Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-03 / 234. szám

20 Vasárnap, 1976. október 3-' KAOIÓTEUK GROMIKO BELGIUMBAN Vasárnap este kétnapos hivatalos látogatásra Belgi­umba érkezik Andréj Gromi­ko szovjet külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja. Gromiko a belga kormány meghívásá­nak tesz eleget. Belgiumi tartózkodása során találkozik — közvetlenül megérkezése után — Leo Tlndérnans bel­ga miniszterelnökkel. Hétfőn csaknem egész napon át Re­•aat van Elslande külügymi­niszterrél folytat megbeszélé­seket. A tárgyalások napi­rendjéé) szerepel a két or­szág közötti kapcsolatok fej­lesztése, valamint a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­sei, " " NÉPFRONT­KÜLDÖTTSÉGÜNK HAVANNÁBAN Á kubai forradalom védel­mére alakult bizottságok (CDR) meghívására szomba­ton hivatalos látogatásra Havannába utazott a Haza­fias Nénfront Országos Ta­nácsának küldöttsége, dr. Szentlstványi Gyulánénak. az Országos Tanács titkárának Vezetésével. NAGTGYŰLÉR LISSZABONBAN Lisszabonban pénteken este T5 ezer ember részvételével nagygyűlést tartott az „Egy­séges Népi Választási Front", amelyet a kommunista párt és a hozzá közelálló demok­ratikus mozgalom alakított meg a decemberi közaégta­nácsi választások sikeres megvívásáért. Tengarrinha, a demokra­tikus mozgalom vezetője, és Luis Gomes, a portól egye­tem tiszteletbeli rektora, füg­getlen baloldali személyiség, égyaégre szólította fel a de­mokratákat a szabadságjogok megvédéséért és a szocializ­mus kivívásáért. Választás az NSZK-ban % Bonn (MTI) Vasárnap reggél 41,6 mil­lió választásra jógósult nyu­gatnémet állampolgár járul­hat az urnák élé, hogy döntsön az új szövetségi parlament összetételéről. A Bundestag 496 képviselőhé­lyére ta párt 3244 jelöltje pályázik. A bonni törvényhozásban Jelenleg hélyet foglaló négy nagy párton, az SPD-n, FDP-n, CDU-n és CSÜ-n kí­vül csak a Német Kommu­nista Párt (DKP) állított je­löltét valamennyi tartomány­ban. A választásra jogosultak kőzött 3,3 millió fiatal elő­ször élhet állampolgári jógá­val. Több hunt hárommillió­val nagyobb a női szavazók száma, mint a férfiaké. A közvéleménykutató inté­zetek legutóbbi kimutatása szerint a parlament össze­tételét eldöntő ügynevezett „második szavazatok" tekin­tetében a jelenlegi SPD— FDP koalíció egyre növékvő élŐnyre tett Szert. A felmé­résektől függetlenül mind a ftégy nagy párt szóvivője az utolsó napokban derűlátóan ítélte meg saját partja esé­lyeit. Az SPD pártközpontjában ázzál számolnak, hogy a koa­líció szempontjából rag von kedvezően alakult. l972-es választási Arányt sikerül megközelíteni, AZ SPD..vei kóálíeióbán levő szabadde­mokraták szóvivője szerint az FDP jobb eredményt fog elérni, mint négy évvel ez­előtt (Az SPD 1972-ben á szavazatok 46,í százalékát, az FDP 8,4 százaiékot kapott, míg az ellenéki CDU--CSU együttesen 44,9 százalékot.) A csütörtök esti négyes te­levíziós „űsúésvitától" vala­mennyi párt a szavazatszá­mok növekedését vártá. Az új parlament és az új kabinet 1976 utolsó hónapjá­nak közepén kezdi meg'mű­ködését. Losonczi Pál Venezuelába és Peruba látogat LoMnczt Pál, as Elnöki Tanács elnöké Carlos Andrés Péreznek, a Venezuelai Köztársaság elnökének és Fran­cisco Moralés Bermudez altábornagynak, a Perui Köztár­saság elnökének meghívására október 6. és 15. között hi­vatalos látogatásra Yenezuelába és Peruba utazik. Magyarország és Venezue­la diplomáciai kapcsolatai viszonylag