Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-20 / 248. szám

33 Szerda, 1976. október 20. Hz élelmiszeripari főiskola külföldi kapcsolatai Gyorsan fejlődnek a Sze­gedi. Élelmiszeripari Főiskola külföldi kapcsolatai. Az NDK és Magyarország közötti ok­tatási és kulturális egyez­mény alapján együttműköd­nek többek között a drezdai műszaki egyetemmel, a dip­poldiswalde-i műszaki főis­kolával. Az együttműködés elsősor­ban az oktatók cseréjét te­kintve eredményes: a közel­múltban dr. Huszka Tibor, az élelmiszeripari kar igazgatója járt az NDK-ban, előadást tartott a berlini Humbold Egyetemen, és ellátogatott a dippoldiswalde-i műszaki fő­iskolára is. Dr. Gábor Mik­lósné főigazgató-helyettes ugyancsak a Humbold Egye­temen tartott előadást, majd a drezdai műszaki egyetemen tárgyalt a két intézmény kap­csolatainak kiszélesítéséről. Látogatásukat dr. H. J. Raeu­ber egyetemi tanár (Drezda) és Guidó Bonick, a dippol­diswalde-i főiskola igazgató­ja viszonozta. Szegeden ellá­togattak a főiskolán kívül a sütőipari vállalathoz is. Dr. Horváth Károly, a SZÉF fő­igazgatója és dr. Horváth La­jos tanszékvezető főiskolai tanár a napokban Moszkvá­ba utazott az ottani élelmi­szer-technológiai egyetem meghívására. Egyhetes láto­gatásuk célja az újabb kap­csolatteremtés, elsősorban az oktatók cseréjére vonatkoze megállapodásról tárgyalnak. Elhunyt Mérocz Zeitén ötvennégy éves korában elhunyt Mórocz Zoltán elv­társ. a Szocialista Hazáért Ér­demrend tulajdonosa, a Par­tizán Szövetság tagja, aki 1944 óta volt pártunk tagja. Mórocz Zoltán már fiatalon bekapcsolódott a munkás­mozgalomba, 1944-ben részt /ett a nyilasok ellen szerve­zett akciókban. \ A felszabadulás után több "elelős párt- és gazdasági funkciót töltött be. Munkás­sága elismeréséül megkapta a Magyar Partizán Emiékér- , rnet és a Felszabadulási Ju­bileumi Emlékérmet. Hamvasztás utáni búcsúz­tatásának időpontjárÓJ később ntézkedünk. Az MSZMP Szeged városi B'zottsága „blokkokban" Fakultatív oktatás szegedi gimnáziumokban Harmadik éve indulnak Szegeden fakultatív jellegű gimnáziumi osztályok. Az elmúlt három esztendőben annyira népszerűvé váltak, hogv idén az első osztályok­ba r ár nem tudíak beisko­lázn minden jelentkezőt. Az osztályok sorsát a közvé­lemény is nagy érdeklődés­sel kíséri, ezért érdemes összefoglalni a megtett utat, felvázolni a jelenlegi heiy­zc 'et. * A fakultatív osztályok el­m. kétévi munkájában fő feladata az álialános képzés volt, melyet egyben megfi­gyelési é§ irányítási szakasz­nak kell tekinteni. Az első, fontos eseményt az első osz­tályosok életében a múltban — és még ma is — a ta­nulók tudásszintjének tantár­gyankénti felmérése jelen­tette. Erre azért volt szük­ség, hogy a tanári kar már a tanév elején tisztában le­gyen a tanuló képességeivel, hozott ismereteivel, minde­nekelőtt pedig a felkészült­ségbeli hiányosságokkal. A második félévben már rendszeresen megfigyelték a tant lók képességeit. Ezt a célt a tanórai munkán kí­vül elsősorban a képesség­feltáró, más néven orientá­ciós foglalkozások szolgál­ták. A tanulók szabadon megválaszthatták, melyik tantárggyal kívánnak külön foglalkozni. Ezzel egyrészt gimnáziumi szinten is fel­mérhették felkészültségüket, felülvizsgálhatták döntésük realitását, elmélyíthették egyéni képességeiket, más­részt a tanárok is ellenőriz­hették a tanulók választásá­nak helyességét, képességét stb. Az orientációs fog'.a'kozá­sok a második évben is fo'v­tatoatak a tanulók által vá­lasztott természettudományi és társadalomtudományi tan­tárgyakban. A fél évig tartó program után a tanárok, szülök és a tanulók közösen megbeszélték, hogy a képes­ségfeltáró foglalkozásokon nyújtott teljesítmény alapján a diákokat megerősíthetik-e a választásuk helyességében, vagy másik szaktárgy kipró­bálását javasolják számukra. Természetesen a tanuló ma­ga is kérhette átirányítását. A második osztály befejezé­séig tehát három alkalom­mal nyílt lehetősége a ta­nulónak arra, hogy megke­resse a tehetsegének leg­jobban megfelelő szakot. A második félév végén izgalmas fejezetéhez érke­zett a munka: ekkor került sor a „blokkosodásra", azaz a képességnek és a válasz­tott életpályának megfelelő tantárgyi csoport megválasz­tására. Ez annyira komoly lépés volt, hogy. a döntés zésnél „erős" a kémia és a kialakításában — egy meg- biológia tantárgy.) beszélés keretében — a ta- * nulón és a szülőkön kívül _ . , _ az ieazaató vezetésével méa Termeszetesen az osztá­gÍfu vezetésevei meg tantervek elrende­az osztályban tanító tanárok •> _ „„„ és az orientációs foglalkozó- Tl^J altalában három csoportra, blokkra tagolódik, s van, aki sokat vezétő pedagógusok is részt vettek. Természetesen „ , , „,. „ «i_.,__„»JPt a második osztálvban már 7ak,a tantárgy ^ ™ telies mértékben ismerték a tanulJa ~ nem volt egysze" teijes meitekben ismertek a - Ug sikerült megoldani. tanulok az egyes palyaka , h ^ a gyakorlatiJ órákat es azok kóvetelmenyeit, , . . , kézhez kanták a felsőfokú klveve — e'melea orakat ,?tlk „ „ délelőtt tartanak. Az ;fg0yákét (pÍrdául agy 30gi * megoldásban az iskolák is jegy, et. 1 ,'aau,.,a . JOg' közelebb kerültek egymás­egyetemre keszuloknek a iiwve közös öss*eíoaás­,magyar-történelem blokk" ^ ^ ffél °SsTa sáaok Mert a művészet élet­képt len (huzam csább időn át feltétlenül) az érdeklő­dők tábora nélkül, az in­tézményeinek sem lebe­csülhető gondja régóta, mi­ként szerezzen-szervezzen tartósan közönséget. Szín­házi, zer.ei életünk gyakor­latában a bérleti rendszer ígéri azt a garanciát, amelyre egy-egy évad programja tervezhető, s jól­lehet megnyugtató statisz­tikát sohasem szabad ki­olvasni belőle, hiszen az előre megvásárolt bérletek fiktív adataira olykor ala­posan rácáfol az üres vagy foghíjas nézőtér — azért ma sincs jobb, a bérlet egyelőre a biztosíték. Most. hogy az úi színhá­zi és filharmóniai évaára Szegeden is befejeződött a bérletezés, néhány tonu1­sága idekívánkozik. Nehéz titok például, hogy a böl­csészecvetemen mindössze tíz színházbérletre tartot­tak igényt, tehát minden 36 hallgatóból egy jelent­kezett (szervezett formá­ban oer-ze, megtehet, a spontán forgalomban ez ez arány valamit jav"l), ugvanakkor összehasonlítá­sul: & József Attila Tudo­mánvegvetem jogi karáról félszázat, a természettudo­mányiról 191 bérletet vá­sároltak, s a másik egve­temről. az orvosiról is ösz­szesen 254-et. Jóhiszeműen hihetné az ember, kivált­kéoo a közeljövő h'imán­szakos pedagógusairól, akik majd ebből (ebből is) él­nek, s akik netán oly vi­dékekről kerültek a szegedi egyetemre, ahol élő szín­házat elvétve látni — hogy ha belső szükség! ét­ből. hivatástudatból nem is, legalább saját józan ér­dekeiket