Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-21 / 301. szám

I Kedd, 1976. december-21; Emlékezés Fagyejevre Alekszandr Alekszandrovlcs Fasyejev szovjet-orosz regényíró, irodalom politikus 7í évvel ezelőtt, 1901. d^ember 84-én született a tverl kormányzósági Klmrlben. azon a területen, amely ma iCallnyln nevét viseli. Távolkeleti határvidéken, falusi tanító családjában nőtt fel, szülei részt vettek az önkényuralom elleni harcban. Fagyejev a vlagylvosztokl kereskedelmi Iskola tanulójaként tagja lett a kommunista pártnak, 1910-ben és »-ban a partizánok, Kolcsak leverése után a Vörös Hadsereg soraiban harcolt, 1921-ben a kronstadtl lázadás elleni támadás során súlyosan megsebesült. 1911—36-lg vidéki pártmunkás volt, utána a RAPP (Proletár írók Oroszországi Szövetsége), majd az egységes lrószervezet vezető funkcionáriusa, a 1. világháború kitörésekor a Szovjet írók Szövetségének főtitkára lett. Irodalmi munkásságáért Lenin-rendet kapott, megválasztották a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagjául ls. A közélet különböző fórumain, valamint Irodalompolitikái tárgyú előadásaiban és cikkelben szenvedélyesen, bár gyakran dogmatikus médon küzdött a szocialista realizmus elveinek egységes értelmezéséért, az Irodalom nevelő funkcióinak érvényesítéséért. A Szovjetunió által megindított nemzetközi békemozgalom egyik vezetője lett. Előadásokat tartott a világ különböző ^fővárosaiban. Tevékenységét hosszú Ideig tartó betegsége gátolta, végül 1956. május 13-án 55 éves korában véget vetett életének. Fagyejev azokhoz a szovjet írókhoz tartozik, akik közvetlenül részt vettek kezdettől fogva a szovjet haza építésében és írói anyagukat ennek az építésnek élő tapasztalatából merítették. A polgárháborúban szerzett élményei adták kezdettől fogva Fagyejev írói munkásságának alapanyagát. 1921-től foglalkozott irodalommal. 1923-ban kiadta Aradat c. elbeszélését, a következő évben Az dr ellen címűt. Mindkettő a polgárháború idejéből veszi tdffeyát. Az utóbbi a japán intervenciósok elleni harcot vázolja, középpontjában Szeleznyov kommunista áll, aki a párt akaratát testesíti meg a forrod alomban. 1927-ben megjelent Tizenkilencen c. regénye nagy népszerűséget) szerzett az írónak. A mű a legjelentősebbek egyike a szovjet irodalomban a polgárháborúval foglalkozó regények közül. Fagyejev rendkívüli műgonddal dolgozott ezen a regényen, egyes részeit hússzor ls átdolgozta. A regény központi eszméjét maga a szerző így fogalmazta meg: „Első és alapvető gondolata, hogy a polgárháborúban megy végbe az emberanyag kettéválasztód ása" A regény bemutatja a szovjet emberré való fejlődés folyamatát írása közben Fagyejev felhasználta az orosz klasszikusok tapasztalatait. Tolsztojtól tanulta lélektani realizmus módszerét, és azon az úton haladt, amelyet Gorkij mutatott meg neki: a szocialista realizmus útján. Az Ifjú Gárda a Nagy Honvédő Háborúval foglalkozó regények kőzött kiemelt helyet foglal el a szovjet Irodalomban. Fagyejev művéből tragikus témája ellenére is mindvégig az életszeretet, a győzelembe vetett hit hangjai csendülnek ki. A regény jelentősége nemcsak abban van, hogy Fagyejev mint krónikás meg tudta