Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-17 / 298. szám

Péntek, 1976. december 17. 3 Tanácskozik az országgyűlés téli ülésszaka lyozott növelése melleit növekedését irányozza elő. nyitási rendszerünk jól szolazonban igen nagy feladat a Ez azt jelenti, hogy az gálja gazdaságpolitikánk nem rubel elszámolású kivi- életszínvonal ideinél gyor- megvalósítását. A nehezebbé tel erőteljes növelése. Ez sabb emelkedésével szamo ' valt gazdasági feltételek kölesz talán a jövő év legna- lünk, amit az tesz lehetővé, zepette még inkább az a felgyobb feladata, hiszen a hogy gyorsul a gazdasági adat, hogy érvényt szerezterv 18 százalékos növeke. fejlődés, es a személyi jó- zünk bevált alapelveinek, dést ír elő. Különösen a me- vedelmek kiáramlásának Ezért a tervszerűség javítása zögazdasági es élelmiszeripa- üteme, továbbá sor kerül érdekében, egyidejűleg erŐri termékek kivitelében, az központi bérpolitikai és szű- sítjük a központi irányítást ipari — ezen belül a gép- kebb körben központi szo- és a helyi önállóságot, feleés vegyipari — cikkek ex- ciálpolitikai intézkedéseidre lösséget. Gondoskodni kell Portjában kell előre tép- & az ideinél méreékeItebb„n arról, hogy a dolgozó kolnunlc. lektivakat mindenütt rendA terv a lakosság fogyasz- növekszik a fogyasztói tásának 3,7—4 százalékos színvonal. A műszakpótlék jelentősége fiz egészségügyi fejlesztés néhány kérdésérni ar" szeresen tájékoztassák az országos és a helyi gazdasági feladatokról, igényeljék javaslataikat, támogassák kezdeményezéseiket. Egy szóval A termelő vállalatoknál a tervben foglalt követeimé- még jobban kell élnünk minbérpolitikai intézkedések nyekkel összhangban hajt- den munkahelyen a szociaaiapvetö tonnája a műszak- sák. végre list demokrácia nagy lehe_ potlek emelése lesz. Az ipar- Kedves Elvtársak! .... ban, az élelmiszer-kiskeres- A XI. kongresszus megál- tosegeivel. kedelemben és a vendéglátó, lapította, hogy gazdaságirá- A szocialista társadalom iparban 1977. július 1-től sor kerül — éppen a termelés _ m „ hatékonyságát ösztönözve — H« DaIi>í Q/jnAf a műszakpótlék egységcsité- • wWMI/WI sére bevezetésére, és jelenlegi átlagos mértékének növelésére. Ezzel egyidőben a villamosenergia-iparban és a ruházati iparban az alapbéreket is emelik. A lakosság jövedelme a jövő évben az ideinél erőteljesebben, bár a korábbi évekénél még mindig szerényebb mértékben emelkedik. Ilyen körülmények közi't még inkább alapvető . követelmény, hogy a lakosság áruellátása kiegyensúlyozott legyen. A terv előirányzatai biztosítják a vásárlóerő és a megfelelő választékú árualap összhangját. A lakosság szükségletei hazai termelésből és importból javuló színvonalon, a választék bővítésével folyamatosan kielégíthetők. Ez fontos politikai követelmény is mindazokkal szemben, akiknek e téren feladataik vannak. Fontos feladat, hogy a fogyasztói árszínvonal a tervezett keretek között maradjon. Ennek érdekében fokozni kell az árak szigorú ellenőrzését, megakadályozva minden indokolatlan áremelést Kedves Elvtársak! Hangsúlyozni szeretném, hogy nemcsak a gazdaságban van szükség tervszerű, fegyelmezett munkára, hanem az élet minden területén. az igazgatásban, a szolgáltatásokban, a tudományos és kulturális életben éppúgy, mint az egészségügy és az oktatás területein, egyszóval mindenütt. A jövő évi terv sikeres teljesítésének az a legfontosabb feltétele. hogy egységes akarattal fogjunk munkához. A terv megvalósításához jó feltételeket teremt, hogy a vállalati