Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-05 / 235. szám

t 34 Kedd, 1976. október 5. Mi a hiba? Építési tanácsadó: habarcs, tégla, falasás ! Lehet korszerűen -a háztájiban is Hazánkban, így Szegeden ás a megyében is egyre többen építenek magánerőből családi házat, hétvégi házat A kivitelezés szakszerűsége sok esetben kifogásolható. A szakszerűtlenség eleve magában hordja az idő előtti tönkremenetelt, a használhatatlanságot, a csökkent műszaki értéket. Nyilvánvalóan nem mindegy sem az egyénnek (az építtetőnek) sem pedig a népgazdaságnak, hogy az építéssel létrehozott érték valójában mit ér, hogy azt mikor kell javítani, tatarozni és végső soron újraépíteni. (Pl. egy szakszerűtlenül és méghozzá indokolatlanul sok cement felhasználásával készített vasbeton szerkezet, de akár egy rceszul alkalmazott előregyártott vasbeton gerenda tönkremenetele is tetemes anyagi kárt okoz. Egy rosszul készített víz elleni szigetelés — ami legtöbb esetben csak évek múlva derül ki — javítása sokszor többe kerül, mint az eredeti összeg.) Egy építkezés a pénzügyi részén kívül is nagyon sok gonddal-bajjal jár. Az építkezők döntő többsége saját maga intézi ügyeit, kezdve az építési engedély megszerzésén, folytatva az anyagok beszerzésével. Az igaz, hogy csak felelős tervező megnevezésével lehet építési engedélyt kapni. A gyakorlatban sok probléma merülhet fel a szakszerűséget illetően. (Pl. az adott időszakban nem lehet olyan anyagot kapni, amilyet a tervező elgondolt, az építtető a tervtől függetlenül a maga elképzeléseinek megfelelően építés közben változtat — ez a változtatás jellegétől és mértékétől függően különben tilos és szabálysértésnek minősül, tehát büntetendő cselekmény —. az utóbbi időbep gyártott több féle új építési anyagból nem a célnak megfelelőt választják stb.). Ezért célszerűnek tartjuk fcorozat indítását lapunkban a gyakran előforduló építési hibák magyarázatára, illetve tanácsot adunk a« hibák elkerülésének módjára, az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet szakembereinek tapasztalatai alapján. Sorozatunk nem a gyakorlott szakembereknek szól. Olyan mindennapos és sokak által elkövetett hibákra kívánunk elsősorban kitérni, amelyeknek megszüntetése egyszerű odafigyeléssel is elérhető, ugyanakkor lényeges anyagi, minőségi, esetleg állékonysági vagy esztétikai kihatásai vannak. (Pl. Miért reped meg a válaszfal? Miért nedvesedik a külső fal? Miért hámlik le idő előtt a vakolat? Miért nem „húz" a kémény? stb.). A hagyományos kisméretű tömör téglából történő falazásnál különösebb hibát nem igen lehet észlelni, ha azt szakképzett kőműves készíti. A „kötésbe" rakás —ami röviden azt jelenti, hogy az egymás fölött levő sorokban az álló hézagok nem kerülhetnek közvetlen egymás fölé, tehát fél vagy negyed egységgel eltolva kell kialakítani, — alapvető követelmény. (Lásd 1. sz. ábra). nagy vízelszívő képessége miatt a habarcsból elszívja a vizet, márpedig a cement kötéséhez, majd szilárdulásához vízre van szükség. Víz nélkül, vagy csak nagyon kevés vízzel a szilárdulási folyamat nem, vagy csak részben mehet végbe, ezért a szilárdsága lényegesen lecsökken. Cementhabarcsba történő falazásnál, vakolásnál (a vakolásra később részletesebben kitérünk) a téglát be kell áztatni. Ma már a téglaipar nagyobb mennyiségben gyárt úgynevezett lyukas árut. (Különböző méretű és üregtérfogatú kézi falazó blokkok. magasított, kettősméretü tégla stb.) Ezek a téglák több előnnyel rendelkeznek a kisméretű tömörhöz viszonyítva (könnyebb a falazat súlya, jobb a hőszigetelés, kevesebb az élőmunka igény stb.). Az előnyök viszont csak abban az esetben érvényesülnek, ha a belőlük készülő falazatnál a megfelelő technológiát szigorúan betartjuk. Így az egyik legalapvetőbb követelmény — a fentiekben írt vizezés és áztatés mellett —, hogy az álló (függőleges) hézagokat megfelelően ki kell tölteni habarccsal! (Lásd 2. sz. ábra) sége lecsökken (több tüzelőanyag szükséges a helyiség kifűtésére). 