Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-17 / 298. szám

Péntek, 1976. december 17. 2 Tanácskozik az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) nimális" — bérét a jövő évtől 20<) forintul emeljük. Tennivalóink körött tartjuk szómon, hogy enyhítsünk az oktatás, a népművelés és az egészségügy területén meglevő bérarányt a lanságoRon. A termelőszövetkezeti Jotgozók reálkeresetének tervezett 2,5—3 százalékos tjvekedése túl is teljesülhet mivel erőteljesebb lesz az ösztönzés a mezőgazdasági termelés növelésében. Külön adómén I ősséggel segítjük a zöldségtermelés növelését. 5 évig nem kell adót fizetni a tanácstól bérbe vett, korábban nem művelt földek után. A termelési biztonság erősítését szolgálja, hogy a tanácsok a jövőben a földterület után az adót több évre előre állapítják meg valamennyi kistermelőnél. A kisközségekben és a városok ellátatlan területein szol gáltgtóteyékenységet folytató kisiparosok és kereskedők több adókedvezményt kapnak. Előnyosebo lesz az idős vagy csökkent munkaképességű kisiparosok és kereskedők adója is Mindezek hatására a lakosság adó- és illetékbefizetései mintegy 000 millió lorinttai csökkennek, részarányuk a költségvetésben majdnem 2 százalékra mérséklődik. Lakásépítés, társadalmi juttatások A jövő évben 88 ezer — az ideinél H ezerrel több — lakás épül, ebből állam* erőből 31 ezer. A magánlakás-építéshez hosszú lejáratú hiteleket nyújtunk. Kedvezményeket adunk a munUáslakás-építéahez. A sármány rendszeresen foglalkozik a lakásépítés helyzetével. Az életkörülmények javu, lásához hozzájárul, hogy a költségvetésből származó pénzbeli társadalmi juttatások együttes összege 1977ben 5 milliárd forinttal, 11 százalékkal lesz több az ideinél; s ez a növekedés gyorsabb, mint a lakossag munkából származó jövedelmének emelkedése. örvendetesen szaporodik a két- és többgyermekes családok száma, Így 70—30 ezerrel több gyermek után fplyósítunk a jövő évben családi pótlékot. Számításaink szerint mintegy 20 ezerrel többen veszik igénybe a gyermekgondozási 6egélyt, számuk ezzel meghaladja a 300 ezret. A gyermekgondozási segélyre a szakszövetkezeti tagok is jogosultak lesznek A nyugdíjakat — csakúgy mint idén — két százalékkal, de legalább havi 50 forinttal kiegészítjük. Szélesebb körű intézkedésre most sincs mód, de néhány szociális juttatásra és kiegészítésre itt is gondolunk. A jövő évtól kezdve minden szakszóvetkezeti tag jogosult a terme1 Tszöyetkezeti járadékkal azonos ellátásra. A nyugdíjasok eddig a szakszervezeti tagság alapján kaptak évenként egyszer 50 százalékos vasúti kedvezményt Most ezt kiterjesztjük minden nyugdíjasra, s évente négyszeri utazásra. Az egészségügyi, szociális és kulturális intézményhálózatra, valamint a lakosságot közvetlenül szolgáló kommunális intézmények tevékenységére, illetve az általuk nyújtott szolgáltatásokra fordított kiadások együttesen 8 százalékkal nőnek. A pénzügyminiszter végül rámutatott: Az V. ötéves tervben meghatározott társadalompolitikai célok és gazdasági fe'adatok megvalósítása a jövő évben lendületesebb és következetesebb munkát kíván minden gazdasági szervezettől. Erre megvan a készség és lehetőség, ezt idei eredményeink bizonyítják. Németh Károly 6azdasági fejlődésünk fc tendenciái Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnak, kedves Elvtársak! Kemény munkával végigdolgozott esztendő vége feié közeledünk. December elején a párt Központi ölzot'sága