Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

I Vasárnap, 1976. október 31. Megkezdődött a Magyar-Szovjet Baráti Társaság VI. országos < értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) pünk döntő többsége megérti, helyesli, támogatja pártunk politikáját a magyar és a szovjet nép barátságának szorosabbra fűzésében. A mozgalom ereje abban van, hogy Nagy Mária: a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes, internacionalista, hazafias érdekeinket szolgáló programjának végrehajtásán, politikájának érvényre juttatásén fáradozunk. Fontos tömegpotitihai munka a tagcsoportokban Szeged mezőgazdaságának fejlődése Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, az országos elnökség írásos jelentéséhez fűzött szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta: a magyar és a szovjet nép történelmi múltban gyökerező barátságának szüntelen erősítése nemzeti ügyünk volt és marad. Ez a barátság záloga békés jelenünknek, alkotó hétköznapjainknak, szocialista jövőnknek. Emlékeztetett arra, hogy 1971. novemberében, amikor a társaság legutóbbi országos értekezletét tartotta — még csak kialakulóban volt a mozgalom mai formája, s új munkamódszerei. Az azóta eltelt öt év tapasztalatai egyértelműen a kitűzött célok, a tagcsoport munkaformára való áttérés helyességét bizonyították. Tovább növekedett, megszilárdult a mozgalom tömegbázisa, emelkedett a tagcsoportok száma, javult a munka tartalma. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő évfordulója alkalmából újonnan felvett tagcsoportokat is figyelembe véve, jelenleg 1297 kollektíva — az öt évvel ezelőttinek több mint háromszorosa tevékenykedik a mozgalomban. Biztos támaszai a magyar—szovjet barátság ápolásáért folytatott munkának a munkások, szocialista brigádtagok. A tagcsoportok 50 százaléka ipari üzem; egyötöde mezőgazdasági munkahely, s ennek jelentőségét növeli, hogy tevékenységük hatása fokozatosan kiterjed a községek és járások egészére. Az ifjúság internacionalista szellemű nevelése szempontjából fontos tény, hogy 256 tagcsoport különböző szintű oktatási intézményt képvisel. Óvári Miklós: Elmondhatjuk — hangsúlyozta a főtitkár —, hogy napjainkra az MSZBT olyan tömegmozgalommá fejlődött, amely — az állami és tömegszervezetekkel, mozgalmakkal együtt —tevékenyen és hatékonyan részt vesz pártunk politikai céljainak megvalósításában, a közvélemény tájékoztatásában, a dolgozók szocialista tudatának formálásában, mindenekelőtt a magyar—szovjet barátság elmélyítésében. Agitációs és propagandamunkánk hatékonyságát elsősorban a szocialista tudat kedvező alakulásában mérhetjük le, de nem vitás: ilyen irányú tevékenységünket a jövőben tervszerűbben és korszerűbben kell végeznünk — mondotta. Mozgalmunk, amely több mint három évtizedre tekinthet vissza, tág lehetőségeket kínál mindazoknak, akik tenni akarnak nemes céljaink megvalósításáért. Nemcsak az évtizedes hagyományokat kell őrizni, hanem tovább kell lépnünk és ebben szükség van minden kezdeményezésre, alkotó erőre, amely egyben a barátságért folytatott munka, a mozgalom továbbfejlesztését, gazdagítását szolgálja — hangoztatta a főtitkár. Ezután megkezdődött a vita az országos elnökség írásos beszámolója, valamint a főtitkár szóbeli kiegészítője felett. A vitában felszólalt Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Felszólalt a nap folyamán dr. Kulka Frigyes szegedi egyetem tanár, megyénk küldötte is. Politikánk sarkalatos elve a két nép barátságának ápolása A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos értekezlete eredményes munkáról, sikeres öt esztendőről adhat számot — mondotta Óvári Miklós bevezetőben. — Minden jelenlevő azzal a jó érzéssel vehet részt a tanácskozáson, hogy eredményes, hasznos munkát végzett, jó ügyet szolgált, hozzájárult a magyar—szovjet barátság erősödéséhez, s ezzel egyaránt segítette a béke és a szocializmus erősödésének ügyét, s hazánk és népünk legsajátabb érdekeit. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság tevékenysége tehát szervesen illeszkedik a párt, a kormány politikájához, melynek egyik sarkalatos elve a magyar—szovjet barátsága polása és erősítése. Óvári Miklós ezután részletesen szólt a két nép barátságának mély történelmi gyökereiről, s arról, hogy e barátságnak új korszaka kezdődött 1944—45 fordulóján. A szovjet hadsereg felszabadító harcai lehetővé tették, hogy népünk ismét saját kezébe vegye sorsa irányítását. S ahogy élni tudtunk ezzel a lehetőséggel, ahogy előbbre jutottunk a szocializmus építéseben, úgy újult meg, bővült ki a szövetség és az együttműködés a Szovjetunióval. Hazánk számára különösen fontos a gazdasági együttműködés, mert nyersanyagban szegény ország lévén, s gazdasági strutúránk miatt is nemzetközi gazdasági kapcsolataink alakulása nagymértékben meghatározza fejlődésünket. Ebből a szempontból is nagy jelentőségűnek tartjuk a Szovjetunió tizedik ötéves tervét, amely nemcsak a Szovjetunió előrehaladását biztosítja a kommunizmus felé, hanem egyben szilárd és növekvő hátteret is teremt a Szovjetunió és a szocialista országok közötti munkamegosztás fejlődéséhez, a KGST keretében megvalósuló gazdasági integrációhoz. Népeink barátságában és együttműködésében kiemelkedő szerepe van a világ békéjéért és biztonságáért a többi szocialista országgal együtt vállalt közös felelősségünknek. A Varsói Szerződés keretében megvalósuló együttműködés népünk békéjének, biztonságának, függetlenségének megbízható támasza Az SZKP XXIV. kongreszszusán meghirdetett békeprogram, amit a XXV. kongresszus továbbfejlesztett, s az SZKP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén Brezsnyev elvtárs beszéde ismételten megerősített és számos kérdésben konkretizált, népünk teljes egyetértésével és támogatásával találkozik. A magyar és a szovjet nép kapcsolatának erősödését az élet minden területén elsősorban az teszi lehetővé, hogy a két ország vezető pártjának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Magyar Szocialista Munkáspártnak a politikája azonos elveken nyugszik, azonosak népeink aLapvető érdekei, s azonosak céljai. A továbbiakban megállapította: A Szovjetunióval való mélyen baráti, internacionalista viszonyuk fontos megnyilvánulása kulturális együttműködésünk is, amely mind mértékét,' mind pedig jellegét, úgyszintén bizalmi légkörét tekintve, megfelel általános, kapcsolatainknak, szerves része azoknak. Dr. Kulka Frigyes: Gyümölcsöző tudományos kapcsolatok Dr. Kulka Frigyes, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese Csongrád megye 41 tagcsoportjának üdvözletét tolmácsolta az országos értekezleten. Bevezetőben arról beszélt, hogy október a jubileumi ünnepségek hónapja, szűkebb hazájában is, emlékezés arra, hogy 1944 októberében — amikor az ország nagy részén még háború pusztított — a Dél-Alföld nagy részét a Vörös Hadsereg már felszabadította. Hálával emlékeznek erre ebben