Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-13 / 269. szám

4 2 « Szombat, 1976. november 13. Tanuló nők a szövetkezetekben Az elmúlt Időszakban A nők képzésének érdeké- tekben dolgozó nők nagyobb tőbb termelőszövetkezetben ben szorgalmazni a szerve- arányban vegyenek részt a napirendre tűzték a párt nő- zett oktatásban — állami, magasabb politikai képzett­politikai határozata végre- politikai és szakmai oktatás ség, marxista műveltség meg­hajtásának eddigi tapaszta való részvételt, ugyanak- szerzésében. Hasznos lenne, latait A vitában és az ösz- kor a hagyományosan bevált ha a termelőszövetkezetek­szegzésben helyt kapott a művelődési formákat is al- ben működő nőbizottságok, a nőbiaottságok, közte a ter- kalmazzák. gyermekgondozási segélyen melöszövetkezeti nőbizottsá- Nyilvánvaló, hogy a nyolc levő kismamák körében is gok tevékenységének értéke- általános elvégzése alapvető felvilágosító munkát fejtené­lése is. Megállapították, hogy fontosságú, hiszen alapja nek ki, hogy minél többen ezek többsége a párthatáro- mindenfajta további műve- vegyenek részt valamilyen zatból adódó feladatokat (kü- lődésnek, általános, szakmai szervezett oktatásban, illetve lönösen a nők érdekvédel- és politikai képzésnek egy- továbbképzésben, mével, szociális helyzetével aránt. • + kapcsolatosakat) igen jól el- A mező2azdasáirl termelés . , _ látják. Ugyanakkor több hf komze^fésl, az^j'SlS letí főfStak Tník mí SriSS^ftf "munka beve^ ^ "t velődSébtn'a különSzőt­ioimaiasat segno munka. gyobb mértékben teszik direkt form4k is A helvi k* Az elmúlt években a me- SZÜKSÉVRSS.'> » ,7okkAn.„H direkt tormák is. A neiyi KO­zőcazdasác termelése evors / szakképzett- rülményekhez alkalmazkod­zogazaasag termeiese gyors ség és a műveltségi szint va „ falvakban eeviittmű­ütemben fejlődött és korsze- EMEIÉSÉF A nők HEVR»NÁ«ÁF 7 laivakDan, egyuttmu rűsödött. uevanakkor a női f . ., A ök °evonásat ködve a népfronttal, rusoaoti, ugyanakkor a not a betanított, illetve szak- AFÉSZ-szel ktsz-ezel ieen SS^zinvonaulg^afa6: ^pzésekre erőtelje- SS^lékSSk ató­Jeíemzö a'dafriS- J*" ^^ ^^z- „ hónapok, A jól bevált mű­ben az ország téeszeiben velődési formák; nok akadé­dolgozó férfiaknak több mint Napjainkban a politikai miája, nők klubja szakkö­40 százaléka volt szakmun- muvelt6ég is nelkulozhetet- rok, ankétok stb. E forrnak kás, a nők közül viszont csak len- A téli Politikai oktatá- közül bármelyik alkalmas, százalék rendelkezett sok azok a fórumok, ahol hogy az ismeretanyagokat < részben politikai ismereteket eljuttassa a dolgozó nőkhöz szerezhetnek, részben aktivi- és felkeltse érdeklődésüket, tásukkal felkészülhetnek, igényüket az önképzésre, gyakorlati jártasságot szerez- Jönnek a téli esték. Hasz­zetlek szakképzésével, 1972- hf™k a közfleti ?á"ák fel eredményesen a tői napjainkig mindössze 134 ^Shez. fagyon Mfrarfl, tanulásra, fővel növekedett a felsőfokú hogy 8 termelőszővetkeze- Sz. I* L végzettségű szakemberek wmmm—mmmammammmmmmmi^^mmmmmwmmmi^mam száma. Nagy a fluktuáció, ez pedig káros a közös gazda­ságok fejlődésére. De a szak­emberek összetétele sem ked­vező, arról nem is szólva, hogy köztük a nők száma elenyésző. Az elmúlt öt év­tysn a megye szövetkezetei­ben 984-en szereztek szak­munkás bizonyítványt, 2306­an pedig betanított munkás­bizonyítványt. Köztük is si­ralmas a nők aránya. Jó ré­szük már nem is dolgozik szakmában, hiszen zömé­2,9 szakképesítéssel. * Csongrád megyében sem , ...... . . dicsekedhetünk a szövetke- «yak©atI J**®?