Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-12 / 241. szám

4 Kedd, 1976. oktdber 12; „...Hogy a földben Mi a hiba? Építési tanácsadó: alaposán, válaszfalak vetés legyen" A szegényparasztság harca a földért A Csongrád megyei munkásmozgalmának története sorozat újabb kiadványaként jelentette meg az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága Szabó István A szegényparasztság harca a lóidért 1945-1947 között című munkáját. Izgalmas a téma történelmi távlatból nézve és alapos kutatást igényelt. A tanulmány bevezetőjében statisztikai áttekintést ad felszabadulás előtti Csongrád-, Csanád- és Békés megye birtokmegoszlálósáról, és rögtön megállapitja, hogy az országos kép• 'ól eltér. A nagy mezőgazdasági és földmunkás településeken a kereső mezőgazdasági munkások 85 százaléka föld nélküli volt. Az egészségtelen birtokviszonyok a magyar mezőgazdáság fejlődésének egyik nagy akadályát jelentették, történelmi szükségszerűség volt tehát, hogy az új rend azonnal változtatni akart rajta, hiszen — állapítja meg a szerző — az agrárszegénység nyomorúságos helyzetéért egyértelműen a régi nagybirtokrendszert védelmező uralkodó és kormányzati rendszer volt felelős. Nem sokkal a terület fölszabadulása után, már 1944. november 30-án közzétett programjában a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége leszögezte, hogy n dolgozó parasztságnak közös érdeke a földreform. A nemzetgyűlés 1944. december 21-én elhatározta a földreformot, az Ideiglenes Kormány nyilatkozatában közzétette szándékát, hogy haladéktalanul végrehajtja, a gyors megoldás útját azonban nem találta meg. A ml területünk, az országnak ez a délkeleti része, a munkásés parasztmozgalmakat illetően nagy forradalihi hagyományokkal rendelkezett. A felszabadulással egyidőben újjászerveződtek e kommunista pártszervezetek, ezek vezetésével azonnal munkához láttak a felszabadult tömegek. A korabeli iratokból származó idézetekkel is bizonyítja a tanulmány írója, hogy valóban forradalmi megmozdulásról van szó. A Pallavicini-uradalom ügyésze a szegedi polgármesterhez írott levelében panaszolja többek közsött, hogy „az erdő és mezőgazdaságiüzem fenntartása nehézségekbe ütközik. A munkafegyelem meglazult. Ellentmondó hírek jönnek Kistelekről. Ezek szerint a föld már a dolgozóké." A Megyei Nemzeti Bizottság, látva, hogy az itt élőknek és az országnak mindenképpen élelemre van szüksége, elrendelte: „Még ha a bemunkáló semmi haszonbért sem fizet, akkor is oda kell neki a földet adni, mert az a fontos, hogy a földben vetés legyen." A földreformtervezetet megelőző feszült várakozás időszakában az elhagyott nagybirtokokon a mezőgazdasági munkák maradéktalan elvégzésére ösztönözni nagy erőfeszítést követelt, hiszen a szegényparasztság azt azonnal birtokba akarta venni. A tavaszi munkák idején is csak annyi földet műveltek meg a cselédek — sok esetben közösen —, amennyit családjukkal együtt képesek voltak, s ami biztosította a család kenyerét. Mire a Nemzeti Parasztpárt közzétette 1945. január 14-ón földreformjavaslatát és a Kommunista Párt nyomban állást foglalt a javaslat mellett, Csongrád megyében már nyilvántartásiad vették a gazdátlanul hagyott birtokokat és kishaszonbérleteket létesítettek rajtuk. Ezek már a kiosztható birtokok listájára kerültek. A két párt szorgalmazta a földigénylő bizottságok megalakítását, hogy a rendelet megjelenése után már csak a tényleges földosztás munkálatait