Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-26 / 280. szám

7 % Péntek, 1976. november 26. £k jehbolelaBi érák nemzetközivé próbálják (enni a Siboneni kenüifilusf • Bejrút (UPI. TASZSZ) Eliasz Szirklsz libanoni el­nök, hírügynökségek értesü­lése szerint — a dél-libanoni helyzet megoldása érdekében állandó kapcsolatban áll li­banoni politikusokkal és arab államfőkkel Csütörtökön az elnöki palotában fogadta George Lane amerikai ügy­vivőt Az amerikai diploma­ta mindössze annyit mondott, hogy kölcsönös érdeklődésre számot tartó problémákat vi­tattak meg, de a UPI úgy tudja, hogy a dél-libanoni helyzet válságosra fordulá­sának megakadályozásáról tanácskoztak. Kamal Dzsumblatt, a liba­noni nemzeti haladó erők vezetője csütörtökön figyel­meztetett, hogy a Jobboldali erők nemzetközivé próbálják tenni a libanoni konfliktust. és Ily módon akarják elérni az ország szétdarnbolását. Tengeri úton a Jobboldaliak erősítéseket küldenek Izrael­be, és onnan Dél-Libanon­ba. Háborút próbálnak ki­robbantani Libanon és Iz­rael között, hogy indokolttá tegyék az ENSZ-csapatok be­avatkozását Libanon déli határai men­tén folytatódnak az izraeli csapatösszevonások. Izraeli katonai repülőgépek többször behatoltak Libanon légteré­be és Tyr fölé repültek. A kikötővárostól délre izraeli hadihajók közelítették meg a partot, s a p-irtvéd-lem tü­zet nyitott. Libanoni terület­re hatolt izraeli járőrök Kfar Kela falunál gépkocsikat tar­tóztattak fel és igazoltatták a benn\il5keL Sa tóvissziiaRs Brezsnyev romániai !á;o[a'ásárél 0 Moszkva (TASZSZ) A szovjet lapok nagy fi­gyelmet szentelnek Leonyid Határozati javas'at a vegyi és baktérium­fegyverek betiltásáról 0 New York (MTI) Az ENSZ-közgyűléf politi­kai bizottsága egyhangúlag jóváhagyta a vegyi és bakté­riumfegyverekre vonatkozó határozati javaslatot, ame­lyet a szocialista és az el oem kötelezett országok, va­lamint egyes nyugati orszá­gok terjesztettek eló. A határozat azt Indítvá­nyozza valamennyi államnak, amely még nem csatlakozott a baktérium- és toxikus fegy­verek eltiltásáról szóló egyez­ményhez, hogy írja alá azt, vaJamint azt az 1925. évi genfi jegyzőkönyvet, amely megtiltja a fojtó, mérges gá­zok és más hasonló Rázok és baktériumfegyverek hábo­rúban való alkalmazását Az ENSZ és a leszerelés Kommentár a A világszervezet egyre többet foglalkozik korunk egyik lényegbevágó kérdé­sével, a leszerelés ügyével. Szerda éjjel az ENSZ-köz­gyűlés Politikai Bizottsága tett ismét tanúságot erről, amikor egyhangúlag Jóvá­hagyta a vegyi és baktéri­umfegyverekre vonatkozó határozati javaslatot, ame­lyet a szocialista és az el nem kötelezett országok, va­lamint egyes nyugati álla­mok terjesztettek elő. A ha­tározat azt Indítványozza valamennyi államnak, amely még nem csatlakozott a baktérium és toxikus fegy­verek eltiltásáról szóló egyezményhez, hogy írja alá azt, valamint az 1925. évi genfi jegyzőkönyvet, amely megtiltja a fojtó, mérgező es más hasonló gázok és baktériumfegyverek háború­ban való alkalmazását A politikai bizottság határozati javaslata rövidesen a köz­gyűlés elé kerül. Erre abból is következtet­hetünk. hogy e hónap ele­jén a világszervezet közgyű­lése nagy szavazattöbbséggel jóváhagyta már a leszerelés témájával szorosan össze­függő szovjet javaslatot az erőszakról való lemondásról az államok közötti kapcso­latokban. A vegyi és bakté­riumfegyverek csupán egy, de semmiképp sem elha­nyagolható részét képezik korunk tömegpusztító fegy­vertárának. Kiiktatásuk a háborús gyakorlatból addig amíg a világ nemzetei ma­Kát a háborút nem helyezik „törvényen kívül": sokmilltó emberéletet mentene meg a borzalmas haléitól. (Gondol­junk csak Vietnamra, ahol az amerikai agresszorok vegyi fegyverek alkalmazá­sával több tízezer embert pusztítottak el!) E részterületen aratolt részsiker — mert teljes csak akkor lesz, amikor vala­mennyi álam csatlakozik az erre vonatkozó szerződéshez — beilleszkedik a Szovjet­unió évekkel ezelőtt kezde­ményezte békeoffenzfvájába amely