Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

Vasárnap, 1976. október 31; Politikai könyvnapok kezdődnek Csongrád megyében Az utóbbi években hagyománnyá vált, hogy az őszi hónapokban megtartják a politikai könyvnapokat, amikor fokozottan előtérbe kerül a politikai és ismeretter­jesztő művek terjesztése. A párttagok és széles párton kívüli tömegek politikai kép­zését, továbbképzését nagymértékben se­gítik a politikai kiadványok, amelyek kö­zül számos most Jelenik meg a politikai könyvnapok alkalmából. Külön aktualitást ad az idei rendezvényeknek az a körül­mény, hogy az MSZMP Központi Bizott­sága a héten fogadta el azt a határozatot, amely a párttagság marxista-leninista felkészültségéről, a párt propagandamun­kájának főbb tapasztalatairól, és az ezzel kapcsolatos feladatokról szóL A politikai könyvnapok megyei megnyi­tóját az idén — az MSZMP HÓDIKÖT pártbizottsága és a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége közös rendezésében — november 3-án, délután 3 órai kezdet­tel Hódmezővásárhelyen, a HÓDIKÖT Vo­rosilov utcai művelődési házában tartják. Megnyitó beszédet mond: dr. Kotic2 Já­nos, a megyei pártbizottság titkára. Egyébként a megyében mintegy 200 he­lyen lesz politikai könyvárusítás, s ily módon a vásárlók közvetlenül hozzájut­hatnak azokhoz a művekhez, amelyek po­litikai képzésük, továbbképzésük szem­pontjából nélkülözhetetlenek. A békesség kora Uj film Színes, szinkronizált olasz hatatlanul föltoluló emlékek film. írta és rendezte Fa- megtartó következetessége Carpl. Operatőr: Lu- jelenti egyedül a biológlai­A főszerep- iag már értelmetlen élet lel­ki értelmét — csak hát mire az öregség, ha a fizikai lét nyűgei nemcsak magát, de legszűkebb környezetét is blo clnno Tovoll lő: O. E. Hasse, Holnaptól vetítik Szegeden Fablo Carpl filmjét, amit a rendező saját elbeszéléséből visszavonhatatlanul elhatá­rozza, mert el kell határoz­nia, nincs más út, mint ké­szülődés a haléira. Képzele­te elviszi holt sorstársának sziklakunyhójába... Ennyi a történet, alig több Rágógumi i RÉS n fljif I• IaIH forgatott, s ami ebbenl mód- könyörtelenül koptatják. Fié- esy túlméretezett monológ­szerében — az irodalmi tói, menyének társaságától nál, ahol a látvány képi ete­anyag más művészeti szfé- hűvös borzongással ódzko- ie úev eveneül amikéDDen rába való átköltésével - de dlk, következésképpen azok T nr,f„„ ÍIl, !,! . """ÍET a, . témavilágában is hasonlatos is tőle, unokái közSl is csak Luclano JovoU SsTkon^ £ SE28 a Kedves bópeer.. .-re. Az órák, az évek gyorsan elszállnak, csak a percek vigyorral nem akarnak múlni — böl-J cselkedlk a nyolcvanasok év­gyűrűitől megfáradt tölgyfá­a kislány ébreszt benne ér- vissza-visszatér a már le­zelmeket, meg kendőzetlen forgatott, bemutatott szítué­kimondott vágya- dókhoz. O E. Hasse színé­kat a gondozására rendelt fiatal, csinos bejárólány tes­ti közelléte. Társat keresne, ra emlékeztető öregje Fablo képzelete elhagyatott sziklás szi teljesítménye, premier plánba idézett arcjátékai (Páger Antal nagyszerű földúsit' Carpinak. Egy öreg, aki tájak hasonszőrű remetéjé- szinkronhangjával minden alkalmat elszalasz- hez jár föl csökönyösen, de va) megrendítőek ugyan, de tott, hogy meghaljon, pedig arrafelé sincs számára hely, egészében véve aligha segít­módját-lehetőségét marad a vén, moccanatlan hetnek a tempótlanná váló bőséges kínálta izgalmas, regényesen teknősbéka, a biológiai ve­gazdag élete: ott harcolt a getácló jelképes példánya, spanyol polgárháborúban, a Azzal beszélget, étkezik.