Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-17 / 272. szám

V GG: tó tw tfí VILÁG PROLETÁRJAI, EGY £5 ÜLJ ETEK! ri , 66. évfolyam 272. szám 1976. november 17., szerda Ara: 80 fillér mmm MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA J Napirenden Finn vendégünk | Szeged ellátása köszöntése Megbeszélés a városi pártbizottságon K edves vendéget, népünk, kultúránk régi barátját köszönthetjük hazánkban, Urho Kekkonent, a Finn Köztársaság államelnökét. Biztosak va­gyunk benne, miként korábbi magyarországi útjai, a mostani hivatalos látogatása is tovább mélyíti, gazda­gítja majd a két nép hagyományokon, az enyhülés, a béke szeretetén alapuló barátságát és együttműködé­sét Urho Kekkonen személyes érdemeit éppúgy nagy­ra értékeljük, mint országa aktív békepolitikáját, az elkötelezettséget, amellyel a nemzetközi enyhülés ér­vényre juttatásáért, a különböző társadalmi berendez­kedésű államok közti megértésért a finn nép folytat. Kontinensünkön a reálisan gondolkodó politikusok, államférfiak, pártok, társadalmi szervezetek nagy megelégedéssel nyugtázzák az utóbbi években történ­teket, a légkör enyhülését, a feszültséggócok megszün­tetésére tett lépéseket Ennek a kedvező folyamatnak az előmozdításából a baráti finn nép, s személyesen Urho Kekkonen derekasan kivette a részét Ez is nagymértékben hozzájárul, hogy Helsinki kiemelkedő képviselőjét, a nagy tekintélyű államférfit mindenütt megbecsüléssel, szeretettel fogadják. Pártunk, népünk jól tudja, hogy az a következetes politikai irányvonal, amelyet a Paasikivi—Kekonnen nevek fémjeleznek, megfelel korunk meghatározó nemzetközi irányzatá­nak, a békés egymás mellett élés elve gyakorlati ér­vényesülésének. Most amikor már csak néhány hét maradt a2 1976-os esztendőből, érdemes felidézni, hogy a követ­kező év, 1977, Európa számára már a számvetés esz­tendeje lesz. Belgrádban gyűlnek össze azoknak az or­szágoknak a képviselői, akik 1975-ben éppen a finn fővárosban kézjegyükkel fejezték ld, hogy igent mon­danak Európa tartós békéjére, az egyenlőségen és a be nem avatkozáson alapuló, kölcsönős előnyöket kínáló együttműködésre. Belgrádban arra a kérdésre keresnek majd választ: hogyan léphetünk tovább, mit tehetünk azért, hogy az európai béke és biztonság ügyét még Jobban megszilárdítsuk és az enyhülés szellemét föld­részünkön immár visszafordíthatatlanná tegyük. Ami a magyar—finn kapcsolatokat illeti, Buda­pest és Helsinki viszonya példamutató a különböző társadalmi berendezkedésű, de állhatatosan a békére törekvő államok kapcsolataiban. Ez azonban nem je­lenti azt hogy nincs tennivalónk, nem fűzhetjük még szorosabbra az együttműködést Annál is kevésbé, minthogy az enyhülési folyamat tudjuk, nem érvénye­sül automatikusan: földrészünkön, Európában is szá­mottevő politikai erők vannak,, akik meg akarják tör­péd ózni ezt a legszélesebb néptömegek érdekeit szol­gáló pozitív irányzatot. A finn—magyar kapcsolatok erősítése, minthogy szervesen beletartoznak az euró­pai megértés mind átfogóbbá váló folyamatába, a bé­kés egymás mellett élés ügyét szolgálja. K onkrét lehetőségekben nincs hiány. A Kekkonen elnökkel együtt érkező népes, államférfiakból, szakértőkből álló küldöttség a magyar tárgyaló partnerekkel együtt minden bizonnyal új módozatokat tár fel a magyar—finn együttműködésben, akár a ke­reskedelemről, gazdaságról, akár a műszaki-tudomá­nyos vagy kulturális kooperációról van sző. Bízvást elmondhatjuk, hogy az európai helyzet jelentős stabilizáló eleme a magyar—finn együttműkö­dés. Helsinkit és Budapestet történelmi rokonszenv fűzi össze, de emellett mind erősebbé válik az a köte­lék, amelynek szálait mind Magyarországon, mind pe­dig Finnországban a kontinensünk békéjéért, a népek boldogulásáért, megértéséért, az enyhülés érvényre jut­tatásáért folytatott következetes küzdelem szövi. Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, kedden délelőtt Szegeden, a megyei tanács székházában dr. Perjési László elnökletével ülést tar­tott a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. A napiren­den a megyei tanács jövő évi munkáját meghatározó terv javaslata szerepelt, ame­lyet a végrehajtó bizottság a megyei tanács soron követ­kező ülése elé terjeszt. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a taná­csi testületek munkájának középpontjában a lakosság ellátásával kapcsolatos kér­dések szerepelnek, s ez össz­hangban van a párt, s a kor­mány által meghatározott legfontosabb feladatokkal. A közhangulatot befolyá­solja, ha a fontos cikkeket az ember nem ott tudja megvenni, ahol szeretné. Például, ha a szegedi lakos kénytelen máshová elutazni bevásárlás miatt, akkor biz­tosan bosszankodik. S azon még jobban felháborodik, ha látja, amit itt nem kap meg,, azt megveheti máshol. Az el­látás lényeges kérdése a vá­rospolitikának, s nem vélet­len, hogy e témával az utób­bi időben nagy felelősséggel és körültekintéssel foglalko­zott a megyei pártbizottság és a tanács, a szegedi párt­bizottság és a városi tanács, hogy csak a legfontosabb fó­rumokat említsük. Tegnap, kedden délután a szegedi pártbizottság nagy­termében a város ellátásáért felelős vállalatok — mint a kis-, nagykereskedelmi, ven­déglátó, élelmiszer-kereske­delmi, sütőipari, húsipari vállalatok, FÜSZÉRT stb. — párttitkárai és gazdasági ve­zetői találkoztak. Az eszme­cserét az MSZMP Szeged városi bizottsága szervezte azért, hogy az érdekelt vál­lalatok hol és miben tudnák a meglevő lehetőségeiket jobban kihasználni, s mi­képp lehetne Szeged ellátá­sát javítani. A megbeszélés­nek tehát nem az volt a cél­ja, hogy azt jelöljék meg, hol kellene új üzletet épí­teni, hiszen ezt az ötödik öt­éves terv szegedi programja már megszabta. „Csak" a jobb együttműködés szerepelt a napirenden, amin viszont sok múlik és az ellátás szín­vonalát befolyásolja. A tanácskozás résztvevőit Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára köszöntötte.. Be­vezetőjében vázolta a párt életszínvonal-politikáját, en­nek helyi feladatait, majd szólt arról, hogy az életszín­vonal-politika lényeges ele­me, egyik alapja az ellátás. Az első titkár úgy fogalma­zott, Szeged ellátása elfogad­ható, de tovább javítható. Felhívta a figyelmet az olyan hiányosságokra, amelyeknek okozói elsősorban az ellátá­sért felelős vállalatok. Előfordul, hogy bizonyos termékeket nem gyárt a ha­zai ipar, nem ad elegendőt a mezőgazdaság, az import nem bővíti a választékot, de a Szegeden fellelhető gon­dok nem a felsoroltakból származnak. Török József bosszantó példákat említett. Nincs elegendő gyermekru­házati cikk a szegedi üzle­tekben. Hiányoznak a vegy­ipari termékek, és kifogásol­ható a péksütemények minő­sége. Előfordul, hogy az áru­dákban nem lehet tejet, tej­fölt kapni, hiányzik a zöld­ség, liszt, cukor, száraztész­ta, befőtt, savanyúság, az ol­csóbb hentesáru. Az is ta­pasztalható, hogy az olcsóbb húst a boltvezetők a raktár­ban „tárolják", s így a vevő' kénytelen a drágábbat meg­vásárolni. Ezek a jelenségek nem a mezőgazdaság, vagy az ipar számlájára írhatók, hiszen az említett cikkekből országosan nincs hiány, az ipar és a mezőgazdaság meg­termeli a felsorolt terméke­ket. A késedelmes szállítást, a rendelések el nem fogadását, vagy az elmulasztott rende­léseket, a pontatlan koordi­náció, a vállalati szervezés gyengesége, a boltvezetők kényelmessége, felelőtlensé­ge okozza. Hogy javítható az ellátás? A kereskedelmi szervek ha­tékonyabb együttműködésé­vel, a vezetők (vállalati, bolt, szállítás, kooperálás stb.) fe­lelősségének erősítésével. Végül az első titkár szólt arról, hogy az élelmiszer­vásárlások, a lakosság igé­nyei a jövőben továbbra is, növekednek. Épp ezért nem elhanyagolható kérdés a kul­turált kiszolgálás — amihez az új módszerek keresése is hozzátartozik. Nem utolsó­sorban azért, mert a keres­kedelmi dolgozók munkájuk­kal politizálnak. A jobb el­látás érdeke nagyobb fele­lősséget ró a , vállalatveze­tőkre. a párt- , és társadalmi szervekre, de minden dolgo­zóra egyaránt Berta István, a városi pártbizottság osztályvezetője azokat a kormányhatároza­tokat, intézkedéseket, a vá­rosi párt-végrehajtóbizottság