ez államok többeégé­nek támogatását élvezi. A szocialista közösség országai azt vallják, hogy az enyhü­lési folyamat visszafordítha­tatlansága érdekében szük­ség van a katonai téren tör­ténő enyhülésre, valamint a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére. Ezért szorgalmaz­zuk a stratégiai fegyver­rendszerek korlátozására vo­natkozó SALT—2. tárgyalá­sok megérlelését, a Bécsben folyó haderő-csökkentési megbeszélések elmozdítását a holtpontról, valamint a leszerelési világkonferencia összehívását. Az ENSZ fó­ruma most efelé tett apró lépést, illetve a hőn áhított végcél, az általános és tel­jes leszerelés felé egyengeti az utat K. S. Brezsnyev szerdán véget ért romániai látogatásának. A Pravda a látogatás ered­ményeképpen elfogadott nyi­latkozatot olyan fontos do­kumentumként értékeli, amely kiemelkedő szerepet tölt majd be a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Ro­mán Kommunista Párt, a Szovjetunió és Románia kap­csolatainak további fejlődé­sében. A szovjet—román együtt­működés az élet számos te­rületét felöleli. Vannak azon­ban még új, ki nem használt lehetőségek. Vonatkozik ez egyebek között a gazdasági együttműködésre, a termelési kooperáció továbbfejlesztésé­re és egyéb, részben kétol­dalú alapokon, részben a KGST keretei között megva­lósuló programokra — jegy­zi meg a lap. A nemzetközi porondon országaink együttműködnek olyan felelősségteljes kérdé­sekben, mint a háborús ve­szélygócok felszámolása. együtt küzdenek azért, hogy ] egyetemes és visszafordítha­jtatlan jellegűvé váljék az | enyhülési folyamat Az SZKP és az RKP, a Szovjetunió és Románia együttműködésének és test­véri barátságának továbbfej­lesztésére Irányuló politika megfelelő válasz a szocializ­mus imperialista ellenfelei­nek, akik szüntelenül provo­kációs kísérleteket tesznek a testvéri országok barátságá­nak és egységének aláakná­zó sára. Meddő kísérletek ezek — írja végül a Pravda. HAZAÉRKEZETT CSEHSZLOVÁKIÁBÓL A KISZ DELEGÁCIÓJA Befejezte csehszlovákiai látogatását a KISZ küldött­sége. A delegáció, amelyet dr. Maróthy László, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­1a, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára vezetett, tárgyalásokat foly­tatott vendég'átóiával, a C.-5SZISZ Elnökségének el­nökével. A kü'd'ittséget fo­gadta dr. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság el­nöke. A Kommunista Ifjú­sági Szövetség delegációja csütörtökön visszaérkezett Budapestre. PROGNOZ—5 ŰRÁLLOMÁS Csütörtök reggel moszkvai idő szerint 6 óra 59 perckor a Szovjetunióban felbocsá­tották a „Prognoz—5" auto­matikus űrállomást A mes­terséges hold folytatja az 1972-ben Föld körüli pályára juttatott „Prognoz" automa­tikus obszervatórium által megkezdett kutatómunkát. Az állomáson olyan tudomá­nyos berendezések működ­nek, amelyeket Csehszlová­kiában, Franciaországban és a Szovjetunióban a nem­zetközi világűrkutatási együttműködés programja alapján készítettek. MAGYAR—FINN MEGBESZÉLÉS A magyar—finn mezőgaz­dasági és élelmiszeripari munkacsoport november 22 —25. között Budapesten tartotta VI. ülését. A finn küldöttséget Samuli Suo­mella, a finn mezőgazdasági tanács főigazgatója, a ma­gyar delegációt dr. Soós Gá­bor mezőgazdasági és élel­mezésügyi államtitkár ve­zette. Az ülésen megállapí­tották, hogy az öt évvel ez­előtt alakult munkacsoport eredményesen működik. Samuli Suomellát fogadta dr. Romány Pál mezőgazda­sági és élelmezésügyi mi­niszter. SZOCIALISTA INTERN « CIONALÉ GENFBEN Ma kezdődik Genfben a szocialista Internacionálé 13. kongresszusa, amelyre a résztvevők többsége már csütörtökön megérkezett A szociáldemokraták kongresz­szusának napirendjén szere­pel a helsinki záróokmánnyal összefüggő feladatok megvi­tatása, a világ gazdasági helyzetének megtárgyalása, a harmadik világ, a feilődő országok helyzetének elem­zése. az emberi jogok kérdé­sének áttekintése, valamint az internacionálé helyzetéről szóló jelentés megvitatása. Elutazott hazánkból az amerikai kereskedelmi