Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-18 / 299. szám

2 Szombat, 1976. december 18. 7 Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) megoldhatatlan feladat elé állítja az amúgyis szűk épí­tés-szerelési kapacitásokat és időnként fontos építési anya­gokban, szerkezetekben — acélszerkezetben — kielégít­hetetlen igényeket teremt. A hosszú átfutási idő károkat okozó késéseket jelent. A feszültség súlyos prob­lémák elé állítja vállalat­inkat, szétzilálja az épitő­sjervezetek kapacitását. Lát­nunk kell, hogy jelenleg gyorsítani csak valamilyen más munka terhére tudunk. Az előkészítő munka javítá­sával — s annak eredménye­ként a szervezettség Javulá­sával — ei kell érnünk, hogy a beruházások zavarta­lan megvalósításának felté­telei ne csak „gyorsítással" legyenek megteremthetők. A gazdaságosság, a nyere­ség-előirányzat teljesítésének szépséghibája, hogy ez a 'úl­teljesítő és nem teljesítő szervezetek eredményének egyenlege. A kívánatosnál nagyobb a nyereség szóró­dása. Meg kell vizsgálnunk a veszteséges vállalatok munkáját. Ahol szükséges, segítjük a vezetést, ahol a veszteségnek egyéb okai vannak, azokat minél előbb megszüntetjük. 1977 első hónapjaiban — az eddigi gyakorlatnak meg­Púja Frigyes felelően — megkeressük a megyék vezetőit, hogy egyez­tessük a feladatokat és a megyében levő kapacitáso­kat összehangoljuk az épí­tőipar lehetőségeivel. Nagy­beruházások esetében ezt tesszük az érdekelt tárcák­kal is, hogy a rendelkezésre álló erőkkel minél több igényt ki tudjunk elégíteni. A munkaerőt megfelelően csak úgy lehet kihasznalnt, ha a munka feltételei folya­matosan biztosítottak. Az általánosságokban moz­gó, vagy megalapozatlan in­tézkedések esetén a munka­erő jobb kihasználása csak óhaj marad. A lógosok és a munkakerülők elleni harc­ban — a munka jó megszer­vezése mellett — támasz­kodni kell a döntő többsé­Ret képviselő becsületes, jól dolgozó munkásokra. Tőlük azt kérjük, hogy ne tűrjék e\ a munkahelyen a laiasá­gokat, ne tűrjék, hogy a munkafegyelem lazításával, munka nélkül bért lehessen kapni. A munkájukat nem megfelelően végző dolgozók­kal szemben a vállalatok­nak szigorúan kell fellépni­ük. A fegyelmet megfelelő szankciók alkalmazásával — végső soron — akár az ilyen dolgozók elbocsátásával is — meg kell teremteni. A tervteljesítés mutatói azt igazolják, hogy az építésügyi ágazat egyes szektoraiban alacsony a termelékenység. Ha ezen a helyzeten változ­tatunk, nagy tartalékot ak­názhatunk ki, mert becslé­sek szerint ez az építőipari kapacitás mintegy 20—30 szá­zalékát teszi ki. Az 1977. évi feladatok tel­jesítése döntő az egész öt­éves terv további alakulása szempontjából. Ennek a fe­lelősségnek tudatában az építőiparban minden terüle­ten javítani kell a munkát. Magasabb színvonalon, fe­gyelmezetten kell dolgozni a célok eléréséért — mondta Bondor József, s hozzáfűz­te: nagyon sokszor átadunk komoly létesítményeket, amelyeket mindenki dicsér, milyen szépek, milyen jók. Amikor viszont az építőipar szóba kerül, rendszerint a ló­gósokat emlegetik, s nem azokat, akik céltudatos, ko­moly munkával új alkotáso­kat, a metrót, lakásokat, fe­lüljárókat hoznak létre. Beszéde végén azokat az építőket, munkásokat, mű­szakiakat, adminisztratív és egyéb munkavállalókat kö­szöntötte, akik nehéz körül­mények között, becsületesen teljesítették feladatukat, s akikre bízvást számíthatunk a jövő évi feladatok megol­dásában is. A nemzetközi politika fő irányzata továbbra is az enyhülés — A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresz­szúsá 1975. márciusában be­hatóan elemezte a nemzet­közi helyzetet — mondotta bevezetőben Púja Frigyes. A kongresszus határozata többek között hangsúlyozta: „A békés egymás mellett élés jegyében napjainkban fordulat megy végbe a nem­zetközi helyzetben, a hideg. háború korszakából a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok politikai, vala. mint kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudomá­nyos és kulturális együtt­működése felé". Ez az elem­zés ma Is helytálló; a nem­zetközi politika fő irányzata továbbra is az enyhülés. — A Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testüle­tének ez év novemberében Bukarestben megtartott ülé­se, amely sokoldalúan ele­mezte a nemzetközi élet és különösen az európai hely­zet alakulását, hasonló kö­vetkeztetésekre jutott. „Az ülés résztvevői megelégedés­sel állapítják meg — olvas­ható a tagállamok nyilatko­zatában —, hogy az utóbbi években lényeges, kedvező változások mentek végbe a nemzetközi kapcsolatokban: elkezdődött a nemzetközi fe­szültség enyhülésének fo­lyamata, megerősödik a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mellett élése. Európában bé­-kés eszközökkel oldották meg a második világháború utáni rendezetten, fontos kérdéseket, és az európai államok kapcsolatát egyre inkább az eRvenjogú együtt­működés szilárd alapjaira helyezik." — Az enyhülési folyama­tot Jelentősen elősegítik azok a kiemelkedő sikerek, ame­lyeket a szocialiimus, a ha­ladás erői az utóbbi Időben elértek. A szocialista orszá­gok gazdasága és kultúrája folyamatosan fejlődik, ere­jük tovább gyarapodik. A szocialista közösség befolyá­sa, tekintélye a nemzetközi politikában soha nem volt ilyen nagy, mint most. Az európai kommunista és munkáspártok ez év Júniu. sában Berlinben megtartott értekezlete hozzájárult a kommunista mozgalom egy­ségének erősödéséhez, s új* lendületet adott a békéért és a biztonságért folyó küz­delemnek. A szocializmus, a haladás, a nemzetközi füg­getlenség eszméje újabb tö­megeket hódított meg, ki­szélesedett a tartós békéért, a szilárd biztonságért küz­dők tábora. Több évtizedes fegyveres harc után győzött a vietnami nép, és létrejött az egységes Vietnami Szo­cialista Köztársaság. A laoszi nép életében is for­dulat következett be: orszá­gában megkezdődött a szo­cialista társadalom alapjai­nak lerakása. Az angolai nép a szocialista országok, vala­mint a világ haladó erői se­gítségével keresztülhúzta az imperialisták és a Dél-afri­kai Köztársaság vezetőinek — mások által is támoga­tott — reakciós elképzelé­seit: megalakult az Angolai Népi Köztársaság, amely a szocializmus útján kíván ha­ladni. va folytatná a békés egymás mellett élés poltikáját, amely az európai szocialista orszá­gok és az Egyesült Államok viszonyát az elmúlt években általában jellemezte. Remél­jük, hogy a bonni kormány­koalíció — a reakciós, kon­zervatív nyomás fokozódása ellenére — tovább halad a szocialista országokkal való termékeny együttműködés útján. A helsinki szellem jegyében — Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta eltelt 16 hónap igazolja a zá­róokmány elveinek és ren­delkezéseinek életképességét. — Kormányunk, a szocia­lista közösség országainak kormányaival együtt, kezdet­től fogva síkraszállt a Hel­sinkiben vállalt erkölcsi és politikai kötelezettségek, a záróokmányban foglaltak egészének kölcsönös végre­hajtásáért. Ezt egyértelműen bizonyítják gyakorlati lépé­seink, megtett intézkedése­ink, az országok kétoldalú együttműködésének elmélyí­tését célzó javaslataink, nem­zetkőzi tárgyalásaink. — A Magyar Népköztár­saság kormánya egyetért a záróokmány végrehajtását célzó, sokoldalú kezdemé­nyezésekkel, így azzal is, hogy az európai kontinensen bontakoztassunk ki hatékony együttműködést az energia­gazdálkodás, a közlekedés és a környezetvédelem terén. — A biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányát aláíró országokban folyamatban van az 1977 nyarán sorra kerülő belgrá­di találkozó előkészítése. A magyar kormány álláspontja szerint ennek a találkozónak az a feladata, hogy építő szellemben összegezze a zá­róokmány végrehajtásának tapasztalatait, és felvázolja az elkövetkező évek munká­jának irányait, erősítse a részt vevő országok kölcsö­nös megértését, jó viszonyát. Púja Frigyes a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy