Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

2 Vasárnap, 1976. október 31': Közlemény Lázas- Györgynek, a Minisztertanács elnökének hivatalos, baráti Kátogáfásáról Jugoszláviában © Belgrád (MTI) Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Dzsemal Bijedicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Közű társaság Végrehajtó Tanácsa elnökének a meghívására 1976. október 28—30. között hivatalos, baráti látogatást tett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke be'grádi tartózkodása során látogatást tett Vidoje Zsarkovicsnál, a Jugosziáv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnöksége alelnökénél, valamint Sztane Dolancnál, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkáránál és baráti eszmecserét folytatott velük. A magyar kormányfő és a kíséretében levő személyiségek találkoztak a Szerb Szocialista Köztársaság kormányának képviselőivel, majd ellátogattak Újvidékre is, ahol megbeszéléseket folytattak a Vajdasági Szocialista Autonóm Tartomány képviselőivel a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A két kormányelnök. Lázár György és Dzsemal Bijedics baráti munkalégkörben széles körű eszmecserét folytatott a két ország kancsolatairól, azok továbbfejlesztésének lehetőségeiről, valamint az időszerű nemzetközi képdésekről. A két kormányelnök elismeréssel méltatta a Magyar Néoköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együttműködésének fejlődését. Kiemelték, hogy az előrehaladás a két ország kormányai és népei közös törekvésének az eredménye, amely arra irányult, hogy az adott lehetőségek kihasználásával minél eredményesebben alakuljon a jószomszédi viszony. A két ország kapcsolatai az egyenjogúság, a kölcsönös bizalom és a megértés, valamint a két ország nemzetközi helyzete és belső fejlődése sajátosságai tiszteletének szellemében fejlődnek. Megállapították, hogy a kapcsolatok sikeres előrehaladásában jelentős szerepet játszottak a legfelsőbb pártés állami vezetők találkozói, a társadalmi, a politikai szervezetek és más intézmények rendszeres kapcsolatai. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság baráti kapcsolatainak elmélyítésében nagy szerepet játszik a magyarországi horvát, szlovén, szerb nemzetiség és a jugoszláviai magyar nemzetiség, amelyek a megértés tényezői a két ország között és szoros összekötő kapcsot alkotnak a baráti együttműködésben. A két kormányfő kifejezve megelégedését a kapcsolatok és az együttműködés eredményei felett, további közös erőfeszítést tartott kívánatosnak, hogy a jövőben is folytatódjék a jószomszédi viszony erősödése. A megbeszélések során a két kormány elnöke különös figyelmet szentelt a magyar —jugoszláv kapcsolatok fejlődésének. Hangsúlyozva, 'Sogy a nemzetközi gazdasági folyamatok nehézségei ellenére sikeresen megvalósult a tervezett árucsereforgalom, kiemelték, hogy kétoldalú erőfeszítések szükségesek az árucsereforgalom további növelésére, a növekedést gátló tényezők elhárítására. A gazdasági együttműködés fejlődésében jelentős szerepet játszik az 1976— 80-as időszakra szóló ötéves órucsereforgalmi megállapodás. Eredményes volt az áttérés a szabad devizás elszámolásra. A két Ország gazdasága eredményesen működik együtt az olyan nagy objektumok létrehozásában, mint az adriai kőolajvezeték, a közös vegyinari beruházások, Duna—Tisza-csatorna létesítményei, a timföldinari együttműködés és mások. A két kormányelnök meghatározta a gazdasági kapcsolatok további kibővítésének irányelveit, előtérbe helyezve a termelési szakosodást és a kooperációt, mint a gazdasági kapcsolatok tartós és egyenletes fejlődésének biztosítékait; támogatta az olyan korszerű formák alkalmazását is, mint ipari létesítmények épitésánek közös finanszírozása, kölcsönös^ hitelezés és közös beruházás. A két kormány intézkedéseket tesz, hogy a magyar— jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság és a két ország illetékes szervei következstesen munkálkodjanak az elfogadott irányelvek valóra váltásán. A két kormányfő hangsúlyozta, hogy