Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-25 / 305. szám

/ Szombat, 1976. december 25. 9 Apró Antal elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, az országgyűlés elnökét, Szeged országgyűlési képviselőjét lapunk szerkesztősége levélben kérte fel a feltett kérdések megválaszolására. Apró elvtárs kérésünknek készséggel tett eleget KÉRDÉS- On, mint a Politikai Bizotti tág tagja, az országgyűlés elnöke, hogyan ! értékeli a nemzetközi helyzet 1976. évi alakulását, a Magyar Népköztársaság külpolitikáját? VÁLASZ: A most búcsúzó év a világpolitikában és népünk életében is mozgalmas esztendő volt Minden újságolvasó tudja,- hogy a világ számos pontján olyan események történtek, amelyek kedvező változásokat eredményeztek, vagy ilyen változások csíráit hordozzák. Az a legfontosabb, hogy egész földünkön tovább erősödtek a haladó erők pozíciói, hogy az enyhülés folyamata az egész emberiség békevágyának történelmi korszakot formáló, visszafordíthatatlan irányzatává vált Tért nyert, gyökeret vert és mindinkább politikai gyakorlattá válik az enyhülés, a békés egymás mellett élés eszméje. Az .európai biztonsági és együttműködési értekezlet, amelyet a szocialista országok — köztük a mi országunk — kezdeményezésére rendeztek meg Helsinkiben, történelmi jelentőségű záróokmány aláírásával ért véget. A vezető tőkés hatalmak, az európai tőkés országok kormányainak aláírása a józan realitások fölismerését és elfogadását jelezte. A helsinki dokumentum jó alapnak bizonyult az enyhülés folyamatának elmélyítéséhez. Kádár elvtárs a mezőgazdasági szövetkezetek kongresszusán külpolitikánkkal kapcsolatban mondotta: „A nemzetközi helyzet alakulására mind nagyobb befolyása van korunk három nagy forradalmi erejének, a szocialista világrendszernek, a tőkés világ munkásmozgalmának és a nemzeti felszabadító mozgalmaknak. Nemzetközi tevékenységünk megfelel népünk szocialista törekvéseinek, nemzeti érdekeinknek." „Szocialista céljaink megvalósítása érdekében — mondotta a továbbiakban — együtt haladunk a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a kommunisták világmozgalmi osztagaival, az antiimperialista erőkkel." Nagyon jól tudjuk, hogy ez a politika, ez a fejlődési tendencia nem mindenkinek tetszik. Vannak nem lebecsülhető erők, amelyek mindent elkövetnek, hogy megkérdőjelezzék az okmány betűit, de főleg a szellemét Ügy gondolják: az enyhülés azt jelenti, hogy joguk van megszabni bizonyos feltételeket az együttműködésben, olyanokat, amelyek alkalmat és lehetőséget kínálnak nekik, hogy például visszaéljenek az eszmék és az emberek szabad áramlásának lehetőségeivel. A helsinki „harmadik kosár" sajátos átfonására jó néhány önjelölt kosárfonó ajánlkozik a tőkés országokban. A Magyar Népköztársaság — a szocialista testvérországokkal együtt — a helsinki záróokmányban foglalt megállapodások valóra váltására törekszik. A záróokmány végrehajtása előmozdításának a jegyében konkrét javaslatokat dolgozunk kl kétoldalú kapcsolataink fejlesztéséért, az értekezleten részt vett tőkés országokkal is. Meggyőződésünk, hogy még számos területen fejleszthető az együttműködés. Pártunk Központi Bizottsága — amint erről a december 1-i ülésről kiadott közlemény is tanúskodik — nagy jelentőségű kezdeményezésnek tartja a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete legutóbbi ülésének a javaslatát, hogy a helsinki értekezleten részt vett 35 állam vállaljon szerződéses kötelezettséget: elsőként nem használnak nukleáris fegyvert egymás ellen. A javaslat szerves része aktív kezdeményező