újkeletflék, alig hétesztendős múltra tekinte­nek vissza. A — különösen az utóbbi két évben fejlő­désnek indult — kontaktuso­kat — egy sor magas szintű látogatás alapozta meg. Leg­utóbb, idén márciusban, Marjai József tanácskozott Caracasban, külügyi állam­titkárként. Magyarországon t988-ban és 1971-bén járt külügyminiszter-helyettes ve­zetésével venezuelai kül­döttség, s 1975-ben látogatott el hazánkba — az országgyű­lés meghíváséra — a vene­zuelai parlament delegáció­ja, dr. Gonzalo Barrios ve­zetésével. A két ország kereskedelmi forgalma kedvezően alakult, bár a még kétségkívül meg­levő fejlesztési lehetőségek felkutatása és kihasználása a soron következő teendők kö­zé tartozik. A magyar ipar autóbuszt, szerszámgépeket, orvosi műszereket, izzólám­pákat, gyógyszeripari alap­anyagokat szállít a latin­amerikai országnak, érdek­lődnek azonban kikötőberen­dezések, garázsfelszerelések és laboratóriumi műszerek iránt is. Az érdeklődés fel­keltését jól szolgálta a HUNGEXPO Találkozás Ma­gyarországgal címmel rende­zett kiállítása ez év júliusá­ban Venezuelában. Ami a kulturális kapcsola­tokat illeti: 1973-ban a két ország kulturális együttmű­ködését szorgalmazó okmányt frtak alá Venezuelában, 1975 óta egyetemközi megállapo­dás van érvényben az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem és a venezuelai központi egyetem között. Peruval 1909. óta vannak diplomáciai kapcsolataink, a magyar nagykövetség 1970 elején kezdte meg működését Limában. Az elmúlt évek so­rán gyakoriakká váltak a magas szintű látogatások, s 1973 júniusában — még mint gazdasági és pénzügyminisz­ter — Budapesten járt FraheisCO Mőralés Bermudéz, Peru elnöké i6. Kapcsola­tainkat 13 államközi megál­lapodás fémjelzi, s az, hogy 1970-ben a két ország gaz­dasági vegyes bizottságot hí­vott életre. A gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok számottevően bővülték, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elvén alapuló együttműködést hosz* szú lejáratú megállapodások szabályozzák. Magyarország főként gépeket, műszereket, gyógyszer-alapanyagokat és fogyasztási cikkeket szállít Perunak. Jó hírűek Peruban a magyar autóbuszok, s je­lentős értékű szerződést kö­tött a Ganz-MÁVAG és az Élektro-Peru: a magyar vál­lalat berendezéseket szállít egy perui vízi erőmű bővíté­séhez. Perui Importunk zö­me fehérjetakarmány, kévé, gyapot és szfnesfém. A két ország műszaki-tu­dományos együttműködése az 1970-ben aláírt megállapo­dás alapján bontakozott ki; magyar szakértők segítik Pe­ruban a különböző műszaki rekonstrukciókat, s mezőgaz­dasági területen is sor ke­rült szakértők cseréjére. A kulturális együttműködést 1973 óta szabályozza állam­közi egyezmény, erre épül­nek az egyetemközi megálla­podások. Jelenleg az ÉLTE és a limai UMversidad Ná­ciónál Mayer de San Marcos, a Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem és a limai műszaki egyetem, valamint a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a limai agrártu­dományi egyetem között van érvényes együttműködési megállapodás. 1971 óta a San Marcos Egyetemén ma­gyar vendégtanárok is taní­tanak. míg nálunk, az ELTE spahyól tanszékén, perui ta­nárok látják el a lektori te­endőkét. 