kézzelfogható eredmények születtek a két ország együttműködésének más területein is, és egyetértett abban, hogy közös erőfeszítésekre van szükség a műszaki-tudományos, a kulturális, az oktatási és a határmenti együttműködés bővítésére és fejlesztésére. Lázár György és Dzsemal Bijedics széles körű eszmecserét folytatott a nemzetközi kérdésekről, amelyek keretében szó volt a nemzetközi helyzet enyhüléséről és a világ válsággócairól, az európai helyzetről és az európai biztonsági konferencia záróokmányának megvalósításáról. ezzel összefüggésben a belgrádi értekezlet előkészítéséről, valamint a colombói konferencia és az el nem kötelezett országok tevékenységéről, a leszereléssel kapcsolatos problémákról. a nemzetközi gazdasági helyzetről, az ENSZ szerepéről és más kérdésekről. Megelégedéssel állapították meg, hogy az áttekintett kérdésekben álláspontjaik megegyeznek, vagy közel állnak egymáshoz. Ez alkalommal is hangsúlyozták, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság jószomszédi viszonya, annak további fejlődése nemcsak a két ország érdekeit, handm a béke és biztonság erősítését is szolgálja a világ e térségében. A két kormányelnök meggyőződését fejezte ki, hogy a széles körű eszmecsere, az áttekintett kérdésekben létrejött egyet irtés hasznos volt és hozzájárult egymás álláspontjának jobb megértéséhez, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság barátságának és együttműködésének további erősítéséhez. A magyar kormányfő magyarországi látogatásra hívta meg Dzsemal Bijedicset, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnökét, aki a meghívást örömmel elfogadta. nap távlatai A hét legnagyobb nemzetközi visszhangot keltett eseménye kétségtelenül Leonyid Brezsnyev moszkvai beszéde volt. Hozzájárult egy formai elem is: most először fordult elő, hogy a főtitkár által a Központi Bizottság ülésén elmondottakat még aznap nyilvánosságra hozták. Ez azonban mindjárt a lényegre utalt: arra, hogy a külvilág a legilletékesebb forrásból — valóban első kézből — értesülhetett így róla, merre tart a Szovjetunió, s hogyan ítélik meg e hatalmas ország kormányzó pártjának legfelső testületében a pártkongresszus óta eltelt hónapok belső és nemzetközi fejlődését, milyennek látják a holnap távlatait. A kép mindkét vonatkozásban reális és biztató. A Brezsnyev-beszéd — és a szovjet parlamentben időközben törvényerőre emelt tizedik ötéves terv — az edKözéleti napló ÜDVÖZLÖ TAVIRATOK Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban köszöntötte Erfch Honeckert, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnökévé — Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Willi Stoph-ot, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökévé — és Apró Antal, a Magyar Népköztársaság országgyűlésének elnöke Horst Sindermannt, a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának elnökévé történt megválasztása alkalmából. GYENES ANDRÁS HAZAÉRKEZETT BUKARESTBŐL Szombaton hazaérkezett Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, aki a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására október 28—30. között látogatást tett Romániában. Kíséretében volt Varga István, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Árgyelán Sándor, a KB munkatársa. Romániai tartózkodása sorén Gyenes Andrást fogadta Nico'.ae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára is. Gyenes András megbeszéléseket folytatott a két testvérpárt, a két szomszédos szocialista ország, a magyar és a román nép baráti és sokoldalú együttműködésének fejlesztéséről. Megvitatták a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és™munkásmozgalom időszerű kérdéseit. A találkozó szívélyes, elvtársi légkörben és a kölcsönös megértés szellemében zajlott le. ELUTAZOTT A LENGYEL PARTMUNKASKULDÖTTSÉG Szombaton elutazott a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége, amely M. Szymanskinak, a KB osztályvezető-helyettesének vezetésével a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására október 25—30. között