Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-13 / 242. szám

Szerda, 1976, október 13 A magyar—szovjet barátsági hét eseményeiből Látogatások Szegeden, nagygyűlés Vásárhelyen A magyar—szovjet barát- himnusz elhangzása után sági hét szegedi esemény- Török István, a Hazafias sorozata tegnap, kedden déU Népfront városi bizottságá­előtt folytatódott. A. 1. Bor- nak elnöke köszöntötte a motov, a Szovjet Tudomány megjelenteket, a kerületi es Kultúra Háza igazgató- népfrontaktívákat, az MSZBT helyettese ellátogatott a Ma- tagcsoportok és a munkahe­ly ar Tudományos Akadémia lyi szocialista brigádok kül­vjszegedi Biológiai Kutató- dötteit Ezután Keresztes közpcmtjába, ahová elkísér- Istvánné városi népfronttit­ték a szegedi vendéglátók kár mondott beszédet. Mél­képviselöi, dr. Schmidt Jó- tatta a szovjet néppel való csef, a városi pártbizottság testvéri kapcsolatok jelentő­munkatársa, Kulcsárné Kiss ségét, hangsúlyozva, hogy a Piroska, a Hazafias Népfront népfront vásárhelyi szervei városi bizottságának titkára és az MSZBT-tagcsoportok is. A kutatóközpont munka- munkájuk során igen nagy járói dr. Alföldi Lajos tájé- fontosságot tulajdonítanak a koztatta a vendéget, majd Szovjetunió nemzetközi poli­beszélgetés következett az tikai vezető szerepének, álta­intézeti MSZBT tagcsopor- Iában a szovjet nép életének tok képviselőivel, a kutató- és az együttműködés kölcsö­központ munkatársaival az nös előnyeinek megismerte­SZKP békepolitikájáról, a tésére. szovjet tudományos élet kü­lönféle kérdéseiről. A. I. Bormotov délután a Ezután A. J. Bormotov kö­szöntötte az est résztvevőit és számos példával támasz­Juhász Gyula Művelődési totta alá azt a kölcsönös, Központban találkozott az őszinte készséget, amely az ott működő Szocialista Bri- évtizedek óta egyre erősödő, gádvezetők Klubjának tag- történelmi hagyományokat is jaival. A találkozón ott volt pett színre, s aratott műso­dr. Koncz János, a megyei őrző magyar—szovjet barát­pártbizottság titkára is. A szovjet vendég előadást tar­tott ságot jellemzi. Az ünnepi est befejezése­Németh Károly látogatása a Belügy­minisztériumban Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára kedden látogatást tett a Belügyminisztériumban. A Központi Bizottság tit­kárát Benkei András bel­ügyminiszter fogadta, majd a minisztérium vezetői és az MSZMP BM végrehajtó bi­zottság tagjai jelenlétében tájékoztatta a Belügyminisz­térium tevékenységéről. Ezt követően Németh Ká­roly meglátogatta a minisz­térium több szervét, ahol személyes tapasztalatokat szerzett a közrendet és köz­biztonságot szolgáló munká­ról. A látogatás befejeztével Németh Károly a Belügymi­nisztérium vezetői, parancs­nokai és párt aktivistái ré­szére a belpolitikai, gazda­sági és külpolitikai helyzet­ről adott áttekintést. Átadta a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak üdvözletét és elismerését fejezte ki a Belügyminiszté­rium egész személyi állomá­nyának a közrend és köz­a szocialista brigádok ként a szovjet déli hadsereg- biztonság érdekében végzett tevékenységért és helytállá­sért. vezetőinek A Szovjetunió csoport művészegyüttese lé­X. ötéves tervének célkitű- rával nagy közönségsikert zései az SZKP XXV. kong­resszusának állásfoglalásai alapján" címmel, az előadást baráti beszélgetés követte. * A Csongrád megyei ma­gyar—szovjet barátsági hét keretében kedden ünnepi es­tet rendeztek Vásárhelyen, a Petőfi Művelődési Központ nagytermében. Az ünnepség elnökségében foglaltak helyet A. J. Bor­motov, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazga­tóhelyettese, dr. Szalontai József, a vásárhelyi városi pártbizottság első titkára, Nagy László, a megyei párt­bizottság osztályvezető-he­lyettese, dr. Csatordai Antal, a városi tanács elnöke és Nagy István, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak elnöke: A magyar és a szovjet Á korrózió ellen Tájékoztató a Hungarokorr '76 kiállításról és a pályázat nyerteseiről Október 18-án a kőbányai nyezet „agresszívebbé" válik, vásárváros A-pavilonjában ami gyorsítja a korróziót megnyílik a Hungarokorr '70 Számítások szerint az ebből nemzetközi korrózióvédelmi eredő népgazdasagi kár évi kiállítás. Az ez alkalomból mintegy 10 milliárd forint, kiirt pályázat nyerteseiről, s A műszaki fejlődés és külö­a kiállításról tartott kedden nősen a vegyipar fellendü­sajtótájékoztatót dr. Osz- lése nyomán azonban mind trovszki György akadémikus, több a jó minőségű korró­az Országos Műszaki Fej- zióvédő anyag, s a lassú lesztési Bizottság elnökhe- „rombolásnak" ellenálló lyettese. szerkezet 'A védekező mun­A korrózió elleni küzde- ka összefogása az OMFB lem mind nehezebb, hiszen korróziós állandó bizottságá­a kemizálás nyomán a kör. nak feladata. A bizottság a kutatások és a műszaki fej­Kiállítások, müszakikSnyv­vásár Somogyi Károlynó felvétele Az országos műszakikönyv-napok alkalmából számos me­gyei üzemben és intézményben nyitottak műszakikönyv­kiállítást. Nyolc könyvkiadó 55 újdonsága jelenik meg erre az alkalomra, 401 ezer 800 példányban; a kötetek nemcsak megtekinthetők, hanem meg is vásárolhatók. A kiadványok, illetve a műszaki élet megismertetése és megszerettetése érdekében előadásokat, író-olvasó s találkozókat rendeznek. Érdekes, hogy a Metripond Mérleggyár a könyveken és a folyóiratokon kívül bemutatja mérlegeit is. Szegeden, a Volán 10. számú Vállalatánál tegnap, kedden előadást hal­lottak az érdeklődők a korszerű gépjárművek elektromos berendezéseiről, ma pedig a Szegedi Ruhagyár szentesi gyárában ötletnapot tartanak az újítók klubjának tagjai. Képünkön a Technika Házában megnyitott műazakikönyv­kiállítás egyik részlete látható. lesztés támogatása mellett háromévenként megrendezi a Hungarokorr kiállítást, amelyen a legújabb korró­zióvédő anyagok, berendezé­sek mutatkozhatnak be. Az idei kiállításon 85 ma­gyar és 44 külföldi cég so­rakoztatja fel termékeit, el­járásait A kiállítás alkalmá­val megrendezett pályázatra a vállalatok 113 olyan ter­méket neveztek be, amelyek az elmúlt három év során a gyakorlati alkalmazásban különösen eredményesek vol­tak a korrózió elleni küzde­lemben. A pályázat fődíjét a Tiszai Vegyi Kombinát gyártmánycsoportjának a gépjárművek korrózió elleni védelmére és karbantartásá­ra szolgáló termékeknek ítél­te oda a zsűri. Emellett 92 pályamű kapott különféle díjakat, összesen öt kategó­riában. Első díjat a Buda­lakk, a Hajtóművek- és Fes­tékberendezések Gyára, a Fémipari Kutató Intézet és a Fémmunkás Vállalat, va­lamint a Veszprémi Vegy­ipari Egyetem kapott. A ki­adványok kategóriában a „Festés otthonunkban" isme­retterjesztő füzettel a Buda­lakk nyert első díjat. Termelőmunka és szociálpolitika K evés a munkaerő — halljuk állan­dóan, s az utóbbi években a leg­több iparvállalat, mezőgazdasági termelőszövetkezet is a munkaerőhiányra hivatkozik, ha késlekedve, vagy hiányosan tesz csak eleget föladatainak. Űj munka­erőt megszerezni nagyon nehéz, de a ré­gieket megtartani sem könnyű. A megtar­táshoz sok minden szükséges: korszerűség a termelési technikában és technológiá­ban, modern termékek előállítása, jó es állandóan jobbá váló élet- és munkakö­rülmények, javuló szociálpolitikai lehető­ségek. Ezek az igények ma már nem ne­vezhetők extrémnek, mindennaposak és többségüket szocialista elveink és huma­nitásunk, az emberről történő minél töké­letesebb gondoskodásuk diktálja, de ugyanakkor törvényeink és rendeleteink is kötelezően előírják megvalósításukat Tapasztalhatják a gazdasági vezetők, hogy az emberek szivesebben mennek olyan helyre dolgozni, ahol sokoldalúan segítik és támogatják őket a közvetlen termelőmunkán kívül is. E gondoskodásról a legtöbb vállalatnál alapos