Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-30 / 257. szám

4 Szombat, 1976. október 30. A szegedi nyomdászat százhetvenöt éve Szeged technikatörténetének, de művelődési múltjának is nyomdai kiindulópontjául azt a jeles évet kéli tekintenünk, amikor Griinn Orbán azzal a szándékkal jött városunkba, hogy könyvnyomdát nyisson. Az 1801. augusztus 28-én kelt folyamodványára a királyi engedélyt 1802. október 22-én kapta meg. A királyi passzus késése nem zavarta azonban a kiváló nyomdászt, és munkáját már jóval korábban megkezdte, hiszen a város vezetői is hathatósan támogatták. Első nyomdai terméke, Benyák Bernát szegedi piarista papköltő ünnepi versének kinyomtatása volt, amelyet a Pozsonyi Ignác aital alapított kórház (ma a Városi I. sz Kórház) alapkőletételére adtak ki, 1801. október 27-én. Idetelepülését követően, Grünn Orbán egyedül dolgozott, majd 1830-ban alkalmazott egy mestert, két segédet és egy inast. Hat évvel később már hat segítsége volt, négy nyomtató- és két szedőlegény személyében. Kezdetben főleg közigazgatási nyomtatványokat állítottak elő, és legnagyobb megrendelője maga Szeged váro6avoltDe nemcsak Szeged, hanem a környező városok, sőt Szabadka, Nagybecskerek és Kikinda is itt rendelte meg a hivatalos űrlapokat. A könyvnyomtatás tulajdonképpen 1004-ben kezdődött Grünn nyomdájában, ettől kezdve adta ki a szegedi kalendáriumot, amely később elérte a 40—50 ezres példányszámot is. Grünn Orbán 1028-ban bekövetkezett halála után . a nyomdát özvegye, majd a külföldi vándorúiról hazatért nevelt fia, Grünn János vette át. Az új mester hazatérése a szegedi nyomda életében nagy változást jelentett, a könyvsajtót modernizálta. Az új mester nemcsak kivá.ó nyomdász volt, hanem jó érzékű kereskedő ls. Hamar rájött, hogy a nyomda mellé könyvkereskedést is kell nyitnia. Ezt a tevékenységi körét azzal bővítette, hogy papír- és írószer-kereskedést is nyitott. Grünn János az apai örökséget fokozatosan gyarapította, és 1840-ben elérte, hogy négy könyvsajtóval dolgozott. A latin betűk mellett berendezkedett cirillbetűs szövegek szedésére is, az itteni meg a délvidéki szerb lakosság kívánságának kielégítésére. A reformkor értelmet pezsdítő mozgalmától áthatva 'Grünn János többször kísérletet tett szegedi lap indítására. Közel 10 éves küzdelem és huzavona után, az engedélyt 1847-ben kapta meg, de 9 lapot a kedvezőtlen körülmények miatt nem indította meg. A szabadságharcnak nyomdájával ingyen állt rendelkezésére. Az első szegedi hírlap, a Tiszavidéki Ű)ság 1849. január 1-én a Grünn-nyomdából került ki, és a második helyi lapot, a Szegedi Hírlapot is itt nyomtatták, 1849. május 2-től. Az első szegedi nyomda kezdetben a ma is álló Széchenyi téri Grünn-házban — ahogy Grünn Orbán 1801 novemberében hírül adja, a palánki régi Swartz-házban — volt, ahonnan előbb az Oroszlán utcába, később az Oskola utcába, és végül a Klauzál téri Burger-házba költözött. A 175 év arra ís kötelez, hogy néhány' felvillantást tegyünk a város más, múltbeli nyomdáiról is. A második jelentős nyomdának a Kiskerti növényvédelem A gyümölcsösök gomba- és egyéb betegségei, valamint egyes kártevői ősszel a lehullott lombon, Illetve a nyugalmi helyzetbe került fákon telelnek át. Az áttelelő károsítók csökkentésére két lehetőség van: a mechanikai, vagy a vegyszeres védelem. A mechanikai védekezés abból áll, hogy a lehullott leveleket és egyéb növényi maradványokat a fák letisztítása után összegyűjtjük és megsemmisítjük, elégetjük. A vegyszeres védekezés gyümölcsnemenként az alábbiak szerint történhet. Almástermésűeknél teljes lombhullás után Novendából 20 dekát, Krezonitból 7—8 dekát adjuk tíz liter permetléhez és ezzel permetezzük le a lehullott leveleket, és a nyugalmi állapotban levő fákat. Ezek a készítmények hatásosak az alniafa-varasodás és egyéb betegségek