1968 óta Peruban tizenegy, Magyarország életével foglal­kózó kiállítás nyílt, 1974-ben nagy sikerrel rendezték meg Limában a magyar kultúra hetét, rá egy évre Budapes­ten a perui kulturális napo­kat. Tovább folytatódik az általános vita az ENSZ közgyűlésén (Folytatás az 1. oldalról.) A szovjet fél azt a véle­ményét hangoztatta, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Allamók között az élőző évek­ben létrejött szerződések és megállapodási készség ered­ményeként kialakultak a szükséges feltételek ahhoz, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok kölcsönös törek­véssel továbbra is konstruk­tív alapra épüljenek. A Szov­jetunió politikájában tovább­ra is ragaszkodik a kölcsönö­sen kidolgozott Irányvonal­hoz, amely megfelel a két ország népei és az egész vi­lág érdekeinek. Ugyanezt el­várja az Egyesült Államok­tól is. A találkozón A. Gromiko utalt arra, hogy az utóbbi időkben az amerikai fél ré­széről olyan nyilatkozatok hangzottak el, s olyan csele­kedetek történtek, amelyek nincsenek összhangban az el­múlt években aláírt szovjet —amerikai okmányokban tükröződő irányvonallal, Gerald Ford és Andrej Gromiko véleménycserét foly­tatott a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat egyaránt érdeklő nemzetközi kérdé­sekről, köztük a közel-keleti helyzétrőL A megbeszélésen részt vett Anatolij Dobrinyin, a Szov­jetunió washingtoni nagykö­vete és Georgij Kornyijenko, a Szovjetunió helyettes kül­ügyminisztere. Amerikai részről Henry Kissinger kül­ügyminiszter, William Hyland és Helmut Sonnenfeldt, a Fehér Ház és a külügymi­nisztérium felelős munkatár­sai voltak jelen a találkozón. Petr Mladenov bolgár kül­ügyminiszter az ENSZ-köz­gyűlés 31. ülésszakán tar­tott péntek délutáni felszó­lalásában támogatta a Szov­jetunió javaslatait, hogy hívjanak össze leszerelési világkonferenciát, csökkent­sék a katonai költségvetése­ket, szüntessék meg a nuk­leáris kísérleteket, tiltsák be az új típusú tömegpusz­tító fegyverek és fegyver­rendszerek tervezését és gyártását. A bolgár kormány nevé­ben Mladenov támogatta az erőszakról való lemondást magában foglaló vllágszer­zódés megkötésére vonat­kozó szovjet javaslatot. Az általános vitában Car­los P. Romuló, a Fülöp-szi­getek külügyminisztere fel­hívta a közgyűlés figyelmét arra a veszélyre, amit a nukleáris fegyverek hozzá­férhetősége jelent. A fülöp­szigeti külügyminiszter fel­hívta a figyelmet arra, hogy nincsenek megfelelő biztosí­tékok a békés célú nukleá­ris létesítmények hadiüzem­mé való átalakításának meg­akadályozására. Romulo rá­mutatott. hogy szigorúbb nemzetközi lépésekre van szükség a repülőgép-eltérí­tések és az ártatlan embe­rek túszul ejtésének meggát­lására. Ugyanezzel a témával fog­lalkozott Abbasz Ali Kha­latbari iráni külügyminisz­ter is. Munyua Waiyaki kenyai külügyminiszter ENSZ „ütkö­zőzóna" kialakítását javasol­ta Namíbiában a fekete af­rikaiak érdekeinek védel­mében. Elítélően nyilatko­zott Ian Srrüth rhodesiai miniszterelnök legutóbbi lé­péséről. Aláhúzta, hogy a többségi uralom elvének el­fogadása számos ólyan pon­tot tartalmaz, amely a fa­ji megkülönböztetés foly­tatásához vezet. Követelte Namíbia leválasztását Dél­Afrikáról és sürgette a Dél­Afrikába irányuló katonai szállítmányok teljes embar­góját is. A plenáris üléssel párhu­zamosan az ENSZ székhe­lyén a közgyűlés több bi­zottsága ülésezik. A 2. szá­mú bizottságban pénteken megkezdődött az általános vita a nemzetközi gazdasá­gi kérdésekről. * Púja Frigyes külügymi­niszter az ENSZ székhelyén folytatott tárgyalásai sorá­ban pénteken Jósé de la Puente perui külügyminisz­terrel tárgyalt a világszer­vezet előtt