Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-21 / 276. szám

Vasárnap, 1976. november 21. 43 tájjm K MAGAZIN A csillagokban nincsen Miniatúra a XVI. századbóL Se­gítségével elképzelhetjük, hogyan dolgozott egy középkori asztroló­gus írva semmi" Horoszkóp csak hiszékenyeknek O t-hatezer esztendeje csap­ják be, vezetik tévutakra a csillagjósok a hiszékeny embereket. Babilóniában például találtak ékírásos táblamaradvá­nyokat, ezekből kiderül, hogy a királyi udvar csillagászai rend­szeresen figyelték a \ Napot, a Holdat, az üstökösöket és más égitesteket, valamint a meteoro­lógiai jelenségeket. Mindezt azért is tették, mert azt hitték, hogy a földi eseményeket, elsősorban az egyén sorsát az égitestek hely­zete jelentős mértékben befolyá­solja. Akkoriban, a két híres fo­lyó, a Tigris és az Eufrátesz ha­tárolta országban főleg olyan jö­vendölések készültek, amelyek az uralkodó személyére vonatkoztak, történetesen ilyenek: „Ha a Mars közeledik a Skorpióhoz, a király skorpiószúrás áldozata lesz ..." Nem különösen nehéz feladat megcáfolni ezt a több ezer esz­tendővel ezelőtt készült jóslatot Minden második évben közeledik ugyanis a Mars a Skorpióhoz, így tehát Babilóniában minden második évben meg kellett vol­na halnia az uralkodónak. Ilyes­miről azonban semmit sem tud az utókor, semmit sem tudnak a történészek, mert nem is tudhat­nak. Skorpió még lett volna ele­gendő ahhoz, hogy a jóslat be­teljesedjék, de király aligha. Azt hihetnénk, hogy az ilyen gyermekded asztrológiai mester­kedések és fogások ideje az ókor volt, amikor a minden tudomá- ( nyos alapot nélkülöző babonák, misztikus nézetek hatása alól jó­formán senki sem vonhatta kl magát. A csillagjóslást azonban később is felhasználták a szélhá­mosok arra, hogy a különféle módszerekkel, nem egyszer nagy hókuszpókusszal elkészített ho­roszkópokat eladják a hiszéke­nyeknek. Működtek asztrológusok a középkorban és az újkorban ls. Csak egy-két példa: III. Pál pá­pa a jelentős egyházi tanácsko­zások idejét csak azután hatá­rozta meg, ha előzőleg kikérte a római csillagjósok véleményét, Bolognában pedig 1125-ben az egyetemen külön tanszéket állí­tottak fel az asztrológia oktatá­sára. \ Divatos napjainkban ls az aszt­rológia, a nyugat-európai folyó­iratok, lapok és magazinok je­lentős hányada közöl különféle jóslatokat Idézzünk mutatóba belőlük néhány részletet Mire számíthat novemberben az a földi halandó, ald a Rák csillag­képének a jegyében, vagyis a jú­nius 22-től július 22-ig terjedő Időszakban született: „Szellemi .erejének kifejtése és Jobb egészsége szempontjából kedvező szakasz kezdődik az éle­tében. Végre úgy érezheti, hogy mindennapi életében helyreáll az egyensúly. Már nem az előző hó­napok gondjai, hanem a jövő ter­vei mellett időzhet többet gondo­latban. Határozottságának és tü­relmének nemcsak anyagi, de ér­zelmi téren is hasznát látja a jö­vőben." Mielőtt tovább lépünk az aszt­rológia homályos útvesztőiben, határozzuk meg, mi a jelentése Ahogy a középkorban gondolták. Részlet Lurcat (francia festő) „A tér meghódítása" című művéből a „horoszkóp" kifejezésnek. Ügy fordíthatjuk le magyarra ezt a szót: az „óra nézése", ez a csil­lagok állásának egy meghatáro­zott Időpontjára utal, legtöbbször annak a hiszékeny embernek a születési idejére, aki jósoltatni óhajt magának. Most pedig nézzünk meg egy másik fajta horoszkópot. Terjesz­tenek, pontosabban árusítanak a csillagjósok olyan asztrológiai jel­lemzést is, amely a születési idő­pont alapján 12 férfi- és 12 nő­típust határoz meg. Kiindulási alapnak az állatövi csillagképe­ket veszik, tehát ezeket: Kos, Bi­ka, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Nyilas, Bak és Vízöntő. Az asztrológusok külön­féle hatást tulajdonítanak a fel­sorolt állócsillagoknak, és azzal butítják az embereket, hogy va­lakinek a természetét, egész