tartózkodott hazánkban. A küldöttséget fogadta Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. Dj vezetés Sanghajban • Peking (MTI) A Kínai Kommünista Párt Központi Bizottsága a megbukott és őrizetbe vett „sanghaji radikálisok" helyett új vezetőket állított Kína legnagyobb, tízmillió lelket számláló városának élére. Mint az Üj Kína jelentette, a KB határozata értelmében a városi pártbizottság első titkára Szu Csen-hua, másodtitkára Ni Csi-fu, harmadtitkára Peng Csüng lett. Az előbbi kettő póttagja a KKP KB Politikai Bizottságának, az utóbbi eddig Kiangszu tarÁ KGST és Finnország • Helsinki (TASZSZ) Helsinkiben aláírták a KGST és Finnország együttműködési bizottsága 4. ülésszakáról készült jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv hangsúlyozza, hogy a KGST-tagországok és Finnország árucsereforgalmának értéke 1975-ben 2,1 millárd finn márka volt, szemben az 1973. évi 0,9 milliárd márkával. A KGST-tagországok részesedése Finnország külkereskedelmi forgalmából 1975-ben 22 százalékos volt, szemben az 1974. évi 20 százalékkal és az 1973. évi 15 százalékkal. Az ülésszakon jóváhagyták a munkacsoportok és a bizottság számára előkészített új ajánlásokat és határozatokat, amelyek a KGST-országok és Finnország sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének to. vábbi fejlesztésére hivatottak. tomány forradalmi bizottságának elnöke volt. Az új sanghaji pártvezetők foglalják el a város állami vezetésének három első tisztét is: Szu Csen-hua a forradalmi bizottság elnöke, Ni Csi-fu az első, Peng Csüng a második elnökhelyettes. Az átszervezéssel egyidőben a Központi Bizottság olyan határozatot is hozott, amellyel Csang Csun-csiaot, a volt első titkárt, Jao Venjüant, a volt másodtitkárt és Vang Hung-vent, a volt harmadik titkárt „megfosztja valamennyi, Sanghajban vi^ selt állami és pártfunkciójától". Szu Csen-hua, a sanghaji városi pártbizottság első titkára október 27-i bemutatkozó beszédében — mint most az Új Kína közölte — hangsúlyozta: „merő álmodozás volt, amikor a négyek bandája azt hitte, hogy a párt és az állam fölötti hatalom kisajátítására és a kapitalizmus helyreállítására irányuló kísérleteinek bázisává teheti Sanghajt". Szu Csen-hua a sanghaji aktíva előtt a pártellenes csoport elleni küzdelem „elmélyítésének tervét" is felvázolta. A Zsenmin Zsipao tudósítója szerint Sanghajban „a helyzet most kitűnő és nagyon lelkesítő". „Tízmillió ember örvendezik". digi fejlődés eredményeire építve, s tanulságait is elemezve nagyszabású, ugyanakkor a növekedés belső, hatékonysági és minőségi tartalékait előtérbe állító gazdasági és fejlesztési programot adott. (Emlékeztetőül érdemes megemlíteni, hogy a nemzeti jövedelem 26, az ipari termelés 36, a mezőgazdasági termelés — évi átlagban — 16 százalékkal növekszik; a gyarapodast 90 százalékban éppen a termelékenyság javításával fogják elérni. A reáljövedelmek 21 százalékkal emelkednek; ez természetesen egyetlen adat csupán az életszínvonalprogram számsorából.) A célok még hangsúlyosabbá teszik, hogy a szocialista nagyhatalom a legközvetlenebbül érdekelt a békében, az építőmunka kedvező külső feltételeinek tartósításában. „Az egész világ láthatja, hogy a Szovjetunió a béke és a békés együttműködés útját járja, és az egész világnak tudnia kell, hogy továbbra is ezen az úton haladunk!" —. ez a Brezsnyevbeszéd egyik kulcsmondata. A szovjet vezetés természetesen látja az enyhülést fékező tényezőket is, amelyeket az amerikai választási hadjárat mostani finisében különösen jól lehetett érzékelni. Felmérte azt az általánosabb irányzatot is, amelyből joggal vonja le a következtetést, hogy — az Egyesült Államok példájánál maradva — bárki kerüljön is a Fehér Házba a kedden esedékes elnökválasztások eredményeként, Washingtonnak a jövőben is számolnia kell a világon ténylegesen kialakult ' erőviszonyokkal, hiszen eddig is éppen az erőarányok késztették az amerikai vezető köröket arra, hogy keressék a megállapodásokat a világszocializmussaL A szemléletnek és a politikai gyakorlatnak