*?! ben traktorosokról és nö­vényvédő betanított munká­sokról van sző. Mivel a kö­zös gazdaságokban terjed az iparszerű termelés, a zöld­ségtermesztés mellett az ál­lattenyésztésben is egyre több szakmunkásra van szükség, női munkáskezek­re. A szövetkezeti nődolgo­zók képzésében fennálló hiá­nyosságok egyéb okok mel­lett arra ls figyelmeztetnek, hogy mind tartalmában, mind hatásában tovább kell javí­tani a nőbizottságok politi­kai, kulturális és nevelő te­vékenységét. A szövetkezetekben dolgo­zó nők érdekében a műve­lődéspolitikai feladatok kia­lakításánál a sajátos hely­zetből induljanak ki, ugyan­akkor a helyi adottságok, igények mellett alapként fo­gadják el a párt oktatási, művelődéspolitikai határoza­tát, nem utolsó sorban a párt Központi Bizottságának 1974. márciusi — a munkás­osztály általános politikai és műveltségi szintjének emelé­séről szóló — határozatát. • A nőbizottságok a műve­lődéspolitikai programjalkat ,a pártszervezetek irányításá­val és egyetértésével állítják össze a közös gazdaságok­ban. Ismerjék meg a gazda­ságvezetés célkitűzéseit ls, hogy a nök bevonása a szak­munkás- és betanított mun­kásképzésbe a termelést igé­nyeknek megfelelő legyen. Az is hasznos, ha a szövet­kezetekben dolgozó nőket az alapképzettségük és életko­ruk szerint nyerik meg a megfelelő művelődési, illet­ve továbbképzési formákra. Tanmese az újról és a régiről Tanmeséket produkál az élet. Olyan, valóban megtör­tént eseményeket dolgozhat fel a krónikás, amelyek ma­gukban hordozzák a tanulsá­got is. Ha ilyen történetekre el a hónap, három ember ne­ve forgott közszájon, s hirte­len életbevágóan fontossá vált minden, ami e három személlyel összekapcsolható volt. A portás arról beszélt, bukkan, illik ugyan elővennie hogyan csukja be az ajtót jegyzetfüzetét, de ezeket a maga mögött V., az egyik tanmeséket fejben is könnyű kolléga — ritka szerencse — megjegyezni; nincs bennük iskolatársa volt X.-nek, s sok szereplő; az ok, meiy az középponttá vált a vidékről eseményeket elindítja, rend- idehelyezett, s eddig oly jel­szerint egyszerű; menetét pe- legtelenül szürke férfi is, dig előre is sejteni lehet. Ilyenkor azt szokás írni, hogy haladjunk sorjában, ne­hogy az események elébe vágjunk. Elkerülendő a köz­Őszi munkák a kiskertekben Ha ültetni akarunk facse- gyón sok kórokozót pusztí­metét, szőlőoltványt, rózsát, tunk el. fenyőt, azt a faiskolai lera- Őszibaracknál a lombhul­katból vásároljuk. Ezek nö- lást követően az áttelelő vényegészségügyileg meg­vizsgált szaporítóanyagok'. A magas törzsű és bokorrózsát, fenyőféléket a piacon is vá­sárolhatunk, mert itt is a szaporítóanyag csak .érvé­nyes növényegészségügyi bi­zonyítvánnyal forgalmazható. gomba gyérítésére 3 száza­lékos Rézoxidkloridot 50 WP és 5 százalékos Cuprosan Super D-t használjunk. A kajszifákat ne metsszük novembertől márciusig, mert elősegítjük a kajszi gutaütés kórokozóinak fertőzését A A telepítésnél nagyonfon- ratal gyü^cs^, csemeték tos a gyümölcsfák ..helyének törzsét kötözzük be a mezei megválasztása. Külön ültes­sük az almatermésűeket, és kíilön a csonthéjasokat, mert növényvédelmi igé­nyük más. A szőlő telepíté­sénél is lényeges, hogy a különböző érési fajták egy­mástól, jól elhatárolhatók legyenek a permetezés miatt. Az ültetés előtt forgassuk meg a földet ha találunk kártevőket pajorokat drót­férgeket, fertőtlenítsük a ta­lajt. Használjunk Basudin 5 G-t 35 dekát 100 négyzetmé­terre, és Besudin 10 G-t, 18 dekát 100 négyzetméterre. A növényeket csak azután ül­tessük el, ha már a gyöke­rek végeit — ha roncsoltak — az egészséges részig visz­szavágtuk. Az őszi telepítés kedvezőbb, mint