Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-30 / 257. szám

2 Szombat, 1976. október 23. A takarékossági világnap alkalmából Mepi ünnepség Mórahalmon A takarékossági világnap karékoskodjanak. Gazdaság- értékű fogyasztási cikket váalkalmából tegnap, pénteken politikai céljaink között ve- sárol. Ez is előtakarékossádélelőtt Mórahalmon, az Er- zető helyen szerepel az élet- got kíván. A háztartási békél Ferenc Művelődési Ház- színvonal rendszeres emelé- ruházásokkal kapcsolatban ban megyei ünnepséget tar- se. Népgazdaságunk egysé- ugyanannak az elvnek kell tottak. Ezen többek között ges fejlődése azt is megkö- érvényesülni, mint a néprészt vett Tóth Szilveszterné, veteli, hogy a lakosság vá- gazdaság területén. Tehát a az MSZMP Központi Bi- sárlásai ne csökkenjenek, takarékosság az ésszerűségzottságának tagja; az Az ipar az ehhez szükséges gel rokon és nem a túlerőlMSZMP megyei bizottságé- árualapot évről évre növek- tetett lemondással, nak képviseletében PapcLi vő választékkal hiztosítja. A A világnap alkalmából a József, a megyei pártbizott- takarékossági propaganda Csongrád megyei tanács vb ság osztályvezetője; a szege- tehát nem azt jelenti, az em- művelődési osztálya, a KISZ di járási pártbizottság kép- berek mondjanak le bizo- megyei bizottsága, az OTP viseletében Szögi Béla, a nyos anyagi javakról, ha- megyei igazgatósága felhívájárási pártbizottság titkára, nem, hogy a jövedelmi Vi- . „„ . , , . , valamint Kovács Imre, a szonyaiknak megfelelően fo- sara az uttor5k ,rodalmi pá" megyei tanács általános el- gyasszanak. lyazaton vettek nászt. A pánökhelyettese, Bibók István- A negyedik ötéves terv lyázat eredményeit Pádár né országgyűlési képviselő, időszakában az OTP pénz- Ldszlóné, a megyei úttörőTörök László, az OTP me- ügyi közreműködésével „ , . „ gyei igazgatója, Murányi Csongrád megyében több szovetség elnöke értékelte, György Mórahalom nagyköz- mint 19 ezer lakás épült. A és a díjazottaknak értékes ség tanácselnöke. Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottsága titkárának megnyitója után Rózsa István, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője mondott beszédet. Röviden áttekintette a takarékossági mozgalom útját. Szólt arról, hogy a XI. pártkongresszus határozatában egyik fontos feladatként Jelölte meg az átfogó takarékosságot a népgazdaság minden területén. Szükséges azonban az is, hogy a takarékosság jellemzője legyen a családi, az egyéni életnek is, mert az így válik közüggyé. Sokan vannak olyanok, akik mind a magánéletükben', mind a munkahelyükön beosztóak, gondosak, ésszerűen takarékoskodnak az egyéni javakkal és a társadalmi tulajdonnal is. A párt határozata az ésszerű takarékosságnak ezt az utóbbi formáját kívánja közüggyé tenni. Az államnak is érdeke a lakosság egyéni takarékossága, de a szocialista államnak * nem érdeke az, hogy az állampolgárok saját életszínvonaluk rovására talakosság egyre több nagyobb jutalmakat adott át. Tévé—TIT szabadegyetem A változó világ A televízió és a Tudomá- a januárit Bács megyével, a nyos Ismeretterjesztő -Társu- februárit Péccsel és így tolat érdekesnek ígérkező ter- vább. A március 21-i és az mészettudományos szabad- április 18-i témákból a budaegyetemi sorozatot indít. Ok- pesti Kossuth-klubot Szegedtóbertől a jövő év júniusá- del kötik össze, igy előbb Az nak közepéig közel egyórás ásványi kincsek keletkezése kisfilmeket sugároznak a és A föld, amelyen élünk ctképernyőn, ezeket különböző mű filmek, majd utóbb A tematika szerint csoportosít- változó élet. Az atomok és ják, s havonta megvitatják, molekulák szerveződési rendBudapesten, a Kossuth- je, az élő szervezet kémiája klubban, valamennyi vitán és Az átörökítés anyaga cíott lesz a rádió, s a kijelölt mű tévéműsorok vitáját köztematika szerint még egy-egy vetítik Szegedről. A Novemvidéki központban is. Így pél- ber 7. Művelődési Központdául először november 15-én ból, ahol egyébként valaértékelik ki A változó világ- mennyi témakör vitáját is, kép, a Mikrokozmosz és a szabadegyetemi foglalkozások Makrokozmosz című tévéfii- keretében, az ország más vlmeket a Kossuth-klubban, s dékeihez hasonlóan, lebonyoazltteni vitát a debrecenivel lítják, s ezekre az alkalmakkapcsolják össze. A decembe- ra a TIT szabadegyetemi ni programot Veszprémmel, bérleteket bocsát ki. A megyei úttörőparlamenl" A

Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa 1976. novemberében Zalaegerszegre összehívta a VI. országos úttörőparlamentet. Ezt az országos tanácskozást előzik meg — az ideivel immár harmadízben — az úttörőcsapatokban, a járásokban, városokban és a megyékben folyó parlamentek. Így kerül sor a I'I. Csongrád megyei úttörőparlament megrendezésére október 30—31-én Szegváron, 159 választott küldött részvételével. Üttörőparlamentünk a legfiatalabbak, a kisdobosok és az úttörők fóruma. A megyei úttörőparlament egyik állomása annak a tanácskozási sorozatnak, amely szeptembertől kezdve a csapatoktól, a járásoktól, a városoktól a megyei, ezt követően az országos fórumig ezer és ezer gyermek képzeletét mozgatja meg. Arra ösztönzi őket, hogy elmondják a munkánkat javító ötleteiket, hogyan lehet színes, vidám úttörőéletet teremteni, nemcsak szavakban, tettekben is. Az úttörőmozgalom ma egy újabb megújulás kezdeti lépéseinél tart. Alapvető céljaink nem változtak, de a gyermekek, a tagság annál inkább sürgeti, • hogy ezeket újszerűen, az eddigieknél érdekesebben, vonzóbban, játékosabban igyekezzünk* megvalósítani. A megvalósítás lehetőségének biztosításában legnagyobb szereoe a társadalomnak van. Az MSZMP XI., a KISZ IX. kongreszszusa, az úttörővezetők VI. országos konferenciája határozta meg azokat a távolabbi és közelebbi politikai, gazdasági célokat és feladatokat, amelyek megvalósítása, konkretizálása a mai gyermekek feladata lesz. Éppen ezért ebben a korban kell elkezdenünk az aktív közéletíségre nevelést, kialakítani a gyermekekben azt a tudatot, hogy az általuk megjelölt feladatokat csak akkor hajthatjuk végre jól, ha ők maguk is elősegítik tetteikkel. Meg kell teremtenünk a mozgalom keretei között a gyermekek politizálásának fórumait, azokat a lehetőségeket, ahol megismerik szocialista társadalmunk életét, választ kannak kérdéseikre, próbára tehetik tudásukat, ismereteiket. Az úttörőparlamentek fórumot jelentenek a rajtuk részt vevő gyermekek számára a politizálásra, a demokratizmus gyakorlására. Megyei parlamentünkön hat munkacsoportban tanácskoznak majd a küldöttek. Ezek az úttörőszövetség legfontosabb munkaterületeit jelentik. Megvitatják az úttörőélet törvénvének, a 12 pont megvalósítását, a próbákkal kapcsolatos feladatokat, az iskolákban folyó úttörőélet, a szaktárgyi versenyek, a szakkörök, a szakrajok helyzetét, a lakóterületi úttörőmunkát, a kisdobos- és az úttörőéletre, a KISZ-tagságrá való előkészítést, a nyári úttörőéletet, a játék és az úttörősport helyzetét. A

járási, városi parlamentek tapasztalatai azt mutatják, hogy sok mondanivalójuk van a pajtásoknak. Nemcsak kérnek, dolgozni is akarnak. Ezért azt váriák, hogy a jövőben többen vegyenek részt a csapat, raj, őrs hétköznapjainak irányításában, a felnőttek pedig többször hallgassák meg a gyermekeket, és tegyenek eleget reális és indokolt kéréseiknek. Gyermeknyelven tanácskoznak, de a felnőttekhez is szólnak! PADÁR LASZLÖNÉ, a Magyar Úttörők Szövetsége Csongrád megyei Tanácsának elnöke Péter László egy eltűnt utcán (4.) Igen ám, csakhogy az 1883-1 és 1896-i címtár a Révai utca 20. szám alatt emlegeti Priváry Pált, nem is mint csizmadiát, hanem mint bormérőt, kocsmárost. Így hát nem tudom, nem tévedett-e Ottovay, amikor a másik palánki utca közeli lakóját is ide telepítette emlékezésében fél évszázad távlatában. Talán azért is, mert az Ipar utcaiak szívesen