miniszter L. Richardson nyilatkozata 0 Budapest (MTI) Dr. Szekér Gyula, a Ml­úsztertanács elnökhelyettese As Elliot L. Richardson, az "gvesült Államok kereske­lelmi minisztere csütörtökön eszmecserét folytatett a két ország kapcsolatait érintő Időszerű kérdésekről. Elliot L. Richardson és kí­sérete a Magyar Kereskedel­mi Kamarába látogatott. A Magyar és az Amerikai Ke­reskedelmi Kamara által másfél éve alapított magyar —amerikai gazdasági tanács szervezésében kerekasztal­megbeszélésen vett részt a Magyar Nemzeti Bank. vala­mint a két ország közötti gazdasági kapcsolatokban kü­lönösen érdekelt külkereske­delmi és iparvállalatok ve­zetőivel. A tanácskozáson Jelen volt Róbert C. Modd. az USA bu­dapesti ügyvivője ls. Csütörtök este elutazott hazánkból Elliot L. Richard­son, aki dr. Szekér Gyula meghívására két napot töl­tött Magyarországon. * Elutazása előtt az ameri­kai miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának. — Tárgyalásaink konstruk­tívak, nyíltak és őszinték voltak — mondotta a minisz­ter. — Mindenekelőtt azt vizsgáltuk, milyen módon bő­vfthetnénk tovább kereske­delmi és gazdasági kapcsola­tainkat. Magyar partnereink szóvá tették, hogy amerikai részről a legnagyobb kedvezm ay meg nem adisa a kereske­delmi forgalomban akadá­lyozza kapcsolataink bővülé­sét. Ezt az aggályukat meg­értem, és valóban megoldan­dó problémának tartom. E kérdés további vizsgálata az új amerikai kormány felida ta lesz, amely január 2á ín lép hivatalba. A Carter-kor­mány illetékes szerveit ter­mészetesen tájékoztatni fo­gom magyarországi tárgyalá­saimról. Egyébként küldött­ségünkben a Kereskedelmi Minisztériumnak, a Külügy­minisztériumnak és a Pénz­ügyminisztériumnak azok a tisztviselői is részt vettek, akik az új amerikai kor­mányban is megtartják poszt­jukat, s fontos funkciót töl­tenek be az együttműködés folyamatosságának fenntar­tásában. A kelet—nyugati kapcso­latok alapvető realitása arra kötelez minden ésszerűen gondolkodó embert, hogy az utóbbi években kialakult kedvező folyamat folytatásán munkálkodjék. A helsinki zá­róokmányban foglaltak min­den bizonnyal elősegítik a kelet—nyugati együttműkö­dést, s ezen belül a magyar —amerikai kapcsolatok to­vábbi fejlődését is. Minden okom megvan arra, hogy de­rűlátóan ítéljem meg az eny­hülési folyamat jövőjét — fejezte be nyilatkozatát Elliot L. Richardson. A KB plénuma 0 Moszkva (TASZSZ) Tegnap Moszkvában ülést tartott a Komszomol Köz­ponti Bizottsága. Az ülésen felszólalt Jevgenyij Tyazsel­nyikov, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. A Komszomol bővíti együttműködését a szocialis­ta országok baráti ifjúsági szervezeteivel — hangoztat­ta felszólalásában Tyazsel­nyikov. Teljes nézetazonos­ság nyilvánult meg az ifjú­sági mozgalom időszerű kér­déseit illetően a szocialista országok ifjúsági szervezetei vezetőinek novemberben Moszkvában tartott tanács­kozásán. A Komszomol internacio­nalista feladata, hogy sok­oldalúan támogassa Angola fiatalságát. A szovjet Ifjúsá­gi szervezetek barátaik se­gítségére sietnek az angolai úttörőház felépítésében és berendezésében. Nemsokára elindul a „szolidaritás hajó­ja" amely iskolai felszerelé­seket és moziberendezéseket fog szállítani a fiatal afri­kai államba —, mondotta Tyazselnyikov. Tudomány és enyhülés Van-e közvetlen összefüggés az összeurópai békés célú tudományos együttműködés kibonta­koztatása és a fegyverkezési verseny korlátozása között? Negatív példával lehet a választ a leg­találóbban megvilágítani. A légkör Ipari szeny­nyeződése elleni küzdelemnek kevés igazi ered­ménye lehetett, amíg az atmoszférát a különféle égéstermékeken, füstökön és gázokon kívül még valami más ls szennyezte: azok az anyagok, ame­lyek a folytatódó atomkísérletek következtében kerültek a légkörbe, onnan a csapadékba ... Amióta a részleges atomsorompó-egyezményhez az államok nagyobb része csatlakozott, a helyzet megváltozott — és jó Irányba fordult. Azon a tudományos konferencián, amelyet nemrég Bu­dapesten