politikánknak. Kifejezi azt a közös meggyőződésünket, hogy napjaink egyik lessürgetőbb feladata a mind hatalmasabb költségeket felemésztő, és s nehezen kivívott, feltve őrzött békénket fenyegető fegyverkezési hajsza megfékezése. A béke ellen tevékenykedő erők szándékaira viszont jellemző, hogy a NATO ez ellen a javaslat ellen foglalt állást. Ezek az erők minden módon akadályozzák, hogy a politikai enyhülést katonai enyhülés is kövesse. Ami Magyarország szerepét illeti, büszkék lehetünk arra, hogy a haladó erők soraiban küzdünk, s aktív politikánkkal segíthetjük a szocialista közösség erőfeszítéseit A Magyar Népköztársaság eredményesen fejleszti kapcsolatait minden békeszerető, a békés egymás mellett élés elvét valló országgal. Ebben az évben is magas szintű tárgyalások egész során vettünk részt, gyakran kezdeményezőként. Az államközi kapcsolatok fejlesztéséért sok látogatásra, konzultációra került sor a különböző országok vezetőivel. A Minisztert.-nárs el. Aének lenf .'elor•zági és jugoszláviai látogatásai, a Laoszi Népi Demokratikus Köz*á saság párt- és kormányküldöttségének magyarorsiayi útja, Urho Kekkonennek, & Finn Köztársaság elnökének hazánkban tett látogatnia, Elnöki Tanácsunk t.nö'"ének latin-amerikai és ixu-'ai útja, Kádár flutárs bécsi luBüszkék vagyunk, hogy a haladé erők soraihan küzdünk a békéért, a jólétért Apró Antal nyilatkozata lapunk számára nemzetközi és belpolitikai kérdésekről togatása egyaránt jól Illusztrálja szándékaink következetességét; azt az aktivitást, amely kétségkívül számottevően hozzájárul a nemzetközi kapcsolatok kedvező alakulásához. A parlament is élénk nemzetközi tevékenységet fejtett ki 1976-ban. Magam is örömmel vezettem országgyűlési delegációt több országba. KÉRDÉS: Hazánkban a fö feladat ötödik ötéves tervünk teljesítése. Kérjük: jellemezze a tervidőszak első évét. VÁLASZ: Bár még néhány — igaz, főleg ünnepnap — hátra van az évből, máris mérlegelhetjük az 1976-os esztendő gazdasági munkáját. Fontos év volt ez. Nem kisebb feladat hárult ránk, mint az ötödik ötéves terv jó indítása. Megfelelő előkészítéssel sikerült jó alapokat teremteni az ötödik ötéves terv feladatainak végrehajtásához. Űjra bebizonyosodott: igen nagy szükség van a becsületes helytállásra, a tisztességes, lelkiismeretes munkára. Nem egyszerűen csak többet kell tennünk annál, mint amit eddig tettünk, de sokkal jobban is. Meggyőződésem, hogy népünk bízik gazdaság- és társadalomépítő programunk helyességében és sikerében. Felnőtt társadalomként osztja meg a vezetéssel a felelősséget, a gondot, és tud is, akar is tenni azért, hogy sikerrel építsük tovább a fejlett szocialista társadalmat. A világgazdaságra még mindig jellemző és a mi gazdasági munkánkat is nehezítő válságjelenségek ellenére, és annak ellenére, hogy például a kellemetlen időjárás igen nehéz lecke elé állította a mezőgazdaságot, sok gazdasági mutató szempontjából sikerült közel jutnunk a tervezett célokhoz. Minden adottság megvan ahhoz, hogy a következő esztendőben behozhassuk a lemaradásokat. Határozottan pozitív jelenség, hogy javult a végrehajtás szervezettsége, a gazdasági munka hatékonysága, s hogy az iparban bekövetkezett mintegy ötszázalékos növekedés teljes egészében a munkatermelékenység javulásának köszönhető. Határozott jelei vannak a termékszerkezet korszerűsödésének. Tovább emelkedett — ha az eddigieknél szerényebb mértékben is — a lakosság életszínvonala, javultak az életkörülményeink. A beruházásokról szólva örömmel állapíthatjuk meg, hogy a korábbi évek erőfeszítései kezdenek beérni: mind több olyan