őrtznt a jövendő nemzedék számára a Nagy Honvédő Háború nagyszerű epizódját, és élő figurákat alkotott az Ifjú Gárda vonzó alakjaiból, Oleg Kosevojból és társaiból. Hiszen a művész feladata nemcsak az, hogy visszatükrözze az élet eseményeit. Meg kell mutatnia, hogy ez a valóság jellegzetes és tipikus, az adott életfeltételekből törvényszerűen nőtt kl, azok motiválták. Ezért Fagyejev regényében túlmegy annak a történelmi eseménynek határain, amelyről szó van a regényben és úgy rajzolja meg hőseit, hogy a szovjet korszak Ifjúságának leglényegesebb vonásaival ruházza fel őket. Fagyejev a regényét a kritika hatására többször átdolgozta. Meg kell még említeni Az utolsó udege c. regényét, amelyben egy kis nép újjászületését írta le. Művének fő motívuma, hogy a szocializmus a fejlődés alacsonyabb fokán megrekedt emberi közösségek számára is elérhető valósággá válhat. Szintézist terpmtő nagy műnek szánta, amely felöleli a nagy szovjet földön a forradalom idején még felelhető összes társadalmi formációt A hat részre tervezett regényből három rész készült el. Fagyejev tudatosan a szocialista irodalom úttörőjének vallotta magát: „Nekünk jutott először osztályrészül az a szerencse, hogy a szocialista életről beszélhettünk az embereknek és arról, hogyan szereztük meg azt." Dr. .Für István 1977. Január f-tűl Változások a gyógyszerrendelésben Jövőre, január 1-től a gyógyszerekkel kapcsolatos lennivalók nem társadalombiztosítási, hanem államegészségűéi feladattá válnak. Az egészségügyi miniszter 14/1976. EüM sz. rendelete 32/1976. EüM számú utasítása a gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról, valamint az MT 38/1976. számú rendelete a gyógyszerek térítési díjáról egyértelműen meghatározza és szabályozza a tennivalókat Ezek értelmében a járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerek az alábbi csoportba tartoznak: I. csoport: vény nélkül is kiadhatók; II. csoport: csak vényre adhatók ki, és orvos rendelése szerint ismételhetők; III. csoport: csak vényre, és egyszeri alkalommal adhatók ki. Az I. csoportba tartozó, vény nélkül, egy alkalommal kiadott gyógymennyisége nem haladhatja meg az egy gyári csomagolás • menynyiségét, illetve 8—10 napi átlagos szükségletet. A II csoportba foglaltak vényköteles gyógyszerek vé nyei — ha az orvos másképpen nem rendelkezik — nem Ismételhetők. Amennyi ben a II. csoportba tartozó készítmények rendelésénél az orvos ismételt kiadást is előír, a kiadás legfeljebb három alkalommal történhet. Azt a vényt, amely már ismételhetően nem váltható be, a gyógyszerész érvénytelenít. A III csoportba tartozó készítmények rendelésénél és kiváltásánál azt kell tudni, hogy csak egyszeri kiszolgáltatás lehetséges, a gyógyszertárban vissza kell tartani .a vényt. Ide tartoznak a kábítószerek, antibiotikumok és egyéb gyógyszerkészítmények, valamint a térítésmentesen rendelhető gyógyszerek is. Az egyszer beváltható vények — a külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve — egy hónapig, az ismételten beválthatók három hónapig érvényesek. Az egészségügyi miniszter 33/1976. EüM számú utasításában szabályozta az importált gyógyszerkészítmények forgalomba