az időben a tagcsoportok is. Beszámolt arról, hogy Odessza területtel évek óta gyümölcsöző testvérvárosi és megyei kapcsolat van. Túlnő a kapcsolatok határain is a tudományos kutatók, a felsőoktatás intézményeinek a szovjet társintézményekkel kialakított rendszeres' együttműködésének jelentősége. Hangsúlyozta: a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a személyes élményt nyújtó közvetlen találkozók, szakmai eszmecserék szaporítására. Az egészségügy területén — a testvéregyetemi kapcsolatokon, a hallgatók kölcsönös látogatásán túl — tartalmas államközi megállapodás biztosítja az együttműködés kiteljesítését. Ebben nagy szerepe van Petrovszkij professzornak — mondotta a hozzászóló —, aki huszonöt évvel ezelőtt két éven át tanított a budapesti egyetemen, s napjainkban a Szovjetunió egészségügyi minisztere. Az ilyen kiváló, a tartalmas munkakapcsolatok kialakítását szívügyének tekintő egyéniségek sokat lendítenek a barátsági munka továbbfejlesztésén — mondotta dr. Kulka Frigyes. * Az országos értekezlet ma folytatja munkáját. S

zeged határában — túllépve a közigazgatási területet — nyolc termelőszövetkezet több mint 27 ezer hektár földön gazdálkodik. Ezek a mezőgazdasági üzemek, hasonlóan az iparhoz, elkészítették V. ötéves terveiket. A tervkészítést, a tervben megfogalmazott feladatokat számos tényező befolyásolta. Kiemelést érdemel a pártkongresszus határozata, valamint a megyei és a városi pártbizottságok gazdaságpolitikai állásfoglalása. Az utóbbiak konkrétan megfogalmazták a termelés fejlesztésének irányát, különös tekintettel a helyi ellátásra, és a népgazdasági igényekre. A szövetkezetek sajátosságait, lehetőségeit figyelembe véve, az állami szabályozós hatását mérlegelve készültek el a középtávú tervek. Kiindulási alap volt a IV. ötéves terv eredményei, a megvalósított beruházások és fejlesztések. Érdemes megvizsgálni, hogy mezőgazdasági üzemeink terveiben hogyan realizálódnak a gazdaságpolitikai célok, hogyan fejlődik a termelés. Nézzük először a növénytermesztést. A búza, kukorica, fűszerpaprika lesz a legfontosabb növény a jövőben is. Az összesített tervek 1980-ig búzából mintegy 70 —75 százalékkal, kukoricából 60—65 százalékkal irányoznak elő nagyobb termést, mint amennyi a IV. ötéves terv átlaga volt. Mindezt úgy kívánják elérni, hogy az említett növények vetésterülete átlagosan alig változik. Ezért búzából hektáronként 45, kukoricából 60 mázsánál magasabb átlagtermésre lesz szükség. A többlettermelés alapja: korszerű agrotechnika bevezetése, új fajták termelésbe állítása, a kutatási eredmények széles körű és gyors alkalmazása. Hasonlóan tehát az ipari termeléshez, a mezőgazdaságban is az intenzív fejlesztés került előtérbe. A növénytermesztés hatékonyságát számos eszközfelhasználóssal kívánják elérni szövetkezeteink. Kiemelést érdemel a föld — mint az egyik legfontosabb termelési tényező — célszerű használata. A talajerő tervszerű és megalapozott pótlása. Ennek érdekében gyorsan növekszik a szerves és műtrágya felhasználása. Ezt a folyamatot jól segíti majd az agrokémiai centrum, melynek létrehozása is szerepel a tervekben. A tervek megvalósítását, a növénytermesztés technológiai színvonalának emelését, és vele a hozamok gyors növelését, a termelési rendszerek elterjedése is jól segíti. Ennek lényege a munkafolyamatok teljes gépesítése, a termelés pontos technológiája, minőségi vetőmagok alkalmazása stb. Á betű szegedi ünnepén