a fegyverkezési verseny meg­állítása a mai nemzetközi élet egyik központi problé­mája. Aláhúzta a Szovjet­unió által az ENSZ-közgyű­lés ez évi ülésszaka elé ter­jesztett, a fegyverkezési ver­seny és a leszerelés kérdéseit tartalmazó memorandum fontosságát. Az abban fog­laltak megvalósítása nagy fontosságú előrelépés lenne a leszerelés terén. Kifejezte re­ményét, hogy rövidesen el­hárulnak az akadályok a stratégiai fegyverkezés kor­látozását előirányzó szovjet —amerikai megállapodás, a második S ALT-egyezmény létrehozása elől. Aláhúzta a bécsi csapatcsökkeritési tár­gyalásokon időszerűvé vált előrehaladás fontosságát. A külügyminiszter ezután fontos tényként szólt arról, hogy a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testülete bukaresti ülésének résztve­vői újból kinyilatkoztatták: készek a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség egyidejű feloszlatására, s el­ső lépésként ezek katonai szervezetének megszünteté­sére. A Vársói Szerződés tagállamai javasolták a NATO-országoknak: egyez­zenek meg, hogy katonai-po­litikai szervezetükbe nem vesznek fel új államokat. A NATO miniszteri tanácsának decemberben Brüsszelben tartott ülése sietett elutasí­tani ezt a javaslatot is, nem is tagadva, hogy a NATO új államok felvételére ké­szül. Ez ártana az európai béke és biztonság ügyének. Együtt a Szovjetunióval — A szocialista országok­kal való együttműködésünk­ben a magyar—szovjet kap­csolatoknak szenteljük a leg­nagyobb figyelmet. A Ma­gyar Népköztársaságnak a Szovjetunióhoz fűződő test­véri viszonya teljesen zavar­talan. Jelentősen szélesedett együttműködésünk politikai, gazdasági, kulturális és ideo­lógiai területen egyaránt. Az MSZMP XI. kongresszusán, a Központi Bizottság ülésein és más alkalmakkor is kife­jezésre jutott és jut, hogy külpolitikai kérdésekben is teljes az összhang a két or­szág között. — A Magyar Népköztár­saság kormánya arra törek­szik, hogy tovább szélesítse testvéri kapcsolatait a többi szocialista országgal az élet minden területén. Nagyban elősegíti ezt, hogy a szocia­lista építés és a nemzetközi politika minden alapkérdésé­ben egyetértünk. A külügyminiszter ezután részletesen szólt három ázsiai testvérország: a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Laoszi Demokratikus Népi Köztársaság és a Koreai Né­pi Köztársasággal fennálló baráti együttműködésről, majd az el nem kötelezett országokkal egyre kedvezőb­ben és sokrétűbben fejlődő kapcsolatok jelentőségének hangsúlyozása után ismertet­te az Osztrák Köztársasággal fennálló jószomszédi viszo­nyunk kedvező » alakulását, amit Kádár Jánosnak a kö­zelmúltban tett bécsi látoga­tása még inkább elmélyültté tett Púja Frigyes végül alá­húzta: — Külpolitikai tevékeny­ségünknek a jövőben min­den jel szerint még cselek­vőbbé kell válnia. Ezt az élet diktálja. Fel kell ké­szülnünk arra, hogy még több, még sokrétűbb felada­tot kell megoldanunk. A kor­mány tudatában van ennek, és erőfeszítéseket teáz, hogy a pártunk XI. kongresszusán elfogadott külpolitikai irány­vonal a gyakorlatban megva­lósuljon. A külügyminiszter kérte az országgyűlést, hogy az elő­terjesztett beszámolót vitassa meg és fogadja el. A* enyhülés folyamatát tartósan már nem lehet megállítani — Mindezek és más fon­tos események jelzik, hogy az utóbbi években számot­tevően erősödött a békés egymás mellett élés, a nem­zetközi enyhülés alapja. Ezen a téren a helyzet sok­kal jobb, mint néhány esz­tendővel ezelőtt volt. Ha eh­hez hozzá vesszük, hogy a tőkés országok uralkodó kö­reiben is terjed a realitások felismerése, levonhatjuk a következtetést: a békés egy­más mellett élés, az enyhü­lés folyamata — ha elő is fordulhat átmeneti megtor­panás — tartósan nem állít­ható meg többé. — Régi igazság, hogy az enyhülés gyümölcsei nem hullanak az ölünkbe önma­guktól. A szocialista orszá­goknak, a haladó, békeszere­tő erőknek szüntelen küz­delmet, aktív