Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-20 / 275. szám

I Szombat, 1976. november 27. ( 3 Horváth Imre, a munkás­mozgalom régi harcosa, volt külügyminiszter születésé­nek 75. évfordulója alkal­mából pénteken, tegnap koszorúzási ünnepséget rendeztek a Kerepesi-temető munkásmozgalmi panteon­jánál levő sírjánál. Gyászdallamok hangjai közben helyezték el a ko­szorút az MSZMP Központi Bizottsága nevében Cser­venka Ferencné és Veres József, a KB tagjai. A Kül­ügyminisztérium részéről Szarka Károly, külügymi­niszter-helyettes és Somodi Gyula, /a pártbizottság tit­kára koszorúzott. (MTI) Új bútorok A győri Cardo Bútorgyár hagyományos termékei mel­lett minden évben új gyárt­mányokat is előállít. Az idén három új bútorcsalád­dal bővítették a választékot: a Főnix garnitúrával — amelyet Harnóczy Margit tervezett —, továbbá a Dor­kával és a Sienával. Az új termékek! az idei „Otthon"­kiállításon sikert arattak­A technika hírnökei Az MTESZ külföldi kapcsolatairól Feladata többek között a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövet­sége Csongrád megyei szer­vezetének a nemzetközi kap­csolatok bővítése, fejlesztése. Az idei eredményekről az MTESZ nemzetközi kapcso­latok bizottságának elnöke, dr. Kispéter József adott tá­jékoztatást: — Ha a nemzetközi kap­csolatról beszélünk, elsősor­ban a szocialista országok közötti együttműködésről szólhatunk. A találkozók a közös cél érdekében zajla­nak. Megismerjük és át­vesszük egymástól a jót, s okulunk az előforduló hi­bákból. Évente 16-JL8 tudo­mányos egyesület 750—800 munkanapot tölt külföldön. Jugoszláviával vagyunk leg­előnyösebb helyzetben, mert nyelvi nehézségek nem hát­ráltatják a munkát. Baráti a kapcsolat a többi szocialista országgal is. Kölcsönös a haszon. — Megüti az ember fülét a 16—18 tudományos egye­sület, és a 750—800 munka­nap. Hogyan kell ezt értel­meznünk? — Az MTESZ több tag­egyesület szervezete, s kü­lön-külön mind a maga te­rületén, megállapodás sze­rint alakított ki ismeretsé­get. Általában háromtagú delegációk utaznak négy-öt napra, ugyanennyien jönpek hozzánk is. Ha így a külföl­dön töltött napokat összead­juk, kijön ez a szám. — Milyen technika, téma­kör érdekli a jugoszlávokat, s milyen a magyarokat? — A déli szomszédaink Gépipari Tudományos Egye­sülete a termelésirányítás rendszerét tanulmányozta nemrégiben az Ikarus szegedi gyárában. Az egyetemi ok­tatásban elért eredményein­ket is figyelemmel kísérik. A Magyar Agrártudományi Egyesület több külföldi ta­nulmányutat szervezett. Az állattenyésztési szakosztály a vajdasági sertéstenyésztés sikereinek okát kereste. Vol­tak búza- és kukoricater­mesztési bemutatón, a nö­vénytermesztési szakosztály szervezte kapcsolat kereté­ben. A gépesítési szakosztály három tagja meglátogatott korszerűen gépesített szarvas­marhatelepet. Amint az a továbbiakból kiderült, újkeletű az isme­retség Bulgáriával, korább­ra nyúlik vissza a barátság Lengyelországgal és az NDK­val. Hangverseny a zeneiskolában A zeneiskolai tanári hang­versenyek ma már a szegedi zeneélet jelentős eseményei. A túlnyomóan fiatal gárda nyilvánosság elé kívánkozó művészi törekvése már el­ismerésre