a tavaszi. A betelepített kertek gyü­mölcsfáinak törzsére a kis és nagy téli araszoló kora tavaszi kártételének megelő­zésére „hernyóenyves öve­ket" erősítsünk. A 15—20 centis papírcsíkokat kenjük be hernyóenywel. Az ilyen övekbe beleragadnak és el­pusztulnak az araszoló lep­kék szárnyatlan nőstényei. A hernyóenyves öveket de­cember első feléig hagyjuk a fák törzsén, utána semmi­sítsük meg. A szőlő, szamóca, málna, köszméte, ribiszke és a gyü­mölcsfák lehullott lombját gyűjtsük össze és égessük el. A megsemmisítéssel na­nyúl kártételének! megaka­dályozása érdekében. akinek Z. volt a hajdani fő­nöke. • Eljött a nagy nap, a „hi­vatalos állásfoglalás" napja, hely, így hát igenis vágjunk Legalábbis mindenki azt hit­az események elébe: T. gyár- te, amikor a faliújságokra ban hír terjedt, hogy rövidé- kitűzték a papírszeletkét, sen profiltisztításra kerül sor. hogy összvállalati értekezlet A profiltisztítás tulajdonkép- lesz. A három jelöltről le­pen annyit jelent, hogy a gendák, drámák, mesék száll­gazdaságtalan termékek he- tak, akár a mondai hősök­lyett a jövőben jobban kifi- ről. A titkárnők „mindent tu­zetődő cikkeket kell előállí- dok, de semmit sem mondok" tania a vállalatnak. Sike- arccal, Iratokkal és feketeká­rül-e? Vagy kudarcot jelent vékkal száguldoztak a folyo­az öreg gépeken korszerűb- sókon, az igazgató megköze­ben-korszerűbbet készíteni? líthetetlenül hűvös és kimért Méhkashoz hasonlított a volt, időnként azonban mint­gyár, mindenki érvelt, vitá- ha halvány mosolyra húzó­zott, mindenki azon törte a dott volna a szája, amit a fejét, hogy vajon ő mit tud szájról mindent leolvasók „ti hozzátenni a nagy vállalko- szegények, mi lesz veletek..." záshoz. Azaz: jót tett a gyár- kezdetű mondatnak véltek, nak a hír, a kollektíva gon- Az összvállalati értekezlet dolkozni kezdett. Hétfőn nem furcsán kezdődött. Először is: a totóeredmények hozták láz- senki sem késett. Másodszor: ba az alkalmazottakat, ha- mindenki csendben várt. nem az újabb ötletek, javas- Harmadszor: megjelent S. latok megvitatása. Értekez- elvtárs a központból — a letek nélkül is jutott beszéd- három mondai hős azonban téma az embereknek, bár az sehol. Pedig a terítővel leta­egészet kicsit személyi jelle- kart asztal mögött ott voltak gűvé tette a legfrissebb hír, a székek, megszámolhatta miszerint a profiltisztításhoz bárki, három maradt üre­új vezetők is kellenek, a ré- sen. S. elvtárs elnézést kért gieket — érdemeik elismeré- a kicsit megkésett tájékozta­se mellett — máshova helye- tásért, majd tréfásan megje­zik. Akár az elsőt, ezt a hírt gyezte, hogy úgyis tudja sem erősítette meg senki — mindenki, miről van szó. kószált szabadon, aki akar- Való igaz, mindenki tudta, ta, hitte, aki nem, bizalmat- hogy miről van szó, csakhogy lanul csóválta a fejét, s vár- valamennyien a már hetek ta a hivatalos állásfoglalást, óta kószáló hírek megerősí­Mindenesetre ekkor már tését várták — mert tulaj­akadt félrehúzódó, vihart donképpen senki sem tudta szimatoló is, a hangulat sem pontosan, miről is van szó. volt olyan rózsás, mint né- A megkésett informálás jócs­hány napja, majd ömleni kán szült álhireket is; a jól kezdtek a nevek — kik jön- tájékozottak, á bennfentesek nek átvenni T. gyár vezeté- pletykái előbb „ne mondd el sét? X. a szomszéd gyárból, senkinek" titkokká, majd Z. a vidéki telephelyről, V. a megfellebbezhetetlen értesü­központból. Néhányan a ne- lésekké terebélyesedtek. Most vekkel voltak elfoglalva. Alu- már mindenki csak a nevek­székonyak lettek a tegnap re volt kíváncsi. Nevek azon­még éber ötletek, senkit sem ban ezen a beszélgetésen nem érdekelt a múlt héten még hangzottak el. A központ vitát kavart javaslat. Így telt képviselője beszélt a gyár Dohánylevélből protein A dohánylevelek ktkrls­tályosítható proteint tartal­maznak, tápértéke magasabb mint a tejé, és sokkal ma­gasabb, mint a szójababé — állapította meg Martin Schwartz amprikai tudós, a Marylandi Egyetem mun­katársa. Kutatásait az Egye­sült Államok mezőgazdasági minisztériuma finanszírozta. fi téesztag gyerek­gondozási segélyéről G. A.