tevékenységet kellett és kell folytatniuk az elért eredmények megtartá­sáéit, minden újabb előre­lépésért. Különösen érvé­nyes ez a mai helyzetre. A nyugati tőkés országokban — az utóbbi másfél évben — Pártdelegáciénk látogatása Ho Si Mink-városban befolyásos erők mozdultak meg' azért, hogy megállítsák az enyhülés folyamatát. — Az enyhülés elleni ak­ciók változatosak. Megnyil­vánulnak bizonyos politikai lépésekben, a szocialista és a kapitalista országok közöt­ti tárgyalások fékezésében, a fegyverkezési verseny új­bóli felszításában, az ame­rikai szélsőségesek elfogad­hatatlan követeléseiben, a nyugatnémet reakció aktivi­zálódásában. Se szeri, se száma azoknak a szovjet- és szocialistaellenes lépéseknek, rágalmazó kampányoknak, amelyeket az enyhülés ellen­felei az utóbbi években a Szovjetunió és más szocia­lista országok ellen kibonta­koztatták. — Sok múlik azon, mi­képp alakul a jövőben két jelentős tőkés ország, az Egyesült Államok és a Né­met Szövetségi Köztársaság politikája. A béke és a biz­tonság hasznára lenne, ha az Egyesült Államok új el­nöke és az új adminisztrá­ció a ^realitásokból kiindul­. • Ho Si Minh-város (MTI) A VDP IV. kongresszusán Biszku Béla vezetésével résztvevő magyar pártkül­döttség csütörtökön Ho Si Minh-városba érkezett. Este a város pártbizottsága foga­dást adott több testvérpárt­nak a VDP kongresszusáról a városba érkezett küldött­sége, köztük a magyar párt­küldöttség tiszteletére. Pénteken reggel a városi pártbizottság és a városi ta­nács székházában a testvér­pártok' küldöttségeit tájékoz­tatták Ho Si Minh-város je­lenlegi helyzetéről. A Biszku Béla vezette kül­döttség ezután városnézésen vett részt, délután pedig fel­kereste a Nációnál rádió és tv-gyárat. A program szerint az MSZMP küldöttség szomba­ton reggel barátsági nagy­gyűlésen vesz részt. Majd visszatér Hanoiba. * A VDP IV. kongresszusa pénteken Van Tien Dung hadseregtábornoknak, a párt KB PB tagjának az elnök­letével folytatta a KB be­számolójának megvitatását. Pham Hung, a VDP KB PB tagja, miniszterelnök­helyettes, a déli országrész felszabadításáról szólva meg­állapította, hogy az 1975. évi tavaszi általános támadás a vietnami nép közös, nagy felszabadító harca volt a ha- elemezte az egységes népgaz­za egyesítéséért, a teljes füg. getlenség kivívásáért. Pham kultúra Hung a két országrész sajá- feltételeit. daság, a közös szemlélet és megteremtésének A kongresszus tosságainak felvázolása után folytatja munkáját. | RADIOTELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Nyikolaj Martinov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az állami anyag- és műszaki ellátási bizottság (GOSZSZNAB) el­nöke pénteken fogadta dr. Csikós-Nagy Béla államtit­kárt, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét, aki a KGST anyagi-műszaki ellá­tási együttműködési bizott­ságának Moszkvában tartott 5. ülésén vezeti a magyar de­legációt. A találkozón meg­vitatták a termelés anyagi­műszaki ellátása terén a két országot különfeen érdeklő kérdéseket, valmnint két év­re szóló együttműködési megállapodást írtak alá. HAMIS VOLT A VÉGRENDELET A Zsenmin Zsipao szer­kesztő bizottsága pénteken igazságot tett egy régóta va­'.ír Ű •íisÖjKiSpH júdó probléma dolgában, ne­vezetesen, volt-e végső akarata Mao Ce-tungnak vagy sem? A válasz: nem volt, illetve az, amit Kína népe sokáig annak hitt,, nem volt egyéb, mint az özvegy­nek és összeesküvő társainak, a letartóztatásban levő „né­gyeknek" a koholmánya. KOROM MIHÁLY HAZAÉRKEZETT Dr. Korom Mihály igazság­ügy-miniszter és a vezetésé­vel Rómában járt küldöttség pénteken hazautazott. Az el­múlt napokban megbeszélé­seket folytattak Francesco Paolo Bonifacio olasz igaz­ságügy-miniszterrel a két or­szág között kötendő jogse­gély- és kiadatási egyez­ményről, valamint tájékoz­tatták egymást a két ország jogrendszeréről Dr. Korom Mihály találkozott Andreotti olasz kormányfővel is.

Next

/
Thumbnails
Contents