létesítményt adunk át a termelésnek, amelyek határidőre, a tervezett kapacitással, a tervben meghatározott költségkeretek között valósulnak meg. Jól haladnak a gyorsításra kijelölt nagyberuházások is. A nemzeti jövedelem termelése 1976-ban várhatóan négy százalékkal emelkedik, felhasználása — a felhalmozás és a fogyasztás kedvező irányú. arányeltolódása miatt — megfelel a tervezettnek. A lakosság áruellátása — egységes és főleg a mezőgazdaság helyzetével összefüggő, átmeneti nehézségektől eltekintve — kiegyensúlyozott volt. Az árukínálat nőtt, tovább bővült a választék. Az életkörülmények javulásához az is hozzájárult, hogy az év folyamán a tervezettnél több, mintegy 85 ezer lakás épüL Örvendetes az is, hogy tovább szélesednek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Mindinkább előtérbe kerülnek az együttműködés fejlettebb formái. A szocialista országokkal — elsősorban a Szovjetunióval — kötött hosszú lejáratú megállapodások hozzájárultak népgazdaságunk tervszerű fejlődéséhez. Bővültek gazdasági kapcsolataink a fejlődő és a gazdaságilag fejlett tőkés országokkal. Nehéz évet zárunk azzal az egyetemes tanulsággal, hogy" az eddiginél jóval többet kell tennünk munkánk minőségének javításáért a gazdasági élet minden területén, a társadalmi munkamegosztás minden posztján. Konkrétan kell meghatároznunk a tennivalókat mindenki számára, vezetőnek és beosztottnak, a munkásnak és parasztnak, a gép mellett és az irodában dolgozóknak. Mindenkinek pontosan kell tudnia: mi a feladata. Népgazdaságunk, dolgozó népünk 1976. évi teljesítményeit az itt elmondottaknak megfelelően értékelte az országgyűlés decemberi ülésszaka, amikor megtárgyalta és elfogadta az 1977-es állami költségvetést. Az országgyűlés gc-n los elemzés alapján megállapította: az 1977-es évre szóló megnövekedő tt feladatokat tartalmazó tervünk pénzügyileg is megalapozott, teljesítéséhez megvannak a felt .telek. Az orsziggyúlé-. az áiiami köl.ségvetési bevételek jövő évi növekedését 10,4 százalékban, a kiadások növekedését pedig 10,5 százalékban határozta meg. Országgyűlési képviselőtársaim ezen az ülésszakért is felelősscgtcittjen, fontos úk mutatásukkal járultak hozzá, hogy a költségvetési gazdálkodás minél eredményesebben szolgálhassa a jövő évi munkánk javulását, korszerűsödését, a hatékonyság fokozását. Az országgyűlés hangsúlyozta, hogy a költségvetési gazdálkodásban is következetesen érvényesíteni kell az ésszerű takarékosságot, a vállalatok és a szövetkezetek számára a kiegyensúlyozott gazdálkodási és pénzügyi feltételeket, a teljesítmények és a jövedelmek jobb összhangját. Biztosítani kell, hogy a vállalati tervek mindenütt megfeleljenek a népgazdasági terv céljainak. így érhetjük el, hogy 1977-ben a népgazdasági terv és az állami költségvetés előirányzatainak megfelelően a nemzeti jövedelem 6—6,5 százalékkal, az ipari termelés 6 százalékkal és az egy lakosra jutó reáljövedelem 3,5—4 százalékkal, vagy például a lakosság fogyasztása 3,7—4 százalékkal növekedjék. A jövő évi tervünk és költségvetésünk törvényerőre emelésével az országgyűlés ezen az ülésszakon is jó munkát végzett szocialista építőmunkánk, gazdasági fejlődésünk lendületének további fokozásáért. - KÉRDÉS: Az ön által az előzőekben vázolt eredményeink természetesen magukban foglalják a Csongrád megyei kommunisták, a megyében élő dolgozók erőfeszítéseit is. önnek, mint Szeged országgyűlési képviselőjének, bizonyára számos tapasztalata van megyénk helyzetéről, változásairól. Kérjük, erről is mondja el a véleményét. VÁLASZ: Köszönöm a kérdést, amely