2. Csapóeső esetén a szél a vizet mintegy átpréseli a falon. A nedves falazat hőszigetelő-képessége nagymértékben lecsökken, a lakásban egészségtelen körülmények alakulhatnak ki. Különösen gyakran tapasztalható az északi tájolású falaknál és az üdülő-, hétvégi házak esetében. Az üdülőt általában őszszel lezárják és csak tavasztól kezdve lakják, A lezárt, nem szellőztetett épületben a nedvesség penészedéshez, gombásodáshoz, rovarkártevők megjelenéséhez vezethet 3. A falazat teherbírása is lecsökken, habár ez általában nem olyan mérvű, hogy az állékonyságot veszélyeztetné. Nyilvánvalóan az utóbbi évek rendkívül csapadékosviharos időjárása is hozzájárult, de még így is aránylag sok szakvéleményt kellett készíteni vállalatok, intézetek és bírósági peresügyek részére a fenti témával kapcsolatban. Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet szegedi állomásának munkatársai min. den páros hét szombatján, 8—12 óráig ingyenes szakta, , , . , , . nácsadássai állnak a magánA kitöltetlen hézagok sok építkczök rendelkezésére. Cím: Szeged, Deák Ferenc 2. sz\ cxbra kellemetlenséget okoznak: 1. A fal hőszigetelő-képes- u. 5, f sz. éíxvt ' Sok esetben a falazó habarcsot „feljavítják", tehát nemcsak meszet, hanem cementet ls raknak a habarcshoz. Ebben az esetben már sajnos sokan követik el azt az alapvető hibát, hogy falazás előtt a téglát nemnedFoíiüfc isx í* téfiUi Rajzoló automata A konstruktőr Idejének' a felét műszaki rajzok elkészítésére fordítja. Miért ne lehetne gépre bízni ezeket a funkciókat? — tette fel a kérdést az uljanovszkl (Volga vidék) konstruktőrök' egy csoportja. Kidolgozták a szerkezetrész leírásának olyan módszerét, amely szükségtelenné teszi a szerkezeti elemek és egymással való kapcsolataik kódozását. Az elektronikus számítógépbe betáplálnak egy olyan táblázatot, amely figyelembe veszi az összes szükséges állapotjellemzőket, s a gép maga alakítja ki a rajzot. A továbbiakban ezt a munkát átteszik egy másik gépre, amely aztán közvetlenül teljesíti a megrendelést. Az újabb termelési és tartási technológiák elterjedése nemcsak a nagyüzemekben mutat kedvező eredményt, hanem a háztáji gazdaságokban ls. Különösen jó a tapasztalat a sertéstartás korszerűsítésénéL Az év elején még nagyon sokan azzal magyarázták a sértéstenyésztési kedv csökkenését, hogy a fiatalok nem szívesen foglalkoznak a sok fizikai munkát igénylő tartással. Mivel az idősebbek lassan kiöregednek, szükség van a fiatalabb korosztályt is bevonni a termelésbe. Ezt csakis a korszerű tartási módokkal lehet elősegíteni. Ami a nagyüzemekben megvalósítható, az ugyanúgy a kisüzemi környezetben is elterjeszthető. Az Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása az utóbbi időben hasznos kezdeményezést vezetett be: a rácsos padozatú kutricákat 30—40 centiméterrel magasabban helyezték el a föld felett Ezzel az almozás nehéz munkája kiküszöbölhető, és a padozat káros hatása sem jelentkezik. A fizikai munka könnyebb és kevesebb is, mert a takarítás is leegyszeűsödik. A módszerben talán a legjelentősebb, hogy újabb ólak építése nélkül közel 30 százalékkal több sertés tartható ugyanannyi területen, amivel a termelési költség ls jelentősen csökken. A beszerelt önitató és önetető lehetővé teszi, hogy