méltó színvonalon jelentkezik. A zongoristák közül Far­kas Mátyás acélosan csengő, telt hangzású billentése tet­szett, Dombiné Kemény Er­zsébet ízléssel, színesen ját­szotta Liszt rapszódiáját, Demeterné Dányi Júlia friss, játékos könnyedséggel hoz­ta Scarlatti szonátáit. Tóth Sándor hegedűn, Jakobey Anikó zongorán tolmácsol­ták Debussy meditáló, ál­modozó világát, Kabalevsz­kij gordonkakoncertjének technikai nehézségein pedig Dányi Katalin — szinte fizi­kai erejének fölülmúlásával — lett úrrá. Kerényi Tibor­né világos, tartalmai hang­gal és biztonsággal énekelte Rosina kényes áriáját. Egyé­ni hangú kitűnő komponis­tát ismertünk meg Arutun­jsnban, kinek zeneileg igé­nyes trombita versenyművét Fancsik Zoltán játszotta Bő­dig Péter élményt nyújtó zongorakíséretével. Tele­mann barokkos szonátáját stílusosan szólaltatta meg oboán Szélpál Szilveszter. A rézfúvósok között szinte egyedülállóan kiemelkedő teljesítményt nyújtott Szele­zaán István, aki harsonán egyetlen harsogó hang nél­kül, ragyogó technikával játszotta Haydn verseny­művének két tételét. A ki­adós és változatos műsor záradékaként Beethoven ke­délyes házimuzsikájából ad­tak ízelítőt Szél Pálné (ének), Szél Pál (hegedű), Dányi Katalin (gordonka) és Sztra­in Istvánné (zongora). Bellc Ferenc Körushirek A dr. Mihálka György karnagy vezetésével működő szegedi szakszervezeti mun­káskórus vendége volt minap Bárdos Lajos, a kiváló ze­netudós és zeneszerző. Az idős kora ellenére ma is. tö­retlen energiával dolgozó mester részt vett a kórus próbáján, hasznos utasításo­kat adott a Második Népdal­rapszódia című művének előadásához. A próba nyil­vános volt, sok érdeklődőt vonzott. Hasonló nyilvános próbát rendez hétfőn a Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola, melynek női kórusa Vaszy Viktort látja vendégül. A neves szegedi karmester, ze­neszerző Petrarca szonett­jeire írt művét próbálják. Nívódíjat kapott a Tömör­kény gimnázium és művé­szeti szakközépiskola női kara, az idei magas szintű hazai és külföldi koncertjei­ért Nemrégiben a bolgár Sta­ra Zagora-i NTS-szervezettel kötöttek kétéves szerződést, aminek értelmében a gazda­ságos együttműködés lehető­ségeit kutatják. Már siker­ként könyvelhetik el a szál­lítás gyorsítására tett intéz­kedést, miszerint a .bolgár kamionok Szegeden parkol­hatnak, a kisebb meghibáso­dásokat itt javítják, s veze­tőik emberibb körülmények között pihenhetnek. Érdekesen alakult a kap­csolatbővítés Lengyelország­gal. Északi barátaink kísér­leti jelleggel az azonos adottságokkal bíró megyék­kel keresték az összekötte­tést. Így a Varsótól nem messze levő ploczki vajda­sággal alakult ki kölcsönös együttműködés. Jövőre nyolc tudományos tapasztalatcserét szerveznek. A lengyeleket a termelőszövetkezetek meg­alakulásának, az állami gaz­daságok létrejöttének tapasz­talatai érdeklik, s hoznak helyébe ismeretet néhány korszerű gépsorról, náluk bevált mechanikai rendszer­ről. Az ilyen jellegű tapaszta­latcserék hasznosak lehet­nek, ha elérik céljukat. Már­pedig manapság csak úgy számíthatunk sikerre, szép eredményekre, ha túl látunk saját portánkon. Tudjuk, mire vagyunk képesek, s hasznosítjuk