álló feladatokról; s a perui—magyar kapcso­latokról. Külügyminiszterünk m két­oldalú államközi együttmű­ködés kérdéseiről megbeszé­lést folytatott Garret Fitz­gerald-dal, az Ír Köztársa­ság külügyminiszterével. Fokozódó harci cselek­mények Libanonban 0 Bejrút (UPI) Libanon minden frontján fokozódnak a harci cselek­mények annak nyomán, hogy a jobboldali keresztény erők és a szíriai hadsereg alaku­latai kiterjedt támadásba lendültek a baloldali erők és a palesztinai ellenállási mozgalom csapatai ellen a libanoni hegyekben és az Ország más részeiben. A ka­tonai erőviszonyok alakulása szempontjából a Bhamdun és Aley településekért folyó harcoknak van jelentőségük. A két település ugyanis nem messze Bejrúttól, a Damasz­kuszba vezető országút men­tén fekszik. A polgárháború ideje alatt itt volt a nem­zeti-haladó erők és a velük szövetséges palesztinai ellen­állási mozgalom csapatainak támaszpontja, a két település zárta el a jöböldali alakula­tok elől Bejrút nyugati, a haladó erők kezében levő ré­szét. A jóbbóldal péntek óta ágyúzza a két települést. Magyar párt­küldöttség az Osztrák KP-nál • Bécs (MTI) Az Osztrák Kommunista Pért Központi Bizottságának meghívósára látogatást tett Ausztriában az MSZMP KB küldöttsége, amelyet Gyenes András, a KB titkára veze­tett. A delegáció Bécsben meg­beszélést folytatott a két pártot kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A küldöttség szombaton visszaérkezett Budapestre. BÁTYAI JEMÖ: Lapok a szegedi tudomány és technikatörténetből 191. A radiológia hazánk határéin túl is ismert és elismert tudósa, dr. Szenes Tibor professzor Nyítrárt született, 10Ó8. október 27-én. Orvosi tanulmányait a szegedi egyetemen folytatta, és itt nyert órvosdoktóri oklevelet, 1933-ban. Ezt követően hosszabb ideig a belgyógyászati klini­kán dolgozott, és 1950—S9-ben a Magyar Nép­hadsereg Központi Kórháza volt a munkahelye. 1959-ben ismét visszatért, szegedre, amikor ftz akkor létesített rőntgenldiftika professzorává ne­vezték ki. Tudományos és gyógyító munkásságán túl, számos szakmai társaságbán és szervézétben tevékenykedik, fejt kl hasznos munkásságot. Ku­tatási területe a geometriai elven alapuló rönt­genvizsgáló módszerek és eljárások tanulmányo­zására terjed kl. Foglalkozik a nyirokrendszer röntgenvizsgálatával, a biológiai sugárhatásók és a sugárvédelem kérdéseivel, egyéb más terüle­tek mellett. Több hasznos tanulmányúton vett részt, melyek sórán járt az NDK-ban, a Szov­jetunióban. CíéhSZlóvákiábaií, Romániában, Olaszországban, az NS3SK-ban és Japánban. Szakmai és társadalmi kitüntetései közui a Ma­gyar Néoköztársasági Érdemérem emelkedik ki, amit l95ó-bén kapott meg Addigi tudományos munkásságának elismeréseképpen a kandidátusi fókezatot az elsők között, 1952-ben kapta meg. Dr. Kedvessy György gyógyszerészprofesszor Budapesten született, 1914. májüs 25-én, Egyete­mi tanulmányait a fővárosban végezte, és ott nyert oklevelet 1936-ban. Ezután az egyetem gyógyszerészeti intézetében dolgozott, éa magán­tanari minősítését 1944-ben szerezte meg. A sze­gedi orvóstudómányi egyetem gyógyszer-technoló­giai intézetének vezetésére, Dávid professzor utódjaként, 1959-ben kapott megbízást, tanszék­vezető egyetemi tanári minőségben. Az intézetet a kor szellemének megfelelően átszervezte, és az ő vezetése alatt kapta az intézet az új nevet, a korábbi gyógyszerészeti intézet helyett. Főbb kutatási területe a gyógyszerkészítmények