-né szatymazl olvasónk gyermekgondozási segély­lyel kapcsolatos több problémás ügyben kért tájékoztatást. Egyik tagtársa veszélyeztetett terhessége miatt szakorvosi rendelkezésre több hónapon át nem dolgozott, s betegsé­ge miatt nem tudta megszerezni a 120 tízórás munkanapot. Ezzel kapcsolatban arra kíváncsi, hogy a betegségi segélye­zés idejét számításba lehet-e venni a 120 tízórás munka­nap kiszámításánál? A másik tagtársa pedig sem az egy­éves tagsági időt, sem a 120 tízórás munkanapot nem tud­ta megszerezni, mert csak május óta tagja a szövetkezet­nek. Előzőleg munkaviszonyban állt. Ezt figyelembe lehet-e venni a tízórás munkanapok kiszámításánál? Az idevo­natkozó rendelkezések szerint a termelőszövetkezet nőtag­jainak akkor jár a gyermekgondozási segély, ha az anya a születést közvetlenül megelőző naptári évben, vagy a szü­lést megelőző 12 hónapban tagként legalább 120 tízórás munkanapon át részt vett a közös munkában. Olvasónk első tette volna. Vagyis a beteg­ségi segélyezés idejére fi­gyelembe vehető tízórás munkanapokhoz hozzá kell adni a ledolgozott tízórás munkanapokat és az így elért tízórás munkanapok száma, ha elérte a 120 na­pot, ak'kor jogosult a gyer­mekgondozási segélyre. Másik kérdésére szintén kedvező választ adhatunk. A gyermekgondozási segély­re jogosultság megállpításá­nál a termelőszövetkezeti tagsági viszony létrejöttét megelőző munkaviszonyban, ,, . ,, _ . valamint az ipari szövetke­- i kérdésér-e ^tt részt; a termelőszövet- ^ t ágl viszonyban töl. a rendelkezes a következő- kezet vezetősége által enge- tött munkanapokat — a be­ket tartalmazza: a gyermek- délyezett tanulmányi vagy doleozbként eltöltött idő ki­gondozási segélyre jogosult- egyéb díjazott szabadságon vét|fével _ közös munká­ság szempontjából a közös volt; munkából a gyermek munkában eltöltöttnek kell gondozása miatt a vezetőség tekinteni a tagsági idő alatt engedélyével távol azokat a napokat is , ame- idő; a tagsági viszony léte- ^^etkTretí^n" sz°erzett'tíz Iveken a termelőszövetkezet sítése előtt családtagként a d ^ nőtagja: kártalanítási se- termelőszövetkezet közös gélyben (baleseti téppénz- munkájában részt vett. fel­ben), kórházi ápolásban ré- téve, hogy ezt az időt a szesült, illetőleg betegségi Társadalombiztosítási Igaz­segélyre jogosult volt; szü- gatóság (kirendeltség) nyug­lési szabadságon volt; a díjévként utólag elismerte; vezetőség hozzájárulásával és végül gyermekgondozási munkaviszonyban állt; a segélyben részesült. Tehát merülne fel a tag és a szö­közgyűlés hozzájárulásával ha olvasónk munkatársa a vetkezet vezetősége között, közép- vagy felsőfokú oto tagsági idő alatt betegségi ak'kor a tagnak panasszal tatási intézmény nappali segélyben részesült, akkor kell fordulnia a szövetkezet tagozatának hallgatója volt, ezt az időt úgy kell tekin- döntőbizottságához, vagy egésznapos tanfolya- teni, mintha minden nao a mon (iskolán, edzőtáborban) tízórás munkanapot teljesír P'« V. M. ban töltött napként kell fl­,„..