végezhessék. Lépésről lépésre követi a szerző az előkészítés hivatalos mozzanatait, melléjük állítva rögtön a földosztást sürgető tömegek aktivizálódásának példáit. Mire a földreformról szóló rendelet megjelent, megyénk minden községében és városában működött a reformot előkészítő bizottság. Nagy gondot okozott, hogy Csongrád megyében nem volt annyi felosztható nagybirtok, mint amennyire az igényjogosultság számbavétele után szükség lett volna. A forradalmi mozgalommá terebélyesedett földreform napjainak izgalmas pillanatait adja az az igyekezet, hogyan próbálták a rendelet szabta határokat figyelembe véve, vagy azokat a tényleges igények szintjére szállítva, földet adni a rászorulóknak. Szándékuk, törekvésük legjobban ma is az egykori jelmondattal érzékeltethető: valóban azé legyen a föld, aki megműveli. Legalább ennyire Izgalmas olvasmány a visszaszivárgó földbirtokosok kétségbeesett igyekezetét bemutató fejezet Néhány esetben évekig tartott a bizonytalanság — mondja a tanulmány írója —. mert a birtokosok minden lehetséges fórumhoz fellebegek. Megint egy jellemző mozzanat a forradalmi elszántság igazolására: hiába ítélték különböző indokokra hivatkozva vissza a felsőbb fórumok a földet, vagy a birtok egy részét, nem adták viszsza. „Igen éles osztályharc bontakozott ki, amely a kevés számú nagybirtok igénybevétele és kiosztása után átterelődött a szegény- és gazdagparasztság, illetve a szegényparasztség és a kisebb úri birtokok közé." Példaként említi, hogy Fábiánsebestyénben a megyei szervek 1462 katasztrális holdat „visszaítéltek" a volt tulajdonosoknak, de ezt a határozatot a földigénylő bizottság nem hajtotta végre. Felső nyomásra kénytelen volt lemondani, de az új bizottság első ülésén szintén megtagadta a határozat végrehajtását. Részletesen idézi a tanulmány a földosztás ünnepélyes megkezdésének eseményeit. Csongrád megyében — az országban először — 1945. március 29-én Sövényházán kezdődött az a diadalmenet, amely az egész országra kiterjedve néhány nap alatt forradalmi rohammal szétzúzta a nagybirtokrendszert Bár a tanulmány célja az 1945-től 47-ig terjedő időszak eseményeinek és összefüggéseinek tárgyalása, befejező szavaiban utal arra, hogy a föld megművelésére szövetkezetek alakultak. „Az egész mezőgazdaság szocialista átszervezése ekkor még nem valósulhatott meg, mert sem anyagi-technikai, sem szubjektív társadalmi, politikai feltételei nem voltak meg. Csak a termelőerők fejlődésével, a megfelelő anyagi bázis megteremtésével együtt érlelődtek meg a szükséges feltételek." • H. D. Az építési hibák jelentős része az alapozásra vezethető vissza. Főfalak (teherhordó falak) alapozása: 1. Szerves talajokon és feltöltéseken lehetőleg ne építkezzünk, mivel ilyen területen az alapozás lényegesen költségesebb. Ha valaki mégis ilyen területen kíván építkezni, előtte okvetlenül szerezze be szakember véleményét (talajmechanika). 2. Gyakran okoznak sűlylyedéseket az alap alatt vagy annak közelében levő, már az építkezés előtt eltömedékelt régi kutak és gödrök. Célszerű az alapozás készítésekor ezeknek a gödröknek a káros hatását áthidalásokkal kiküszöbölni. 3. A statisztikai adatok szerint az épületek károsodását az esetek kb. 70 százalékában az alapok alá szivárgó víz okozza. A károsodást elkerülhetjük, ha az építkezés ütemének megfelelően gondoskodunk a felszíni vizek és a tetővíz elvezetéséről és a szennyvízcsatornákat, víznyomóvezetékeket az előírások szigorú betartásával kivitelezzük. Különösen fontosak az előzőek lösztalaj esetén, mivel a lösztalaj víz hatására roskad. 