előál­lításának elméleti és gyakorlati tanulmányozása, a gyógyszerformák stabilitási vizsgálata, a gyógy­szerek kolloidfizikai tulajdonságai, a hatóanya­gok felszabadulásának kérdései. Gógyszer-tech­nológiai és gyógyszervizsgálati szakkönyvei mel­lett mintegy százhetven tudományos közleményt közölt tudományos lapokban A kandidátusi fo­kozatot addigi munkásságának elismeréseképpen 1952-bén kapta meg. Oktató, kutató munkássága mellett számos hazai és külföldi tudományos tár­saságban, szervezetben tölt be tagságot, visel tisztséget A német gyógyszerészett társaság 1960­bán, a hasonló csehszlovák társasag 1062-ben, a lengyel gyógyszerészeti társaság 1970-ben válasz­totta tagjául. A nemzetközi gyógyszerészeti tár­saság akadémiai biZöttSágl tágjává ugyancsak 1970-ben választótták. Tudományos elfoglaltsá­ga mellett aktívan kiveszi részét a közéletből is, tagja az Országos Béketanáesnák és a Hazafias Nénfront városi bizottságának elnöke Dr. Vilmán Gyula egészségügyi szervezési pro­fesszor Alsóhámoron született, 1807. március 31­én. Orvosi Oklevelét 1927-ben szerezte meg a bu­dapesti egyetemen, majd Salgótarjánnak lett tisztiorvosa. Ezután hasonló munkásságot fejtett ki. előbb Nyitra-Pozsony megyében, majd Bács­Bodrog megyében. A belügyminisztérium egész­ségügyi osztályára közegészségügyi főfelügyelővé 1043-ban nevezték ki. A felszabadulás után előbb a népjóléti minisztériumban működött, majd az egészségügyi minisztérium megalakulása után an­nak közegészség- és járványügyi főosztályát ve­zette. 1956 decemberétől három hónapon keresz­tül megbízottként az egészségügyi minisztériu­mot vezette, és utána, 1989-lg, miniszterhelyettes volt. Közben a szegedi orvostudományi egyete­men 1960-tól mint egyetemi docens ázervezéstanl előadásokat tartott, és 1902-ben az általa még­szervezett tanszék professzorává nevezték kl, és ebben a minőségében maradt nyugalomba vonu­lásáig, 1965-ig. Orvosi működése során jelentős eredményeket ért el a járványos betegségek meg­előzésében. táplálkozástudományi, település­egészségügyi kérdésekben, továbbá a közegész­ségügyi szervezet szocialista formáinak megalkor tásában és a szolgálat megszervezésében. A kan­didátusi fokozatot 1981-ben szerezte meg. Jelen­tős értékű szakkönyvein túl számos tudományos közleményt jelentetett meg tudományos szakfo­lyóiratokban A Népegészségügy című lapnak fő­szerkesztői munkáit is 6 látta el. Az ország köz­egészségügyé érdekében kifejtett áldozatos mun­káját államunk, az elsők között, Kossuth-díjjal ismerte el 1048-ban, majd több más szakmai és társadalmi elismerésben volt része. Budapesten, 1966. aorilií 6-án halt meg, 69 éves korában. Dr. Szabón József Vadnán született, 1915. má­jus 20-án. Orvosi tanulmányalt a debreceni egye­temen végezte, és ott avatták orvosdoktörrá 1642­ben. Ezután a miskolci Erzsébet Kórházban, majd a budapesti fül-orr-gége kilinikán és végül a szen­tesi kórházban dolgozott. Szentesről ismét a fő­várósba került, az örvostovábbképző Intézetben működött szegedi meghívásáig, az itteni Fül-Örr­Gége Klinika vezetésére. Tudományos munkássá­ga a garat, a gége és a gége alatti terület nyál­kahártyabaktérium-flórájának összehasonlító vizsgálatára terjed ki. Ugyanakkor foglalkozik a tumorok korszerű terápiás lehetőségei vei, plasz­tikái műtétekkel, a zaj- és porártalom kérdései­vel, a halláskárosodottak kezelésével (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents