Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-03 / 234. szám

Vasárnap, 1976. október 3. 3 Gondolatok az Iskolagondról A miniszter a tanév ' első Szegeden jelenleg 501 ál- szerkesztését. Ezzel párhuza­napjaiban levélben szólt az talános iskolai tanulócsoport mosan végzi munkáját a be­általános iskolákban tanító van. Az előzetes számítások ruházási program és a kivi­nevelőkhöz: az eddiginél na- szerint — figyelembe véve teli terv elkészítésével meg­gyobb figyelmet fordítsanak a népesedéspolitikai határó- bízott Szegedi Tervező Vál­a tankötelezettségi törvény zat eddigi hatását — 1980- lalat. Előzetes mérlegelés végrehajtására. Arra, hogy ban 610 tanulócsoport lesz, alapján először a 100, illet­minden gyerek rendszeresen azaz 109-cel több. És meny- Ve a 150 személyes óvoda tí­járjon iskolába, a diákok nyi tanterem épül addig? Az pustervét várja a DÉLÉP, igyekezzenek elsajátítani a V. ötéves terv időszakában jövőre Dorozsmán épülne fel tananyagot, és az általános 88-cal emelkedik az osztály- az első ilyen óvoda. Aztán a iskola nyolc osztályát — termek száma. Ez nem lesz bölcsőde, majd a 8 és 16 akinek egészsége engedi — elég, bármennyire is nagy tantermes iskolaterveket ve­lehetőleg mindenki végezze segítséget jelentenek majd. tik papírra. Az elemek ki­él 14 éves koráig. Hogy a Felvetődött a kérdés — alakításakor azonban már pedagógusok mindent meg- merthogy jóval több: 1450 mindhárom intézményre tettek-e a cél .érdekében, óvodai helyet terveznek erre gondolni kell. Ha a tervező ezután még szigorúbban el- az időszakra — nem lehet- vállalat — és a DÉLÉP — len őrzik. A tankötelesek fel- ne-e ennek rovására vala- gyorsan haladna az elméleti mentési kérelmét is nagyobb mivel több tantermet építe- munkával, s az erre az öt körültekintéssel bírálják eL ni- Bebizonyosodott, ez sem évre előirányzott gyermek­_ megoldás: a jelenlegi 6500 intézményeket az új techno­Es egy másik levél, R. szegedi óvodással szemben lógiával lehetne felépíteni — F—né tollából: Jlagy boU 8800 lesz 1980-ra. Az idén lényegesen kevesebb időbe dogsag szamomra, hogy kis- 617-et nem tudtak elhelyez- kerülne, és hamarabb eny­lányom bölcsödébe juthatott, ni, akkor 950-nek kell eluta- hűlnének gondjaink. Tizen­es a -gyes--röl visszamehe- S1tó választ adni az állandó hat tantermes iskolát kap az tek dolgozni a húsipari vaL. óvodai építkezések ellenére, északi városrész, a tarjáni lalathoz. Nem gondoltam Es ha valamivel kevesebb la- VI-os ütem, 8 tantermeset azonban, hogy kilencéves kás épülne? Jövőre 1085 la- Szőreg. és van lehetőség még fiammal lesznek gondjaim, kás átadását ütemezték be. egy 16 tantermes építésére. Hivatal osan három iskolából a DÉLÉP a jelenlegi tech— Célszerűnek látszik hogy a at^vfZ? fJEZÜÉZ Zr n0lígÍÍVal^ lakáS°k épító- HIOB-panelból bővítsék a att. Végre a muvelodesx osz- sí költségéből nem tudna „ . ... . . tály segítségével tanévnyitás helyettük két iskolát sem Szlllérl ** a gedo> iskolát, előtt egy nappal beírathat- felhúzni. A cél tehát az, 8—8 teremmel. tam a negyedik iskolába. Ed- legalább a tervbe vett 88 . , . . . . dig azt hittük csak egyetem- terem épüljön meg. Akkor A var061 tanács tervoeztá­re, főiskolára nehéz bejutni, meglesz a remény: nem is- tyán elhangzott egy ígéret, s most kiderült, hogy az ál- métlődik meg az, hogy az amely a lakosságnak szól, de talánosba is." elmaradások áthúzódnak a a tervező vállalat és a DÉ­f Tf^r * "V*" ho^eSTSgtör! * — sül. Nem mellékes azonban: ténhetett legutóbb, annak az a tervidőszak második fele­" ZIKÍ. ^ Szegeden ^ okai is kirajzolódnak, s az ben lesz pénz az iskolákra. nagyobbik u, városrészünk- M „ építei kapacitas a2 haiMUJe ^ ,LÍgha <> forintokon fog múlni, ha­Nyole év Bhrtt csaknem akad «nber aki vallalkozna ' * 30 ezerre duzzadt a rohamo- ^ ho& téglára nem « tervezőkön es san épülő Tarján lakossága, rakva iskolát építsen. Gyors o kivitelezőkön. Pártalapszervezetek az 1976. évi tervért K a jelszó azóta is: „lakás megoldás lenne, ha házgyári lakásr. A kormányprogram elemekből össze tudnának Az idő nemcsak pénz: a és a helyi fontossági sorrend ájhtani eZT-egy oktatási in- gyorsaság — ez esetben szü­is ezt diktálja. A közben tézményt Csakhogy speciá- lók, pedagógusok és nem felépült két iskola pedig bi- ,SzolgáIl° éPÍtményről utolsósorban gyermekek nyu­zony kevés 6o tanulócsopor- yan S20' amelynek elkeszi- '„„ tot befogadó harminckéT^tan- «« «i&>rú előírásokhoz galmanak, eredmenyes mun­terméveL Még akkor is, ha kotott- Az a panelméret, az kájanak zaloga. mindenféle leleménnyel a beimag-asag, az a legna- eteBpnd6 iskola lét­ezenklvül 21 helyiségre sike- gyobb szobameret, amelyik Es az elegendő iskola lét­rült szert tennie a tanács- lakásban nak, hogy a 25 napközis kalmas az iskolában, csoportot, és a tanulószobá­sokat is elhelyezze. A ter- Megkerestük a DÉLÉP és mek kihasználása is maxi- a Szegedi Tervező Vállalat mális: a Szirmai István is- illetékeseit: bele lehet-e kola 980, a Tarján l-es isko- nvugodni „ várost nyomasztó la 889 tanulója váltakozva tanteremhiányba, csak azért, jar délelőtt vagy délután ta- mert az építővállalatnak nításra. Ezeken a gyereke- nincs - a kor követelme­ken kívül azonban van még nyeinek megfelelő, iskola­bét tanulócsoport, amelyik építésre alkalmas technolo­egyelőre vendég a távolabb giája? eső Dózsa, Dugonics vagy Szilién iskolában, várva a Megtudtuk' városunk hatá­tarjáni III-as, 16 tantermes nun túl ÍB é10 gond a iskola késlekedő elkészültét, meklntézmények építése, a Odesszában is beköltöztek a tervezes a kivitelezés. Az csaladok az új lakásokba, s orszagban több helFen kísér" megfelel, nem al- alapja egy törvénynek, amely előírja a tankötele­zettséget Chikán Ágnes 'ofal lenne még mérleget készíteni a pártalapszervezetek 1976. évi gazdaságszervező, -ellenőrző, -segí­tő munkájáról, viszont legalább olyan hi­ba lenne nem észrevenni a változást a ki­bontakozó új tendenciákat Az erőfeszítések kezdik meghozni gyü­mölcsüket. Erősödött a pártalapszervezetek munkájában az a törekvés, hogy működési területükön a párt politikája minden té­ren érvényre jusson, és a XI. kongresszus határozatai következetesebben valósuljanak meg. Elmondható, hogy a népgazdaság szempontjából legfontosabb üzemek párt­alapszervezetei tevékenységére a céltuda­tosabb munka, munkamódszerükre a sok­színűség a jellemző. Jól érzékelhető, hogy egyre inkább a pártalapszervezetek válnak a politikai szervező és ellenőrző tevékeny­ség, a szemléleti és cselekvési egység for­málásának középpontjává. Sokat javult helyzetismeretük, gyarapodott politikai, szakmai hozzáértésük. Nem túlzást azt mondani, hogy az el­múlt időszakban a pártalapszervezetek gazdaságszervező, -ellenőrző szerepének fejlesztése terén történt az egyik legszem­betűnőbb változás. Híven tükrözik ezt az idén először készített cselekvési progra­mok, amelyek az intézkedésdömping he­lyett a konkrét és gyors cselekvésre ösz­tönöznek. Eredményes az a munka, amely­lyel az egyes pártalapszervezetek mozgó­sítják a kommunistákat, a pártonkívülie­ket, szervezik és erősítik a szocialista munkaversenyben való részvételt Szoro­san együttműködnek a szakszervezeti alapszervezetekkel és csoportokkal, s egy­re inkább a KISZ-szel is. Tovább széle­sedett az üzemi pártalapszervezetek patro­nálótevékenysége a lakóterületi, a város­politikai célkitűzések megvalósításában. Ami az alapszervezetek belső munká­ját illeti, rendszeresebb és célirányosabb a gazdasági vezetők negyedévenkénti beszá­moltatása. Kezd kialakulni több helyen, hogy az egyes napirendek keretében előre meghatározzák, miről számoljanak be és a problematikát ismertetik a párttagság­gal. Az így előkészített taggyűlésen magasabb a párttagság aktivitása, bátrabban monda­nak véleményt és tesznek javaslatot. Több helyen támaszt a tagság olyan igényt, hogy a beszámolókon ne csak a termelés anya­gi, technikai folyamatát vizsgálják, hanem elemezzék a vezetők és beosztotak kapcso­latát, segítsék a gazdaságvezetést a helyes munkastílusának kialakításában. A beszámoltatások természetesen hozzá­járulnak a jó tapasztalatok terjesztéséhez, a helyes kezdeményezések ösztönzéséhez, az akadályozó tényezők felszámolásához. Az is világos azonban, hogy nem csak ezért javult a pártalapszervezetek munká­ja, a kommunisták helytállása. A XI. kongresszuson megfogalmazott célkitűzés olyan gazdasági program, amelyet a széles dolgozó tömegek érdeklődését és részvéte­lét igényli és biztosítja. Jó politikai alap mellett kétségtelen nagy ösztönző hatású munkájukra, hogy nőtt az irányító párt­szervek ellenőrző, segítő tevékenysége többek között az egyes párttagokkal szem­ben támasztott követelmény is. S ne fe­ledkezzünk meg az egyéni beszélgetések­ről sem, amelyek a párttagsági könyvek cseréjével kapcsolatban lezajlottak, és amelyek méltán keltették fel az érdekeltek aktivitását Az eredményes munka értékelése során fontos azonban arra is rámutatni, hogy az ötéves terv megvalósításában, ezen belül az 1976. éves terv végrehajtásában még csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Az eredmények is szerények. Az előttünk álló feladatok változatlanul nagyok és nehezek. Ezért alapvetően a jövőben is arra van szükség, hogy a munkában eddig kialakult kedvező tendenciák megerősödjenek. [ ég többet kéli tenni az egyes párt­tagoknak, az egész kollektívának azért, hogy mindenki a maga he­lyén, a maga területén tegye, amit kell, és ne várjon másra. Azért, hogy mindenki megértse; gazdasági törekvéseink közép­pontjában a társadalmi munka gazdasági hatékonyságának erőteljes növelése áll, s ezt a politikai szervező és nevelő munka eszközeivel kell elősegíteni. Ami pedig megköveteli lehetőségeink, anyagi és szel­lemi erőforrásaink minél teljesebb kihasz­nálását. A feladatokat nem könnyű végre­hajtani. Csak akkor teljesíthetők, ha a tervben testet öltő gazdaságpolitika meg­valósításához megnyerjük a dolgozók cse­lekvő támogatását, Ez a párt minden szer­vétől és szervezetétől tömeegkapcsolataik további erősítését követelheti. DR. SZABÓ IMRE, az MSZMP KB alosztályvezetője M a gyerekeknek a Mező Imre Altalános Iskola régi épüle­te maradt, és kiköltözik a pályaválasztási intézet is, hogy hely szabaduljon fel. Az itteni iskolaépítést az V. leteznek olyan technológiá­val, amely beleilleszkedik a jeleplegi lakótelepi építési módba. Pesten kispanelos technológiával készült már iskola, bölcsőde, Miskolcon öteves terv örökölte az elő- 18 dolgoztak egy olyan vá­zétól. Most kezdtek hozzá 238 rendszert- amelynek ele" a földmunkákhoz. mei lényegében házgyárban készülnek. A DÉLÉP is kí­Ezeket az adatokat ismer- sérietezett házgyári óvodá­ve talán érthető, ha egy-egy val: a Tabán utcai lakáspa­tarjáni kisdiák nehezen ta- neiekből épült feL Azóta U. ja meg a városban isko- ennél is továbblépett a vál­lalat: tervbe vette — mint korábban írtunk róla — az úgynevezett HIOB-család el­készítését (házgyári iskola, óvoda, bölcsőde). A lakás­építés jelenlegi technológiá­láját. Érthető, bár nem vi­gasz néhány család számá­ra, és a zsúfoltsággal is küszködő pedagógusoknak. Az előbbi adatokat a vá­rosi tanács vb művelődési osztályán tudtuk meg. Érde- jávai olyan méretű panele­ken bennünket, hogy a terv- ket készítenek majd, ame­osztály mit tud ezekről a lye.i a gyermekintézmények gondokról, és miként igyek- szigorú előírásainak megfe­szik enyhíteni a dtlenlegi lelnek. Külön kiváltó elemet nehézségeken a tanács. Szü- kell tervezniük, amely lehe­letett-e gondolat arra, mi- tővé teszi az 50 négyzetmé­ként lehetne elébe menni az ter fölötti területek kialakí­elkövetkező években feltehe- tását, A DÉLEP, mint al­tőén hatványozottabban je- tervező maga vállalta az lentke^ő zsúfoltságnak. elemek és a sablonok meg­Üdítő italok Szoregrol A Délalföldi Pincegazda­ság szóregi palackozó üze­mében 1973 augusztus köze­pétől gyártják a közkedvelt Márka-üdítőitalokat. Az el­ső évben még alig 250 ezer kétdecis palackot töltöttek meg, s adtak át a kereske­delmi szerveknek, valamint a vendéglátó vállalatoktak. Kezdetben a főtermék a Márka-szőlő volt, később bő­vítették a választékot és hozzákedtek a limonádé, mandarin és a naracs pa­lackozásához is. literes és 40 ezer két decié palackot töltenek meg Sző­regen. Az üzem két műszak­ban dolgozik. A vállalat 1976-ban 3,5 millió literes és 30 millió kétdecis Márka-üdítőital gyártását tervezi. Jövőre újabb töltőgépet helyeznek üzembe, mellyel óránként ezer darab literes palackot tudnak majd megtölteni. A fejlesztés ezzel nem áll meg. Folyamatban van Sze­geden, a Fonógyári úti tele­pen az előkészület új Már­megnövekedett ka-palackozó üzem létesíté­sére. A tervek szerint 1978­ban fogják üzembe helyezni az új, korszerűen felszerelt és minden igényt kielégíti üzemet. A beruházási ter­töltőgépet vek elkészültek, és a na­és a szóregi gyobb gépek már megérkez­tek a telephelyre. Sajnos, a pasztőralagút kapacitása jó­val kisebb lesz, mint a töltő­gépé, és ez a teljesítményt majd hátrányosan befolyá­solja, de így is tízezer pa­lackot tudnak majd megtöl­teni óránként. A gyorsan igények miatt sietve kellett növelni a termelést. Ezért új töltőgépsort állított fel a pincegazdaság Szóregen. A Kőbányai Sörgyárban „nyugdíjazott" megvásárolták tmk-ban átalakították az üdítőital töltésére. Az új gépsoron 1974 októbere óta termelnek. Még ebben az évben 6 millió kétdecis pa­lackot töltöttek meg Márká­val, de 1975-ben már elér­ték a 30 milliót A pincegazdaságnál töre­kednek a választék bővíté­sére is. Ezért palackozzák másfél milliót a kóla-, a meggy- ésamálna­Az igény ennél üdítő italokat. A Márka­üdítők magas vitamintartal­múak, és ezért a téli idő­szakban is előnyös a fo­gyasztásuk. B. F, A vállalat literes palacko­kat is forgalomba hozott. A főpróba jól sikerült, 1975­ben már gyártottak, is nagyobb volt, ezért 1976 május közepétől újabb töltő­gépeket állítottak be a li­teres palackok töltésére. Je­lenleg egy műszakban 5 ezer Somogyi Károlyné felvételei Ötezer palackot tölt meg óránként a volt ser tői tő gép v v I

Next

/
Thumbnails
Contents