hozatalát, rendelését és kiadását. Az importált gyógyszerkészítmények kizárólag orvosi vényre adhatók ki, a vény egyszeri beváltás után érvényét veszti, a vényt a gyógyszertár visszatartja. Továbbra is lesznek olyan gyógyszerkészítmények, amelyeket csak szakrendelés szakorvosa rendelhet (például Hydrocortison szemkenőcs, Enerbol tabletta stb), valamint olyan gyógyszerek, amelyeket a kezelőorvos csak abban az esetben rendelhet, ha azt a területileg illetékes fekvőbeteg-osztály, vagy szakrendelés szakorvosa javasolja 1977. január 1-től a legkisebb térítési díj gyári egységcsomagolású készítmény, esetében 2 forint. Bántható csomagolásban forgalomba kerülő gyógyszerek darabonkénti vásárlása esetén a teljes csomagolásra vonatkozó térítési díjnak csak az arányos hányada számítható fel. .Az egyedileg elkészített (magistrálls) gyógyszerek térítési díja átlagosan az eddigi fogyasztói ár 30—35 százaléka. Az érvénybe lépő új rendelkezések megkönnyítik és javítják a betegellátást. De feltételenül hangsúlyoznunk kell, hogy nem teszik szükségtelenné az orvosi elr bírálás lehetőségét, sőt azok fontosságát hangsúlyozzák és emelik ki. Dr. Bóka Ferenc ellenőrző főorvos Gyáravatás egy évvel a határidő előtt t A vállalat által már lerövidített határidőnél is több hónappal előbb fejezte be és adta át a belső szerelés céljára a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat a Budapesti Finomkötőttárugyár mátészalkai konfekció gyárának üzemi épületeit és szociális létesítményeit. A csaknem százmillió forint értékű építésjellegű feladatok határidő előtti elvégzése lehetővé tette, hogy az együttesen nyolcezer négyzetméter üzemi épületben már most megkezdhették a belső szerelési munkákat, a vízvezeték építését, a világító testek elhelyezését. A módosított program szerint a gyárat legkésőbb 1977 novemberének elején, az eredeti határidőnél kereken egy évvel előbb átadják rendeltetésének. (MTI) HÁZASSÁG I. kerület Szeged i Feldmájer Péter ftt Bottka Erzsébet, Lengyel Gyula és Székely Klára Laura, Török Zoltán és Rácz Mária, Marót i László Snndor és Fráter Gizella Viktória. Herpat István és Szelepcsényt nona, Kampí János és Ráth Klára Irén. Dénes László es Kátal Klára. Gyenes Béla és Szekeres Katalin, Tatár József és Liptai Anna Mária, Miklós György és Szép Erzsébet Katalin. Demestk Károly és Magyar Márta. Tóth László József és Hódosl Ágnes Katalin, Kovács István Árpád és Ocskó Olga, Büky Kálmán László és Darázs Ágnes Margit. Sípos György István és Bánfl Jolán Julannu házasságot kötöttek. III. kerület Szeged: Nagy István és Korom Rozálta, Fehér József és Miklós Anna. dr. Fröhlich András Ottó és dr. Hovanyovszky Sarolta, Fehér Tibor és Pirityi Zsuzsanna, Szekeres István és Vldáes Erzsébet. Lévai János és Erdélyi Katalin Julianna, Palásti Tibor és Tolnai Jolán házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Rácz Gábornak és Olasz Piroskának Antta, Plplcz Istvánnak és Olasz Klárának Tibor István, dr. Zámbó Géfa Károlynak és Engyel Honának Judit Dltta, Bárkányi Istvánnak és Fodor Veronikának Edit, Hajnal Istvánnak és Túrán Zsu/ snnáruik István. Kővágó Tamásnak és Morvái Rózsának Szilvia. Horváth Sándor Vilmosnak és Papp