spórát ellen, de gyérftik a kaliforniai pajzstetű telelő lárváit is. A lehullott lombozat Fundazolos permetezésével (10 liter permetléhez 1 deka) a varasodás ellen hatékonyan védekezhetünk. A csonthéjasok lombhullás utáni permetezését szintén C6ak a fák teljes nyugalmi állanotának idején célszerű elvégezni. Itt is felhasználhatjuk a Novendát és a Kre zonitot. Ezek a készítmények az áttelelő levéltetű, a kaliforniai pajzstetű lárvái, a levéllikasztó betegség telelő spórái ellen, sőt a sodrómoly fertözöttséggel szemben is bizonyos védelmet nyújla nak. Eredményesen védekezhetünk a levéllikasztó betegség ellen, ha bordóilével, vagy egyéb réztartalmú készítménnyel permetezünk. (Rézoxidklorid 50 WP, Cobox, Coprantol stb.) Bába-nyomdát kell tekintenünk, amelyet 1862-ben alapított Bába Imre. Ez a ryomda később Endrényiéi< kezébe került, ök indították meg az első szegedi napilapot, a Szegedi Naplót, és 1890-től a Szegedi Híradót is ők adták ki. A két testvér 1892-ben különvált, és így a Bába-féle hagyaték egyik feléből jött létre az Engelféle nyomda, a Dugonics tér 12. sz. alatt. A .mai Szegedi Nyomda jogeloaje, a Várnay-nyomda 1873-ban alakult a Kárász utca 5. sz. alatt, majd 1896ban költözött a Kárász utca 9. sz. alá. Az alapító, Várnay Lipót halála után a nyomda fiára szállt, akitől 1920-ban a Szegedi Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. vásárolta meg. Gönczi J. József nyomdáját 1890-ben alapította, ő jelentette meg a magyar klasszikusok jelesebb darabjait. A Délmagyarországi Hírlap- és Nyomdavállalat Rt. 1910-ben alakult, és többszöri vándorlás után, a Jókai u. 4. sz. alatt működött. A Koroknay-féle nyomdát 1921ben hozták létre a Templom (ma Dóm) téren, ahonnan a Tömörkény utcába költözött. Itt jelentek meg József Attila neves kötetei 1922 és 1935 között. A Prometheusnyomda 1928 és 1934 között működött. Itt nyomtatták Radnóti Miklós verseskötetét. Az említetteken túl még több kisebb: az Iritz-, az Alth-, a Pallas-, az Ablaka-, az Árpád-, a Gabnai-, a Szt. Gellért-nyomda stb. működött a városban az elmúlt 175 év alatt. Városunk mai nyomdásznemzedékeinek jutott az a megtisztelő hivatás, hogy mind magasabb fokon valósítsák meg a 175 éves múlton alapuló hagyományokat, valahogy Hess András hitvallásával, amikor „ ... erre az oly nemes és kitűnő foglalkozásra" léptek azért, hogy „azt nemcsak a maga, hanem a többi halandó számára" is gyümölcsöztessék. Napjainkban is jó ez a szentencia, köszöntsük hát vele a szegedi nyomdászat 175 éves múltját, egyben a mai nyomdászgenerációkat, a második évszázad felé haladó nagyszerű munkáshagyomány, kultúránk, civilizációnk, közművelődésünk nagy értékű továbbvivőiL Bátyai Jenő Takarmány van és még sincs? Mentség helyett megoldást keressünk Amikor nyomós határozatok születtek a kisgazdaságok állattenyésztésének föllendítésére, az is bennük foglaltatott, hogy takarmánygondok nem fordulhatnak eló. Még ott sem, ahol saját fogyasztásra hizlalnak csak. Egyezséget kötött a húsipari és a gabonaipari tröszt, ennek megfelelően a megyei húsipari és malomipari vállalat is. Vállalta a gabonaipar, hogy „kéz alá" dolgozik, és annyiféle takarmányt ad, amennyire szükség lesz. A fontos mezőgazdasági ügyekben döntési joggal rendelkező szervezési bizottság legutóbbi ülésén kemény fogalmazásban az hangzott el, hogy gyakran panaszkodnak az állattartók. Nem mindig azt és akkor kapják, amit és mikor keresnek. A kemény fogalmazás éle Szegedet marasztalta el legjobban. Fölkerestük . a malomipari vállalatot, hogv megtudjuk, milyen lépésekkel lehetne megoldani azokat a gondokat, amelyeket mindenképpen meg kell oldani. Kálmán Józseftől és Tóth Szilvesztertől kaptunk fölvilágosítást. * Az említett határozatok kezdeti szakaszában AFÉSZekkel, termelőszövetkezeti bizományosokkal kötött szerződést a vállalat, és számos