Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-26 / 280. szám

3 Péntek, 1976. november 19." Szüret után háztető Nézni és látni s&awiíSWiSíssiw Ha valaki ráadná a fejét, hogy belelessen elődeink mindenféle furfangjába, menjen el Asotthalomra is, Tóth Sándorhoz. Egyidős a századdal, és amit fúrni­faragni lehet, fából, vasból vagy akármiből és neki szüksége volt rá, két kezével megcsinálta. A bivalyhúza­tós gőzkazánt átszerelte úgy, hogy a maga erejével jár­hasson, és a cséplőgépet is húzhassa, de ez régen volt Gőzkazántól fegyverig Hoztak hozzá nemrég egy vadászpuskát, megkérdezték, tudna-e rá olyan tusát fa­ragni, mint a "régi. Olyant nem, azt mondta, legföljebb ha jobbat Járja róla az a hír is. hogy pisztolyt eszká­bált régen, de erről nem szól semmit lőfegyverek dolgá­ban csak annyi fölvilágosítást ad, hogy amikor jött a front javítani való orosz puskák­kal állítottak be a tanyába Honnan tudták, hogy ért hozzá? Megtudták. Falun­tanyán mindent tudnak a népek. Az orosz katona egy szót sem tudott magyarul, Tóth Sándor ugyanennyit oroszul, a puskák mégis meggyógyultak. A régi holmik kacatjai kö­zött látói egy vasfazekat megvan mind a két füle, de leves abban talán soha nem főtt. A közepében csapágyba ágyazott propeller van. Tör­hetné a fejét két hétig, aki nem érti. mire való. Tábori kovácsfújtató fazékba szüle­tett lelke volt Aki a szelek járására nem sokat ad, az is megcsodálná azt a fából szerkesztett szeles turbinát, ami mindig pörög, akárhon­nan fúj a szél. Ha a pad­lásról előszármazott és most ís forgó turbina-öcsi na­gyobbra nőhetett volna. Ásotthalom határában leg­hamarabb Tóth Sándor ta­nyájában világított volna di­namóval táplált villanykör­te. A molnárok lapjából néz­te ki 1912-ben. Először kicsi­ben csináha me?. hogy min­den fortélyát kitanulja, de jött a háború 14-ben. nem lett belőle semmi. Ha a mú­zeum elhozza, bizonyítani tudia. homr egyszer valami, kor matönem csináltak vil­lanyáramot Troiasoron — fából és szélből. Víz a padlásról Ennyit a ház lakójáról, legföljebb még annyit, hogy ő az az ember, aki a pad­lásra járt vízért. A kút ki­száradt, a ház meg beázott, eső után föntről meregette, eső alatt pedig, ő mondja így: húztam a lds nyoszolyá­mat oda, ahova nem vert be. Évek óta vette-vesaeget­te a katranypapirt teker- kózsegélyen él Tóth Sándor csenként, rakta föl a nád- —, az állami gazdaság is, de tetőre, aztán a padlás föld- az is igaz, hogy a brigád ta­jére," de a nyoszolya mindig valyi nyereményéből is térí­vándorolt így is, ha jött az tettek ide jó pár forintot, eső. Egyedül él és 76 éves, Megnyerték tavaly a Munka a maga erejéből hátónak új ^ műveltség vetélkedőt, fél­födelet már nem tudott esi- . nálni. A többi már egyszerű, retettek egy kicsit a 15 ezer mert hasonló történeteket forintból, tetőcsinálásra. egyre többet hallani. Előállt Kérésünkre, a fénykép a sertéshizlaló Asztalos Já­nos szocialista brigádja és betetejezte a házat. Először tavaly szüretkor . köszönt rá a brigád, jöttek Slk ls annyian, hogy másfél óra alatt lekapkodták a szőlőt, kocsira rakták, a szomszéd pedig bevitte a pincébe. Pénz lett abból, amit már csak a seregélyek szedtek volna le. ha ők nem segíte­nek. Tavasszal jöttek megint kedvéért itt van a brigádból néhány ember most is a portán, mondja egyik is, má­— A kalap a fő, hogy be ne ázzon! A többi majd jön ezután. — Ha bemeszeljük, kijön ez a formájából egész tisz­tességesen. Ügy értem, a rő­tökét metszeni, most ősszel formájából. Tavasszal me­újra szüretelni. Addig jöttek, szelünk. amíg valaki ki nem mondta, _ Addi mászott a tet5n ha