módot nyújt arra, hogy bizonyítsam a nekem személy szerint is bizalmat szavazó választópolgároknak, a Szegeden és Csongrád megyében élőknek: nagy figyelemmel kísérem és segítem e terület fejlődését. Az az elismerés, ami egész dolgozó népünket megilleti, az itt, dolgozóknak is kijár. Együtt az országgal, ez a megye sokat — talán évszázadnyit is — fejlődött a legutóbbi néhány évtizedben, és jól fejlődött ebben az évben is. A lap, amelyben e sorokat olvassák, rendszeresen hírt ad ezekről az eredményekről, aminthogy hírt ad a gondokról is. A megyei gazdálkodó egységek 1976. évi feladataikat változatlan létszámmal valósították meg. A beruházásokat általában határidő előtt, és a tervezettnél kisebb beruházási keret felhasználásával adták át a termelésnek. így például a szalámigyártás új, korszerű szegedi üzemét. Általában is elmondható, hogy a megyében jelentősen csökkent a befejezetlen beruházások állománya. Csongrád túlteljesítette lakásépítési tervét. Űj utak épültek, közlekedési rekonstrukciók fejeződtek be. A legtöbb vállalat teljesítette a tervben előírt feladatokat. Itt, szemben az ország 5 százalékos átlagával, 6 százalékkal nőtt a termelés értéke az iparban. Kedvezően alakult a megye exportmérlege. A mezőgazdasági termelést kedvezőtlenül befolyásolta az időjárás, de jó néhány termény esetében sikerült az előző évekét meghaladó termésmennyiséget betakarítani. Kedvezően alakul az állatállomány. Nő a kereskedelmi forgalom, fejlődtek a szolgáltatások. Ezek az eredmények az itt élők munkáját dicsérik. Látni kell azonban, hogy a munkában vannak negatív jelenségek is. Nem fordítanak elég gondot a munkaerőgazdálkodásra, a munka- és üzemszervezésre. Néhány helyen baj van az állóeszközök kihasználtságával, a termelékenységgel. Az egymásra mutogatás, a koordináció hiánya néha jellemző, mondhatni divatos jelenséggé válik, és sajnos, nem múlik el olyan hirtelen, mint egy nyári zivatar. De a zivatar sem a mennydörgéstől múlik el. Nem a mennydörgésre, hanem tudatos és gondosan előkészített munkára van szükség, arra, hogy mindenki pontosan tudja a dolgát, és el is végezze azt. Mindig legyen, aki felel a munkáért, annak jó minőségéért. KÉRDÉS: A Központi Bizottság terv szerűen és folyamatosan irányítja a párt tevékenységét a XI. kongresszus határozatainzk maradéktalan végrehajtásáért. Az általános feladatokon felül mit tehetnek a pártszervezetek a munkásosztály politikájának következetesebb érvényesítéséért az üzemekben? VÁLASZ: Az üzemi alapszervezetek vezetői nagy többségükben maguk is mun; kások. Egvütt élnek és gondolkodnak társaikkal, a cklgozók közüsségeiveL Minden teltük rugója sz & belső meggyőződés^ amely arra kell, hogy késztesse őket: tegyenek meg mindent a munkásosztály ügyéért. Ez a politikai gyakorlat a konója a munkásosztály politikai öntudata fejlődésének, ez a bázisa további társadalmi fejlődésünknek is. A mi politikánkban alapvető kérdés az emberekről való gondoskodás. Ez nem valamiféle jótékonyság, hanem elsőrangú politikai kötelesség. Megteremteni a feltételeket a jobb, emberibb élethez — ez minden pártszervezetnek és párttagnak vállalt és szép kötelessége. Társadalmunk, államunk sokat tett és tesz a munkásosztály, a munkások helyzetének a javításáért. A munkáslakás-építési akciók, a bérintézkedések, az üzemi demokrácia fórumainak fejlesztése, ahol a dolgozó a saját munkájáról, munkakörülményeiről interpellálhat, a munkásművelődés új lehetőségeinek a megteremtése, a dolgozók továbbtanulását segítő intézkedések — mind bizonyító tények. Ugyanakkor tudjuk, hogy ezen