Klárának Katalin Annamária. dr. Kalmár Ferenc Lajosnak és Bartylk Katalinnak Gábor, Szilágyi Józsefnek és Fürj Erzsébetnek Mónika Mariann, Soós Józsefnek és Végh Évának Andrea Judit, Papdl Antal Illésnek és Simándl Ágnesnek Ágnes Orsolya, Tekeres Andrásnak és Nagy Ágnes Mariannának Timea. Kiss Kálmánnak és Bugyi Etelkának Annamária. Szabó Istvánnak és Csehák Máriának István Gábor, Jankó Ferencnek- és Horváth Terézia Idának Brigitta Teréz, Hildák Jánosnak és Bánki Katalin Máriának Zita, Vecsernyés Andrásnak és Kiss Ibolya Zsuzsannának Zselt András, KádárNémet Ferenének és .Tanesik Anna Zsuzsannának Tamás, Borsos Istvánnak és Luczó Gizellának Barbara Sarolta, Juhász Sándornak és Almást Juliannának Judit, Kiss ülésnek es Ürmös Mária Annának Anita, Bakos Ferencnek ós Parezen Rozália Annának Ferenc Gábor. Papp Józsefnek és Bozóki Piroskám'- Tibor. Molnár Károlynak és Miklós Ágnesnek, Norbert, Csehó Zoltán Józsefnek és Czlbolya Katalin IrénCsaládi események fSanclorfalva ipara Új üzemi épületek a HÓDGÉP-nél A járás évről évre fejlődő ri centrumához, Szegedhez, tűket is. A hódmezővásárnagyközsége Sándorfalva, kevéske túlzással könnyen helyi központ 15 millió foahol az utóbbi időkben nem- ráfoghatnánk: külvárosa, pe- rinttal segítette a gyáregvcsak a régi házak csinosod- remterülete. Hiszen közel ség letelepedését. Ebből már nak. hanem az új osztásban kétezren járnak naponta elkészítették a 12x48 méteis gombamódra készülnek el dolgozni Szegedre. res festőműhelyt és elkezdaz otthont, a meleget adó / Mindezek mellett a lakos- ték építeni az előkészítő hajlékok. Ezek a jelek ar- ság fele az iparban dolgo- üzemcsarnokot, amely még ról árulkodnak, hogy van zik. A településnek három nagyobb alapterületű, ponpénz és telik a környezet nagy bázisa van, ahol ipari tosabban 15x50 méteres lesz. emberibbé formálására De tevékenységet folytatnak; a Á jelek kedvezőek, hiszen nemcsak ezért fejlődik Sán- HÖDGÉP gyáregysége, a já- a CSOMIÉP munkásai már dorfalva. Manapság már rási ruházati és szákipari Sándorfalván dolgoznak, nagyon nehezen képzelünk szövetkezet és a háziipari Az átállás sohasem megy el kisvárost vagy éppen szövetkezet. zökkenő nélkül, kisebb-nanagykozséget ipar nélku . Ezek közü, nehézipari va_ gyobb problémák itt is előSandorfalva speciális hely- sas szakmákban a volt gép. fordultak, de a gyáregység zetben van e teKintetoen. javítóban dolgoznak, amely kollektívája úrrá lett ezeKozel van a Dél-Alfold ipa- átvette az • időközben meg- ken és már bizakodva terszünt kisteleki gyéregység- vezhetik a jövőt. Amikoris tői az úgynevezett MLP—6 bővítik az étkezdét, korszervestrágyaszóró gyártá- szerűsítik a fürdőt, és tosát. Kasza László gyáregy- vábbra is fenntartják a ségvezető mondta: buszjáratot, amely a környe— Eddig alakatrészgyár- zö falvakból: Dócról, Öpusztással foglalkoztunk, most faszerről, Kistelekről, Balásmár készterméket gyártunk, tyáról szállítja a munkásoami azt jelenti, hogy adot- k*t a HÖDGÉP sándorfalvi ;ak a szalagmunka feltételei, gyáregységébe. így sikerül Ügy tervezzük, óránként ma'd elérniük, hogy jövőre egy kocsit tudunk készíteni. a szervestrágyaszóró mellett Ha pénzben beszélünk, 178 