és szövetkezeti tervek többsége az év végéig jóváhagyásra kerülhet, a gazdasági szabályozók nagyobb arányú módosítására nem kerül sor, Csak kisebb kiigazításokra. Minden gazdasági egység világosan áttekintheti, értelmezheti feladatait. Annak tudatában kell munkához látnunk, hogy az 1977. évi népgazdasági terv eredményes végrehajtása meghatározó jelentőségű az V. ötéves terv céljainak elérésében, a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, az életszínvonal gyorsabb ütemű növelésének biztosításában. Ez megköveteli, hogy az irányítás és a végrehajtás minden láncszemében következetesen érvényesüljenek a XI. kongresszus határozatának, az V. ötéves népgarcasági tervnek a gazdasági építőmunkával szemben támasztott magasabb követelményei. A kormánynak az a légion'osabb feladata, hogy ellenőrizze a gazdasági élet főbb folyamatait, és ha szükséges, időben intézkedjék. hogy az éves terv teljesítésének fő aranyai megfeleljenek a számításainknak. Ez az ágazati irányításnak is fontos feladata. A minisztériumok a vállalati hatáskörbe tartozó ügyekbe szükségtelenül ne avatkozzanak be, de gondoskodjanak arról, hogy válla.ati terveket a népgazdasági építésében népünk sok nagy feladatot megoldott, számos nehézséget leküzdött. Ha csak a legutóbbi két évtizedre tekintünk is vissza, mindenki tudja, hogy pártunk és kormányunk teljesítette a nép szolgálatúban valialt feladatait. Népünk becsüli, nagyra értékeli a közös munkával elért eredményeinket. Támogatja a fejlett szocialista társadalom építésére irányuló törekvéseinket, amelyekért érdemes odaadással, becsülettel dolgozni. Népgazdaságunk, társadalmunk rendelkezik a további fejlődés szilárd alapjaival. Ha mindenki maradéktalanul megteszi azt, ami kötelessége és felelőssége, a jövő évben sikerrel megoldjuk feladatainkat. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés tárgyalása megfelelő alkalmul szolgál rá, hogy ismét felhívjam a tisztelt Országgyűlés figyelmét egészségügyünk alakulásának gazdasági összefüggéseire, amelyek humanitárius törekvéseinket a hétköznapok valóságához igazítják. Örömmel állapítható meg, hogy az utóbbi években egyre határozottabban bontakozik ki az egészségügyi kormányzat céltudatos törekvése arra, hogy a társadalmi igényeket, valamint az objektív szükségleteket és a tudományos fejlődés követelményeit a népgazdaság teljesítőképességével összehangolja. Ezeknek a szellemében szeretném felhívni a figyelmet három olyan kérdésre, melyet fontosnak gondolok nem csupán közvetlen napi esedékességüknél fogva, hanem főként azért, mert mindegyik bizonyos tendenciára is utal, mely az egészségügy közelebbi és távolabbi jövőjét is komolyan érinti. Az első mindjárt az egészségügyi beruházásoknak a jelentésben is felpanaszolt elhúzódása. Igazán régi kérdés ez, mellyel az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága is ismételten foglalkozott — sajnos, nem sok eredménnyel. Nem vonom kétségbe, hisz magam is nem egy példáját ismerem, hogy a beruházások előkészítése sokszor nem kielégítő, de ebben nem mindig az építtető a hibás. Meg kell küzdenie nem egyszer a tervezővel, aki gyakran szebbet, vagy jobbat, de mindenesetre másmilyent óhajt építeni, mint amilyenre az építtetőnek pénze van. Az egyeztetéskor mindketten fennakadnak a kivitelezőn, aki esetleg nem rendelkezik éppen olyan technológiával, amilyent a tervező elképzelt. Minthogy a már megépült szebbnél szebb új kórházakon kívül az egészségügynek további új kórházakra is