e józan magabiztossága mellé helyezve szembeötlő az Egyesült Államokban az, hogy a belső, pártpolitikai versengés kiéleződésével mennyi a rögtönzés és a kapkodás, mégpedig korántsem csak a kortesek fellépésében. Erről talán mindennél többet mond, hogy a héten Kissinger külügyminiszter is kénytelen volt elismerni: az amerikai választási előkészületek bizonytalansági elemeket vittek a nemzetközi politikába. Ugyanakkor ezek az elemek korántsem vittek bizonyosságot a választások kimenetelébe (holott nemegyszer éppen a szavazathódítás lett volna a céljuk). A keddi amerikai választás, amelyen nemcsak az elnök és az alelnök személyéről, hanem 435 kéoviselőházi tagságról, 33 szenátusi helyről és 14 kormányzói posztról is döntenek, teljesen nvílt esélyekkel zajlik majd. Kiszámíthatatlan ugyanis, hányan lesznek, akik úgy érzik: sem a köztársaságpárti Gerald Ford, sem a demokratapárti Jimmy Car-. ter programja nem ad igazi vá'aszt az ország előtt álló égető belpolitikai, mindenekelőtt gazdasági kérdésekre (egyedül a munkanélküliek száma több mint hétmillió!). Az idei amerikai választások nagy kérdőjele ezért a közönyösök, a nem szavazók tömbje, amelynek arányait talán emberközelbe hozza egy példa. Egy dallasi olajIpari vállalkozó, L. E. Klein előbb szabad napot igért minden alkalmazottjának, aki hajlandó elmenni a keddi voksolásra. Aztán készpénzt ajánlott. Huszonöt dollárra kellett felsrófolnia a taksát, hogy emberei végre kötélnek álljanak... K. S. ggü? £ nnr.rx. iinuiuiiiin LEMONDANI AZ ERŐSZAKRÓL Az ENSZ-közgyűlés 1. számú, politikai bizottságában befejeződött az ülésszak egyik legfontosabb napirendi pontjának, nevezetesen az erőszakról való lemondásra vonatkozó szovjet javaslatnak a megvitatása. Az egyhetes vita után megtartott szavazás során a bi« zottság nagy többséggel elfogadta a szovjet hátározattervezetet, miután 94 ország delegátusa mellette foglalt állást. A Kínai Népköztársaság és Albánia küldötte a tervezet ellen tette le voksát, az Egyesült Államok és több nyugati ország pedig tartózkodott a szavazástól. A határozattervezet azt javasolja, hogy az ENSZ-tagországok folytassák a nemzetközi szerződés megkötésére vonatkozó szovjet javaslat tanulmányozását, és hogy a problémával kapcsolatos véleményüket és javaslataikat terjesszék az ENSZ főtitkára elé. A bizottság javasolta még, hogy az ENSZ-közgyűlés következő, 32. ülésszakának napirendjére is vegyék fel az erőszaknak a nemzetközi kapcsolatokból való kiiktatásáról szóló szovjet javaslatot. PORTUGÁL SZOCIALISTÁK KONGRESSZUSA Lisszabonban szombaton délelőtt megkezdődött a Por- • tugál Szocialista Párt kongresszusa. A háromnapos tanácskozás fő témája a párt jövőben követendő politikájának meghatározása. A kongresszus várhatóan állást foglal majd abban a kérdésben is, vajon támogatja-e az egypárti kormányzás továbbfolytatásának gondolatát, vagy koalíciót javasol más politikai erőkkel. Lisszabonban úgy vélik, hogy ebben a kérdésben vita várható, de a delegátusok többsége magáévá teszi Soares főtitkárnak azt a javaslatát, hogy folytassák az egypárti kisebbségi kormányzást, és a vele járó politikai lavírozást. GIEItEK A SZOVJETUNIÓBA LÁTOGAT Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének és Minisztertanácsának meghívására november első felében lengyel párt- és állami küldöttség élén hivatalos, baráti látogatást tesz a Szovjetunióban. ANGLIA ÉRDEKELT Az SZKP küldöttségét, amely Borisz Ponomarjovnak, az SZKP Politikai Bizottsága póttagjának, a KözDonti Bizottság titkárának vezetésével az angol Munkáspárt országos végrehajtó bizottságának meghívására tartózkodik Nagy-Britanniában, fogadta Anthony Crosland angol külügyminiszter. A találkozón Crosland hangsúlyozta, hogv Anglia érdekelt a Szovjetunióval való politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésében. Kifejezte egyetértését Ponomarjovnak azzal a véleményével, hogy gyakorlati lépésekre van szükség a nemzetközi feszültség enyhítése és a leszerelés területén. Az SZKP delegációja Londonból Skóciába utazott.