napközben a sertéstartással foglalkozók egyéb munkákat végezhessenek. Elég, ha napjában csak egyszer kitakarítanak, és feltöltik az önetető puttonyát. A víz szopókás-szelepes csőcsonkból folyik. Szeged környékén !s található már ilyen mintagazdaság. Kondász Sándor — aki Szatymazon lakik — korszerűsítette elsőként sertésólait. Elmondta, hogy nagyon sokan járnak hozzá tapasztalatcserére á környékből, tanyaiak és kistermelők. Eredményei bebizonyítják, hogy az új technológia alkalmazható a háztáji gazdálkodásban is. Sőt, a beruházási költségek csökkenthetők, ha a kutricákat olcsóbban, saját maguk állítják elő. R. F. Fogalmak — közelről r Átlagos műszakszám A géppark kihasználásának mérésére használt mutató. Arra ad választ, hogy az adott vállalatnál, iparágban vagy az egész iparban átlagosan hány műszakban dolgoznak. Az extenzív kihasználást méri, hiszen arról ad felvilágosítást, hogy a naponta rendelkezésre álló 24 órából (az úgynevezett „naptári időalapból") hány órán át üzemeltetik a gépparkot. A gépparkhasznositás vizsgálatakor természetesen azt is mérlegelni kell, hogy a munkahelyek létszámhelyzete az egyes műszakokban milyen, vagyis hogy ténylegesen mennyit üzemeltetik a gépeket. Ha a vizsgálat erre is kiterjed, a mutató a géppark intenzív kihasználtságának a fokát jelzi. Ez trendszerint alacsonyabb az átlagos műszakszámnfíl. A géppark megfelelő mértékű hasznosítása az ipar működésének hatékonyságát is befolyásolja. A népgazdaság állóeszközvagyonának tekintélyes részét — kb. 400 milliárd forint értékkel — a géppark alkotja, s ennek több mint a fele az ipari géppark. Az ipar gépvagyonának bruttó értéke 1965—1975. között több mint megkétszereződött, az ipar termelése azonban korántsem nőtt ugyanilyen mértékben, ami arra utal, hogy a géppark hasznosításának foka romlott. Ha ezt nem szüntetjük meg, ha nem javítjuk a termelöberendezések kihasználásának a fokát, azzal kell számolnunk, hogy az egységnyi ipari termeléshez egyre több állóeszközre lesz szükség. Ezt a „luxust" a gazdag országok sem engedhetik meg maguknak, mert az ilyen gazdálkodás az ipar „üzemeltetését" drágítja, növeli az egységnyi termelésre jy.tó gépköltséget (eszközlekötési járulék, amortizáció, a gépek eszmei kopásából eredő tényleges költség). Konvertálható fermelési kapacitások Olyan erőforrások (anyag, gépek, munkaerő stb.), amelyek viszonylag könnyen átállithatók valamilyen termék gyártásáról egy másik termék gyártására. A kapacitások konvertálhatóságát a műszaki-technológiai adottságok döntően befolyásolják. Az anyagjellegű termékeket előállító iparok — pl. vaskohászat, timföldipar, cukoripar — kapacitásai természetesen nem konvertálhatók, ezekben az iparokban legjobb esetben a termékstruktúra módosítható. (A melegen hengerelt lemezeket gyártó vaskohászati berendezés különféle méretű lemezeket állithat elő, de hidegen hengerelt lemezeket nem képes gyártani.) Altalános érvényű az a megállapítás, hogy az egycélú termelőberendezések, technológiák — pl. szövőgép, forgácsológép, öntészet, fermentálás — nem konvertálhatók gyökeresen más jellegű termékek előállítására. A kapacitások konvertálásának lehetősége a feldolgozó iparokban — pl. a gépiparban, a textilruházati iparban, a bútoriparban, a műanyag-feldolgozó iparban — a legkedvezőbb. Egyebek között azért, mert ezek az iparágak végtermékeket állítanak elő. általában jelentős mértékű kooperációval. Ez utóbbinak módosítása nagyban megkönnyítheti egy-egy vállalat termelési kapacitásának konvertálását más termékek gyártására, pontosabban összeszerelésére. Ilyen jellegű kapacitáskonvertálás valósult meg az egykori