szüksége van, azt hiszem hogy sürgős intézkedéseket kellene tenni arra, hogy a különféle kategóriájú építményekre a ma adott vagy a közeli jövőben b'ztosan rende'kezésre álló technológiai felté'e'eknek megfe'e'ő köte'ező típustervek készül ienek, ame'yek kiküszöbölik az eset'egességeket, a terméketlen és időrabló vitákat az érdekeltek között és helyreállítiák a dolgok magától értetődő természetes rend j éj, mely szerint az építtető olyan objektumot rendel meg, amilyenre futia a hitelkeretből • és a kivitelező elkészíti, majd idejében átadja a kész épületet a szerződésben kikötött feltételek szerint. A második érintendő kérdés az egészségügy műszerigénye a gyógyító és a tudományos munkában. Minthogy a szükséges eszközök jelentős része nem szerezhető be sem hazai forrásból, sem a szocialista országok piacáról, a szükségletek kielégítése megoldhatatlan feladat elé állítja az intézményeket fenntartó szerveket. A meglevő berendezések elöregednek, a technikai fejlődés egyre bonyolultabb és drágább eszközöket produkál, és a lépéstartás hovatovább lehetetlen. Szeretnék ugyanakkor rámutatni, hogy nem egyszerűen tudományos divatról, vagy valamiféle luxus-igényről van szó az esetek jó részében. Senki sem próbálta még kiszámítani, hogy például egy valóban fontos és mindennapi használandó új készülék hiányán alapuló diagnosztikai bizonytalanság, vagy éppen tévedés mennyibe kerül a népgazdaságnak az ápolási költségek megnövekedése és a gyógytartam megnyúlása, illetve a munkaerő és a termelés kiesése nyomán. Olyan dolog ez, hogy ismét csak egy orvosi pé'dával éljek, mint a műtéti kockázat lemérése. Nemcsak azt kell tekintetbe venni, mekkora egy bizonyos beavatkozás veszélye, hanem azt is, hogy mi a kockázata a mellőzésének. Szeretném hangsúlyozni, hogy sokszor mindennapi szükséges berendezésekről van szó, amelyeknek előállítása a szocialista piac nagy és gyorsan növekvő szükséglete és az exportlehetőségek folytán feltétlenül gazdaságos volna. Tisztában vagyok vele, hogy a KGST-kooperációnak nem ez a legfőbb gondja, de nagy gondja valamennyi szocialista állam egészségügyének. Ezért szeretném nyomatékosan kérni a kormányt, hogy a megfelelő tárgyalásokon szorgalmazza ezt a kérdést Mély meggyőződésem, hogy minden érdekelt fél részérő] megértéssel fog talá'kőzni. A harmadik és esvbei uto'só kérdés, me'vre e-út'al fe1 hívni igyekszem a f'eveimet, az eeészs^üevi do'eozók szoc'ál's he'vze'e, közelebbről lak^sk-^rd^se. Az áüami lakásém'f's nyilvánvalóan nem fedezi a szükség! e'et a rászoru'ók nagy száma követkertében. Az egészségügyben foglalkoztatott orvosok ritkán, de a nem orvosok — ápolónők, műtősnők, assz'sztensnők — sem nagv számban iu'nak tanácsi lakáshoz a pályakezdés nehéz éveiben. Nehezen jutnak szövetkezeti lakáshoz is. Az orvos- és nővérszállások rendszere, már ahol ez megoldódott, szintén nem teljesen kielégítő megoldás, mert sokan korán alapítanak családot, de még a nem családos egyedül élő fiatalok számára sem hosszabb távra elfogadható megoldás a kollégiumszerű elhelyezés, ahol a fárasztó, sokszor éjszakai beosztással járó munka után valaki sohasem lehet egyedül, vagy éppen avval, akivel akar. A szakképzett egészségügyi dolgozók körében észlelt fluktuáció, és számarányuknak a szükséghez képesti elégtelensége nem szűnik meg attól, hogy sokszor — és teljes joggal — történik hivatkozás a munkahelyi körülmények meg nem felelő voltára, vagy éppen a „nagyobb erkölcsi megbecsülés" indokolt szükségességére. A