ilyen sokan vagyunk, a 6 tetőt is megcsinálhatnánk. a ket villanyszerelő, amíg Sokféle ember van egy kí ne mondta* hogy nem ultramodern hizlaldában, de szeret olyan falat nézni, a tetőrakás egynek se szak- amiben cső meg villanydrót mája. Hentes, sertésgondozó, nincs- Villanyt is hozunk ta. állatorvosi szaksegéd, mű- vaszra. szakvezető, villanyszerelő, Hogy ehhez mit szól majd téemkás, összesen tizenöt az az ember, aki turbinás ember ment a tetőre a múlt villanyról álmodott már ti­héten. Pénteken kezdték, zenkét éves gyerekfejjel, szombaton már csak a vi- majd meghallgatjuk akkor, harléceket kellett fölrakni. Annyi kívánkozik még ide, Mintha rendelték volna, jött hogy sok tanyai öregje van az eső vasárnap. Ami hun- Asotthalomnak. Az Asztalos cutság belefér egy öregember- brigád példája nyomán di­be, mind kiült Sándor bácsi vat lett egyet-egyet pártfo­arcára: — Fölmentem csöpög, vagy megnézni, nem csöpög. gásba venni. Ezt a divatot se lehet megfizetni. Nem állhattam meg, hogy ... . . meg ne kérdezzek még va. Ügy megjártam, most már lamit A para3Ztember. ha se a kútban nincs víz, se a padláson. Villany is lesz A társadalmi munkáról meg szoktuk írni, pénzre le­fordítva mennyit ér. Kérde- kon van. nem nkgyon szól­L. • , , nak semmit. Éppen lett vol­zem a bngadot. evvel uti el na miyel v^kezni_ ha valaki: a szívességnek nin- megszorulunk: vetélkedni el csen ára. A házigazda is tudtunk menni, ki tudja megkérdezte, neki pedig eny- hányszor, az a kis tető már nyit mondtak: el van intézve. igazán semmi" Hogy ki intézte el? Segített Hófogó cserépből, a tanács is — egyébként is Horváth Dezső állást vállalt, kétlaki lesz. Lejár a nyolc óra, megy ha­za szüretelni, kukoricát tör­ni, állatot etetni, tetőre te­hát nem azért mászik, mert anélkül nem mozog eleget Mit szólnak hozzá otthon? — Mindenki égy szándé­F igyelmetlen emberre mondják, hogy néz, de nem lát, ám használhat­juk-e a többes számot, állíthatjuk-e, hogy emberek bizonyos csoportja — fi­gyelmetlen? Szűkítve a kört: emberek bi­zonyos csoportia alatt gyári, vállalati veze­tőket, irányítókat értve, klmondhatjuk-e, hogy néznek, de nem látnak? Gyakorlati s elméleti tapasztalatok egyaránt figyel­meztetnek e furcsa „vakság" meglétére, a gyorsabb haladás egyik, nem csekély aka­dályára. Aligha hihető, akadna olyan ember, aki elismerné a „nézni, de látni nem" fogya­tékosságát. 'Mégis, sűrűn lehetünk tanúi olyan eseményeknek, melyekről az érintettek váltig állítják, váratlanok, holott valójá­ban nagyon is előre láthatóak voltak. Nincs vállalat vagy iparterület, ahol egyik napról a másikra következnék be a nehéz helyzet, a súlyos gond. Tünetei, jelei már mutatkoztak a bajnak, ám az intézkedésre hivatottak csak néztek, de nem láttak. Nem akartak, vagy nem tudtak látni, a végeredményt tekintve mindegy, előbbinél a felelősség, utóbbinál a képesség hiánya ad magyarázatot. Véletlennek, váratlannak, előre föl nem fedhetőnek tarthatjuk-e, hogy befejeződik a sok millió forintot követelő rekonstruk­ció, s akkor derül ki: nincs elegendő képzett ember az új berendezések kezelé­séhez? Pusztán annyi történt: az irányí­tók kizárólag a rekonstrukció gé­pi, technikai előnyeit számították ki papíron, s nézték, mekkora eredmények­kel kecsegtetnek, de nem látták, milyen további hatások szármáznák a változások­ból, mi az, am'ben még cselekedniük kell, idejében. A példa nem egyedi, mert ez a helyzet a textilipar, az élelmiszeripar több üzemében. Folytathatjuk azokkal az ese­tekkel, amikor „váratlanul" kiderül, a de­vizáért vásárolt drága eszközök nem mű­ködtethetők az addig