Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-13 / 242. szám

2 f * Szerda, 1976. október 13: flz NDK-ba érkeztek a Szojuz—22 íírliajósai Berlin (MTI) Erich Honeckernek. az NSZEP KB főtitkárának meghívására kedd délelőtt a Német Demokratikus Köz- . , . .... társaságba erkezett a Szo- ban;_4„t0íatÍ-S?k°n: kezest és az ünnepélyes bevonulást A szovjet űrhajósok körutat tesznek a vasárnapi választásokra készülő NDKjüz—22 két szovjet utasa, Valerij Bikovszkij és Vlagyimir Akszjonov. Berlinben a legmagasabb rangú vendégeknek szokásos módon üdzókon és gyűléseken vesznek részt Berlinben, Lipcsében, Erfurtban, Kari Marx-Stadtban, Berlinben kedden bejelen vözölték a két űrhajóst akik tették, hogy megkezdődött legutóbbi űrutazásuk során az MKF—6 kamera által a — a szocialista országok kö- Szovjetunió, az NDK és Bulzös Interkozmosz programjá- Karia fölött készített csaknak részeként — tudomá- nem 2500 felvétel kiértéker.yos felvételeket készítettek lése. a szovjet—NDK együttműköGáspár Sándor és P. Gensous megbeszélése 9 Budapest (MTI) Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára rövid látogatást tett Budapesten. Megbeszélést folytatott Gáspár Sándorral, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a SZOT főtitkárával. Véleményt cseréltek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom aktuális kérdéseiről. dés eredményeként, a jénai Zeiss Müvekben készített „röntgenszemű" MKF—6 multispektrális fényképezőgéppel. A schönefeldl repülőtéren fogadtatásukra Erich Honeckerrel az élen megjelentek az NDK párt- és állami vezetői. A két szovjet űrhajósnak Erich Honecker kedden délután átadta az NDK legmagasabb kitüntetését, a Marx Károly Érdemrendet. A berlini lapok orosz és német nyelvű szalagcímekkel köszöntötték a szovjet vendégeket. A schönefeldi repülőtérről bevezető hosszú útvonalon és a város központjában — az NSZEP és az NDK Nemzeti Frontja berlini bizottságának felhívására — tíz- és tízezrek üdvözölték az űrhajósokat Az NDK televízlója egyenes adásban közvetítette az érVéget ért a francia tv szovjet hete , 9 Párizs (MTI) A Moszkvai Nagyszínház gálaestjének közvetítésével ért véget kedden este a francia televízió első műsorának szovjet hete, amely a „Nyitott kapuk a világra" program első sorozataként, egy héten át mindennap a szovjet élet különböző színhelyeiről sugárzott egyenes közvetítést a francia nézők számára. A szovjet hét keretében hangzott el egy hete Leonyid Brezsnyev, kedden pedig Giscard d'Estaing interjúja — mindkettőt láthatták mind a francia, mind pedig a szovjet nézők. Párdi Imre találkozott a Líbiai QSZU KB titkárával Budapest (MTI) ja, a KB gazdaságpolitikai A teljes igazság hangja 9 Kommentárunk tudományos alapossággal Gus Hall, az Egyesült Ál- a jelenségek okait lamok Kommunista Pártjá- Fordék sok mindent nak főtitkára nyilatkozott mondanak Carterékről egy amerikai televíziós tár- Carterék sok mindent saság, a Public Broadcasting mondanak Fordékról. Service programjában. Szavait ezúttal kétféle minőségben intézte az amerikai közvéleményhez: nemcsak a élés elDe mindez a felszín. A mélyből az igazság egyetlen tiszta forrása tör fel: a marxista— leninista amerikaiak, a komtes. hogy minden alkalmat megragadnak arra. hogy ezt a hangot minél többen hallják. párt főtitkáraként hanem munisták hangja. Természeegyben elnökjelöltjeként is. És itt álljunk meg egy pillanatra! Megéri maga a jelenség, hogy az amerikai kommunisták egyáltalán jelöltet indítanak a novemberi választásokon. Ez a döntésük nemcsak a jobboldalt csoportok eszelős dühének, sőt — minden alkalommal — rossz ízű gúnyolódásának tárgya, de vannak mérsékelt körök Amerikában és messze Amerikán túl is. amelyek értet lenül fogadják a jelöltinditás tényét Vannak, méghozzá sokan, akik nem rosszindulatból, gyűlöletből, hanem őszinte érdeklődésből és politikai tájékozatlanságból őszintén