tapasztalat geyébként is azt mutatja, hogy ahol a lakásviszonyok akár csak megfelelő szállás formájában is biztosítva vannak1, ott stabil a létszám. Számolnunk kell avval is, hogy az új telephelyeken épült kórházakban nemcsak kinevezni, hanem előbb találni, sőt telepíteni is kell szakképzett dolgozókat, és ennek a lakás egyik abszolút feltétele. Igen kedvezőtlen a helyzet ebben a tekintetben a régi, megfelelő elhelyezést nem nyújtó intézményekben és egész különösen a nagyobb városokban, mindenekelőtt az egyetemeken Néhány nappal ezelőtt láttam Nagykanizsa új kórházában ennek a kérdésnek: ideálisan jó megoldását Ez a példa a követendő. Egy- vagy kétszobás, összkomfortos szolgálati lakások építésével, melyek egyszerű, praktikus típusépületekben vannak elhelyezve, jól megoldható ez a kérdés a magánosok, illetve családok, fiatal orvosok és ápolónők számára egyaránt. A kórházépítést evvel kellene kezdeni. Enélkül tartós dolgozói kollektívák nem alakíthatók ki, márpedig a személyi összetétel stabilitása a szervezett, jó munka egyik előfeltétele. A javasolt megoldás folytatásaképpen a tartósan helybenmaradók kórházon kívüli végleges lakásszükségletét egy-egy ötéves terv lakáépítési programja keretében a tanácsok meg tudnák oldani és evvel ismét fe'szabadítanák a kórházi lakásokat az újonnan belépők számára. Tisztelt Országgyűlés! Ügy gondo'om, hogy mindhárom érintett kérdés felemlítésére a költségvetés tárgyalása a legjobb alkalom. Mindháromnak többé-kevésbé van anyagi vonzata, de kétségtelen, hogy az ország népének egészét érintő kérdésről, az egészségügyi ellátás javításáról van szó. Ülést tartott az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának közgazdasági osztálya megvizsgálta: miként változott a megyében az újítómozgalom 1975. január elseje, a friss újítási szabályzat bevezetése óta, mekkora gonddal foglalkoznak a termelést segítő ötletekkel a megye vállalatainál, végül mennyire vesznek részt e munkában a szocialista brigádok. A tapasztalatokat összegző és további utat mutató jelentés tegnap, csütörtökön került az SZMT elnöksége elé. Az elnökség megvitatta és elfogadta a jelentést azzal, hogy tavasszal ismét visszatérnek rá: áttekintik az egész évi adatokat, eredményeket. Fejlődik a magyar—rimán határmenti együttműködés A magyar és román halármenti együttműködés szépen fejlődik. A megyék kereskedelmi vállalatai egy részének esztendők óta van árucsere-kapcsolata. A Csongrád—Bács megyei Fűszer- és Vegyiáru-nagykereskedelmi Vállalat például öt esztendeje folyamatos árucserét mondhat magáénak az Aradi Élelmiszer-kereskedelmi Vállalattal. Az éxportált főbb termékek: „Delikát 8" ételízesítő, különféle süteményporok, szegedi halászlé konzerv, édesipari áruk, kozmetikai cikkek. A Romániából importált áruk között szerepel hal és hús-, gyümölcs-, valamint főzelékkonzerv, speciális édességfajták, háztartási tömegcikkek. Más Csongrád megyei nagyvállalatoknak, mint például a Vidiának, a RÖVIKÖT-nek eseti kapcsolatai voltak és vannak román határmenti kereskedelmi vállalatokkal és újabb tárgyalásokat folytatnak partnerekkel. Az export és import mérlege az elmúlt években a következőképpen alakult. Export volt 1972-ben 11,3 ezer rubel, 1973-ban 41,8, 1974ben 181,5, 1975-ben 240, idén pedig augusztusig 180,9. Az import mérlege 1972-ben 33,3 ezer rubel, 1973-ban 79,7, 1974-ben 92,1, 1975-ben 153, az idén pedig, ugyancsak augusztusig 37,1. Az év végéig további 135 ezer rubel értékű kivitel és 145 