mé8 a Tornádó típusú műmillió forint az idei tervünk, trágyaszóró gépcsaládott es több mint háromszorosa a az uborka betakarító géptavalyi 54 millió forintos sort is gyártsák. Ha a még termelési értéknek. Jól ha- távolabbi jövőt nézzük, már lad a munka, amelyben köz- előttünk a volt gépállomás re játszik, hogy sikerült meg- csücskeben a bontótelepen oldanunk, a községi vezető- új szakmunkásképző inszervek segítségével munka- tézet tanműhelye, amelyben erőgondjainkat. Ugyanis a a hetvenes évek# végén már „futószalagszerű" munkához emberre van szükség. Kedvező talán az, hogy „,„, _„, arísüuscr-si o^ffistss e az üzem. Persze, eléggé nagv ™"dta' nincsenek nagyratöa vándorlás, de aki IlmegT, * » « ffi Pap Lászlónak és Sövényházi Ilonának Katalin, Juhász Jánosnak és Buníord Etelkának Róbert, Juhász Jánosnak és Bunford Etelkának Csaba, Horváth Gyula Gézának és Boezor Zsuzsannának Kornélia Ilona, Bálint Bélának és Lengyel Ágnesnek Judit, dr. Jósa Zoltán Jánosnak es Takács Zsuzsannának Gábor, dr. Marsi Zoltán Károlynak és Bökő Ildikó Évának Ildikó, Rója Mihálynak és Dufka nek Norbert László. Soós Jenő- Ibolyának Eli Enikó, Csányi Imoek és Tanács Teréziának Ag- re Ferencnek és Balázs Máriánes Gabriella, Barta Imrének és nak Imre, Lőrincz Józsefnek és Nagy Hona Annának Ágnes, Szlo- Mellár Máriának Katalin, Balogh vák László Józsefnek és Molnár Mihály Lászlónak és Miklós Edit Magdolnának Edina, Torzó Mártának Edina, Szabó GyörgyGézának és Juhász Irén Anná- nek és Portscheller Ilona Karolinak Géza Tlmót, Bodó István- nénak Renáta Ilona, Szűcs Fenak és Zlmmermann Rozállá- rencnek és Szegi Zsófiának Zolnak István Péter, Rutai MI- tán, Bóta Miklós Istvánnak és hálynuk és Nagy Ételnek üdl- Gedó Erzsébet Katalinnak Miklós kó, Sebestyén Mihálynak és Zoltán, Király Jánosnak és Kis Földi Rozália Margitnak Gábor, Klárának Zsolt, Cserép IstvánSzabó Sándornak és Danó Ilo- nak és Jónás Vilmának Gábor nának Sándor, Szokolai József- Krisztián, Fehér József Sándornek és Wenner Eszter Márta- nak és Szőke Katalinnak Katónak Eszter, Rácz Alajosnak éí Un, Csébl Sándornak és Molnár Zónai Erzsébetnek Alajos, dr. Rózának üdikó, Lakatos-István Veldner Tibornak és ' Kalmár Jenőnek és Sándor Gabriella ErErzsébetnek Valéria, Marosi Mi- zsébetnek Gábor István. Muhari hálynak és Szabó Ágnesnek Ro- Istvánnak és Bagi Piroskának land, Horváth Lászlónak és Ha- Kornél, Tőrök Lászlónak és Setalovszky Éva Katalinnak Ma- hők Margitnak Gábor nevű gyerriann Éva, Fejes Ernőnek és mekük született. Barna Anikónak Csilla, Bánszkí HALÁLOZÁS Jánosnak és Tuska Ilonának I. kerület Szilvia, Fehér Mihálynak és Szeged: Jenéi Vlneéné ZsemNagymihály Aranka Ilonának beri Ilona, Sebők Dezső, Tóth Enikő, Kakuszl Lajosnak és József, Gera József, Kónya MlKollár Erzsébetnek Erika, Be- hály, Gyuris Andrásn'é Borbély csei Tibor Andrásnak és Lu- Anna, Eszéki Károly, Kocsis káes Margitnak Róbert, Fejes Endre, Rózsa Tiborné Elekes Gábornak és Stmon Juliannának Zsuzsanna* Szepesi András, PéErika, Dancsó Lászlónak és Pe- ter MlhÁlyné Kovács Viktória, thó Ágnesnek Tímea, Kalmár Jó- Loksay Ferencné Papdl Etelka, zsefnek és Fonor Margitnak Jó- Ronyecz Lajos, Lévai Józsefné zsef, Ternal Tibornak és Mészá- Gál Rozálta. Király János. Szaros Magdolnának Barna, Magyar bó Imre. Baricz Károlyné FeIstvánnak és Kasza Éva Rozállá- renez Anna, Pap Sándorné Denak Péter András. Loksai Fe- meter Márta, Aczél Márta, Méra rencnek és Szűcs Mária Magdol- Béta. Kiss Lászlóné Pósa Ilona, nának Gábor, Veres Károlynak Smi'.