kérdezik — maguktól is és nem ritkán az amerikai kommunistáktól is — csak nem gondolják komolyan, hogy Gus Hall, vagy egy másik kommunista az Egyesült Államok elnöke lehet? A világos kérdés világos, őszinte választ érdemel. Nem, egy pillanatra sem gondolják komolyan. Ha valakik, éppen a kommunisták ismerik a legjobban ennek az áthághatatlan akadályait ök aztán tudják — naponta, percenként érzik a saját bőerükön —, hogyan sújt le a monopoltőke jól olajozott erószakgépezete a párt aktivistáira. Sehol a világon nem esflc annyi szó a „demokratikus játékszabályokról", a „tiszta demokráciáról", az amerikai alkotmány által maradéktalanul biztosított — de természetesen papíron maradó „népképviseleti jogról". Hát akkor miért? A válasz egyszerű: azért, mert a választási kampány igen nagy nyilvánosságot biztosító alkalom az amerikai kommunisták pártjának. hogy magas rangú tisztségviselője elmondja a közvéleménynek a teljes, a maradéktalan igazságot, és fel is tálja —? találkozott és megbeszélést folytatott Abtt Bakr Abu Shamaval, a Líbiai Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának titkárával, aki a líbiai küldöttség élén részt vett a fejlődési világkonferencián. Szívélyes, baráti légkörben véleménycserét folytattak néhány kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésről, közöttük az MSZMP és a Líbiai ASZÚ együttműködésének lehetőségeiről. A találkozón részt vett dr. Nagy Gábor, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. RÁDIÓTELEX GENFBE UTAZOTT A BVT KÜLDÖTTSÉGE Kedden Romes Csandrának, a BVT főtitkárának vezetésével Genfbe utazott a Béke-világtanács ismert politikusokból, közéleti személyiségekből, tudósokból álló magas szintű küldöttsége. Magyar részről dr. Réczei László, az Országos Béketanács alelnöke tagja a delegációnak, amely a világkonferencián elfogadott okmányokat átadja az ENSZ (kereskedelmi és fejlesztési értekezlete (UNCTAD) főtitkárának, valamint a kereskedelmi és fejlődési tanácsnak. LAOSZI PART- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG MOSZKVÁBAN Kaysone Phomvihane-nak, a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének vezetésével kedden Ulánbátorból Moszkvába érkezett a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége. GANDHI—NYEREREMEGBESZÉLÉS * Indira Gandhi, indiai miniszterelnök tanzániai látogatásának második napján kedden Dar-es-Sallamban megbeszéléseket folytatott Julius Nyerere elnökkel Afrika déli részének problémáiról és a kétoldalú kapcsolatokróL • GRIBKOV KINEVEZÉSE A Varsói Szerződés tagállamainak kormányai Anatolij Gribkov vezérezredest kinevezték a Varsói Szerződés tagállamai egyesitett fegyveres erői törzsének főnőkévé. Az 57 éves Gribkov vezérezredes 1973-tól 1976-ig a Leningrádi Katonai Körzetnek volt a parancsnoka. BEFEJEZŐDTEK A TÁRGYALÁSOK Moszkvában kedden befejeződtek a szovjet—angolai gazdasági és műszaki együttműködés fejlesztéséről folytatott tárgyalások. Moszkvában megnyílt a KGST vb 78. ülése és tökéletesítésével, a szociacialista gazdasági integráció , ..,, . . komplex programjának megVe?IC:haÍ^ ,b!" valósításával összefüggő kér9 Moszkva (MTI) Moszkvában kedden n>egzoftságának 78. ülése, amely nek munkájában a tagállamok állandó képviselői, miniszterelnök-helyettesek — magyar részről Szelcér Gyula— vesznek részt. A végrehajtó bizottság ülésén jelen van Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ülésen Kazimierz Olszewski, Lengyelország képviselője elnököl. A végrehajtó bizottság a tagállamok gazdasági együttműködésének elmélyítésével déseket vitatja meg. * Timár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Marjai József nagykövet kedden Moszkvában fogadást adott a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank tanácsának 43. ülésszaka alkalmából. A fogadáson jelen volt Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, K. I. Nazarkin, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank elnöke. Magyar felszólalás az ENSZ-ben 9 New York (MTI) Az apartheidellenes speciális bizottság hétfőn a délafrikai politikai foglyok szolidaritási napján emlékülést tartott, amelyen megjelent és felszólalt az ENSZ főtitkára, valamint a közgyűlés és a Biztonsági Tanács elnöke is. A magyar ENSZküldöttség nevében felszóminiszter-helyettes a magyar nép támogatásáról és szolidaritásáról biztosította a faji megkülönböztetés ellen, a nemzeti függetlenségért küzdő dél-afrikai népeket. Hangsúlyozta, hogy a délafrikai hazafiak a bebörtönzött politikai foglyok azonnali és feltételmentes szabadonbocsátása nélkül nem képzelhető el kibontalaló Szarka Károly külügy- kozás Afrika déli részén. Magyarország és az IINEP együttműködése Budapest (MID rencián: az UNEP és Magyarország együttműködésének időszerű kérdéseiről tárgyalt Bondor Józseffel ésdr. Láng Istvánnal, az MTA hazánkban "tar- Mtltkárhelyettesével, megbeszélést folytatott dr. Rakonczay Zoltánnal, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökével. A vendéget — aki tegnap elutazott Budapestről — fogadta Nagy János külügyminiszterhelyettes. Október 9—12. között — Bondor József miniszternek, az Országos Környezetvédelmi Tanács elnökének meghívására tózkodott Mosztafa Kamal Tolba, az ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP) igazgatója. Budapesti tartózkodása során részt vett és felszólalt a fejlődési világkonfeBÁTYAI JENŐ: Lanok a szened! t udo mán V" é s technikatörténetből . 1 194. A város egészségügye történeti áttekintésének befejezéseként tegyünk néhány visszapillantást a közegészségügyi viszonyokra vonatkozóan, a negyvenes éveket vizsgálva. A száz évvel korábbi közegészségügyi helyzetre jellemző volt, hogy az elhaltak fele az ötven évet éppen hogy megérte. A lakosság tíz százaléka pincelakásokban élt. A vízellátás, a csatornázás elmaradottsága jelentősen járult hozzá a fertőző betegségek; a vérhas, a hastífusz nagy számához. A halálozási arányszám nagy volt A halálokok között több mint húsz százalékkal a tbc állt az első helyen. Ezek a jellemzők az országos átlagra vonatkoznak, amelyeknél a száz évvel korábbi szegedi viszonyok sem lehettek sokkal rózsásabbak. Az 1879-es nagy árvizet követő modern városépítés nagy gondot fordított a közegészségügyi normák betartására is, így a város közegészségügyi helyzete korántsem volt olyan elmaradott, mint az ország más vidékein. Szegeden a negyvenes években a hatósági gyógyító orvosok teendőit 14 városi orvos látta el. Ezek közül hat a városban, nyolc a külterületeken dolgozott. Érdemes megjegyezni, hogy a város a külterületi orvosellátás kérdését még a századfordulón megoldotta, az akkori lehetőségekhez mérten, amit a későbbiekben tovább fejlesztett. Ebben az időben háromszáznál is nagyobb volt a Szegeden élő orvosok' száma, akik nagyobb részt magánorvosként, klinikai vagy kórházi alkalmazottként dolgoztak. A klinikák mellett a gyógyítás szolgálatában álltak a kórházak, a tüdőbeteg-gondozó intézetek és egy magánszanatórium. Így az egészségügyi létesítmények férőhelyei a helyi igényeket megközelítően kielégítették. A város területén huszonhat nyilvános, két házi és öt kézigyógyszertár volt. Ezek közül négy nyilvános és öt kézigyógyszertár a várostól távol eső, külterületi tanyaközpontokban nyújtott segítséget a rászorulóknak. Ami a szülészeti ellátottságot illeti, azt leginkább a bábák számával tudjuk megvilágítani. A város belterületén 19 hatósági és 21 magánbába működött, de a külső területek is ellátottak voltak e vonatkozásban, bár a tanyai lakosság kevéssé vette igénybe a bábák felkészültségét. A város közegészségügyi szakembereinek még a negyverfés években is a legnagyobb gondot a gümőkór elleni védekezés, illetve a megelőzés jelentette. Ez annál is inkább jelentős erőket kötött le, mert Szegeden az országosnál nagyobb volt a halálozási arányszám. A védekezés már csecsemőkorban megindult, ekkortájt vezették be nagyobb arányokban a BCG-oltást a gümőkór ellen. Az iskolákban, az óvodákban megszervezték a hordozható készülékkel végzett röntgenátvilágításokat. A vizsgált időszakban már működtek a városban a közegészségügy megelőző, felvilágosító szervezetei, amelyek a tanyavidéken, elszórtan élők között is fejtettek ki hasznos tevékenységet. A csecsemő- és anyavéöelemmel is behatóan foglalkoztak, igaz, inkább csak a város központjára összpontosítva. A tbc elleni védekezésre több akcióprogramot dolgoztak ki, amelyek nyaraltatásokból. tízórai és uzsonnái tejakciókból álltak. A város közegészségügyi helyzete tehát már a negyvenes években sem volt túlságosan elmaradott, de korántsem érte el azt a színvonalat, amit a százezren felüli lakosú várostól a normatívák meg követelnek. A város közegészségügyi helyzete a harmincas-negyvenes években mutatott jelentősebb fejlődést, de ekkorra évszázadok elmaradottságát kellett behoznia. Több szociális vagy szociális jellegű intézmény működött már ekkor. A családgondozó intézmény szegény, magáramaradt családokat gyámolította. A szeretetházban és a hozzá csatlakozó sínylődök házában elagott, beteg embereket ápoltak. Érdemes megjegyezni, hogy Szegeden az első szeretetházat, szegényápoló néven, 1856-ban nyitották meg. Az országos gyermekvédő liga Szegeden külön gondot fordított a tbc megelőzésére, azzal, hogy állandósította a városi orvosi intézményeivel összehangolt szűrővizsgálatokat, és két fekvőcsarnokot hoztak létre a fertőzött gyermekek részére. A közegészségügyi kérdések állandó felszínen tartása ma is mindennapi feladat, nemcsak az egészségügyi szakemberek, hanem minden kultúr emberközösség számára. * A műszaki-tudományos forradalom a legnagyobb fordulat, amely valaha ls végbe ment a természettudomány és a technika történetében Mindennapi életünkbe beleszól, és alapvető jelentőségűvé vált az egész emberiség jövőjét illetően. A jelen eredményei azonban a múlt természettudományos és technikai sikerei nélkül el sem képzelhetők, mert az emberi kultúra és civilizáció fejlődésének alapjai az előbbi korok áldozatkész munkájában találhatók meg Az előbbi korok eredményeit nagyszerű alkotóknak köszönhetjük, akiket ma is tisztelünk. A jövő fejlesztéséhez a múlt fejlődését is meg kell Ismernünk, ezért kíséreltük meg szűkebb világunk. Szeged természettudományának — benne agrárés orvostudományának — és műszaki múltjának eredményeit, jelentősebb személyiségeit bemutatni. Ezen túlmenőleg, ez nemzedéki kötelességünk is, amiből, reméljük, e sorozattal egy keveset törlesztettünk. (Vége.) A szerző a számos kutató és feltáró gazdag irodalmi jegyzéket lapunkban nem teszi közzé, csupán a legfontosabb forrásmunkákat közöljük: Lechner Lajos: Szeged újjáépítése, Bp., 1891., Szűcs Mihály: Szeged mezőgazdasága, Szeged, 1912., Hilf László: Szeged iparossága. Szeged, 1929., Balanyi György: Magyar piaristák a XIX. és a XX. században, Bp., 1942., Tonelli Sándor: Szeged, Szeged. 1925., Tonelli Sándor: A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara ötvenéves története, 1890—1940., Szeged, 1940., Magyar városok monográfiája, Szeged (szerk.: Kiss Ferenc, dr. Tonelli Sándor és Sz. Szigethy Vilmos), Bp., 1927., Nagy Zoltán és Papp Imre: Városképek — műemlékek, Szeged, Bp., 1960., Oltvai Ferenc: Szeged múltja írott emlékekben, Szeged, 1968., ötvenéves a mezőgazdasági kutatás Szegeden (szerk.: Somorjai Ferenc és Magassy Dániel), Szeged, 1974., Reizner János: Szeged története I.—IV., Szeged. 1900., Kulinyi Zsigmond: Szeged új kora, Szeged, 1901., Bálint Sá/idor: Szeged városa, Bp., 1959., Szegedi Egyetemi Almanach, 1921—1971 (szerk.: Lisztes László és Zallár Andor), Szeged, 1971., Tanárképző Főiskola, Szeged, 1873—1973, Almanach (szerk.: dr. Megyeri János és dr. Moholi Károly), Szeged, 1973.