4. A fagyhatár felett alapozott épületek alapjai és a kapcsolatos falrészek, födémek a felfagyások helyein 10-cm-t is emelkedhetnek. A felfagyások következtében létrejött károsodások az épület állékonyságát is veszélyeztethetik- Hazánkban az alapozás alsó síkját a fagyhatás miatt általában legalább 80 cm mélyre kell vinni a térszínt alá. Fagyhatásnak ki nem tett épületrészeken (pl. pincékben) a földtakarásnak az alaptest alsó síkja fölött legalább 40 cm-nek kell lennie. 5. Alapok házilagos kivitelezése esetén gyakori az ügynevezett „betört" alapok készítése: az alapgödörbe kötőanyag nélkül bedobják, betördelik a kődarabokat. Az ilyen alap szakszerűtlen, mivel az alaptest terhelése kisebb-nagyobb mértékben oldalirányban kitér, minek következtében — különösen laza, feltöltéses terület esetén — jelentős károsodások léphetnek fel. A válaszfalak a teherhordó elemekhez viszonyítva az épület alárendelt jelentőségű résaei, ezért a hibák oka leggyakrabban az, hogy a tervező és az építő nem fordít annyi gondot megfelelő kiképzésükre, mint a szerkezeti elemek kialakítására. Alápincézetlen lakóépület esetén a földszinti padlóvonal majdnem mindig síz eredeti terepszint fölé, tehát a friss feltöltésre kerülAz általános gyakorlat szerint a válaszfal akkor is erre a friss feltöltésre kerül egyszerű aljzatbeton kiszélesítéssel, ha ez a réteg 40— 60 centiméternél vastagabb, vagy olyan eredeti felső rétegre kerül, amely laza feltöltés vagy humuszos, szerves talaj. Mindkét megoldás helytelen, már számos esetben volt válaszfalsüllyedések okozója, különösen vizes helyiségek környezetében, mivel a feltöltés esetleges vizesedése még tovább növeli a károsodás nagyságát. Az előzőek miatt a válaszfalak alapozására általában a következő megoldások valamelyike jöhet számításba: — termett talajon vagy főfalakéval azonos alapozás néhány deciméter vastag megfelelően tömörített íeltöltésréteg esetén /AUZWBEJQN . KISZELESITESES VASTAGÍTÁS 2.ábra — a földszint! padozatnak önhordó födémként való megépítése (pl. alápincézés) lábra KIVÁLTÓ GERENDA 3 ábra — a válaszfalak kiváltása a teherhordó falakra. A. válaszfal — B. mozaiklap burkolat — C. aljzatbeALÁPFAL ton — D. szigetelés plusz ' homokterítés — E. aljzatbeton — F. kavicságyazat — G. feltöltés. — megvastagított aljzatbetonra való alapozás; csak Fogalmak — közelről Rekonstrukció A meglevő üzemek technikai tökéletesítését megvalósító beruházástípus. Rekonstrukciót nemcsak egy-egy vállalat végezhet, a rekonstrukció iparági méreteket is ölthet Az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején pl. a gyáripar egyes ágazataiban — elsősorban a műszer- és a híradástechnikai iparban — hajtottunk végre rekonstrukciót, a IV. ötéves terv időszakában pedig a könnyűiparban (a textiliparban, a nyomdaiparban, a bútoriparban). A rekonstrukció — mint beruházás — több szempontból előnyös. Rendszerint alacsony az épitési hányada, a pénz zömét a termelő állóeszközök — gépek, technológiai berendezések — korszerűsítésére, megvásárlására használják feL A rekonstrukció — gyárépítés a gyáron belül: a meglevő üzemépületekbe viszik be a fejlettebb technikát, növelik egyrészt a gyár kapacitását s egyidejűleg a termékek minőségét, a munka termelékenységét, gyakran a termelés önköltsége is kedvezőbb lesz. A