a külföldön szerzett tapasztalatokat, fel­használjuk a látottakat. Több formáját kínálja ehhez a nemzetközi kapcsolat, az or­szághatárokon túlra terjedő komplex programok kereté­ben megvalósuló összefogás. De nemcsak az elmúlt év végén kötött megállapodások szerint tart fent az MTESZ Csongrád megyei szervezete kapcsolatokat az idegen or­szágbeli hasonló csoportok­kal, hanem évente még mint­egy ötvenem jönnek meghí­vott vendégként, különböző rendezvényekre. Amint azt Hunyadi Lászlóné szervező titkér elmondta, voltak az idén indiai, finn, amerikai, kanadai, francia előadók is, a szocialista országok mér­nökein, műszaki értelmisége­in kívül. A nemzetközi kapcsolatok évről évre bővülnek, s ez helyes. Az idén csak Bulgá­riából 40-en jöttek Szegedre, ötnapos véleménycserére, s majdnem ugyanennyien utaztak el megismerni az ottani munkát. A számítások szerint körülbelül másfél ezer forintba kerül egy szak­ember külföldi útja. Ha ösz­szességében nézzük, nem ki esi az áldozatvállalás, hiszen évente csak Szegedről közel 300-an utaznak eL De mind­ez megéri, ha a külföldön látottak üzemeink, vállalata­ink hasznára válnak. Majoros Tibor Középiskola szakmunkásoknak Nem új, de örök érvényű megállapítás,' hogy soha senki sem elégedhet meg a tudásával. A sikeres munkához, a boldogulás­hoz mindenkinek újabb és újabb ismereteket kell sze­reznie. De nem csupán ez a fontos; legalábbis alap­műveltséget kell szerezni ahhoz, hogy könnyebb le­gyen eligazodni az infor­mációk rengetegében, s ne kelljen nagyon pirulni, ha társaságban költőkről, írókról, azok műveiről, ne­tán művészetről esik szó. A legparányibb sértő szán­dék nélkül írom: ilyen veszélyek elsősorban azok­ra az emberekre lesnek, akik, az általános iskolából kilépve nyomban fizikai munkához látnak, s a mun­kából annyi jut számukra, hogy otthon alig marad kedvük és erejük könyvek forgatására. De ha van is, hiányzik az iránytű, a szervezett iskolai oktatás. Könnyű belátni, hogy e szerepet a későbbi esti szakmunkásképzés sem töltheti be megfelelően, hiszen annak legfőbb ren­deltetése a tárgyi ismere­tek' bővítése. A nappali tagozatos oktatás viszont egyre inkább alapot ad a munkásfiataloknak a kö­zépfokú műveltség meg­szerzéséhez. Mindebből érzékelhető, mennyire körültekintően kell kidolgozni az oktatás­ügyi szakembereknek a fi­zikai dolgozók továbbkép­zésének módjait. Különféle formákat hoztak létre a tanulni vágyók addigi kép­zettségének megfelelően, a szakmunkásképzés válto­zásaitól függően. (Utóbbira példa a tagozatok meg­szűntetése.) Az oktatási formákat aztán olykor mó­dosítják, szabályozzák. A lényeg azonban nem sokat változik: dolgozók1 szakkö­zépiskolájának kell tekin­teni a képzettség nélküliek 4 éves oktatását, a szak­munkások hároméves to­vábbképzését — amelyet az oktatási miniszter ta­valyelőtt és az elmúlt év­ben is szabályozott —, va­lamint az érettségizettek két évig tartó kiegészítő tanfolyamát. Szegeden, a szakmunká­sok szakközépiskolája, új formájában, a 600-as Móra Ferenc intézetben kapott helyet. Miért ott? Mert a munkásemberek otthono­sabban mozognak ilyen intézetben, mint például önálló szakközépiskolában, sőt sokan