Vörös Csillag Traktorgyár Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba történt beolvasztása után is. Családi események HAZASSAG I. kerület Szeged: Barna László és Laukó Judit, Földi Lajos és Biczók Erzsébet, Pikó László és Szűcs Julianna, Kulik Ferenc József és Zsíros Zsuzsanna, Kádár Imre és Csókás Anna, Varga Tibor látván és dr. Márton Anna Mária, Bóka Róbert és Fehér Katalin, Csányi Péter és Piváreslk Klára. Kerék László Péter és Daróczl Irén Katalin, SVi Antal és Csorba Marianna. Csorba Mihály és Kószó Mária Piroska, Szabó Ferenc és Gonda Katalin, Turi Pál és Juhos Magdolna Anna. Remete Lajos és Pálfl Judit, Czene Ferenc és Zsila Irma Anna, Kiss György és Varga Anikó, Szentesi-Tóth János Imre és Köntös Izabella házasságot kötöttek. / n. kerület Szeged: Badényt Sándor és Csicsák Katalin, Pataki Tibor és Terhes Julianna, Szabó László és Nacsa Julianna, Ulencslk Mátyás és Bauer Etelka Erzsébet, Barna Iajos és Biczók Irén Katalin. Vári Ferenc és Olajos Anna Mária, Vatró Zoltán Antal és Nagy Márta Magdolna, Juhász Lajos és Kürthy Erzsébet, Szekeres János és Lórlncz Erika Irén. Nacsa Lajos és Kondász Rozália, Gulyás Antal és Berta Zsuzsanna házasságot kötöttek. III. kerület Klskundorozsma: Berta József és Deme Edit. Balogh Ferenc Imre es Juhász Gabriella házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Kosa Józsefnek éa Darócit Dresebetoek Ildikó Andrea, Sándor Ferencnek és Lajkó Irénnek László, Horváth Józsefnek és Kővágó Katalinnak Andrea Katalin, Kotogán László Ferencnek és Zomborl Zsuzsanna Irénnek László. Magony Jánosnak és Szanka Máriának Róbert, Rimovszki Istvánnak és Argyelán Judit Arankának Beatrix Judit, Vásárhelyi Jánosnak és Lévai Rózsának Henriett, Guezl Antalnak és Börcsök Eszter Máriának Mónika, Font Imrének és Martinovics Rózsa Magdolnának Ildikó, Király Sándornak és Baranya Aranka Máriának Gábor, Kovács Sándor Lászlónak és pellén Márta Annának Miklós. Grund Lászlónak és Varga Erzsébetnek László, Bartkó János Istvánnak és Mákat Máriának Judit, Kiss Bélának és Dlmovics Katalinnak Csaba. Nagymlhály Jánosnak és Papp Eszter Erzsébetnek Erika, Papp Eleknek és Somfai Eva Rozáliának Tibor, Babuskov Dusánnak és Üjvéri Anna Ibolyának Csaba, Turbucz Károlynak és Kőszegi Juliannának Bernadett, Masa Gyula Antalnak és Papp Gyöngyinek Márton Sándor, Száz Zoltánnak és Terhes Katalinnak Zoltán József, Németh Péter Pálnak és Novodertszki Mária Erzsébetnek Henrietta, dr. Pap Jánosnak és Horcsik Ibolya Évának Szilvia Eva, Pár Zoltánnak és Körmöczi Honának Gabriella, Mogyorósi Lászlónak és Muladl Piroskának László, Koczka Lajosnak és Gál Annának Ágnes, Kuruesal Kálmánnak és Lengyel Margitnak Bernadett Margit, Tóth Istvánnak és Gombos Zsu-'gianiianair Erika - Bawdat*. Tóth Bertalannak és Szögi Erzsébetnek Erzsébet Csilla, Slplczki Jánosnak es Hlavács Erzsébetnek Gábor, Szaller Lászlónak és Bálint Irénnek Tamás, Aklán Péter Sámuelnek és Hajdók Hajnalkának Adrienn, Kiss Ferencnek és Ecseki Erzsébet Katalinnak Krisztina Kinga, Gábor Lászlónak és Horváth Máriának László, Deák Andrásnak és Dósa Zsuzsanna Évának Zsuzsanna Éva, Deák Andrásnak és Dósa Zsuzsanna Évának Árpád János, Brunner Gábornak és Burghardt Annának Zita, Dén László Gábornak és Drobnl Margitnak László Gábor, Horváth Jánosnak és Fazekas Irénnek Krisztián. Szabó Lászlónak és Gaudl Annának Anikó. Pálfl Sándornak és Bajnóczi Magdolnának Viktor, Szonda Tibornak és Hodján Máriának Zsolt, Gombos Károlynak és Visenyel Máriának Zoltán, Jámbor Tibornak és Szatmári Veronikának Attila. Zakar Istvánnak és Barta Mariannának Marianna. Gárgyán Mihálynak és Bánóczki