Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-20 / 275. szám

2 Szombat, 1976, november 20; 9 9 Aki szelet vet. 99 A békétlenség, a bizalmatlanság egyik oldalon, a másikon meg a kialakult helyzettel való megalkuvás, a mindenáron megbocsátás a jellemző. A szegedi Elektromos Szövetkezetben ez a kettősség állítja egymással szembe a szövetkezet több vezetőjét a villanyszerelő részleg dolgozóinak egy rés/ével, pontosabban szólva: Görög László részlegvezetőt dr. Tukarcsy László elnökkel, Borotvás Vencel párttitkárral és mindazokkal, akik nem állnak mellé, nem adnak neki igazat. Az áldatlan állapot nem mai keletű, de pontot lehetett és kellett is volna tenni már rá, éppen a munkához való jó légkör megteremtése, a szövetkezet és tagjai boldogulása érdekében. Ehelyett sorra olvasok most iratokat tisztújító közgyűlés előkészítéséről, termelési tanácskozásról, beadványt a népi ellenőrzéshez, lemondó nyilatkozatot a szövetkeleti tisztségről, jegyzőkönyvet fegyelmi kivizsgálásáról, határozatot és indoklási násbeli megrovásról, fellebbezést a döntőbizottsághoz, azután egy panaszlevelet, amelyet szerkesztőségünknek küldtek és 24-en írtak alá a villanyszerelő részlegből. Az irathalmazba — amelyet Görög László mellékelt és ügyével foglalkozik — szédülni iehet. Mi történt valójában? A villanyszerelő részlegben szeptember 24-én termelési tanácskozást hivotr. össze a szövetkezet vezetősége, hogy megtárgyalják: alapbért fejlesszenek-e vagy nyereséget osszanak? A zsebbe vágó kérdésben nem született, döntés, egységes akarat híján. És azért sem, mert a vita hevében Görög László elragadtatta magát és önérzetében megsértette először a szövetkezet elnökét, azután a párttitkárt. Másoknak is voltak borsos kiszólásaik. A sértést persze többen — a sértettek is — visszautasítottak. A személyeskedésbe fajult tanácskozás ezzel megfeneklett és mindenki keserű szájízzel ment haza. Görög László ezután írásbeli megróvást kapott. A szerkesztőségnek küldött panaszlevél aláírói közül egymás szeme, és fülehallatára beszélgettem Tóth Gyulával, Kónya Sándorral, Nóvák Jánossal, Balogh Lajossal, Miskolczl Györggyel, Sirok Józseffel, Görög Lászlóval. Németh Józseffel. Sirok és Németh párttag, a többiek pártonkívüliek. Valamenynyien a bérkédést feszegették. A szövetkezeti demokrácia megsértését abban látták, hogy Görög László felelősségre vonásával őket ls megsértették, mondván, hogy mindegyiküknek adhattak volna fegyelmit, amiért szókimondók voltak a termelési tanácskozáson és bírálták a vezetőséget ls. Gondolhattam, ha a részlegvezetőjükért így kiállnak, akkor fordítva is ez szokott történni, éspedig 1957-től 1974. október 26-lg, amikor Görög tagja volt még a szövetkezet vezetőségének, de tisztségéről lemondott. November elsején viszont szövetkezetével kapcsolatosan közérdekű bejelentést tett a Szeged városi Népi Ellenőrzési Bizottságon írásban, ahonnét nyolc napra rá levélben válaszoltak neki, hogy majd tájékozódnak és az eredményről értesítik. — Mindmáig — panaszolta Göíög László — semmiféle értesítést nem kaptam tőlük. Kitudódhatott, hogy bejelentést tettem, és ezért van, hogy személyem és részlegem munkája megbecsülése rendre csorbát szenved a szövetkezetben. Az emberek nagy része nem mer szólni a szövetkezet vezetői ellen, mert vagy fél, vagy lekötelezett. Több szocialista brigád működött nálunk évek alatt. Ezek létszáma és hangulata