éppen egykori iskolájukba térnek vissza. Másrészt a szakmunkás­képzőben jól ismerik a fi­zikai dolgozók gondjait, nehézségeit, könnyebben hajlanak arra, hogy iga­zodjanak a több műszakos üzemi munkához. Példát ls tudunk erre: a szakimun­kások szakközépiskolájá­nak egyik osztálya holdél­előtt, hol délután jár. No de kezdjük az elején! összesen 330-an jelent­keztek szeptemberig a há­roméves szakközépiskolá­ra, így öt esti tagozatos és három levelező osztály kezdte meg a tanulást a tervezett három, Illetve egy helyett. Alig akad olyan mesterség, amelynek kép­viselői közül ne jelentke­zett volna valaki az isko­lára. Vasipariak, fodrá­szok, fonónők és. gépkocsi­vezetők tanulnak együtt. Hamar kiderült az is, me­lyik korosztály tagjai haj­lanak legkönnyebben a ta­nulásra. A jelentkezők fe­le 20—25 éves, őket köve­tik a húszévesnél fiatalab­bak. A szakközépiskolások egyhatoda nő. Korukból adódóan a legifjabbak gondolták' át legkevésbé a rájuk váró feladatokat, eddig közülük maradtak ki legtöbben. A „lemor­zsolódás" szerencsére nem nagyobb a vártnál, néhány százalékos mindössze. Lássuk, mennyi elfog­laltsággal jár a szakkö­zépiskola a tanulók szá­mára! Az esti tagozatosok heti 14—15 órát töltenek a szakmunkásképzőben, há­rom, nem egymást követő munkanapon kell megje­lenniük. Levelező tagoza­ton a tanulók fölkészülé­sét heti egy vagy két kon­zultáció segíti. Évente há­rom alkalommal kell be­számolniuk, mégpedig magyar nyelv- és iroda­lom tárgyból, írásban és szóban, a többiből pedig csak szóban. Az estiseknek nincs ilyen kötelezettségük. És mit nyerhetnek a ta­nulók a szakmunkások szakközépiskolájában ? Min­denek előtt végbizonyít­ványt, s korszerű, általá­nos középfokú műveltsé­get. De megnyílik a lehe­tőség a szabad idejük ér­tékes fölhasználására: a későbbiekben önállóan bő­víthetik szakmai ismere­teiket, művelhetik magu­kat. Mivel látókörük bővül, sikeresebben vehetnek részt a közéletben ls. Vagyis egyre hasznosabb tagjai lesznek a vezető osztálynak, a munkásság­nak. Szirák József Forgalomkorlátozás Szerkesztette Gaál Gábor « Egy fiktív lapszám tanulságai Ez év elején ünnepelte fél Ennél azonban természetesen tes tudott maradni, az üres évszázados születésnapját az sokkal fontosabb az az igény, magyarkodástól a nemzetkö­a magyar nyelvű folyóirat, az a törekvés, ami a kiadást zi munkásmozgalomban ak­melynek hagyományait, múlt- 'eredményezte. Egyrészt a pa- kortájt elharapózó szektás ját és színvonalát csak az egy tinás folyóirat mai Jelenlété- dogmatizmusig. A lap által Nyugat múlta felül: az erdé- nek súlyát, másrészt Gaál képviselt népfrontpolitika fe­lyi Korunk. A Nyugatnak Gábor-i szerkesztési elvek leannyi ideig sem létezett, már csak emléke él, de Ko- eszmeiségét van hivatva mint a Korunk maga. Szinte lozsvárott , napjainkban is hangsúlyozni, megerősíteni, egyedül állta a sarat Gaál megjelenik a folyóirat, mely- terjeszteni. S ez az a pont, Gábor gárdája, s ennek je­nek neve összeforrt GaálGá- ahonnan a Végit feltámasztó lentősége az egyik legna­boréval, akinek rangja, mi- kísérlet és a jelent-jövőt gyobb tanulság, nősítése irodalmunkban szolgáló újítás mai tanulsá- A