- S nekrológon. Mely egy élet­kor — naturalista helyzete­kig elfulladó, lassacskán a szent ügyért fölkentek olda- mikor akaratlanul kihallgat- nézőt is elfárasztó — tragé Ián, Franco ellen. Ez az an­tifasiszta morál, az ellenáll­ja a fiatalok házi döntését, diája, hogy miféle sors vár rá, N. I. Az egyetemi aulában pá- fejedelmi a kiszolgálás. Nem finom műázert tanulhat itt lyát ízlelgető középiskolások fogadja zajos tetszés ezt a be- meg, amennyit ak'ar. Forgat­Ülnek most. Jövendő egyete- jelentést. Van olyan szak, ta a fejében azt is, hogyvll­fnl polgárok hallgatják maj- ahova 18 jelentkezőből csak lamosmérnök lesz, de meg­danl tanáraik szavát. Aki ta- egy juthat be, de olyan is tántorodott, és tanár akar nítanl készül, biztosan leg- van, ahova mindenkit föl- lenni. Indoka: a tanár job­jobb tanárát is követni sze- vesznek, aki megfelel, El- ban bele tudja vinni egyéni­retné, aki matematikus lesz, hangzik az intés: jó sokpon- ségét a munkájába. Ha nem vagy fizikus, más álmokat tot hozzon mindenki magá- érti valaki a leckét, ő ma­dédelget. Felnőtt komolyság- val, és sok' tudományt. Meny- gyarázza el, így próbálgatja gal hallgatja mindegyik a nyit? Az általános tagozatú a tanítás fogásait, másiknak kijáró útmutatást osztályok anyaga elegendő, de Pölöa Endre a csengelei ta­is, és a több oldalú fölvilá- azt tudni kell. Jól jár, aki ol- nyákról Indult, és olyan pá­gosításokból rakja össze, mi- vasottságát is elárulhatja, az lyát keres, ami a természet­lyen élet vár arra, aki át- is, aki az eszét mindig hasz- hez kötné ezután is. Bioló­léphetl majd a nagy küszö- nálni tudja. Megvigasztalják gusnak menne, de nem si­böt. Aggodalom is dolgozik: a jogra vágyókat, hogy 15— múlna tartósan se mlkrosz­a fölvételin embemyúzás is 20 évig még jogészhiány vár- kóp mellé, se laboratórium­lesz kifelé röpködőkkel telik ható de hozzáteszik, hogy a hoz, természetvédelem vagy meg a folyosó, vagy bent is fölvételi lehetőségek kori át o- környezetvédelem áll most lehet maradni? Jól Jön a biz- zottak. Most ts mondják, a előtte választási lehető'ég­tatás: nem azt kutatják a pedagóguspálya szép hivatás, ként, de tanárnak is szíve­válogatóvizsgán, ki mit nem a jövőbe oltja át emberségét sen menne szükség esetén. és tudását a Jó tanár, és azt Eleven biológust eddig csak is, mit tegyen, aki matema- televízlóban látott, de amit tikus, biológus, fizikus vagy ottt hallott, abból minden vegyész akar lenni. Alkalom mondat neki szólt Kollégium van kérdezni is. TTK-ügyben nélkül nem tudna tovább ta­Rágógumival táplálkozik az kettő, jogászügyben is két nulnl. Most érettségizik Rts­egyik oszlop utolsó sora. Nem kérdés hangzik el. A bölcsé- teleken, beáll a fölvételizők lehet kitalálni, izgalom dol- szetre senki nem kíváncsi? közé. goztatja a rágóizmokat, az Kár lenne a látszatból ítélni, zárszó után ide sereglik a legtöbb kérdező. tud, azt keresik, amit tud. Sok pontot! A szőlők és a pénz a fejét, aki a rizsporos eti­kettre semmit nem ad, de látja, a templomi csönd is tö­retlen marad, és a világ se fordul föl tőle. Azokat figyeli lenni. Inkább, akik jövendő sorsu­kon rágódnak. Vasutasból tanór Lukács Ferenc vegyész akar és szívesen menne Mindenkit megkérdeztem, mit szólnak a szülők az el­határozáshoz. Ügy tűnik, tel­jes a családi béke, az egye­tem körül már nem támad­Ide írom, amit a hivatalos tájékoztatókból el tudtam csípni. A József Attila Tu­dományegyetemnek' most 2 majd akár gyárba, akár la- nak otthoni viharok, boratórlumba. Bató Attila —. sem ellenvetés se más föltett szándéka, hogy min- ajánlat? denképpen atomfizikus lesz. _ Tpt.ni,^„,tfw.pri rá_ hf_ Nagybátyját szeretné követ- ^T Természetesen rám biz­nl. beszélt is vele már a pá- „ ,, . lya örömeiről és bökkenőiről. Maslk vélemény, magabiz­ezer 456 hallgatója van; 632 Ai a vélefflénye. ha egy ki- tosabb: Páter László Séta agy eltűnt utcán (5.) 