csökkent, mert munkájukat nem értékelték reálisan. Az értékelők mindig változtak. így a felelőst soha nem találták meg. Az irat- és papírhalmaz mögött hol van hát az ember, és kiféle, milyen indítékú? Hosszú órákon át ezt kerestem újabb beszélgető partnerekkel, dr. Tukarcsy Lászlóval, aki 1964 óta elnök. Borotvás Vencellel. Misik Rezső műszaki vezető helyettessel és Bozsányl László személyzeti vezetővel. Dr. Tukarcsy ott, kezdte, hogy évekkel ezelőtt Göröggel barátok voltak — Ha lehet — mondta most —, akkor elkerülöm az utcán is, mert nem tudom, hogy kezet fog velem, vagy megbánt. Fegyelmi ügye tárgyalásakor többször bejött hozzám. A könnyekig/ hatódva kért elnézést, amiért megsértett. Azelőtt a vezetőségi ülésekről is kirohant a viták hevében, majd visszajött, mindenki előtt megölelt, utána meg feljelentett a Népi Ellenőrzési Bizottságon. Ebbe az emberbe belefáradtam, miatta szedek nyugtatókat. Amiről Görög nem szólt panaszaiban, azt itt dokumentálni tudták. A bejelentés után 28 napig vizsgálódott a NEB. A tapasztalatokat 1975 februárban vezetőségi ülésen, márciusban közgyűlésen tanácskozták meg a NEB képviselőinek jelenlétében. A vizsgálat summája az volt, hogy gyökeres hibák nincsenek, a szövetkezet addig is eredményesen működött. A fellelt hiányosságokért egyszemélyi felelősséget nem lehet megállapítani. A jövőre nézve viszont: a szövetkezet dolgozóinak és vezetőinek szorosabban kell összefogni az eredményesebb munkáért, a hiányosságok megszüntetéséért. Tavaly egy villanyszerelő csoportnál az új bérrendszer bevezetése után a normát vizsgálták meg egy külső munkán a szövetkezet vezetői. Mikor ezt Görög megtudta, rájuk támadt: miként, mertek az ő tudta nélkül ellenőrizni? Az abszolút Igazságot megtalálni és élni vele, merő képtelenség, amíg csak beszélnek róla. Borotvás Vencel érzékeltette, hogy ő tudja, miért lett szálka Görög szemében. Többször és megszakításokkal Görög bátyjai? a villanyszerelő részlegnél dolgozott. Borotvás akkor részlegvezető-helyettes volt, és mert szólni Görögnek, hogy a bátyja rendszeresen italosan, sőt részegen megy munkába, ahol árammal dolgozik, létráról, állványról vési a falat. — Azt vetik a szememre — mondta —, hogy most nemcsak egy részleget, hanem az egész szövetkezetet kell látnom, képviselnem, és nem állok az uszályukba. Feszegetik, hogy a fizikai dolgozók és az adminisztrációval foglalkozók létszáma nálunk aránytalan. Oka ennek a szétszórt munkahely Szegedtől Csongrádig, a lakossági szolgáltatásban az évi 60 ezer ügyfél, kapcsolat sok partnerrel. Pont ennél a részlegnél uralkodott el az a szellem, hogy ha nincs pénz, nincs munkaverseny. Ténylegesen itt nincs is munkaverseny. Ezzel szemben az évi átlagkereset ebben a részlegben 33 ezer 500 forint. Mondtak erre adatokat is. Sirok József például 1974ben 46 ezer, 1975-ben 45 ezer 900 forintot keresett. Kónya Sándor 51, illetve 52 ezret, Tóth Gyula 42, illetve 49 ezer 500-at, Görög László 66, illetve betegsége miatt 50 ezret. Misik Rezső itt volt ipari tanuló, szövetkezeti, majd vezetőségi tag, azután elkerült máshová és visszajött műszaki főiskolai végzettséggel. Véleménye szerint a villanyszerelő részleg kivonja magát a szövetkezet egészéből. Amit nem ők találnak ki, annak — ha jó, ha rossz — ellenszegülnek. Szerinte Görög elfogad utasításokat anélkül, hogy átgondolná, s amikor nem tud velük megbirkózni, kitalálásnak minősíti