áttekintette ezt a munkát. értékelte ide) gazdái, kodásunk tapasztalatait, es meghatározta a jövő évi népgazdasági terv, az állami költségvetés irányelveit. A Minisztertanács ennek megfelelően jóváhagyta az 1977 évi népgazdasági tervet. Az országgyűlésnek most BS a feladata, hogy a oenyújtott és a jövő évi tervvel összhangban álló állami költségvetés tervezetét megvitassa, és törvényerőre emelje Előrebocsátom, hogy a törvénytervezettel és Faluvégi Lajos elvtárs előadói beszédével a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében is egyetértek, azt elfogadom, és tisztelt Képviselőtársaimnak Is elfogadásra ajánlom. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén átfogóan vizsgálta ée értékelte gazdagig! helyzetünket. Megállapít itta, hogy népünk a XI kongresszus útmutatásai alapján, eredményesen dolgozik a terv végrehajtásán Gazdasági fejlődésünk tő tendenciái megfelelnek gazdaságpolitikai céljainknak. Alapvetően a kijelölt irányban haladunk, de á növekedés üteme nem éri el a tervezettet, az 1878. évi terv fő előirányzataitól elmaradunk. Kedves Elvtársak! Előzetes adatok szerint a nemzeti Jövedelem az idén négy százalókkal emelkedik. Ez elmarad ugyan a tervezettől, de figyelembe véve a munkát nehezítő körülményeket. elfogadható eredménynek tekinthető. A terv előírásának megfelelően — összhangban a kiegyensúlyozottabb fejlődésre Irányuló törekvésünkkel — a belső felhasználás u nemzeti jövedelemnél kisebb mértékben növekszik. Mérsékelteohen nő a lakosság életszínvonala, mind a reálbér, mind a reáljövedelem növekedése kisebb az előirányzottnál. Ebben szerepet játszik, hogy a mezőgazdasági terméskiesés miatt alacsonyabb a mezőgazdasági lakosság bevétele, továbbá az, hogy a fogyasztói árszínvi>nal, döntően a röldségárak növekedése miatt, némileg meghaladja a tervezettet. Amikor ez évi gazdasági munkánkat mérlegre teszszük, megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek közepette Is fejlődik. Alapvetően kiegyensúlyozott az anyag- és energiaellátás, lényegében zavartalan a fogyasztók áruellátása és — ha szerény mértékben is —, de emelkedett a lakosság életszínvonala, .javultak az életkörülmények. A gazdasági egyensúly javításában is kezdeti eredményekről adhatunk számot. Köztudott, hogy egész sor, rajtunk kívül álló tényező hátráltatta, nehezítette fejlődésünket. Döntően ezért nem sikerült az 1976-ra tervezett célokat minden téren elérnünk. Akadt azonban — és nem Is kevés — olyan gátló tényező, amely nem írható sem a világgazdaság, em az időjárás számlájára, fény, hogy az irányító, a végrehajtó munka színvonala, fegyelme még gyakran eunarad a követelményektől, es ezért csak magunknak tehetünk szemrehányást. A nemzetközi gazdasági életben végbemenő folyamatok okozta kedvezőtlen körülményeket nem áll módunkban kedvezőre változtatni. Az viszont rajtunk múlik, tudunk-e gyorsabban és olyan módon alkalmazkodni a megváltozott feltótelekhez, hogy ezzel csökkentsük az árarányok megváltozásából származó hátrányokat. Meggyőződésem, hogy erre képesek vagyunk. Nemcsak a feladataink, de erőnk, lehetőségeink is nagyobbak annál, amit eddig fejlődésünk szolgálatába állítottunk. Pártunk. Központi Bizottsága is azt állapította meg, hogy jövőre nemcsak többet kell tennünk, hanem többre is vagyunk képesek. Jövő évi tervelőirányzatunk Tisztelt Országgyűlés! Az 1977. évi népgazdasági terv fő előirányzatainak meghatározásakor figyelembe vettük népgazdaságunk jelenlegi helyzetét, elért szinvonalat, adottságainkat, anyagi és szellemi erőforrásainkat, a terv teljesítésének hazai és nemzetközi teltételeit. A terv előirányzatai igazodnak az V. ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai célokhoz. Ennek megfelelően a jövő évben gyorsítani kell a gazdasági fejlődés ütemét, és ezzel összhangban nagyobb mértékben kell növelni a felhalmozást és az életszínvonalat. Az a feladatunk, hogy a jövő év végéig időarányosan teljesítsük a tervidőszak első két épére jutó feladatokat. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy pótolva az idei elmaradást is, teljesítenünk kell az ötödik ötéves terv 1977-re esedékes előirányzatait. A terv a nemzeti jövedelem növekedését ö—0,5, e belföldi felhasználásét 1—5 százalékban határozza meg Ez lényegesen meghalad ia az idei várható teljesítést, de összhangban van gazdaságunk anyagi-műszaki lehetőségeivel, és társadalmunk szellemi erőforrásaival és teljesítőképességével. Az ipari termelés növelésének átlagos ütemét a terv 6 százalékban írja elő. Hangsúlyozni kívánom, hogy az iparban továbbra sem lehet célunk a termelés növelésének olyan gyorsítása, amely figyelmen kívül hagyja a hatékonyság, a minőség követelményeit. A növekedést a termelés szerkezetének, műszaki színvonalának, a termékek minőségének, a gazdálkodásnak olyan fejlesztésére kell alapoznunk, ami lehetővé teszi a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének megalapozását. Kárt okoznánk, ha a termelést úgy növelnénk, hogy az készlethalmozódáshoz vezessen. Az iparban ezért elsőrendű a mennyiség növelését is megelőző követelmény, a minőség javítása. Iparunk, a kapacitását tekintve képes lenne a termelést több mint 0 százalékkal növelni. A népgazdaságnak azonban olyan termékekre van szükségei, amelyek tényleges igényeket elégítenek ki, jó minőségűek, minden piacon versenyképesek, tehát gazdaságosan értékesíthetők. A túlteljesítés csak akkor kívánatos, ha ezeknek a követelményeknek megfelel. Gazdasági fejlődésünk döntően a munka termelékenysége növelésének mértékétől függ. Ebben meghatározó szerepe van annak, hogy milyen színvonalon tudjuk hasznosítani a rendelkezésünkre álló anyagi és szellemi erőforrásokat. A termelőmunka hatékonyságának növelése a vállalatoktól, szövetkezetektől megköveteli, hogy javítsák az üzem- és munkaszervezést, a gazdasági.. egységek együttműködését, kooperációját, éjszerűen takarékosan gazdálkodjanak a gépekkel, a berendezések-' kel, az anyagokkal, a munkaerővel. Azt látjuk például, hogy a gépiparban, a könnyűiparban és másutt is a termelőberendezésék színvonala lehetővé tenné a jel enleginél nagyobb menynyiségben a jobb minőségű, kedvezőbb feltételekkel értékesíthető, vagy importot ésszerűen megtakarító termékek termelését. E lehetőségeket eddig nem használtuk ki kellő mértékben. Ez olyan feladat, aminek megoldásához gyors ütemben hozzá kell látnunk. Elismerve, hogy történtek eredményes erőfeszítések a takarékosság fokozása terén, azt is meg kell állapítani, hogy gyakran nem gazdálkodunk elég jól az anyaggal, ami pedig drága, a termelés legfontosabb tényezőjével, a munkaerővel, amelynek külső,, üzemen kívüli forrásai lényegében kimerültek. Egyszóval, nem lehetünk elégedettek a mozgósítható tartalékok feltárásával, Mindenki tudja, hogy anyagban, energiában szűkösek a hazai lehetőségeink, s a növekvő termelés növekvő importot követel. Mégis úgy tűnik, hogy