bolttal maga is rendelkezik. Megyénk 60 helységében összesen 148 takarmánybolt vagy takarmányt is áruló üzlet működik, a kereskedelmi hálózat tehát jónak mondhatók Szeptember végéig 10 ezer 505 vagon takarmányból 3 ezer 5Q5 vagon ezeken a csatornákon jutott a kistermelőkhöz. Szeged boltjai 608 vagonnal rendeltek, de csak 503 vagonnal vettek át Az okokat keresve első helyre a raktárgondok kerültek. A szentesi takarmánygyár például másfél napi termelésének megfelelő mennyiséget tud saját raktárában tárolni. Mindig azt kéri, a megadott ütemezés szerint szállítsák el a takarmányt. Legtöbbször szállítási gondok akadályozzák a szövetkezeteket az időpontok betartásában, ilyenkor tehát nem tehet mást a gyár, annak adja, aki éppen elviszi. Ha kénytelenségből el kell adnia ma az egyik takarmányfajtát, lehet, hogy holnap már hiába jönnek érte. Ez is előfordulhat, de gyakrabban az, hogy le kell állítaniok a gyártó gépeket. Előáll az a furcsa helyzet, hogy a termelő úgy tudja, nincsen, hisz nem kap, a gyár meg áll, mert annyi van, hogy nem tud mit kezdeni vele. A vállalat szerint megoldódna a helyzet, ha legalább két hétre elegendő készletet raktároznának a boltok, de az is segítene, ha az állattartók nem akkor szaladnának újabb adagokért, amikor az utolsó vödörrel etetik. Jó tanácsként ezt az utóbbit is közreadjuk szívesen, de hozzátesszük nyomban, ne erre építsen a kereskedelem. A kistermelők most is azt kérik, ne kelljen kis pénzüket hosszabb időre takarmányba fektetni, szolgálják ki őket akkor, amikor érte mennek. Ha valóban támogatni akarjuk őket. ezt a kívánságukat természetesen figyelembe kell vennünk. * A forgalmazási adatok jelzik, hogy szállítási gondok is akkor támadnak, amikor a szövetkezeti gépjárműveknek sürgős föladatok például a zöldség elszállítása. Gyaníthatnánk, hogy két egyformán fontos népgazdasági ágazat szándékos ütköztetéséről van szó. hogy a bizonyítványt magyarázni tudjuk, de fogadjuk el ezt a magyarázatot is. Csakhogy száz elfogadott magyarázatból se lesz takarmány, a mentségek helyett megoldást kell keresni. Fölvetettük a gondolatot, hogy jó lenne a régi csuvársáe hagyományait föltámasztani. A listából kiolvasható szoros hónapokban szállítsa maga a vállalat jól szervezett körjárattal a boltokba a takarmányt, térítés fejé. ben persze. Ellenvetéssel találkoztunk: sem járműve, sem rakodómunkása nincs a vállalatnak. Ellenjavaslatként hangoztt el, hogy a szövetkezeti szállító vállalatot lenne jó megbízni evvel a föladattal. Nem nyomoztuk tovább a lehetőségeket, hiszen kézenfekvő: ha gondok vannak, üljenek össze az érdekeltek, keressének megoldást, vagy kérjenek segítséget. Arra a lutrira, hogy van takarmány, de még sincs, nyilván nem lehet tervszerű állattartást alapozni. Fölvetettük egyik levele, zőnk korábbi panaszát ís. Azt írta, kis tételben nem kap takarmányt, neki pedig sok pénze nincs egyszerre, nyugdíjából él, és nem is tudná elcipelni a nehéz zsákokat. Azt a választ kaptuk, rendelet van rá, hogy a takarmányboltokban meg kell bontani a zsákokat, annyit kell adni, amennyit a vevő kér, és az üresen visszamaradó papfrzsákok árát sem szabad áthárítáni a vásárlóra. H. D. Miívezetőképzás A nehézipari miniszter rendeletet adott kf az ágazati művezetőképzésről, amelyben azok vehetnek részt, akik megszerezték a mesterszakmunkás-képesítést vagy technikusi, Illetve szakközépiskolai végzettséggel rendelkeznek. Az új intézkedés alapján önálló formával egészült ki a nehézipari szakmai képzés és továbbképzés. A rendelet melléklete szerint a nehézipari ágazat területén 15 szakmában szervezhető művezetőképzés. Engedményes téli aimavásár Tíz vagon alma az ÉLIKER és a MÉR üzleteiben A csökken! dolgozó F. K. szegedi olvasónkat tavaly üzemi baleset érte, s munkaképessége olyan mértékben csökkent, hogy a korábban végtett nehéz