látogatták Priváry vagy Privári uram italboltját, köztük „az Ipar utcai fiúk" is, Juhász Gyula és ifjú barátai, a század elején, egyetemi hallgató korukban. Természetesen az is lehetséges, hogy Privári Pál csizmadia egyszersmind bormérő is volt. A mesteremberek iparkodtak maguknak homoki szőlőt szerezni, hogy termését „polgári iogon" elmérjék, és öregségüket a jövedelmével könnyebbé tegyék. Sok ilyen polgári bormérés volt Szegeden. Nyilván Privári Pál anyagi körülményei lehetővé tették ' a nyíltabb fekvésű, előnyösebb Révai utcai ház megvásárlását. Mindenesetre az Ipar utca 6. számú ház tulajdonosa 1911-ben már Joó Gyula hentes. „A Joó-gyerekek közül Gyula ma is hentes, az egyik lány mint vendéglátóipari alkalmazott dolgozik" — jegyezte föl 1960-ban Juhász Endre. Vajon, élnek-e még? © A 7. számú ház 1880-ban Halasi Edéné Balog Matildé, 1911-ben Telbisz Lázár postatiszté. 1921-ben benne dolgozott Laczi Erzsébet szűrszabó. Juhász Endre szerint az ő gyermekkorában itt lakott Boftiola Károly városi tisztviselő. Valószínűleg Borbola Jenő osztályjegyzőre, a későbbi rendőr főkapitány-helyettesre gondolt. De ő 1911-ben már a Kossuth Lajos sugárúton lakott. © A 8. számú ház özv. Lintner Jánosné Kibling Teréz és fia nevén állott. 1883-ban itt volt Pollák Adolf festő és mázoló műhelye is. Juhász Endre már úgy emlékszik, Molnár városi alkalmazotté volt a ház. 1911-ben három Molnár vezetéknevű tisztviselőt is találunk a címtárban, de mind má. sutt lakott, így ezt nem lehet azonosítani. A 9. számú ház 1880-ban Haris János és kiskorú Mária leánya tulajdona. Juhász Endre Homor-háznak mondja: Homor István (1849—1934) főreáliskolai tanár, 1897-től 1919-ig igazgató háza. Mint fizikatanár 1896 januárjában, pár héttel azután, hogy Röntgen Bécsben bemutatta világhírű fölfedezését, Szegeden — Eötvös Loránd pesti kísérleteivel egyidejűleg, tőle függetlenül — ő is előállította a „csodasugarat", ö volt a Szegeden tanárkodé (1906—1908) Babits Mihály igazgatója. 1911-ben azonban Homor már nem itt, hanem a Deák Ferenc utca 3—5. szám alatt lakott. Háza két utcára nézett; kapuja a Szegfű utca felől volt, mondja Juhász Endre. Elektronikus koncert 1 ^ ^ Lezajlott az első elektro- denki. Megjelentek a zenét alighanem ez volt a hiba. nikus zenei koncert Szegeden, tanuló fiatalok, a műszaki Nem bontakozott ki benne Az ajtón kívül rekedtek nagy érdeklődésű egyetemisták, semmilyen formaív, amely az száma és a zsúfolásig meg- középiskolások, sőt a beat- appercipiálást logikailag megtelt terem (Bartók művelő- rajongók képviselői is; min- könnyítette volna. Pongráez dési ház) bizonyítja, mekko- denkí saját elképzelésének Zoltán műve, a Marifonia vira érdeklődéssel várta min- megfelelő élményt várt, és lágos logikával megkompoamit kapott, az végül is egyik nált darabnak tűnt. E sorok tábor várakozásának sem fe- írójának — aki az elektrolelt meg. nikus zenét mint laikus hallAz elektronikus zene Ratta — legrokonszenvesebb ugyanis sajátos dolog: nem Dubrovay László két kompohasonlít sem az elektromos zíciója volt. Mindkét darabhangszereken előadott beat- ban egy-egy hangszer és színhez, sem a'hangszeres zené- tetizátor szerepelt. A Sequenhez. A megszólaltatható han- ce című darabban a szintetlgok, hangszínek száma a zator statikus hangjai kerevégtelenig növekszik, s a már tezték be az elektronikusan megszólalt hang is, tetszés sze- manipulált fuvola ( Matuz rlnt módosítható bármelyik István) rikító, sokkoló hatázenei faktorban (hangerő, sokkal gazdag szólóját. A mászín, hangmagasság). A sik műben (Sounds and wahangkeltő berendezések saját ves — Hangok és hullámok) hangján kívül felhasználha- elektromos orgona hangja tók az emberi hangok, hang- olvadt össze a szintetizátorszerek hangjai, zenén kívüli ral. A sok érdekes hangzás zörejek, elektronikusan ma- közül a darabot lezáró, folynipulálva, vagy természetes ton változó, egyenletes