egyes helyeken ezt nem veszik figyelembe. Hiszen elegendő, ha az ember egy-egy építkezést körüljár — tisztesség a kivételnek —, hogy lássa, milyen pazarló módon bánnak az importfával, cementtel és más anyagokkal. De hozzátehetem, hogy általában nem fordítunk elég figyelmet arra, hogy javuljon a minőség, csökkenjen a selejt és ne menjen veszendőbe annyi, még hasznosítható hulladék, melléktermék. Itt az ideje, hogy mindenütt azokat kövessék — mert ilyenek is vannak egyre nagyobb számban —, akik ésszerűen és nem a minőség rovására takarékoskodnak. Fontos, hogy a szigorú és ésszerű takarékosság az anyaggal, pénzzel és idővel, — ezt talán hogy az ésszerű takarékosság kétszer is alá kellene húz- áthassa egész életünket, tárnom — a gazdálkodás állán- sadalmunkban közüggyé váldó, szerves tényezője legyen, jék. Munkafegyelem, munkaminőség Tisztelt Országgyűlés! A szervező munka, az üzem- és munkaszervezés becsületét nem sikerült még mindenütt megteremtenünk, pedig ez a munkatermelékenység növelésének, munkaerőgondjaink megoldásának igen fontos eszköze. Sajnos, még sok vállalat és gyakran az irányító szervek sem tulajdonítanak kellő jelentőséget a szervezésnek, a jó példák követésének és elterjesztésének. Ezekért a példákért gyakran nem is kell külföldre, csak a szomszédba menni. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szervezési szakemberek képzésére, e tevékenység anyagi és erkölcsi ösztönzésére. Közös akarattal, összehangolt és konkrét intézkedésekkel el kell érnünk, hogy a foglalkoztatottak ott dolgozzanak, ahol erre a népgazdaságnak leginkább szüksége van. Abból kell kiindulnunk, hogy sem rövidebb, sem hosszabb távon nincs lehetőségünk a munkaerőforrások számottevő bővítésére. Gyökeres változás szükséges a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos szemléletben és gyakorlatban. Minden gazdálkodó egységre érvényes, hogy ne a meglevő létszámhoz tervezzék a munkát, hanem a tervben foglalt célok megvalósításához, a feladatkör legésszerűbb ellátásához a létszámot. Meggyőződésem, hogy ha így változtatjuk a sorrendet, kiderül: van még mozgósítható tartalékunk ebben is, ámint na&ffis£ép 'példáit mondta él a Nógrád megyéből felszólaló pancsó I.ászióné elvtársnő, igaz, hogy itt az irányító szervekre, a párt- és a szakszervezetek aktív segítségére is nagy szükség van. Ezzel párhuzamosan természetesen törekedni kell az élőmunkát helyettesítő fejlesztések megvalósítására, különösen az anyagmozgatási. és általában a kiszolgáló műveletek gépesítésére, termelékenységének fokozására. Mindenütt vissza kell állítani jogaiba a teljesítménybérezést, bővíteni keli az alkalmazásának körét. Ez szorosan összefügg a munkafegyelem. a munka minősége javításának feladatával. Tisztelt Országgyűlés! Valamivel részletesebb megvilágítást igényel az a célkitűzés, hogy jövőre a mezőgazdaság termelése 7—8 százalékkal haladja meg az 1975. évit. Átlagos időjárási viszonyokkal számolva a rendelkezésre álló személyi, anyagi, műszaki és technológiai, feltételek oldaláról ez megalapozott. Itt jegyzem meg, hogy a mezőgazdasági termelés ez évre előirányzott 4 százalékos növekedésének személyi és anyagi feltételei adottak voltak, hogy úgy mondjam; benne volt ez a mezőgazdaságban. Ha ez megvalósul és erre eme,nénk most további 3—1 százalékos növekedést, ez is hasonló erőfeszítéseket követelne. A növénytermesztésben — lényegében változatlan vetésszerkezet melfett — a termelési