egyéniségét szinte sorsdöntőén meghatározza, melyik állatövi csillagkép jegyében született. Mindenki meggyőződhet egy ilyen alapon készült „asztrológiai jel­lemzés" primitívségéről, ha egyet­kettőt figyelmesebben elolvas. m Milyen tehát a „Rák-férfi", aki június 23. és július 23. között született: „... Vonzalma inkább lelki, mint érzéki jellegű. Otthon, há­zasság, gyermekek kellenek a boldogságához. Az érzés nagy szerepet játszik az életében. Be­folyásolható, a jó és rossz bará­tok még a szerelem és házasság kérdéseiben is hatással vannak rá. Áldozatkész, hozzátartozóiért harcol, bőkezű. Hivatása gyakor­lása közben túlságosan messzi és magas célokat tűz ki önmaga elé, mert becsvágya rendkívülien nagy. Otthonában földi paradi­csomot keres. Szereti a művészeti alkotásokat, a szép képeket, az irodalmat, és amennyiben teheti, akkor kertet létesít, amelyet ön­maga művel. Természetbarát. Számára a legmegfelelőbb a , Skorpió- és a Hal-típusú nő." Ha mindez igaz lenne, akkor egyszerű lenne az élet „Mutasd meg a születési anyakönyvi kivo­natodat, és megmondom, kl vagy!" Egyszerűen csoportosíthat­nánk az embereket ki-ki milyen csillagzat alatt látta meg a nap­világot Ezekután nézzük meg, hogy az asztrológiai jellemzés szerint milyen a „Hal-asszony", aki állítólag jó felesége lehet az előbb említett „Rák-típusú" fér­finak. „Ritkán szeret, de akkor iga­zán. Lénye aggodalmas és bizal­matlan, tehát nehezen hódítható meg, erotizmusa nehezen ébreszt­hető fel. Ritkábban oldódik fel . valakinek a közelében, de ekkor kitartó és feltétlenül hűséges. Erősen érzelmi lény, lelki hatá­sokra különösen fogékony. Leglé­nyegesebb jellemvonása, hogy jó pajtás. Ha nem találkozik a szá­mára megfelelő férfival, akkor váltakozó kedélyű lesz. Az ilyen asszony a szerelmi és a házas­életben ritkán találja meg az iga­zi boldogságot. Legmegfelelőbb számára az a férfi, ald a Rák és a Skorpió jegyében született..." Ha mindezt elfogadnánk, akkor minden házasság boldog lenne, és megszűnnének a válóperek, ugyanis elegendő lenne, ha olyan férfiak és nők élnének együtt, akik az „asztrológiai jellemzés" szerint egymáshoz Illenek. De hát ezek a szépen hangzó mondatok semmit sem érnek, erről bárki meggyőződhet, történetesen úgy is, hogy önmagára vagy éppen környezetére próbálja vonatkoz­tatni a sablonos meghatározáso­kat Gyakran kritizálják az asztro­lógusokat, ezt tette például „Ha­mis világképek" című könyvében a nyugatnémet Joachim Hermann is. Nyilván azért foglalkozott a kitűnő szakember ezzel a témá­val, mert a Német Szövetségi Köztársaságban különösen sokan vásárolnak drága pénzért külön­féle horoszkópokat. íme, öt figye­lemre méltó idézet az ismeretter­jesztő jellegű kötetből: 1. ,„ .. Az asztrológia bírálójá­nak különösen gyakran vetik sze­mére azt, hogy eleve tagad min­dennemű összefüggést a világ­egyetem és Földünk között, holott tudjuk, hogy a Föld egy parányi sWfc 4L. s'SSr mm \ ,/Jp # Jjj;; ISf jjy. •»••. ,.< - _ Kopernikusz 1543-ban jelenttette meg „Az égi testek forradalma" című könyvét. Ebben új planetáris rendszer elfogadását javasol­ja. A Nap elfoglalja a világegyetemben a Föld helyét. Ezek után már a Föld forog a „Királycsillag", a Nap körül égitest, és ennélfogva a körülötte folyó nagy kozmikus történések részese. Ilyen körülmények kö­zött az égitesteknek Földünkre gyakorolt befolyása nyilvánva­ló..." 2. „... Az ár-apály, amelyet tengerjárásnak is neveznek, el­sősorban nagy nyílt vizeken, az óceánokon észlelhető. Létrejötte a Föld alakjával és a Földre kí­vülről, elsősorban a Hold és a Nap részéről ható erőkkel függ össze." 