feldolgozott nyers­anyaggal, jobb, más minőségű kell, ám azt idehaza nem állítják elő. Az meg már szinte tipikus ügynek számít, hogy csupán a gyárkapuig terjed a látótávolság, s a kooperáló partnereket nem értesítik a technológiai változásról, a gyártmány mó­dosított műszaki jellemzőiről, ezt csak ak­kor tudják meg, amikor befut az első szál­lítmány. Kisebb és nagyobb horderejű tények magas halma tanúskodik a néznek, de nem látnak módon dolgozók táborának kiter­jedtségéről. Hiszen beletartoznak e körbe azok is, akik nem látták meg egy-egy nö­vényfajta fokozatos romlását — utalhatunk olyan ipari növényre, mint a len, s olyan tömegfogyasztási cikkekre, mint a burgo­nya _ " akik akkor vásároltattak nagy nyersanyagkészleteket vállalatok számára, amikor a világpiacon ezeknek a cikkeknek az ára a legmagasabban állt. Sok szó esett és esik a tervezés tudo­mányos alapjainak elmélyítéséről, de vál­lalati. s olykor tágabb körben is a szüksé­gesnél még kevesebb a gyakorlati bizo­nyíték. A párt XI. kongresszusának hatá­rozata félreérthetetlenül mondta ki: „ ... a népgazdaság fej'esztésében változatlanul a szocialista tervszerűség érvényesítését kell alapvető feladatnak tekinteni. Ezért szük­séges a központi irányítás hatékonyságú­nak növelése, a népgazdasági és a válla­lati tervezés színvonalának emelése, az érték- és mennyisé?i mutatók, valamint a tervcélok és -eszközök teljesebb összhang­ja." Ez az alapvető feladat azonban nem korlátozódhat a dolgok, teendők egyszerű összeillesztésére, hanem mérlegelni kell a várható hatásokat, következményeket is. Azok viszont, akik csak néznek, de nem látnak, pontosan az összefüggéseket ha­nyagolják el — vagy nem ismerik fel! —, az egész helyett a részt teszik a legfonto­sabbá. E z a szemlélet- és cselekvésmód vezet sokfajta egyenetlenségre, feszültség­re. A gazdasági tevékenységben van­nak s lesznek is kockázati tényezők, azaz előre nem látható akadályok, nehézségek. Ha most ezeket súlyosbítják -ülíedhető. de takarva hagyott kátyúk és buktatok, akkor valóban nyomasztóvá válhatnak a terhek. A szemészorvos sokféle pápaszemet kínál­hat betegeinek, hogy visszanyerjék képes­ségüket a megtelelő látásra. A társadalom­nak ls módjában áll a furcsa, nem orvosi értelmű vakság gyógyítása, s jó okulárék tucatjai használhatók erre. Olyanok, mint a vezetői alkalmasság szigorú érvényesíté­se, a felelősség számonkérése, a kihaszná­latlanul hagvott lehetőségek okozta veszte­ségek áthárítása a vétkesekre, s így to­vább. Egy valami viszont nem engedhető meg. Az, hogy beletörődve a helyzetbe, tu­domásul vegyük, vannak, akik néznek, de nem látnak. Mert ha ezt tesszük, akkor velük együtt botladozunk. V. T. Szerelnek, alkatrészt gyártanak A KSZV Javítóműhelyének munkája A KSZV szegedi központi alakítottak ki, s a jövő szak- a gépgyártásból is részt vál« javítóműhelye most ünnepli munkásainak is — jelenleg laltak Olyan berendezéseket negyedszázados fennállását, huszonnégyen tanulnak itt— k(i„ft'ttpk . „mp,vpkpt _ Története huszonöt évvel ez- korszerű tanműhely áll ren- KeszueueK e1' amelyeKet a előtt, 1951-ben kezdődött, delkezésükre. kereskedelem nem vagy csak amikor Szegedre vonták ösz- hosszabb szállítási határidő­sze az - azóta már a KSZV- A két és fél évtized alatt re tudott vo,na beszerezni> be olvadt — rostkikészítő nemcsak a munka feltételei, „..,, ,,„-„„ , .. „-,,„,.,- _„„,_ I,„„K„„ . Különösen bravúros teljesit­vallalat nvolc telepi karban- hanem a szociális körülmé­tartó.iát. Ok — köztük az egyetlen még ma is itt dol­nyek is sokat javultak. Az mény volt hat rétegformáló gép elkészítése, amelynek hiányában évekkel elhúzód­goző alapító, Magyar Kál- alapítók még az udvari ki mán lakatos csoportvezető folyónál lavórban tisztáikod- , V _. , . , „ii.