érték' 10 százalékos növekedését Irányoztuk elő. Igen erőteljes fejlődésre van szükség a zöldség- és gyümölcstermesztésben. Az állattenyésztésben, különösen a sertéstenyésztésben kedvezőek az idei intézkedések nyomán előállott változások. Ezeket az eredményeket meg kell őriznünk, gondoskodva arról is, hogy fejlődjék a szarvasmarha-tenyésztés, bővüljön a tehénállomány, növekedjék a tejtermelés. Természetesen a teljesítés fontos tényezője, hogy minden érdekeit — az irányítóktól a végrehajtókig — megkülönböztetett figyelmet fordítson a mezőgazdasági tervben előirányzott anyagi-műszaki feltételek biztosítására. A termelési és az értékesítési biztonság fokozására. Támogatni kell az erők ésszerű összefogását, a termelés fejlesztését szolgáló társulásaIcat és vállalkozásokat. Gondoskodni kelt arról, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az eddiginél hatékonyabban használják ki a termelési adottságaikat. Fokozottabban gondoskodni kell' a megtermelt értékek megőrzéséről, a termékek ütemes átvételéről, tárolásáról éá feldolgozásáról. Általában jobb, színvonalasabb felvásárlási munkára, az értékesítés jobb megszervezésére van szük. ség. A teljesítés feltételei körött kell említeni, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a korábbinál szervezettebben segítik a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését, termékeik értékesítését. Ez teljes mértékben megfelel pártunk agrárpolitikájának. Továbbra is mindent meg kell ten. nünk, hogy ez a kedvező folyamat erősödjék, tartóssá váljon. Nem kis feladatok ezek! Szorgalmas munkát kívánnak a mezőgazdaság dolgözóitól, de ugyanez a követelmény az egész gazdaságban. S itt is bőven rendelkezünk még hasznosítható tartalékokkal. Ilyen például a fajta jobb megválasztása, az agrotechnika helyes alkalmazása, a rendelkezésre álló gépek és berendezések gazdaságos üzemeltetése, a műtrágyák és növényvédő szerek jobb hatásfokkal történő felhasználása. Megfelelően kell koordinálni a beruházásokat Kedves Elvtársak! A beruházásokról szólva megállapíthatjuk, hogy növekszik a száma azoknak a beruházásoknak, amelyek jól előkészítve, határidőre, a tervezett kapacitással, oz előirányzott költségkeretek betartásával kezdik meg a termelést, lépnek üzembe. A jövő évben több nagyberuházás fejeződik be, és mód nyílik arra, hogy az Ideinél többet kezdjünk meg. Éppen ezért szólnom kell arról is. hogy a beruházási munka kedvező változásai még nem általános érvényűek, van mit tenni, hogy javítsunk a helyzeten. A körelőkészí'és. a kivitelezés hiányosságai továbbra is gondot okoznak. A körülményes eljárások, az engedélyező hatóságok nem kellően koordinált munkáin: az, hogy még mindig a beruházási pénzforrások megszerzésében mutatkozik a nagyobb aktivitás, nem pedig a tervszerű kivitelezésben — fékezi a fejlődéit. Előre kell lépnünk annak a fontos követelménynek az érvényesítésében, hogy általános gyakorlattá váljék a beruházók, a tervezők és a kivitelezők közös érdekeltsége és felelőssége az ésszerű és kevésbé költséges beruházási megoldásokban. Tisztelt Országgyűlés! Népgazdasági tervünk teljesítése feltételezi, hogy tovább fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Erőfeszítéseinket továbbra is arra kell összpontosítani, hogy a szocialista integráció keretében elsősorban a Szovjetunióval fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat. A szocialista export és import arányos, kiegyensúi /