A szegedi nyomdászat születésének 175. évfordulója alkalmából tartott rendezvénysorozat tegnap, szombaton folytatódott. Délelőtt a Technika Házában tudományos ülésszak keretében több előadás hangzott el a betű szegedi történelmének fontos időszakairól. Először Tóth Béla író, a Somogyi-könyvtár igazgatója ismertette A város és nyomdái című előadásában az 1801-től 1944-ig tartó periódust, majd dr. Gaál Endre egyetemi docens beszélt a szegedi nyomdai munkások mozgalmáról. Végül a felszabadulás utáni évtizedek fejlődését Erményi Lajos, a Szegedi Nyomda műszaki vezetője mutatta be a nagy számú hallgatóságnak. Délután egy órakor a Közművelődési Palota kupolacsarnokában kiállítás nyílt a szegedi nyomdászat múltjáról és termékeiből, amelyet Prágai Tibor, a városi tanács elnökhelyettese nyitott meg. A rendszerben termesztett kukorica részaránya a jelenlegi 29 helyet a tervidőszak végére meghaladja az 50 százalékot, a búzáé pedig eléri majd a 40 százalékot. Ez nagy lépés előre, s gépi beruházást is igényel. Az Űj Élet Tsz nagy területen fűszerpaprika-termeléssel is foglalkozik. Itt is a már elkezdődött termelési rendszer tökéletesítésével és területi kiterjesztésével növelik a hozamokat, illetve a termelést A zöldségfélék vetésterülete — paradicsom, zöldborsó, zöldpaprika — 26 százalékkal nő. Különösen a Felszabadulás, a Tiszatáj és a Móra Ferenc szövetkezetek tervei mutatnak gyors növekedést területnagyságban és hozamokban egyaránt. A növénytermelés biztonságát zavarja a vízrendezés jelenlegi állapota, a nagymértékű belvízveszély. Ez főleg a Felszabadulás, a Tiszatáj és a Tisza—Maros-szög területeit érinti, de más szövetkezetekben is gondot okoz. A téeszek tervei együttesen több mint 6 ezer hektáron tartalmazzák a vízrendezést, a belvízveszély elhárítását. Másrészt több mint ötezer hektárra növelik az öntözhető terület nagyságát, ami elsősorban a zöldségfélék és a szálas takarmány terméshozamainak növelését eredményezi. Az állattenyésztés és a hústermelés továbbfejlesztése is fontos feladat. Szövetkezeteink már az előző években bizonyos fokú szakosodást értek el, vagyis a József Attila szövetkezetben a szarvasmarha és a juh, a Móra Ferenc közösségében a baromfi, a Felszabadulás Tsz-ben a sertés és a szarvasmarha, a Tisza—Maros-szög szövetkezetben a sertés- és a szarvasmarhatartás, a baromfinevelés a meghatározó. A tudatos fejlesztés mellett a helyi lehetőség, a meglevő szakismeret és bizonyos fokig az örökölt hagyomány tette ezt lehetővé. A tervek alapján ez a szakosodási folyamat tovább erősödik, s így lehetőség adódik a szakismeret és a meglevő állatférőhelyek jó kihasználására. A szarvasmarha-állomány 10—12, a tehénállomány 23 —25 százalékkal nő, és hatására növekszik a tejtermelés is. Az egy tehénre eső átlagos tejhozam jelenleg sajnos, alacsony, s a tervidőszak végére sem haladja meg az évi háromezer litert, ami közepes eredménynek tekinthető. Az átlagnál 20—25 százalékkal jobb azonban a tejtermelési eredménye a Felszabadulás Tsz-nek, s a tervek szerint ezt az előnyt meg is tartja. A sertésállomány 36—38 százalékkal növekszik, s a tervidőszak végére az évi 18 ezerről 26— 28 ezerre gyarapodik. A juhállomány 35—40 százalékkal lesz nagyobb a tervidőszak végén. A