1818—19-ben Seunlg Károlynénál volt albérlő Zslrkay János (1880— 1940) újságíró, Író, akkor a Magyar­ország Területi Épségét Védő Liga (TKVEL) szegedi titkára, később faj­védő lapok szerkesztője, majd Göm­bös-párti képviselő. A Károlyi-forra­dalom Idején még demokratikus ál­arcban jött Szegedre, ahol a háború végén rekviráló tisztként már ismerős volt; Juhász Gyula barátságába fogad­ta, 6 ajánlott neki a szülőházával szemben lakást. Az ellenforradalom szegedi győzelme után mutatta kl Zslrkay foga fehérét; szembefordult Juhász Gyulával is, és mint az első szegedi ellenforradalmi lap, az. ÜJ Magyarország, majd az ezt fölváltó Szegedi Üj Nemzedék szerkesztője nem egyszer ízléstelenül megtámadta a költőt. Juhász Gyula 1922-bön egyik válászclkkében „a Nagy Kalóznak" nevezte. Amikor 1926-ban Zsirkay a tarpai választókerületben megbukott, aforizmájában e2t írta róla Juhász; „Zsirkay eddig politikus csizmadia volt. de most már csizmadia sl lesz belőle." zsirkay után 1922-től néhány évig Horger Antal (1872—1946) egyetemi tanár bérelte a lakást. Öt nem Juhász Oyüla ajánlotta. Bár amikor 1923-ban Horgert fölvették a Dugonics Társa­ságba, megismerkedtek, és a költő 1924-ben érdeme szerint méltatta a nyelvtudós Magyar szavak története című könyvét, 1925-ben pedig egyik aforizmájában „tudós barátom" cím­mel emlegeti. Ügy látszik, József Atti­la nem panaszolta el neki, hogy járt „az egyetem fura urával"! (Egyéb­ként Horger innen a Batthyány u. 4. alá, a mai sajtóház épületébe költö­zött.) 13. A 13. számú — régen Sörház u. 407. számú ház: Juhász Gyula szü­lőháza. Erről már sokan sokszor ír­bólcsesz 1241 TTK-s es 610 iométe,.nek vesszük' szemlél­jogáaz. Minden ötöd k hall- tetés kedvéért az atomfizika gatora jut . egy oktató, a tu- távlatait, akkor eddig csu­dományok tárházában tehát pán els3 milliméterét járta be a tudomány. Van jövője tehát ennek a pályának Is. Francia Zoltán még nem döh­tött, tart ls tőle, hozzá ké­pest előnyben vannak a töb­biek. Legszívesebben kémiá­— Olyan nincs, hogy bele­szóljanak. Talán fölösleges ls monda­ni, egyébként Ó a legtétová­zőbb. Legbátrabban az néz a jövője elé, aki így felel: meg­beszéltük. együtt választot­tunk. Akitől kérdeztem, egyik . ., .. ,. ., sem mondta, hogy gyerekkori ra és b ológléra nyitogatja a álma a „Uusiott pálya Ha­fulét. Van még ideje ő is tírozoUan mondták, váltó­harmadikos. A három fiúval egyetlen lány Jött a Tisza­parti gimnáziumból, Kaczúr Ágnes A szláv nyelvek sze­rény tudója szeretne lenni. A szentesiek1 közül Mucsi Juhász Gyula szülőháza Uk, írtam magam te, legutóbb a Szeged irodalmi emlékhelyei (1974) könyvemben külön fejezetben. Most tehát csak röviden Vázolom föl az öreg ház históriáját. Állítólag még az anyai dédszül ők építették; a nagy­apa, Kálló Antal (1834—1913) kétszer újította meg; először 1885 tájt, má­sodszor a Víz után. 1866 őszétől 1867 elejéig itt lakott kosztosdiákként „a nagy Petőfi kis fia", „o magyar Sasfiók", ahogyan Juhász Gyula emlegetni szokta: Pető­fi Zoltán, Petőfi Sándornak egyszülött gyereke, Emléke az egész család, de különösen Juhász Gyula Számára el­kötelező erejű hagyományt jelentett. A költő egész életműve tanúskodik ennek a szent örökségnek tudatáról, de számos versében, tárcájában, Cik­kében vallotta, mit jelent számára ez az őt Petőfihez fűző különös kapocs, „ígi; esett egy halvány fénysugár az örök glóriából az én szegény fejem­re ..." A 123. helyrajzi számú, mindössze 87 öl nagyságú telek és ház az Építé­si törzskönyvben Kálló Antal Gyula éa Matild leánya, Juhász Gyula édes­anyja nevén szerepel. Ez nagyon ér­deket és új adat: eddig nem olvas­tuk sehol a nagyapa harmadik ne­vét, de most már tudjuk, miért kap­ta Juhász Gyula a keresztnevét. Ko­rábban nem volt Gyula sem az apai, •esn az anyai ágban. .Volt a háznak egy L-alakú utcai