munkát nem tudja ellátni. Ezért a vállalat egy új szakma elsajátítására akarja kötelezni. Kicsit fél a tanulástól, ezért arra kíváncsi, hogy van-e más mód arra, hogy a vállalat foglalkoztatásáról gondoskodjék, vagy köteles vállalni, hogy megtanulja az új szakmát. A jelenleg érvényes rendeletek értelmében a csökkent munkaképességű dolgozókat elsősorban vállalaton (szövetkezeten) belül kell foglalkoztatni. Részükre olyan munkahelyet kell keresni, ahol egészségük romlása nélkül hatékonyabb munkára képesek. E cél érdekében a vállalat köteles a csökkent mun-akénességűeket — a munkakörülmények módosításával — elsősorban eredeti munkamunkaképességű átképzéséről helyükön és szakmájukban foglalkoztatni. Ha azonban erre valamilyen oknál fogva nincs lehetőség, a dolgozót a vállalaton belül megfelelő munkahelyre kell áthelyezni, vagy más vállalathoz, illetve más munkavégzésre betanítani, vagy szakképzésben részesíteni. A rendeletek lehetőséget adnak arra is, hogy az ilyen dolgozót szükség esetén az e célra, létrehozott külön üzemrészben foglalkoztassák, esetleg bedolgozóként, vagy részmunkaidővel alkalmazzák. ha a vállalat jellege erre módot nyújt. Olvasónk esetében a vállalat tehát a rendelet értelmében Jár el. amikor új szakma elsajátítása útján gondoskodik csökkent munkaképességű dolgozója megfelelő foglalkoztatásáról, s ezt a tevékenységet komolyan is támogatja. Ilyen esetben a szakmunkásképző tanfolyamra a csökkent munkaképességű dolgozót előzetes szakmai gyakorlatra és életkorra tekintet nélkül fel lehet venni. Az előírt iskolai végzettségtől a vállalat javaslatára a szakma jellegének megfelelően el is lehet tekinteni. A szakmunkásképzés általában két év. A tanfolyamon részt vevő, csökkent munkaképességű dolgozó az' oktatásért térítést nem fizet. A rendelkezések értelmében nem jehet kötelezni senkit olyan szakma vagy munkakör elsajátítására, amelynek következményeként a dolgozó egészségét további károsodás érhetné. Ezért a munkajogi szabályok betartásával csak olyan munkára helyezhetik át a dolgozót, illetve olyan szakma elsajátítását kívánhatják meg, amelyet az egészségügyi szerve'is javasolnak." Dr. V. M. Mint minden esztendőben hagyományosan, az idén is rendez üzleteiben téli almavásárt a Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat partnerével, a Csongrád megyei MÉK-kel közösen. Ezzel az akcióval is segítik megvalósulni Szegeden a zöldség- és gyümölcsprogramot. Az almavásárban részt vesz a szegedi ÉLIKER-nek és a MÉK-nek minden olyan üzlete, amely egyébként zöldségfélét és gyümölcsöt szokott árusítani. A vásárt november 1-től rendezik meg és mindaddig tart, amíg a háztartások be nem szerzik e fontos őszi-téli árucikket. Az akció sikere érdekében szállít az ÉLIKER-nek almát legnagyobb partnere, a Csongrád megyei MÉK, 6zámos téesz, állami gazdaság és kisárutermelő ls. A számítások szerint több mint 10 vagon almát értékesítenek a vásár idején. A téli almát egységesen egy forinttal adják olcsóbban a napi bolti árnál. Háromféle minőséget hoznak forgalomba: az export piros almát, amelynek kilogrammja 9,60 Ft, vásári ára 8,60 forint. A BI. minőségű 55 milliméter átmérő feletti alma kilogrammja 6,50 helyett 5,50. Az eddigi 3,60-as BIII. jelű alma kilogrammja a vásár ideje alatt 3 forint lesz. (x) Múzeum a parasztházban Az épület már évek óta lakfitlan volt, s két éve vásárolta meg a göcseji múzeum. A múlt század közepén épült, boronafalú, füstöskonyhás, zsúpfedeles, kéttenyérnyi ablakú parasztházat a múzeum a Műemléki Felügyelőség irányításával rendbehozatta, A házban a minap nyílt meg az a kis állandó múzeum, amelyben a Káváson összegyűjtött és u paraszti életformát idéző tárgyak találhatók. A műemlékház nem az egyetlen Göcsejben. Korábban több községben nyitottak hason'lót, s további épületek vásárlását is tervezik. (MTI)