és körültekin­tő tervet készítenek. A Munkaügyi Minisz­térium és a szakszervezetek legfelsőbb testületei irányelveket adtak a munkahe­lyek számára, hogy azok az ötödik ötéves tervidőszakra készítsenek külön szociálpo­litikai tervet. A szegedi és a környékbeli vállalatok eleget tettek ennek a követel­ménynek. Az élelmiszeripari üzemek szo­ciális terveit külön is áttekintették a szakszervezeti tisztségviselők. Milyen ta­pasztalatokról lehet számot adni? Az elkészített tervek megfelelnek az alapvető célnak: összefoglalják mindazo­kat az elképzeléseket és szükséges intéz­kedéseket, melyeket az ötéves tervidő­szakban a dolgozók élet. és munkakörül­ményeinek fejlesztése érdekében tenni kí­vánnak. Jellemző a tervekre, hogy nagy­részt a jelenlegi juttatásokat szeretnék megtartani, ha már számottevően növelni nem képesek. Kis mértékben persze kor­szerűsítenek is, elsősorban azokban a gyárakban, ahol a termelést, az üzemet is fejlesztik, így a konzervgyárban, a tej­iparban és a gabonafeldolgozónál. A pin­cegazdaság és a húsipar kisebb mértékű fejlesztést is elhatározott. A legtöbb szegedi élelmiszeripari válla­lat — mint más iparágak vállalatai is — szűkösen áll pénz dolgában. Az elmúlt időszakban a vállalati jóíéti kiadások 35 —40 százalékát finanszírozták a tiszta ré­szesedési alapból.. Ennek zömét az üzemi étkeztetésre, szociális, kulturális, sport- és üdültetési célokra költötték el, s viszony­lag kevés pénzt hagytak a várospolitiká­val kapcsolatos fejlesztésekre, lakásépítés­re, gyermekintézmények bővítésére. Ennek részben az is oka, hogy a fenntartási költségek közvetlenül csökkentették a vállalati fejlesztési és részesedési alapokat. Talán ezért is követik most az élelmiszer­ipari vállalatok azt az utat, hogy a szociá­lis kiadásaik döntő többségét a termelési költségekből kívánják megszerezni, ezt bizonyítja a húsipar és a konzervgyár szociálpolitikai tervei is. Mire kívánják elkölteni a terveikben előirányzott pénzt a vállalatok? Első he­lyen áll, s jelentős összeget igényel az üzemi étkeztetés. Négy szegedi élelmiszer­ipari vállalat — a húsipari, a konzervipari. a gabona- és a paprikafeldolgozó — több mint 23 millió forintot fordít üzemétkez­tetési célokra. Arra törekednek az üzemek, hogy javítsák az ételek minőségét és vá­lasztékát. A legtöbb vállalatnál a gyer­mekgondozási segélyen levőknek is bizto­sítják az üzemi étkeztetést, sőt a táppén­zesek is igénybe vehetik. A vállalati hoz­zájárulások mértéke eléggé eltérő, inkább azt lehet megállapítani, hogy a minőség, vagy a választék javításánál a dolgozók hozzájárulása emelkedik. Kitűnik az élelmiszeripari vállalatok szociálpolitikai terveiből, hogy rendkívül sokba kerül a munkásszállítás. Az előbb említett négy vállalatnál például megha­ladja az 50 millió forintot. Ez a szám azt is mutatja, hogy a szegedi élelmiszeripari üzemek a munkaerőhiány miatt kényte­lenek a környező falvakból külön buszok­kal elősegíteni a dolgozók utazását. Több vállalat is kacérkodik azzal a gondolat­tal, hogy sajtá autóbuszt vásároljon, így például a húsipar terveiben négy darab munkásszállító busz beszerzése szerepel. Nem vitás, hogy a „drága munkásszállítás" jelentősen megnöveli a termelésre fordí­tott kiadásokat. Érdemes néhány szót mondani az üdül­tetésről is. Minden üzemben számítanak az üdültetés fejlesztésére. A legtöbb üzem a saját üdülőjét kívánja bővíteni, vagy újabbakat építeni, vásárolni. A kon­zervgyáriak a balatonbogiári üdülő­házukat szeretnék korszerűsíteni, a sü­tőipar a hévízi bérelt üdülőjéhez kíván saját üdülőt venni. Korábban már szóba került, hogy össze kellene fogni a szegedi üzemeknek, és együtt létrehozni balatoni üdülőházat. A jelenleg igen szétaprózott költségek nagyobb haszonnal szolgálnának a munkásüdültetést összefogva. A lakás­építkezések támogatására szánt összeg ör­vendetesen növekszik, a gabonaiparnál például 3 millió forintot, a konzervgyár­ban pedig 2 milliót biztosítanak erre a cél­ra. A vállalati lakásépítésre szánt pénz­összeg jelentősen meghaladja az üdülte­tésre és segélyezésre szánt összeget. A tervezetekből kitűnik, hogy a kultu­rális és sportcélokat szolgáló kiadá­sok igen mérsékeltek. Ennek talán az a legfőbb oka, hogy a vállalatoknál nincs még egységesen értelmezett és kidol­gozott közművelődési program. A kiadá­sok kőzött csupán ilyen tételek szerepel­nek: könyvtárfejlesztés, vetélkedőre díjak és némi sporttámogatás. Azt viszont csak üdvözölni lehet, hogy a legtöbb vállalat­nál komolyan veszik a munkavédelem kor­szerűsítését, a munkakörülmények bizton­ságának és színvonalának fejlesztését. A szociálpolitikai tervekben jelentős össze­geket szánnak védőfelszerelésekre, védő­ruhákra és biztonsági berendezésekre. Azt szokták mondani, hogy minden terv csak annyit ér, amennyit megvaló­sítanak belőle. Ez igaz, sőt egy ilyen kö­zéptávú, öt esztendőre érvényes tervezet­nél, még az esztendő arányosságára is ér­demes gondolni. Ne nyugtassa meg a gaz­dasági és szakszervezeti vezetőket az a tény, hogy messze van még az ötödik öt­éves terv vége. Akkor lesz sikeres szociál­politikai programjuk, ha minden évben, arányosan fejlődnek és lépnek előre a dol­gozók jobb munka- és életkörülményeinek javításában Gazdagh István Építőipari brigád­vezetők továbbképzése December közepén tartják szocialista brigádok vezetői­meg a Dél-magyarországi nek továbbképzése érdeké­Magas- és Mélyépítő Válla- ben megszervezték a válla­latnál a szocialista brigád- latnál a szocialista brigádve­vezetök és a munkásküldöt- zetők klubja rendezvényso­tek értekezletét, amelyen ér- rozatot, figyelembe véve a tékelik az idei brigádmoz- SZOT Titkárságának idei galmat, beszélnek a követ- márciusi határozatát. A fog­kező évi feladatokról, s meg- lalkozásokat a DÉLÉP Kos­választják az igazgatói ta- suth Lajos sugárúti munkás­nács fizikai dolgozó tagjait, szállójában tartják meg. Az értekezletre való felké­szülés jegyében, valamint a Országos szociográfiai konferencia Kétévenként országos szo- Az október 26—27. közötti ciográfiai írókonferenciát ren- idei tanácskozást teljes egé­dez Kecskeméten a Magyar szében a nemrég elhunyt ki­írók Szövetségének Duna— váló író, tudós és politikus, Tisza közi csoportja, a „For- Erdei Ferenc 'életművének rás" folyóirat szerkesztősége rSíínSnSSKt^ es a Bács-Kiskun megyei Ta- rendeznek Kecskeméten. naa .Végrehajtó Bizottsága. (MTI) Az elSő előadásra tegnap, kedden került sor, a téma a munkahely ismertetése, a gazdasági szervezet felvázo­lása és a feladatok megha­tározása volt. Azt követően a kerekasztal-beszélgetésen Heint János termelési igaz­gatóhelyettes válaszolt a dolgozók kérdéseire. A szo­cialista brigádok vezetői de­cember közepéig további öt előadást hallgatnak meg a vállalati párt- és a KISZ­bizottság. valamint a szak­szervezet feladatairól, a bri­gádvezetők jogairól és köte­lességeiről, a közősségek művelődéséről, a brigádok belső eletéről, , Lengyel kitüntetés —magyaroknak A Lengyel Népköztársaság Államtanácsa a magyar— lengyel barátság elmélyítése érdekében kifejtett tevékeny­ségük elismeréséül öt ma­gyar személynek a Lengyel NéDköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. Az érdemrend arany fokozatát kapta Doró Gábor nyugal­mazott tanító, a négy másik személy pedig ezüst fokozat­ban részesült. A kitüntetet­tek a második világháború Idején segítséget nyújtottak a hitleri fasizmus elől Ma­gyarországra menekült len­gyel állampolgároknak, Illet­ve azóta is részt vesznek a magyar—lengyel barátság ápolásában. A kitüntetéseket dr. Ste-i fan Jedrychowski, a Lengyei Népköztársaság budapesti nagykövete kedden, tegnap a nagykövetségen adta ót, (MZli t

Next

/
Thumbnails
Contents