3. „...a csillagok, amelyek tő­lünk legjobb esetben néhány tu­cat billió kilométerre vannak, egyáltalán nem, még a legmini­málisabb befolyást illetően sem vehetők már tekintetbe. Az ezek­ről az égitestekről Földünkre ér­kező fény. és hősugarak jelen­téktelen mennyiségéről többnyire alig alkothatunk magunknak va­lami fogalmat. Még a Siriusnak a Föld felületének egy négyzet­centiméterére eső sugárzása is csak 20 000 év alatt lenne képes egy gyűszűnyi vizet egy Celsius fokkal felmelegíteni, ezt is csak akkor, ha ezt a lassan érkező energiát sikerülne ilyen hosszú időn keresztül gyűjteni és tarta­lékolni. Pedig a Sirius a legfé­nyesebb csillag." 5. „... Egy ismert északnértiet asztrológiai „tudományos társa­ság" és ennek rendszere — mely egyébként számos követőnek ör­vend — az állatöv beosztásából adódó minden egyes ívfokra (az egyetlen állatövi jegy egyharmin­cad része) több ezer, sokszor egymással merőben ellentétes, ér­telmezés-variációt használ. Teljes mértékben az asztrológus egyéni megítélésétől függ tehát, hogy melyik lehetőséget részesíti előny­ben. Ennélfogva minden agyafúrt asztrológus, ha csak egy kevés emberismerettel és kombinációs képességgel is rendelkezik, így a prognózisaiban persze nagyobb találati biztonságot képes elérni, mint amilyen találati biztonság a statisztikai valószínűség szerint lehetséges." Joachim Hermann Így össze­gezi véleményét: „Egy általános betiltás az aszt­rológiát titokban való működésre kényszeríti, amit azután még sok­kal nehezebb ellenőrizni." Végül egy magyar szakember véleménye az asztrológiáról. Zombori Ottóval, a gellérthegyi Uránia Csillagvizsgáló Intézet tu­dományos munkatársával beszél­gettünk erről a kérdésről. — Miért divatos ennyire Eu­rópa nyugati országaiban a csil­lagjóslás? — összefügg a nehéz gazdasági helyzettel, a munkanélküliséggel, a társadalmi bizonytalansággal — válaszolta Zombori Ottó. — So­kan a horoszkóp segítségével sze­retnék megtudni, hogy mi vár rájuk. A bizonytalanság érzése okozza azt, hogy Nyugat-Európá­ban számtalan ember új támpon­tot, ha tetszik, „új isten"-t keres. Ez is közrejátszik az asztrológiá­nak, ennek a több ezer esztendős butaságnak az újjáéledésében. A horoszkópok készítői csillagászati fogalmakat használnak, bonyo­lult számításokra hivatkoznak, amit állítólag elvégeznek, úgy viselkednek, mintha tudományos módszerekkel és eszközökkel dol­goznának, ezzel is megszédítik az embereket. — Ezenkívül még miért ilyen kelendők a horoszkópok? — Általános megállapításokat tartalmaznak, és legtöbbször el­lentétes jóslatokat is találunk bennük, így mindenki kiválaszt­hatja azt ami neki legjobban tetszik. Mindenki kíváncsi ön­magára. ezt az általános emberi tulajdonságot is igyekeznek ki­használni az asztrológusok. Ezért találunk a jellemzésekben ilyes­mit: „ön többre is vihette vol­na, mert tehetséges ember, de a körülmények megakadályozták ebben." Ügy gondolom, hogy ez nem valami rendkívüli megálla­pítás. Mindenkire illik. És ki az az ember, aki nem hall vagy ol­vas önmagáról hasonló tetszetős megállapítást? — folytatja az Uránia Csillagvizsgáló Intézet tu­dományos munkatársa. — A tu­domány különben nem vitatja, hogy az égitestek hatnak a Föld­re, de ez semmiképpen nem úgy mutatkozik meg, hogy befolyá­solják az emberek sorsát, szeren­cséjét vagy balszerencséjét. Be­fejezésül hadd idézzek Tóth Ár­pád „Csillagász" című költemé­nyéből: „Ideje most már szépen hazamenni, A csillagokban nin­csen írva semmi." Ne higgyünk tehát az asztroló­giának. Semmiféle gyakorlati ér­telme nincs. Csak a horoszkóp készítőinek hoz hasznot. Ál-tudo­mányos szélhámossággal kiszedik a hiszékeny, babonás emberek zsebéből a pénzt. MOLNÁR KAROLY ö kvtírirfiz Ht i«tK A trt|8B <f konjunltclé £oppottclá Aspektus T. cslltagat»), amelyre a IL csillagzat <o) állását vonatkoztatja ftlda egy horoszkóp felállítására (ThooM Maao) * stxtil A trlgon O kvsdretOrs As állatövi csillagképek ábrái * XTT. századból (Herrad van Land*­berg nyomán) Thomas Hasa horoszkópja éa egy „tudományos aspektus", amelyen as egyik csillag helyzetére több más

Next

/
Thumbnails
Contents