„,, gyelembe venni és egybe töltött kell számftani a termelő­kezetben sze munkanapokkal. Ha így megvan a 120 tízórás munkanap, akkor a szövet­kezet nőtagja jogosult a gyermekgondozási segélyre. Mindkét esetben, ha a jo­gosultság tekintetében vita „hézagpótló" tevékenységéről a magyar iparban, szólt az elmúlt időszak kiemelkedő eredményeiről, ezt követően szánt néhány mondatot a megváltozott körülményekre, a „gyorsuló időre" és az „új követelményekre", majd le­ült. A csendet kérdés szakí­totta félbe, mely a félénk hang ellenére egészen hatá­rozott volt: „Az új elképze­lések szerint kik válnak kö­zülünk feleslegessé?" A köz­pont kiküldöttje a torkát kö­szörülte, majd azt válaszol­ta, hogy bár erre a kérdésre nem számított 'JA. felel rá. Táskájából előhúzott egy fü­zetlapot, s lassan betűzve — hiszen személyesen egyiküket sem ismerte — fölolvasott öt nevet. Még néhány semmit­mondó mondat, s véget ért a tanácskozás, majd ezt kőve­tően — menetrend szerint — elszabadult a pokol, bár az öt név tulajdonosát S. elv­társ megnyugtatta, hogy fi­zetésük, rangjuk megtartásá­val helyezik át óket egy má­sik vállalathoz. 0 Kik jönnek helyettük? A gyárral már senki sem törő­dött. Pedig kellett volna, hi­szen S. elvtárs zárszavában meghagyta, hogy ne feled­kezzenek meg arról, hogy az „átállás nem lesz zökkenő­mentes", termelni kell addig is. Eljutott a munkásokhoz is a személycserék híre, per­sze. érezték ők régóta, hogy valami „fent" nem stimmel — az anyagellátás, a munka­szervezés csapnivaló volt. Tárgyalni kezdtek hát ők is, bár nemigen volt mit, így előkerült a téma mellé a kár­tya is. Peregni ritkán szoktak az események, mert az értesü­lések megelőzik őket, s ezek valahogy lelassítják az egész folyamatot. T. gyárban azon­ban — bízvást állíthatjuk, hogy peregni kezdtek, hiszen hirtelen annyi új ember jött­ment a folyosókon, hogy a hír egyiküket sem előzhette meg — megérkeztek és kész, még a bemutatásukkal sem törődött senki. Kafka kasté­lyában sétálhattak el így egymás mellett az emberek, személytelenül, lépéseiket szaporázva, nehogy a szembe jövőre kelljen nézniük. T. gyárban újabb űr keletkezett, mely rögtön meg is telt el­lentmondásokkal: az lttma­radottak úgy érezték, hogy az új dolgozók kl nem áll­hatják őket, a frissen beál­lók pedig arra gondoltak — a régiek nem szenvedhetik ittlétüket. Az Igazgató titkár­nője csak később fortyant föl, amikor telefonon bemu­tatkozott neki egy hölgy, s azt mondta: ő lesz mellette a másik titkárnő. Már nemcsak a gyárra, a munkára sem gondolt senki. Bár az új vezetők bemutat­koztak, még a régiek vezet­ték a céget, senki sem tudta, hogy mi a dolga, azt pedig még kevésbé, hogy mi lesz a jövőben... T. gyár párttit­káráról kiszivárgott a plety­ka, hogy ő diktálta papírra az öt eltávozandó nevét, a régi vezetők már, az új fő­nökök még nem jártak be, mindenki mást mondott és mindenki mást tudott — a termelés akadozott, de ezt nem vette észre senki... © T. gyár ma a legjobbak kö­zött van. Űj termékeik kere­settek, a vezetők gondolhattak már az elavult gépek cseré­jére is. A kedélyek azonban csak lassan nyugodtak meg — a gyanakvás, a szakmai féltékenység, a bizonytalan­ság megviselte a közösséget. Jól jártak egyébként az el­menők is, elégedett mind­egyikük. T. gyárról pedig az a hír járja, hogy beváltak az új vezetők, jót tett a termék­változás. Csak a portás hüm­mög néha maga elé, hogy: ha az a „profiltisztítás" kicsit őszintébb, ügyesebb és körül­tekintőbb, mennyi haragot, bánatot, sértődést — és ener­giát megspórolhattak volna... No meg, ezt a tanmesét is. Tamás Levitt . t k,

Next

/
Thumbnails
Contents