a terü-i leten még sok fontos tennivaló vár megoldásra. A határozatok, az elvek jók, a végrehajtásban azonban több következetességre van szükség. KÉRDÉS: A szocializmus az egész nemzet összefogásával épül, az egész nép számára. Mit jelent az. hogy a fejlett szocialista társadalom építésében való részvétel állampolgári kötelesség? VÁLASZ: Van alkotmányunk, amelyet népünk választott képviselői emeltek törvényerőre. Az alkotmány minden magyar állampolgár kötelességévé teszi a becsületes építőmunkát, a fejlett szocialista társadalom felépítését. Ez azonban a dolognak csak az egyik oldala. Mindnyájan tudjuk, hogy a szövetségi politika érvényesülése a fejlett szocializmus építésének korszakában is fontos feltétele a magyar társadalom fejlődésének. Munkásosztályunk csak úgy tudja megvalósítani közeli és távlati programjait, ha a társadalom valamennyi osztálya és rétege követi és segíti, abból kiindulva, hogy a szocializmus felépítése minden dolgozd ember érdeke. A szocializmus erejének egyik nagy forrása az, hogy a dolgozó osztályok és rétegek alapvető politikai, gazdasági és társadalmi érdekei egybeesnek. Szocialista fejlődésünk fő biztosítéka, hogy a dolgozó milliók felismerik azt az alapvető érdekeltséget, és ennek megfelelően vállaliák a részüket a közös erőfeszítésekből. Eddigi eredményeink meggyőzően bizonyítják a különböző nézeteket valló, de népben-ha. zában-jövőben gondolkodó emberek számára, hogy jó úton járunk, és hogy további felemelkedésünk mindenkitől becsületes munkát' követel. KÉRDÉS: Kérjük, a közelgő űj év alkalmából szóljon a jövő feladatairól is. VÁLASZ: A feladatok lényegét már érintettem, amikor a gazdasági helyzetűn* ket értékelve, összefoglaltam a legközelebbi teendőinket. Az iparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban egyaránt az ideinél gyorsabban kell növekednie a termelésnek. Ebben nagy szgrepe lesz a termelékenység nővekedésének. Rendkívül gondosan kell gazdálkodnunk a rendelkezésünkre álló erőforrásokkal, a nyersanyagokkal, az energiával, a termelőberendezésekkel, a munkaerővel, az idővel. A termelés tervezett növekedésével annak feltételeit is megkell teremtenünk, hogy az ideinél valamivel gyorsabban emelkedjék az életszínvonal. Nagy feladatok várnak az építőiparra is: újabb 88 ezer lakás átadása, az ideit 4—3 százalékkal meghaladó beruházások é-»í* tési, szerelési munkálatainak elvégzés^ Fontos feladat a külkeresKedelmi egyensúly javítása, különösen az export fokozása. Még több olyan árut kell termelnünk, amelyek valamennyi piacon kelendők. Ugyanakkor a hazai választékot is növelik és szélesítik. ^ A jövő évi terv eredményes végrehajtása közelebb hozza az V. ötéves tervidő* szak céljainak valóra váltását. A terv sikeres teljesítése azt igényli, hogy erősödjék az egységes szemlélet a feladatok meg* ítélésében, fokozódjék a kezdeményezés, következetes, fegyelmezett legyen a végrehajtás. A kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés biztosításának, az életszínvonal további növekedésének elengedhetetlen feltétele, hogy gazdaságpolitikánk célkitűzései az irányítás és végrehajtás minden posztján érvényesüljenek. Meggyőződésünk, hogy a jövő évi terv reális és elérhető célokat tartalmaz. Az a költségvetés, amelyet országgyűlésünk alig tíz napja elfogadott és törvényerőre emelt, kellő mozgósító erővel és világosan fogalmazza meg a teendőket. Meggyőződésem, hogy 1977 újabb eredmények éve lesz országunkban és Csongrád megyében is. Mindnyájuknak szívből kí. vánom, hogy helytállásukat, jó munkáiuU kat jövőre is sikerek koronázzák.