azokat. A részleg össztevékenységét nem fogja át, vagy nem tudja. A szerződések tartalmi részét nem ismeri, sem a számlázást átfogóan. Jó szakember, de nem jó részlegvezető. Mellette felnőttek már technikumi végzettséggel képzettebbek, bár előtte is ott volt a tanulási lehetőség. — Munkája, a részleg vezetése miatt — hangoztatta Misik Rezső — tudtam volna ellene fegyelmi eljárást kezdeményezni már én is, adott rá okot. Hogy nem tettem, nem is tudom... De nekem is van főnököm, esetleg ő nem helyeselte volna. Végül is oda lyukadtunk ki, hogy mindenki, egyén és testület egyaránt, aki és amely rendet teremthetne, húzódozik a kezdeményezéstől. Az elnök, a párttitkár, a műszaki vezetés éppúgy, mint a szövetkezet és a pártszervezet vezetősége. Sen. ki nem akar rossz lenni, viszont tartanak a fenyegető nagy hangtői, inkább kiborulnak. Ugyan miért? A megtorpanásnak, a rosszat elnézésnek tipikus esetét cipeli ez a szövetkezei, több éve. Ez bontja egységüket, szétforgácsolja erejüket, hátraveti őket a munkában. Lődi Ferenc Kertváros Zalaegerszegen Elkészült Zalaegerszeg újabb városrésze — a kertváros — rendezési terve. A Városépítési Tudományos Intézet koncepciója szerint ezzel Zalaegerszeg délnyugati városhatára eléri a városi parkerdőt. A kertvárosi területen többemeletes, telepszerű kivitelezésben további 3000 lakás épül. A következő években ide összpontosítják a városi építőipari kapacitást. Kosilénerkiliötők A havannai kikötőben 1980-ig évenként 750 ezer tonnás áruforgalom lebonyolítására alkalmas modern konténerrakodót létesítenek a kubai kikötők ötéves korszerűsítési programjának keretében. A nyolcadik Az 1976/77. tanév szeptemberétől véglegessé vált a gimnázium és szakközépiskola Rendtartása. A kísérleti évek tapasztalatai nyomán végrehajtott módosítások révén tartalma kikristályosodott, hasznos alapjául szolgál az iskolai munkának. Szülői értekezleten mondta az egyik édesanya: — Nekem azért is tetszik az új Rendtartás, mert többek között világosan kifejti, hogy mi a feladata és szerepe az iskolában a szülői munkaközösségnek. * Valóban, a Rendtartás 8. paragrafusa pontokba foglalja mindazt, amit a szülői munkaközösség tevékenységéről tudni kell. Már az első szakaszban a lényeg: „A szülői munkaközösség, az iskola közösségének szerves részeként — a Hazafias Népfront helyi szerveinek, valamint az iskola igazgatójának irányításával, az iskola speciális helyzetét és feladatait figyelembe véve — segíti az iskolai és a családi nevelés összehangolását, biztosítja a szülők részvételét az ifjúság szocialista nevelésében." Az új Rendtartásban tehát a szülői munkaközösség feladata és szerepköre megnőtt, mert úgy kell tekinteni, számításba venni, mint az iskola közösségéhez tartozó testületet. Benne van az iskolai élet vérkeringésében, erkölcsileg felelős annak a jó munkájáért, részese a sikernek és a kudarcnak, jó vagy középszerű tevékenysége meglátszik az iskolai hétköznapok munkájában, a szülőknek a gyermekneveléshez való viszonyában és az iskola tiszteletében és "Szeretetében. Azért ls nőtt a szerepe, mert a szervezőmunka mellett a nevelőmunkából is ki kell vennie a részét. Biztosítania kell, hogy a szülők is törődjenek gyermekük nevelésével, s ne csak az iskolára háruljqn annak feladata. El kell érnie, hogy — a szülőknek a gyermekükkel való foglalkozása révén is — csökkenjen a pedagógusok túlterhelése, s hogy mielőbb