ezer rubel értékű behozatal várható. így mindkét relációban növekvő és mértékében jelentős a fejlődés az árucsere-forgalomban. A magyar—román határmenti gazdasági együttműködésről tájékoztatott bennünket Farsang Lászlóné dr., a Csongrád megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője. Hangsúlyozta, hogy a mindkét oldalon felmerült igények jobb és folyamatos kielégítése érdekében a nagyar és a román belkereskedelmi munkacsoport elnökei tavaly novemberi ülésükön úgy döntöttek, hogy a határmenti árucsereforgalom növelésével és bővítésével kapcsolatos feladatok rendszeres megbeszélése, valamint konkrét üzletkötések céljából a határ mentén elhelyezkedő megyei kereskedelmi szervek és vállalatok vezetői — a külkereskedelmi vállalatok: KONSUMEX, HUNGAROCOOP részvételével — évenkent legalább két alkalommal felváltva találkoznak egymás országában. E megbeszéléseken a Belkereskedelmi Minisztérium Nemzetközi és Árucsere-forgalmi Főosztálya is részt vesz. — Az első találkozó — mondotta Farsang Lászlóné dr. — ez év június elején volt Nagyváradon, amelyen Csongrád megyéből a FŰSZERT és a Vidia Nagykereskedelmi Vállalatok igazgatói vettek részt. Ezt követte a hasonlóan szervezett második megbeszélés, amely mostanában volt Szegeden, Tájékoztatást kaptunk arról is, hogy az üzletkötések végeredményben hogyan alakultak 1976-ban. Export volt — élelmiszer és iparcikk — 665 ezer rubel, import — ugyancsak élelmiszer és iparcikk — 618 ezer rubel. Különösen szép eredményeket értünk el a magyar —román határmenti élelmiszer-árucserében, amely bővítette a választékot, lehetőséget biztosított a megtermelt feleslegek1 elhelyezésére. Az élelmiszerek mellett kívánatos az iparcikkek árucseréjét is fokozni. A Szegeden megtartott tanácskozáson — amelyen részt vettek a határmenti román kereskedelmi vállalatok képviselői, magyar részről a FŰSZERT. a Vidia, a RÖVIKÖT, a DÉLTEX igazgatói — ez a közös óhaj erőteljesebben realizálódott. A? 1977. évi román—magyar üzletkötések mindkét oldalon 600—600 ezer rubel értékben kerültek megállapításra. A kontingens túlteljesítésére ezután is van lehetőség, amennyiben a partnerek megfelelő árualapot tudnak biztosítani. A magyar—román határmenti árucsere-forgalomban exportálunk a jövő évi kontingens alapján Delikát 8 és piros arany ételízesítőket, gulyáskrémet, majonézt, jaífaszörpöt. cseresznye- és barackpálinkát, szegedi halászlékonzervet, ecetes tormát, pezsgőt, borokat, fagylalt, port, kozmetikai cikkeket Iparcikkeink közül kávéfőzőt, kuktát, marmonkannát zománcozott ceglédi kannát, fűszerféléket, tűreszelő készletet, vízszintmérőt, purfix és eszningeni redőnylapot. Importálunk szilva- és őszibarack befőttet, csipkeízt, hal- és zöld babkonzerveket, mosószappant, savanyúságot. Ipari termékek közül horganyzott vedret, locsolókannát, kalapácsféléket, dróthálót, furdancsokat és kalapácsot, gyaluvasat, szilárd anyagú tüzeléshez kályhákat és különböző nyersanyagoka t Farsang Lászlóné dr. hangsúlyozta, hogy a politikai és gazdasági téren kialakult kedvező tendenciák lehetővé tették Csongrád megye és a Román Szocialista Köztársaság velünk szomszédos megyéi közötti kapcsolatok elmélyítését, szélesítését Ez alapozta meg például Csongrád és Temes megyék testvéri kapcsolatát Évente párt- és tanácsi küldöttség látogat el Temes-, illetve Csongrád megyébe. E testvérmegyei kapcsolatot valószínűleg ki lehetne terjeszteni mindkét megye közvetlen kereskedelmi együtt, működésére is. Lődi Ferenc »» i