következetes, tiszta esz­mindmáig (Osvát Ernő mel- gait szemügyre kell vennünk, mel álláspont lehet garancia lett) egyenlő „a" szerkesz- A magyar szociográfia és további tanulságokra is: a tővel. S még az évforduló az irodalom; Az asszimiláció Szerkesztette Gaál Gábor-an­évében megjelent egy könyv, a magyar irodalomban; A tológta cikkeinek aktualitása borítólapján a régi Korunk transszilvanizmus és az er- annyira nyilvánvaló, hogy fejlécével. délyi fiatal magyar irodalmi többségük akár ma is íród­Szerkesztette Gaál Gábor a nemzedék problémájához; A hatott volna. A „közép-euró­címe a Tordai Zádor és Tóth tömeg és természete; Nemi paiságról" vagy a nemzeti­Sándor által válogatott és szabadság; A mai detektív- ségi kérdés igazán szocialista összeállított kötetnek, mely regény; A románság és a szellemű megközelítéséről kísérlet. Izgalmas, kitűnő, s Duna-völgyi szövetség esz- olyan megállapításokat tar­egyben lelkesítő újítás. Alap méje; Jóslások Magyaror- talmaznak, amelyekből a ma első nagy korszakának, az szágról; A nemzetiségi elv olvasója többet profitálhat, 1926-tól 1940-ig terjedő idő- Közép-Európában — azt hi- mint első pillantásra hihető, szaknak egyfajta koncentrált szem, a fenti címeket olvas- „Eleven irodalomként akar­számbavétele: újrafelmutatá- va sokan „felkapják a fejű- juk nyújtani a Korunk-ot"— sa: tizennégy év Korunk- ket", érezvén: érdemes ezek- írták előszavukban a szer­számainak antológiája, egy ről tudni egyet-mást. A fik- kesztők. Célkitűzésüket nem. fiktív Korunk-lapszám. tív Korunk-szám címeiből csak elérték, többszörösen túl A rekonstruált folyóirat Pedig még nem is volt tel- is szárnyalták. Egy világné­formailag, technikailag töké- .ies a felsorolás. A szerzők- zetlleg, művészetileg, embe­letes fakszimile: a rovatbe- bö1 csak rövid névsor muta- rileg követendő példát adó osztás, a terjedelmi arányok, ^J'fit Tibor' S kul^"litikát nyújtanak ­... ' ... •, György, Dery Tibor, József mindnyájunk hasznára. A a tórdeles, a tipográfia hűen Attila, Karinthy Gábor, Nagy könyv elolvasása után lát­követi a régi Korunk arcát. Lajos, Veres Péter. Csodála- szólag paradox módon éppen tos tematikai gazdagság és a felsorolt tanulságok érté­megfelelo szinvonalat bizto- , . . , . .? , sít.', nevek — ám elsősorban kel hagyriak Ennünk nagy még csak nem is a felsorolt hiányérzetet: azt, hogy nem „jó cégérek" teszik nagy fon- kaphattunk több ízelítőt a tosságúvá a könyvet régi Korunk évfolyamaiból, s A Korunk a két háború már csak egy nagyszerűen kozott az a folyoirat, amely , .„, . , , egyszerre volt. magyar és bevalt klsérlet melto foIyta­szocialista — úgy, hogy a tásában reménykedhetünk. kor jobbról-balról torzító-kí- (Magvető, 1976.) sértő eszmeáramlataitól men* Domonkos László A szakemberek legutóbbi helyszíni szemléjük során úgy találták, hogy tovább romlott a már hosszabb idő óta megfigyelés alatt tartott sárvári Rába-híd állapota. Az il­letékes hatóságok éppen ezért forgalomkorlátozást rendel­tek el: november 20-tól csak gyalogosok, kerékpárosok és motorkerékpárosok közlekedhetnek a hídon. A gépjármű­vek terelőútvonalon juthatnak a városba. 8

Next

/
Thumbnails
Contents