rekonstrukció az intenzív gazdaság- és iparfejlesztés beruházástípusa, szemben a „zöld mezőn'' történt beruházással, amely nálunk is jellemezte az extenzív fejlesztés kezdeti időszakát. A rekonstrukcióra jellemző, hogy az állóeszközök tel.jeI E tőképesse&c — korszerűbb berendezesek beállításával — ^ mntféMŐen megnő. „ HÁZASSÁG L kerület Szeged; Gyuirkovics Henrik és Groesmann Zsuzsanna Julianna, Szécst István és Gyulai Mária. Túri István és Kovács Hona Magdolna, Bede Zoltán István és KószO Ágnes Zsuzsanna, Murai Jenő es Temesi Enverencia, liarta .Jenő és Blte Ibolya, Szélpál István es Csiszár Mária, Dobra Lajos ée Lőrincz Edit, Tóth Zoltán és Szabó Andrea Zsuzsanna, Horváth Antal es Varga Mária Márta, Füzesi Mihály és Bugyi Irén, Molnár István es Füredi Erzsébet Judit, Szögi Illés László és Huszka Viktória, Sándor János és Oláh Julianna Borbála házasságot kötöttek. fczöreg: Ungl Ferenc es Bém Mária, Lakatos Árpád és Egyed Erzsébet Zsuzsanna házasságot kötöttek. n. kerület Algyös Pál Mihály és Bajusz. Ibolya Margit, Török Elek és Szabó Eva, Sólyom András Antal és Batancs Rozália házasságot kötöttek. IU. kerület Szeged: Erdödl János es Jankovieh Eva, Sári János és Kiss Terézia, Horváth Ferenc és Nagy Zsuzsanna, Gera Imre és Rabi Ágnes Mária házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Szirovicza Pál Aulainak es Varga Zsuzsannának Csaba, Szetei Zoltánnak es Farkas Honának Zoltán. Fidrich János Mihálynak és László Irénnek Barbara, Nyári László Jenőnek és Dudás-Szabó Erzsébetnek Orsolya Alexandra, Szalma Józsefnek és Konyhás Máriának Edit, Kis Istvánnak és Varga Katalin Erzsébetnek Márton, Törköly Imrének és Komócsin Ilonának Katalin, Pozsár István Józsefnek és Sári Erzsébetnek Kornél István. Bogos Istvánnak és Papp Piroskának László, Hajdú Sándornak es Tiplty Anikó Ágnesnek Tibor, Elek Józsefnek ós Csányl Zsuzsannának Zsuzsainna, Hajdú Istvánnak és Peták Juliannának Júlia Anita, Taindari Antal Andrásnak és Nagy Annának Tibor, Malya János Istvánnak és Kiri Erzsébetnek János. Fülöp Józsefnek és Duka Júliának József Richárd, Megvert Ferencnek és Sebőit Erzsébetnek Krisztián, Csányl Istvánnak és Németh Zsuzsanna Máriának Orsolya Emese, Nagy László Ákosnak es íTűttlaa Krisztina. Családi események Géczi József Alajosnak és Vízi Ilonának József, Sohár Józsefnek es Sárkány Zsuzsanna Amáliának József, Jaigiellowlcz Györgynek és Szilléryl Juditnak Judit Orsolya, Palócz Pál Lászlónak és Czü-ok Honának László Zoltán, Gera Józsefnek és Rozik Irénnek Renáta, Bakondi Györgynek és Czakó Mártának Gábor, Joó Jánosnak és Kapeller Máriának Katalin Mária, Kolesza Károly Györgynek és Verebélyl Ágnesnek Károly Zsolt, Csikós Istvánnak és Kecskeméti Erzsébetnek István, Túrú Istvánnak és Mihály Máriának Henirlk látván, Tóth Andrásnak és Torma Ágnes Annának Tünde, dr. Nagy Ferenc Brúnónak és Maknlcs Irénnek Nóra, Mártinké Mihálynak és Bálint Zsuzsannának Tamás, Bakos Sándornak és Bodor Katalinnak Katalin. Balogh Jánosnak és Tóth Katalinnak Zoltán Péter, dr. Szlits István Lászlónak és Joó Enikő Ilonának Rita Enikő. Baráth Antalnak és Boruz-s Máriának Tamás. Szüos Istvánnak és Molnár Mária Irénnek Ildikó, Greksa Lajosnak és Vén Rozáliának Bernadett, dr. Németh Józsefnek és Varga Évának Eva, Németh Miklósnak és Szarvas Erikának Erika nevű gyermekük születeti. ni. kerület Szeged: Barbócz Istvánnak és Hebők Erzsébet Katalinnak Katalin, Mader Ferencnek és Mészáras Erzsébetnek