állásfoglalását, határozatait ismertette, amelyekkel a zöldség-gyümölcsellátás javí­tását kívánják elősegíteni. Az érdekelt vállalatok ve­zetői elmondták a területü­kön tapasztalható jelensége­ket. Szóltak arról is, hogy az együttműködés fokozásának milyen további lehetőségei vannak. A tanácskozás Török Jó, zsef zárszavával ért véget. KGST Fejlesztik e közös vagonparkoí Kedden Budapesten össze­ült áz OPW — a KGST-or­szágok közŐ6 tehervagon­parkja — tanácsának 30. üVé­se, amelyét a MÁV vezér­igazgatóságon .Szabó Béla vezérigazgató-helyettes, gz ülés elnöke ünnepélyesen nyitott meg. Az OPW leg­felső szervének tárgyalásin részt vesznek a tagországok — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szov­jetunió — kormányképvise­lői. A háromnapos ülésen a KGST komplex programjá­val összhangban a gazdasági integráció szellemében fog­lalkoznak a közös kocsipark fejlesztésével, a járműállo­mány bővítésével, a vagon­park hatékonyabb felhaszná­lásával, üzemeltetési mód­szereinek korszerűsítésével. Megvitatják a kocsihaszná­lat alapdíjrendszerének kor­szerűsítését, az OPW komp­lex üzemeltetésének automa­tizált irányításirendszer-szer­vezetét stb. A tanács ülésén megvizsgálják a nemzetközi I személyszállító vonatok mg­netrendszerűségének alakulá­sát, s javaslatokat dolgoz­nak ki a nemzetközi vasúti személyforgalom további ja­vítására­Időben, szervezetten Őszi munkák a szegedi határban Egyre kevesebb gépet és embert. lehet látni az őszi földeken. A szegedi városi tanács vb mezőgazdasági osztályán dr. Hovorka István osztályvezetőtől kapott tájé­koztatás szerint jó ütemben halad az őszi betakarítás a szegedi szövetkezetekben, mindenütt szervezetten fo­lyik a munka a határban. Időben, jól előkészített ta­lajba vetették él az őszi kalászosokat. A tervekben 8298 hektár szerepel, 8705 hektárt vetettek be gaboná­val, 7444 hektáron búzát te­rem majd a szegedi határ. A kedvező időt kihasználva vetettek többet a szövetke­zetek, és éltek avval a le­hetőséggel is, hogy bőven termő új fajtákat is vet­hettek. Csupán 500 hektárra te­hető a még lábon álló ku­korica, eddig a termés 80 százalékát sikerült betakarí­tani. Befejezték a kukorica­törést a Felszabadulás, a József Attila és a Rákóczi Tsz-ben, befejezés előtt áll ez a munka a Tiszatáj és a Tisza—Maros szög Termelő­szövetkezetben. A Móra Tsz­ben maradt a legtöbb, kö­zel 300 hektár, de kedvező idő esetén tíz nap alatt itt is le tudnak törni minden kukoricát Elegendő gép mindenütt rendelkezésre állt a betakarításhoz, inkább a szárító berendezéseken múlt hogy nagyobb ütemre nem térhettek át A zöldségtermelő szövet­kezetek is jól állnak' az őszi munkákkal, csupán a Móra Tsz-ben kell még fölszedni 30 hektárról a sárgarépát Az őszi mélyszántás ennyire jól még egyik évben sem haladt művek szemléje Az Országos Vízügyi Hi­vatal irányításával a vízügyi igazgatóságok befejezték a folyók mentén kiépített több mint négyezer kilométer hosszú árvédelmi töltés őszi műszaki szemléjét, ami egy­úttal a téli jeges ár elleni védekezés előkészületeinek is fontos állomása. A vizs­gálatok szerint a felkészült­ség jónak minősíthető. Min­denütt gondoskodtak a vé­dekezéshez szükséges felsze­relésekről, anyagokról. Az árvízvédelmi biztonság folyamatos növelésére idén előirányzott 217 millió forint értékű töltéserősítési mun­kát már befejezték, s a ked­vező időjárást kihasználva jövő évi programból előbbre hozott feladatok megvalósí­tásával jelentősen túlteljesí­tették 1976. évi tervüket. A téli felkészülés újabb állomásaként november vé­géig gondoskodnak a nyáron vontatási feladatokkal fog­lalkoztatott jégtörő hajók alapos műszaki felülvizsgá­latáról, karbantartásáról és javításáról. A Híradástechnikai Szövetkezet balatonbogiári telepén so­rozatban gyártják a tudományos munkára is alkalmas zseb­számológépeket. Az újabb típus programozható, és a 4 alapműveleten kivül mintegy 21 magas fokú matematikai műveletet végezhetnek rajta. Ezekből a számológépekhői, a programozható változattal együtt, az idén 2» ezer készöL «

Next

/
Thumbnails
Contents