frontja és egy udvari melléképülete. Ez utóbbit kiadták Kállóék. Amikorra már Juhász Endre vissza tudott em­lékezni, a következők laktak Itt: Ga­lamb városi tisztviselő édesanyjával; Friedrich katonaszabó családjával; Szilágyi Lajos, a Próféta vendéglő ti­zető pineérp a feleségével. Juhász Gyula Szilágyi Lajossal nyugdíjazása Után is tartotta a kapcsolatot; címe a noteszában föl volt jegyezve, s öccse szerint időnként segítette is. Az udvari lakással átellenben, az L kisebbik szárában volt Kálló nagy­apa „paszotnántos" műhelye — ahogy az 1896. évi címtér nevezte. Tágas, nagy helyiség, kézzel hajtott gépi be­rendezéssel. Amikor a nagyapa a se­gédjének, Ötott Kovács Ferencnek át­adta a műhely berendezését, a helyi­séget átalakították, és szintén lakásul használták. Itt élte utolsó érveit Mári néni, Tokár Mária, a költő nagyany­jának nénje. Versben, tárcában, afo­rizmában örökítette meg a költő az ő emlékét is. Otott Kovács Ferehc újdonsült gombkötőmester egyébként először innen nem messze ütötte föl a Bátorfáját; 1911-ben a Templom-tér 3. sz. alatt találjuk; később itt volt Koroknay József könyvnyomtató mű­helye, és 1924 szeptemberében József Attila első szegedi lakása is. Utóbb, 1921-ben már a Kálmán (mai Kél­mány Lajos) u. 3. sz. alatt volt a gombkötöműhely. (Folytatjuk.) zott az elképzelésük, és ez nem az állhatatlanság jele. Aki nyolcadikos koréban még csak képernyőjén szerette volna a csorbult képet vlsz­... . . , szaigazltani, most arra ké­Maria tanarnRk készül, leg- srU1 Pncv gyermek! lelkeket jobban a földrajzot kedveli, í,anarti1nn tisztességre és földrajztanárát becsüli leg- naf1gölJ°n tisztessegre. jobban. Pintér Etelka előtt Ha eddl2' szavukat öszm­nincs ilyen közvetlen példa- tének 'féltem, n>ncs okom kép, szülei tanárok, de ő kételkedni a későbblek hite­ügyvéd akar lenni. Miért? lében sem' Ezt mondja: úgy érzi, tud — Milyen fizetésre számf­sokat beszélni, kitartóan vi- tasz? tatkozni, és az igazság tán- _ Nem tudom, nem istör­toríthatatlan híve. Segíteni tem rajta a fejemet, akar a rászoruló bajbajutot- Gondolhatok arra, hogv a takon szerinte ebhez ügy- foHntra fordulást a későbbi vednek kell lennie. Ijesztge- éVek httt7.Aki hogy a pét17Xe tem a kerdessel: a Kék fény ^kenv belső elválaszt ású ™eH *"dnd Yéde"'? mirigyek ezután dolgoznak Csodamozó arc a felelet e o- wak^e amj fs, hriay min­ször, ma.id szóban ennyi :le* „ p ^alvótól tlsztcss<Ves mez­het. hogy Igen. Füsti ZsuZsa éfhet^t várnflk SzSlmut franclát és olaszt tanulna, —.„t^nJá.ulfháet^V •„„a- i™, „„„„ munkabírásuk bárhol emel­heti Őket. Az egyik mondja, tudván tudja, mérnökként vagy tanár lesz vagy műfor­dító. vagy szerelőként többet ke­Hetényl Ottó egyszer már választott pályát. Kis kacska- . . tanárnak mt-y ringó van benne már eddig ffistM Wt is: azért ment Kübekhézdról fál i^s PiÁ m^ ^ll a vasúti középiskolába, mert *SgY' tévészerelő akart lenni. Azt wbbet használhat, mondja, nem csalódott, mert az elhatározás marad­akl műszaki pályára vonzó- J°n meg sokáig! dlk, Itt jó helye van. Annyi Horváth Dezső Művelődési házak programja Portugál partokon címmel tanár a vasutas művelődési tart Ismeretterjesztő elő- házban. Előndásáhak címe: adást Rimóczv Károly tanár Barangolás Jugoszlávia alig november 1-én, hétfőn dél- ismert hegyóriása! között. A után 0 órától a Juhász Oyu- vasutasok művelődési ottho­la művelődési központban, nában november 3-án riél­Előadésát színes diaképekkel utén 3 órától dr. Révész ML illusztrálja. hály tanársegéd beszél, élta. Ugyancsak hétfon, délután ..„^ _ .. 6 órától tart színes diaveti- lános lsk™kflak' Zelk tésSel egybekötött előadást Zoltán és Weöres Sándor dr. Jakucs László egyetemi gyermekverseiről. i 1 * f

Next

/
Thumbnails
Contents