hulmivoltukban is. Az elektro- lámzás volt a legemlékezetenikus zeneszerző számára te- sebb. Dubrovay művei azt a hát a hangzó lehetőségek szá- gondolatot sugallják, hogy az ma a végtelennel határos. Ez elektronika a hangszerek beaz óriási szabadság egyúttal vonásával közeledhet leginveszélye is a műfajnak, arra kább az ember felé. Bárcsábítja a komponálót, hogy mennyire is meddő a zenei a gépek ötleteit egyszerűen humánum létéről avagy nemegymás mellé állítsa, össze- létéről való vita, jelen pillafüggés nélkül felsorolja natban ez tűnik a közeljövő (ugyanez történik egyébként útjának. Az elektronikában sok mai hangszeres szerző sokkal több a lehetőség, mint műveiben is). Patachich Iván amennyi eddig megvalósult. Ta fonéenta című művében Huszár Lajos négyre.) A melléképület tulajdonosa ugyanakkor Kónya Varga János. 1911ben lakói voltak Batta János táblabíró, Mayer János postafőtiszt, Pogány Gyula MÁV-mérnök. 1919-től 1929-ig itt lakott az Aradról ideköltözött Ipariskolai tanár, a Nyugat akkoriban gyakran szerepeltetett elbeszélője, Réti Ödön (1871—1939), a húszas években a szegedi írói triumvirátus harmadik tagja, Juhász Gyula és Móra Ferenc barátja. 1922-ben József Attila ide címzi levelét az írónak, tanácsát kérve, hogy juthatna be versével a Nyugathoz, a nyilvánossághoz. A 11. számú ház 1880-ban Privári Jánosé és gyermekeié, Józsefé és a kiskorú Gézáé. Juhász Endre már úgy emlékezett, csak egy fiú volt a családban, az is korán meghalt, és három lány. Privári János — mint írtam — csizmadiamester volt, Ottovay Károly szerint „híres politikus csizmadia"; ő lett volna kormánypárti, a jobb módú. A 10. számú Juhász Endre szerint kis házacska volt. Itt lakott gyerekkori játszótársa, Hunyadi János, később ugyancsak a szegedi színiiskola látogatója; kisebb szerepekben föl is lépett a színházban. 1910 körül ezt a házat lebontották, s helyébe emeletes épült. Az Építési törzskönyv szerint Brummüller Ignác volt a gazdája. Róla Ottovaytól, Űr Györgytől tudjuk, hogy kövezőmester volt, négy gyermekkel. (Űr György kilencet ír, de Juhász Endre bírálatában mérsékelte A 12. számú ház 1880-ban szintén özv. Ottovay Józsefné Hanke Katalin és gyermekei nevén állott, akár a 4. számú ház, de már 1894-ben átalakítását az új tulajdonos, özv. Berdenich Jánosné végezte, s övé volt a ház 1911-ben is. Juhász Endre szerint Berdenich János őrnagy, majd ezredes az első világháborúban esett volna el; de az Építési törzskönyvben már 1894ben özvegyként szerepel a felesége, tehát erre Juhász Endre nyilván roszszul emlékezett. 1911-ben a címtár szerint itt lakott Városi Kálmán MAVhivatalnok is. Juhász Endre is így tudja, s följegyzi, hogy két lánygyermek volt a családban. Itt lakott Seunig Károly bírósági iktató is feleségével; kosztosdiákokat tartottak. Verbőcziéket is említi. „A három aszszony: Seunigné, Városiné és Verbőcziné, mindhárman néhány kilóval a mázsa fölött voltak." (Folytatjuk.) Ifjúsági klubvezetők megyei fóruma Második alkalommal ren- klubjainak. Ugyancsak déldezi meg ma, szombaton a előtt tartja meg előadását KISZ Csongrád megyei bi- Bőgelné Ésik Nóra, a Népzottsága, valamint a megyei művelési Intézet munkatársa továbbképzési és módszerta- Országos helyzetkép az ifjúni intézet az ifjúsági klub- sági klubok tartalmi és módvezetők megyei fórumát. Az szertani munkájáról címmel, egésznapos program színhe- Előadás lesz a megye ifjúlye a szegedi Bartók Béla sági klubéletéről is és déluművelődési központ. A meg- tán rendezik meg a megye nyitó után a KISZ IX. kong- klubvezetőinek második fóresszusából adódó közműve- rumát. lődési feladatokról tárgyal- A program befejezéseként nak a résztvevők, majd Hor- módszertani bemutató estet bfzottságának8 titkára 'átadja ©© az Aranykoszorús és a Ki- klublaaak irodalmi színpada, váló Ifjúsági Klub címeket és a METRIPOND ifjúsági a megye legjobban működő klubja.