összhang legyen az iskolai és a családi nevelés között. Az ú) Rendtartásban tehát a nevelési kérdések kerültek előtérbe. Hogyan tudja az elgondolásokat a szülői munkaközösség megvalósítani? * Mindenekelőtt úgy, ha az eddiginél jobban bekapcsolódik az iskola hétköznapi életébe, és vállalja e négy legfontosabb feladatot: a szülők tájékoztatását; részt vállal a pályaválasztási és a gyermekvédelmi munkában; társadalmi munkák szervezésével és végzésével hozzájárul az iskola nevelési, tanulmányi célkitűzéseinek, kulturális , és sportprogramjának megvalósításához, valamint a tárgyi, egészségügyi és esztétikai feltételek fejlesztéséhez. A tájékoztatás azért fontos, hogy a szülök is tisztában legyenek az iskolai szocialista nevelés kérdéseivel, az iskolai szervezet mozgalmi tevékenységével. Tudjanak az iskola elképzeléseiről, örömeiről és gondjairól, mert csakis így érezhetik magukénak az iskolát, s ennek révén érhetik el legjobban a szülői ház és az iskola nevelő tevékenysége közötti összhangot. A szülői munkaközösség azonban nemcsak olyan közvetítő láncszem, amely a szülőket tájékoztatja, hanem egyik legfontosabb feladata a szülők véleményét és javaslatait is eljuttatni az isA munkában töltött igazolásáról J. F. szegedi olvasónk jubileumi jutalmat szeretne kapni, mert számítása szerint megvan a 25 évi munkaviszonya. A vállalatnál azonban csak 23 évet ismernek el, mert két évről — mint mondották — igazolása nem megfelelő. Kérdezi: milyen igazolásokat köteles a vállalat elfogadni, s hová fordulhat panasszal, ha a vállalat eljárását sérelmesnek tartja, mert tanúkkal — akikkel együtt dolgozott — tudja igazolni a vitás munkaviszonyt. A munkaviszonyban töltött korábbi időket csak akkor lehet számításba venni, ha a dolgozó azt hitelt érdemlően igazolja. Az igazolásra bármely hitelt érdemlő okirat, vagy egyéb okmány felhasználható. Az igazolás alapjául szolgáló okmánynak elsősorban a munkakönyvet kell tekinteni. A munkakönyv okiraton és nem bemondáson alapuló bejegyzését hitelesnek kell elfogadni. A munkakönyvi bejegyzések alátátámasztására ilyen esetben más igazolást nem szabad követelni. Igazolásként el kell fogadni a régi munkakönyvet (szolgálati könyvet, cselédkönyvet) is. Okmányként kell elfogadni a kinevezési okiratot, működési bizonyítványt és minden egyéb olyan iratot, amelyből a munkaviszony hitelt érdemlően megállapítható. Ilyen lehet például a régi szakszervezeti tagkönyv is. Az is előfordul, hogy a dolgozónak semmiféle okirata nincs, de tudja korábbi munkáltatóinak nevét, címét és azt is, hogy mennyi időt töltött ott. Ilyen esetben — amennyiben a dolgozó biztosításra be volt jelentve — a volt munkáltató telephelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) is ad igazolást a nála levő nyilvántartások alapján. Ezt az igazolást a társadalombiztosítási szerv tíz forint illetékbélyeg lerovása ellenében adja ki. A vállalat ezt az Igazolást köteles elfogadni. Ez utóbbi igazolá3 nem azonos a társadalombiztosítási jogszabályok szerint a nyugdíjjogosultság szempontjából szolgálati időként figyelembe vett idővel. Ebben a kérdésben a Legfelsőbb Bíróság több határozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaviszonyban töltött idő és a társadalombiztosítási törvény alapján megállapított szolgálati Idő nem mindig azonos fogalmak, ezéft a iubileumi jutalom szempontjából csak az 5/1967. (X. 8.) MüM. sz. rendelet 