztársaság területén új közlekedési utak épültek. Kazahsztánban például 18 ezer kilométer új út épült. Az Orosz Föderáció területén 43 ezer kilométerrel nőtt az utak hossza. Ezenkívül 165 ezer kilométer régi utat korszerűsítettek, s 135 ezer kilométer hosszúságú új híd és útátvezetés épült. Az. úthálózat növelésével megnőtt az egyes köztársaságok között a gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok bővítését elősegitő közlekedési összeköttetés. 65 ezer kilométer autósztráda tervezése, fektetése és betonozása elegendő lenne néhány európai állam területének utakkal történő behálózásához. A tervezett hidak és útátvezetések teljes hossza elég lenne ahhoz, hogy Olaszország déli részét híddal kössük össze Afrikával. Ilyen méretek hatalmas természeti és anyagi befektetést követelnek. A legcsekélyebb gazda, ságosság is hasznos: ha országos viszonylatban csak egy százalékos a cementmegtakarítás, akkor ezzel az egy százalékkal egy új cementművet lehet beruházni. * A Szovjetunió területén különböző klimatikai viszonyok, domborzat- és'geológiai, talajviszonyok a jellemzők. A távoli Északon és Szibériában a téli betonozáshoz olyan új betontoldalékot találtak a tudósok, amely még mínusz 45 fokos hideg esetében is lehetővé teszi a betonozást, szavatolja az útburkolat jó minőségét Az örökké fagyott talajt habosított műanyaggal fedik be. Ebből az olcsó szintetikus anyagból egy hatcentiméteres réteg megakadályozza a jég felolvadását és csökkenti a szükséges töltés magasságát is. Mocsaras vidékeken Igen jónak bizonyult a polietilén. Szamotlorban az építők a fagyott tőzeget polietilén réteggel vonják be, majd talajjal töltik fel. Ezzel szilárd pályatest nyerhető. * Teljesen mások az építkezés körülményei a sivatagban. A földmunkák alkalmával sokszor a gyér növényzet is elpusztul, felkavarja a homokot, s ez komoly nehézséget jelent az építkezésnél. Ha az útvonalat a sivatagi homokbuckákkal — a barhánokkal — párhuzamosan fektetik, akkor ez elkerülhető. Az utat a homokbuckák közötti süllyedésben ls lehet vezetni, arról az oldalról. amerről az ura'kodó szélirány fúj. Az utak minőségét jól védi az útpálya két szélén levő növényzet. A. sokéves taoasztalat az, hogy a sivatagi flóra maximális megőrzése a töltés megépítésével biztosítható. Az ilyen utakat a szél ritkábban hordja be homokkal, az útpálya mentén pedig saiátos mikroklíma jön létre. Hogyan védhetők meg a hegyi utak a hegyom. lássktól. földcsuszamlásoktól, hólavináktól és a hófúvásoktól? A Jconstruktőrök szerint a veszélyes részeket betonkorlát közé kell fogni. Ezek a magas hegyi utakon megtalálhatók. A kevésbé veszélyes részeken lavinafelfogókat és védőgátakat építenek. A hófúvásoktól és lavinaomlásoktól Klrgízia magas, hegyvidéki útjain kétméteres résekkel ellátott, hat méter magas hópalánkok védenek. * A hegyvidékek domborzata sokszor Igen meredek és kanyargós utakat diktál. A grúz építők Ilyen helyeken újdonságként döntött betonkorlátokat használnak. Ha a vezető nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezeti autóját, nekirohan a betonkorlátnak, ez pedig minden karcolás nélkül visszatereli a sávba. Ha a korlátok teljesen függőlegesek lennének, az eset tragikusan végződne. A másik újdonság, a pályaszélességet határoló gumiból készült útjelző oszlopok megjelenése. Az eddig használt vasbeton oszlopok igen veszélyeBeknek bizonyultak. A gumioszlop viszont egyszerűen meghajlik, 6 nem okozza a közlekedési eszköz sérülését. Ha a leendő utakat a földrajzi viszonyoknak megfelelően tervezik és éoítik. akkor az útpályák nemcsak Javítják a környezetet, hanem a bioszférát is gazdagítják. Az utak mentén kiszá. radnak a mocsarak, bokrok és fák nőnek. 6 nép^s lesz az állat- és madárvilág. Kazahsztánban .az építkezés megkötötte a homokot az út menti növénvz«' megjelenését eredményezte. A Belorusz SZSZK-ban a sü-r,edfis mocsarak helyén fiatal erdők nőnek. A Fekete-tenger nartvidékén az utak rekonstrukciójánál lecsapolták a hegyi, vizes lejtőket, és megakadályozták a földcsuszamlás veszélyét DÁVID MFPUR'SVILI, a műszaki tudományok kandidátusa