Tisza—Maros-szög, az Üj Élet és a Móra Ferenc szövetkezetekben eddig is jelentős volt a baromfinevelés. Most az állomány 63 százalékkal, a tojástermelés 75—80 százalékkal fog növekedni. Vágóbaromfiból 30 százalékkal produkálnak többet a tervidőszak végére, ami azt jelenti, hogy a baromfitörzs-állomány 110 ezer darabra nő. A tojás termelés 1980-ban meghaladja az évi 18 millió darabot, a vágóbaromfitermelés pedig az évi másfél ezer tonnát. Elkészül a Felszabadulás szövetkezet 572 hektáros halastava. Az állattenyésztés alapja a hústermelésnek, a szövetkezeti feldolgozásnak, és helyi értékesítésnek. A tenyésztés növekedő számai azt is kifejezik, hogy szövetkezeteink növelik kínálatukat a szegedi piacon. Tervük beilleszkedik a várospolitika általános programjába. - A mezőgazdasági üzemek két oldalról alapozzák meg a jelentós termelésnövekedést. Egyrészt munkaerőoldalról. Szó sincs, a nem is lehet létszámnövekedésről, sőt a tervek egyszázalékos létszámcsökkenést irányoznak elő. A valóságban azonban ennél nagyobb lesz a csökkenés. A megoldás: a dolgozók szakmai ismereteinek bővítését tervezik. Tanfolyamokat szerveznek, ösztöndíjakat alapítanak, és hasznainak a szakmunkásképzésére. Gyors ütemben növelik a jól képzett felsöés középfokú végzettséggel x-endelkező szakemberek számát. A felsőfokú végzet tsé get igénylő munkahelyek száma 150-ről 240-re, a középfokú végzettséget igénylő munkahelyek száma jelenlegi 162-röl 208-ra változik. Ez nagy szellemi erőt koncentrál, és az anyagi termelés minden ágazatában javuló gazdasági • eredmény, e vezet. A munkaerő ilyen á rendeződését a mezőgazdát.: gi üzemekben alkalmazó agrotechnika, s gépesítés, a termelési rendszerek bevezetése kívánja meg. Másik o>dalról különböző beruházások alapozzák meg a termelés növekedését. A képződő szövetkezeti alapot és az állami támogatást gépek, termelési géprendszerek, új technológiák vásárlására fordítják. Raktárak, szárítóberendezések létesítése szorosan kapcsolódik a növénytermesztéshez. A tervidőszakban a Tiszatáj, és az Üj Élet Tsz a meglevő húsüzem rekonstrukcióját és bővítését végzi. Ez közvetlenül a hústermeléshez és a városellátáshoz kapcsolódik. ^jelentős helyet foglal el I a háztáji termelés is. Ez a terület a téeszföldek 11 százalékát — mintegy háromezer hektárt — foglalja magába, s főleg a kézi munka igényes zöldségfélék és a háztáji állatállomány számára szükséges takarmányszükségleteket termelik rajta. Párt- és kormányhatározat a háztáji gazdaságok termelésének növelését ösztönzi. A termelőszövetkezetek feladata és kötelessége a termelés segítése, s ezt igen helyesen, most, a középtávú tervben is megfogalmazták. A támogatás kiterjed: talajművelésre, szállításra, gépi betakarításra, szaktanácsadásra, felvásárlásra és értékesítésre. A. háztáji termelés fellendülése a lakosság ellátási színvonalát javítja, ugyanakkor a munka alapján jogos jövedelmet s biztosít a tagoknak. A párt minden szervezetének kötelessége, feladata a tervkészítő munka ismertetése, annak folyamatos, politikai ellenőrzése, mely lényegében magába foglalja a gazdaságpolitikai célok elfogadtatását. Tartalmazza az elkészített üzemi tervek minősítését, és a végrehajtás folyamatos ellenőrzését. A szövetkezeti tervek összhangban vannak gazdaságpolitikai céljair.kkal. Gj-ors ütemű a termelesnövekedés és az aruki bocsátás. A középtávú terv körvonalazza a fejlődés irányát és ütemét. Az éves operatív tervek készítésénél kell minden évben a változó igényeket és módosuló közgazdasági körülményeket figyelembe venni, és a munka során érvényesíteni. Dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság titkára 4