rendezett az Országos Béketanács, Straub F. Brúnó Kossuth-díjas akadémikus rá­mutatott, hogy Földünk atmoszférája most, a hetvenes esztendők második felében kezd ismét emlékeztetni nz ..atomkorsuk előtti" légkörre. Ilyen körülmények között természetesen már fokozott eredményességgel folyhat a kutatómun­ka a légkör olyan mérgezése ellen, amelynek nincs köze az atomkísérletekhez. Egyebek között a probléma mélységes idősze­rűségével kapcsolatos ilyen meggondolások áll­tak a javaslatkomDlexum mögött, amelynek több testvérpárt küldötte hangot adott a kommunista és munkásnártok 1976. június 29—30-i berlini konferenciáján. A iavBs'atok realitása több tényezővel is ösz­szefügg. Mint Helsinki is tükrözte, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének gyakorlata ma már sokkalta több, mint háború nélküli állapot: készség a fe­szültségi gócok felszámolására, az együttműkö­désre a lehetséges szférákban. Ez pedig azt je­lenti, hogy az államok közt létrejött a bizalom egyfajta minimuma. Ehhez kapcsolódik a máso­dik ok: az ilyen tudományos együttműködés, amely néhány esztendővel ezelőtt lehetetlen lett volna, ma tovább erősíti a bizalmat, nehezíti azoknak a dolgát, akik — mintha csak elnézték volna az óra járását — változatlanul a „szovjet veszély" és a „keleti fenyegetés" hazug jelsza­vaival próbállák a fenyegetettség érzetét felkel­teni Nyugat-Európában. És harmadszor — de egyálta'án nem utolsósorban —, mind több az olyan terület, ahol elengedhetetlenül szükséges a tudományos kapacitások összegezése, ahol óriási megtakarítást lehet elérni az átfogó, Európa ke­leti és nyugati részét is magában foglaló, nem­zetközi méretű tudományos munkamegosztással. Ma emellett tért hódít egy ezen túlmutató új felismerés is. hogy kiváltképp a komplex prob­lémák megoldása egyszerűen nem is lehetséges másképp, mint a legszélesebb körű tudományos összefogással. N. Ivanov szovjet professzor írja a Mirovaia Ekonomika i Mezsdunarodnüje Ot­nyosenyija egyik idei számában: „Ami a környe­zetvédelem problémáit illeti, az általánossá váló tudományos-technikai forradalom időszakában az ember nem tud szabadulni a következtetéstől, hogy az alapvető megoldások csak más központi kérdésekkel együtt képzelhetők el, a nyersanyag­és energia-, a kommunikáció* problémákkal, • a várostervezési kérdésekkel együtt. Például olyan gépjárműmotorok kialakítása. amelyek nem szennyezik égéstermékeikkel a levegőt, nemcsak a természeti környezet újjáéledését tennék lehe­tővé, hanem felbecsülhetetlen hozzájárulás lenne a közlekedési és a városfejlesztési gondok meg­oldásához." Más kutatók a globális megközelítést kívánó problémák kőzé sorolják az alapvető technológiai problémáknak úgynevezett „zárt rendszerekben" való megoldását. Ez azt jelenti, hogy az ioarban — különösen a vegyiparban — ez a „zárt rend­szer" feldolgozná, illetve teljesen ártalmatlanná tenné a káros melléktermékeket. Ez technológiai­lag teljesen lehetséges, ha nem is könnyű, de olyan óriási anyagi eszközöket követel, amelye­ket csakis a fegyverkezési költségek csökkenté­sével lehet előteremteni. Ha Ilyen összegek fel­szabadulnának. akkor ebből egyébként nemcsak az érintett országok néoei húznának hasznot, de Afrika államai, valamint más harmadik világ­beli országok megszabadulhatnának az éhség ré­métől — s attól a tehertől, amelyet az évről évre növekvő gabonaimport okoz. amely természete­sen önmagában tartósan semmit nem old meg —. mert a laboratóriumi méretekben kipróbált eljárásokat minőségileg új tíousú fehérjetartalmú éle'miszerek e'őállítására át lehetne ültetni a nemzetközi gyakorlatba. Ma világszerte 400 000 tudós és magas kép­zettségű mérnök csupán pusztító eszközök előál­lításával. tökéletesítésével foglalkozik. A küzde­lem a konstruktív együttműködés fejlesztéséért, az enyhüléseilenes erőkkel szemben ebben az összefüggésben nagyon is konkrét tartalmat nyert, mert az emberiség közös problémáinak megoldásáért is folyik. IP. .

Next

/
Thumbnails
Contents