ák Mihály, Polestyuk Sánés Fazekas Jolánkának Rózsa, dorné Zahoreez Rozálta. VeszpKarsai Istvánnak és WinJcler Er- rémy Barnabás Gáborné Tóth zsébetnek Kinga, Zsőtér László- Katalin Gizella meghalt, nak és Sztráki Ibolya Editnek II. kerület Éva Ibolya, Éder Róbert Tamás- Szeged: Matuszka János, Tranak és Lakatos Zsuzsannának Jer Pálné Pintér Veronika, SolyZoltán, Kalmár Zoltán Istvánnak mosi Lajos Gézáné Erslnger Erés Megyeri Juliannának Renáta zsébet, Szllosl sándorné perta Barbara. Bálint Dezsőnek és Anna. Simon Plroske, Szilágyi Pozsár Annának Ágnes Anikó. Erzsébet meghalt. Dörmer Henriknek és Székesl III. kerület üorta Piroskának Henrik, Dör- Szeged: Csúcs Pálné Gránlez mer Henriknek és Székesl Ilona Rozá'la, Barna Józsefné Tólh Piroskának Richárd. Kállty Erzsébet; Kardon JAnosné Szabó László Emilnek és Tóth Margit- Julianna, Galiba Ferenc, Hranak Edina, Gábor I Mihály nak és bovszky Andrásné Hrabovszky Rácz Margit Máriának Norbert, Zsófia Farkas Béláné S/ervánszdr. Haraszthy Gézának és Ko- kl Izabella, Farkas Mihály, Kása vács Eleonóra Piroskának Da- István. Kapás Dániel. Ábrahám nielta, Llppal Zoltánnak és Ml- Imre, Korsós Márta. Papp Verohálka Editnek Zsolt, Sánta Ká- nlka, Mikuska Rozálta. Mihály rolvnak és Baranya Máriának Lajos. Doktor Márton. Agócsl Erika nev'ü gyermekük született. J.ir.osné Gombkötő Julianna, III. kerület Szirákl Lajos, Horváth Józsefné Szeged: Zergényl Pálnak és Szűcs Erzsébet, Cslpel Árpád, Homoki Margitnak Zsolt Pál, Karkos Gizella meghalt. a környék fiataljai sajátíthatják el a vasipari szakmát azért nem biztos, hogy mindig kár. Amint később kiderült a beszélgetésből, sokan Jöttek át Kistelekről, és azok közösségét: Viszont azt szeretnék, ha a környék eljáró dolgozói helyben megtalálnák a számításukat, erősítve ezzel a faáthozták a szakmai ismereMajoros Tibor Megbüntették az Ittas gépjárművezetőket Motorkerékpárt vezetett it- Sebestyén Tamás, Szentes, tas állapotban Mórahalom Lenin utca 38. szám alatti területén Mityók Ferenc, lakos a CG 63—44-es forMórahalom, Szeged utca 9. galmi rendszámú személyszám alatti lakos. A rend- gépkocsit vezette ittasan őrség 1800 forint bírságban Szentesen. A rendőrség ezért részesítette, jogosítványát 2 ezer forint bírságot szapedig nyolc hónapra vissza- bott ki rá és félévre vonta vonta. be jogosítványát. Tiszaföldváron ittas álla- Ittasan vezetett személypótban hajtott motorkerék- gépkocsit Szegeden Szűcs párral Gémes Géza, Szentes. Imre, Szeged, Lengyel utca Temető utca 49. sz. alatti 27- szám alatti lakos. A Szelakos. A szentesi rendőrka- Red városi és járási rendőrpitányság szabálysértési ha- kapitányság szabálysértési tósága 2100 forintra bírsá- J|ftó.Bá» ,1300 fo«nt pénz„„,. „,. ,. birsagia büntette. vezetői golta, jogosítványát pedig engedélyét redig öt hónapra hét hónaora bevonta. visszavonta.