Juliannának Péter. Pivoda Pálnak és Jani Erzsébetnek Ilona, Rostás Kálmánnak és Rostás Máriának Zsolt. dr. Czagány Lászlóinak és Keszthelyi Szilvia Mártának Gábor László, Szathmári Lajos Ambrusnak és Kotormány Ida Katalinnak Katalin, Málnai Miklós Bélának és Kalics Ilona Erzsébetnek Péter, dr. Pleskó András Ferencnek és Győri Klára Juliannának Gábor, Bába János Pálnak és Rácz Piroska Ibolyának Orsolya, Dékány Györgynek és Szilágyi Margit Máriának Annamária Mónika nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Aradi Sándor Zoltánnak és Csipak Jolán Erzsébetnek Zoltán, Juhász Istvánnak és Csamangó Zsuzsannának Erika, Horváth Mihálynak es Szabó Magdolnának Tibor, Kiss József Ferencnek és Harsányl Valériának András Zoltán, Marosán Lászlónak es Rózsa Zsuzsanna Brigittának Médea, Sándor Istvánnak és Katona Idának Vencel István. Suhajda Jánosnak és Farkas EteLkának Mónika Krisztina, Ezslás Sándornak és Acsai-Varga Erzsébetnek Zoltán Dánlel, dr. Sisák Sándor Jánosnak és Lénárt Ilonának Attila, Vass Mihálynak és Hornyák Máriának Mihály, Zsarkó József Jánosnak és Király Julianna Rózsának Barbara Judit, Hódi Imrének és Sánta Máriának Róbert, Kovács Imre Józsefnek és Kocsis-Savanya Margitnak Róbert. Török Józsefnek és Balázsovics Irénnek Julianna, Fekete Istvánnak és Peták Piroskának Angéla. Nógrádi Imre Jenőnek és Maróti Erzsébetnek Krisztián Jenő, Tarnál Lászlónak és dr. Pataki Máriának Zoltán, Czibolya Lászlónak és Varga Máriának Zsuzsanna Julianna, Kotogány Ferencnek és Rózsa Ilonának Edit, Németh Pálnak és Tóth Klárának Pál Imre. Tóth Pálnak . és Kálmán Máriának Ervin, Horváth András Lászlónak és Szücsborús Zsuzsanna Etelkának Péter. Márton Sándornak és Lovászi Valériának Tünde Andrea, Kothencz Istvánnak és Gyenge Juliannának Gabriella Szilvia, Kovács Zoltánnak és Tpacs Máriának Zoltán Zsolt, Bolgár Istvánnak és Kocsis Aranka Juliannának Csaba István, Decsi Endrének és Kovács Klára Zsuzsannának Miklós. Halál Dezső Ferencnek és Földi Erikának Brigitta Erika, Tanács Ferencnek és Mezei Annának Zoltán Gábor. Zádori Mihálynak és Horváth Máriának Norbert, Jakab Józsefnek és Rafael Katalinnak Zoltán, Schmidt Sándor Andrásnak és Zahorcsák Máriának Andrea Eva nevű gyermekük született. Klskundorozsma: Szűcs Imrének és Nagy Irénnek Mária nevű gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Lantos Benő, IliA Pál. Ladányi Imre, Monori Béla, dr. Hajdú Imrénó Széli Julianna, Masa Gyuiáné Fehér Anna, Farkas Antalné Komócsin Etelka, Bárkányi Flórián, Tápat Antalné Heim Erzsébet, Tátrai Gáspárné Flmster Teréz, Bakos József, Máté Jánosné Kecskeméti Julianna, Kéry Józsefné Csabai Julianna, Kérdő Erzsébet.. Sütő Sándor, Engi Mihály, Barna IIlésmé Torma Mária, Bodó Józsefné Farkas Terézia, Veszelka Sándorné MaLatinszkl Ilona. Csepregi Mlhályné Dorkovlcs Dorottya, Dlés Sándor, Kozma Anikó, Temesvári Györgv, Gyömbér Sándorné Kúti Terézia, Détári Ferencné Móra Rozália, Ambrus István, Sziman József, Borbola Pál Péter, Nyári József, Angster Mária Emüia meghalt. n. kerület Szeged: Süvegh Sándor, Danyl Józsefné Vass Borbála, Sztmán Jánosné Fekete Júlia meghalt. III. kerület Szeged: Récz Lajosné Kovács Eszter, Nagy Ferenc, Bernátskv László Imre, Hajnal Ferencné Ungi Ilona, Slmándl Ferenc,Márton Györgyné Zsótér Eszter, Karlócai Béla, Budai Illésné Tóth Márta, Dudás Mihály, Szilágyi Ferenc, Bene Mihály. Szalma István, Szőnyl Györgyné Saári Ilona, Kiss Ferenc, Nógrádi János, Juhász János. Fátyol Sándor, Szabó Mihály, Nagv Mihály, Dornbach József meghalt. Klskundorozsma: Jenei Ferenc, Ocskó János, Péter Mátyás, Szűcs Benjáminná Makra VJfctócU meeháiu