~it.4t, * hatott volna a nepgazdasagi­— alkották azt a magot, tak ma viszont már kor- . . . . .- ~ f" amelyhez évről évre újabb ', ..... ......... ,„„ la8 is jelentós rostipari re­embereket toborozva, kiala- S7eru fürdo-oltozőjuk van, konstrukció befejezése. kították a mai, több mint klubhelyiséggel rendelkez­száz tagú kollektívát. nek. A hajdani javítóműhely Bécsi körúti helyiségét még A javítóműhely kollektí­további három helyszín kö- vájának nevéhez évről évre evre vette, amíg 1966-ban elju- fontos feladatok megoldása L tottak a mai, Tolbuhin su- fűződött ök készftették el gárúti helyükre. Első telepü- Iuzoaott- UK Készttette* el kön mindössze egy eszter- és szerelték fel például a gapad, egy fúrógép és egy közelmúltban megszüntetett ték fel a gyárakban és te_ koszorú alkotta a berende- újszegedi rostüzemben azt a zést. A negyedszázados fej­lődést mi sem jelzi jobban, A vállalat dolgozói a ja­vitóműhelybelieknek köszön­hetik a munkatermek évről javuló levegőjét, ugyanis az összes légtechni­kai berendezést, csővezeté­ket és ventillátort ők szerei­turbinát, amely még jelen­mint a mai géppark," amely leg is üzemel a szegvári magas technikai szinten áll, rosttelepen. Később a válla­s a szinte teljesen gépesí- lal lemezüzemeinek teljes heUX^TaSerelőKÜr 18 dk végezték katos és asztalos műhelyt ek Felfedező úton az űttörőparlament küldöttei A Zalaegerszegen tanács- a másik az „Otthonunk az egerszegről kiindulva 6 kü­kozó VI. országos úttörő- iskola", a harmadik az „Üt- lönbözá helységet kerestek parlament küldöttei tegnap, törőtetteink", negyedik a fel, ahol a helyi úttörők vol­csütörtökön, hat munkacso- „Közösség szolgálata", az tak a vendéglátók. A felfe­oortban folytatták a mun- ötödik a „Játszunk együtt", dező kirándulás alapján kel­kát. Tanácskozássorozatuk míg a hatodik munkacsoport lemes élményekkel gyara­témája az úttörőélet gondjait a „Menjünk a szabadba" té- podtak "a pajtások. A talál­megoldó, a mozgalmat előbb- máról tanácskozott. kozókon a helyi úttörőkön re vivő tervek, javaslatok és munkacsoport klYd1' sok 23131 Szü10 is rés2t ötletek megvitatása volt. Az . vett. , egyik csoport a „Törvé- ülések után felfedező útra Az úttörőparlament ma nyeink szellemében" témát, indultak a pajtások. Zala. folytatja munkaját. (MTI) lepeken. Jelenleg a vállalat pozdorjalap üzemeinek kor­szerűsítésén dolgoznak. Eb­ből a munkából sem hiány­zik majd a gépgyártás: házi kivitelezésben készülnek el az egyébként csak nyugati A javítóműhely 115 dolgo- importból megvásárolható zója — közülük száznégyen terítőgépek. fizikai munkások — évente A munkák jellegéből kö­vetkezik, hogy a műhelyben dolgozók sokat — néha he­hozzávetőlegesen tízmillió fo­rint termelési értéket állít -lő Az utóbbi években leg­nagyobb feladatuk a lassan tekig ~ klkÜIdetésben tevé" befejezéséhez közeledő rost- kenykednek a vállalat vala­ipari rekonstrukció megváló- melylk köze11 vagy távoli sítása volt, amelynek kere- egységében' Az utóbbi évek* tében hat vidéki üzemben ben alaposan megváltoztak a újították fel, illetve cserél­ték ki a rostfeldolgozó be­rendezéseket. A munka so­rán nemcsak a legkülönfé­lébb gépeket szerelték be, hanem — amennyiben a szükség úgy hozta — még vidéki munkák körülményei: megfelelő szállás várja a dolgozókat, s újabban már televízió is segít az otthon­tól, a családtól távol töltött idő kulturált eltöltésében. Reigl Lndre

Next

/
Thumbnails
Contents