8—12. paragrafusában foglalt rendelkezések az irányadók. Olvasónk esetében azt tanácsoljuk, hogy forduljon panasszal a vállalat munkaügyi döntőbizottságához és kérje a két évi munkaviszonyának elismerését. A munkaviszonyban töltött idő bizonyításánál a munkaügyi vitát elbíráló szerv nincs kötve alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához, vagy meghatározott bizonyító eszközök alkalmazásához, és felhasználhatja a felek előadásait, továbbá minden egyéb bizonyítékokat, amely a tény kiderítésére alkalmas Ilyen bizonyító eszköz lehet a hitelt érdemlő tanúvallomás is. (Munkaügyi Kollégium 75. számú állásfoglalása.) Dr. V. M. kola vezetőségéhez, az osztályfőnökhöz, az igazgatóhoz. Ennek a szerepnek mind az osztályfőnök, mind az igazgató örül. Az egymás iránti őszinteség és bizalom, a szocialista ifjúság kiműveléséért vívott közös fáradozás nagyszerű eredményeket érlelhet egy oktatási intézményben. A pályairányítás nehéz feladat. Egy ezzel kapcsolatos tanulmányban olvastam, hogy az esetek 60 százalékában még ma is a szülői elképzelések érvényesülnek. Ebből fakad a legtöbb tragédia. Egyrészt a szülői szemléleten kell tehát változtatni, másrészt a pályák és követelményeik megismertetésével kell reálisabbá tenni a tanulók pályaelképzelését. Ez utóbbiban különösen sok segítséget tudnak nyújtani a szülők egy-egy pályaismertető előadással, üzemlátogatás-szervezéssel és így tovább. A társadalmi munka fontosságáról nem kell bővebben szólnom. Igen szép példáit találjuk ezen a téren a szülői munkaközösség tevékenységének: sportpályaépítés, tanteremfestés, szerelési munkák', óvodásoknak gyermekjátékok stb. Itt érvényesül legszebben az a mondás: minél többet tesz valaki az iskoláért, annál inkább magáénak érzi azt. " ^ * A szülői munkaközösség .jelentőségének növekedését még más intézkedések is tükrözik. Így például a Rendtartásnak az a pontja, amely kimondja, hogy a választmány elnökét meg kell hívni minden olyan iskolai tanácskozásra, amelyiken az iskolai és a családi nevelés közös feladatairól, a tanulóifjúság erkölcsi, politikai, világnézeti fejlődéséről, a szülői munkaközösség munkájának értékeléséről van szó. Ezenkívül a szülői munkaközösség választmánya véleményt nyilvánít az iskola házi- és napirendje, az iskolai hagyományok rendszere, az iskolásoknak üzemmel, intézménnyel kötendő szocialista szerződéséhez szóló kérdésében. Véleményt nyilvánít mindenben, ami a szülői közvéleményt Joglal• koztatja, vagy befolyásolja, illetve, ami a szülőket, a családi nevelést pedagógiai, szervezési vagy anyagi tekintetben jelentősen érinti. Mindezekből kitűnik, hogy soha nem volt ennyire fontos és felelősségteljes szerepe a szülői munkaközösségnek, mint most. Érdemes tehát mind az iskola, mind a tanulók érdekében élni a lehetőségekkel, és megkeresni az iskolai keretek között azt a tevékenységet, azt a munkát, amelyből legtöbbet profitálhat az intézet. A Rendtartás most Is világosan és félreérthetetlenül megfogalmazza, hogy a szü'ői munkaközösség a szülőktől pénzbeli támogatást nem kérhet, nem fogadhat el. Évente legfeljebb két rendezvény bevétele szolgálhatja a munkaközösség pénzügyi alapját, amelyet csak a külön jogszabályban meghatározott módon és az ott meghatározott célokra lehet •"elhasználni. Ezekre a mondatokra külön érdemes felfigyelni. mert már nem egyszer kellemetlen bonyodalmak forrásává vált... K. GS.