Edit, Sarnyal Ferencnek es Bíró Sarolta Valériának Mónika Valéria, Révész Kálmán Ferencnek és Tóth Erzsébet Máriának Csaba Ferenc, Varga Istvának és Csanádi Mária Magdolnának Marietta I.ivla, Kolompár Lászlónak és Kovács Annának ürbán, Kovács Istvánnak és Rékasl veronika Katalinnak István, Budai Lászlónak és Busa Erzsébetnek Katalin Erzsébet. Tóth István Józsefnek és Tajtht Erzsébetnek Ildikó, Halmi Imrének és Trám Rozáliának Gábor, Hering Ottónak s»-Fatylk Mártanak Ottó, Hering Ottónak és Patyik Mártának Attila, Pokrlán Lászlónak és Horváth Katalinnak Judit, Sipos Józsefnek és Antal Emmának József, Dudás Istvánnak és Bozóki Ilona Máriának István, Födi Lászlónak és Vtncze Viktória Etelkának Renáta Henriett, Király Andrásnak és Széli Rozália Ilonának Péter Imre, Lavner Antal Jánosnak és Szító Gabriellának Endre. Ördög István Györgyinek és Ördög Erzsébetnek Szilárd, Pap Istvánnak es Leholkal Erzsébetnek Eoltán Viktor, Juhász vincénele és Maczkó Margitnak Ágota, Kenesz,11 Gábor Istvánnak és Ráoz Ágnes Máriának Zsuzsainna, Kontl Károly Ernőnek és Bakos Etelka Erzsébetnek Sarolta, Max Gábornak és Tóth Erzsébet Mariának Tünde, Polyák Jánosnak és Pohl Mariicsnak Marina, Saallma Imrének ós Szekeres Máriának Gábor, Tadi Ferencnek és Lakatos Ilonának Mónika, Csamamgó Zoltánnak és Kiss Anikó Etelkának Gabriella. Király Lászlónak és Vecsernyés Emmának Norbert Csaba, Krándoz Istvánnak és Tuskanecz Zsuzsainnának István. Varga Kálmánnak és Somod! Juliannának Ágnes Erika, Csonka Antalnak és Besenyei Irénnek Antal nevű gyermekük született HALAI,OZ AB I. kerület Szeged: Szeles Pálné Sebők Etelka, Rózsa Dezsőné Kozáky Etelka, Régi Sándor Ferenc, Faragó Maria, Bárányi Pétenné Bort Márta, Notheisz Jánosné Fantó Edit, Szekeres Zoltán, Suba Pál, lvunucsai Lajosi lé Koczka Rozália, Bakucz Gabriella, Sántha Ferenc, Jójárt István, Pálfi Ferencné Ktspeter Mária Julianna, Mayer Pál. Takács Vilmos, Huszta Mátyás. Kónya Mária, Balogh Sándonnié Juhász Erzsébet, Tompos Károly, Slsák Ferenc meghalt. II. kerület Szeged: Mamusdeh Máté, Farkam Mihályné Dobó Rozalta, Horváth Györgyivé Király Rozália, Juhász Anna meghalt. III. kerület Szesed: Papp Géza, Horváth István. Gazdag Rozália, Márta Ferenc, Kis József, Fogarast Gyula. Snrkadi József, Dobó Jánosné Berta Julianna. Kdváirl Nándor, C-zirok Sándor, Vetési Kalmánné Takács Kcisttlna. Bablnecz András. Hallal Mihályné Bénák Etelka, Lázár Ferenc, Bakó Ferenc, Urbám Mihály mag' halt. t A fenti megoldások kőzöl gazdaságossági megfontolások alapján kell kiválasztani az adott helyzetnek meg? felelő alapozási módot. • Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet szegedi állomásának munkatársai minden páros hét szombatján, 8—12 óráig ingyenes szaktanácsadással állnak a magánépitkezők rendelkezésére. Cím: Szeged, Deák Fereoe A kén és a gyapjú A helyi takarmány alacsony kéntartalmára lettek figyelmesek a Volga alsó folyásvidékénél működő Kalmük Állattenyésztési Kutató Intézet szakemberei. Pedig a merino juhok gyapjának növekedése és minősége függ e komponens jelenlététől. A természet e „hibájának" kijavítására a kutatók az állatok finom kénporral valő bepermetezését javasolták. A kísérleti állatokon végzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy az ily módon bevitt vegyelem már egy nap múlva a bőrbe és a gyapjúba kerül. Minél több a kén a vékony gyapjúszálban, annál erősebbé, a gyapjú pedig dúsabbá válik. CAPNJ /