tekintve, esetleg majdani vizsgákra gondol­va, mégiscsak kíváncsiak (a tanulmányaikat kiegészí­tendő színpadról is) Lopó de Vegé.ra, Csehovra vagy éppen Puskin mellé Csaj­kovszkij Anyeginjére. Hi­hetné az ember. így azon­ban egyébre kell gondo'­nia, netán a korábbi évek­ben annyit emlegetett le­gendára az egvetemisták passzivitásáról, dacos kí­vülállásáról, amelyre le­het valaki büszke, csak ép­pen értelmetlenül. Mert szabad is, kell is vitatkoz­ni a színházról, müsorpoli­tikájáról. előadásai-ak szín vonalóról — de e'eve elzárkózni attól, hogv bár­ki saját véleményt formál­hasson róla. tehát elkerülni a színházat, azt hisszük, járhatatlan út. Előfordul­hat persze, a pillanatnyi bérletstatisztika halvány jele csupán ennek a maga­tartásnak, mindenesetre fi­gye'meztető jele. kár volna szemet hunyni fölötte. A másik tanulságot egv gvári nyugdíjas leveléből idézném, mely névtelen bár, de fényt vet a bérleti rendszer akut ellentmon­dásaira. A levél szerzője indu'atosan panaszolja. a hangversenyeken és színi­előadásokon rendszerint csak a harmadik emeletre kap jegyet, ahová idős lé­tére nehéz föllépcsőznie, miközben a másodikon üresek a páholyok, a kar­zat, s mind-mind bérletes helyek. Tanácsa: „megne­velni a neveletlen bérlete­seket", mégsem valószínű, hogy ilyen egyszerű a meg­oldás, mert bárkinek ma-. gánügye, a megvásárolt bérletéből mely előadások­ra tart igényt, melyekre nem. Közügy viszont, hogy a huzamosabban fölhaizná­Iatlan székekkel miképpen lehet gazdálkodni: más színházakat, koncertirodá­kat is foglalkoztat az or­szágban. A szegedi filhar­mónia például a Tisza Szállóban pótjegyeket áru­sít, s mivel itt a belépők nem helyhez kötöttek, a hangver-enyek kezdetire körülbelül látszik, hányan férhetnek még el a bérlök mellett. A viszonylag zárt páholyok miatt vgvanez a módszer bonyolultabb a színházi kódérteknél, bár ido is kiadnak pótiegveket, igaz. csupán a harmadik emeletre. Ami nerlig a szí­ni el "adásokat illeti, tavalv egv szegedi nagyságrendű vidéki város színi-igazga­tója megsúgta, hosszú évek megfigve'ései alapján tud­ják, mely bemutatókra hol lehet üres székekre számí­tani. s ezeket a helyeket igyekeznek hasznosítani is. Gondolom, félhivatalosan. Miután hasznosabb recept nincs, merem ajánlani... N. L felelt meg.) Tudták, hogy ., , , „ ... Ságvári Endre Gimnázium m:lye%/y^rlati pályára tudományoa asszisrtsns stú.. előkészítő blokkok - mÜsza- tanulói pél­tenf^b ^ndnteak dául a gyakorlati órákra a tens stb. - indulnak. Radnóu gimnázium kémiai A „blokkosodás", mint az biológia és fizika laborató­életpályára előkészítő tan- riumába járnak. Az új cso­targycsoport, nagy jelentősé- portosításban a régi osztály­gű. Nagy jelentőségű, mert közösségek ugyan átrende­kisejb csoportban (8—16 di- ződtek, de az a tapasztala­ák) magas óraszámban ta- tunk, hogy nem okozott ez nulják a kiemelt tárgyakat, sem túlságosan komoly gon­Olyannyira intenzíven, hogy dot. A tanulók megszokták minden bizonnyal nem lesz az új helyzetet, s elmond­szükség majd a felvételi hatjuk, nyugodt körülmé­vizsgákhoz korrepetitorra, nyek között folyik a munka Különösen népszerű volt ta- a fakultatív osztályokban, nulóink között a magyar— Az osztályok munkáját a ve­történelem—idegen nyelvi, a zetők különös gonddal figye­földrajz—kémia—biológia, a lik. novemberben pedig ta­fizika—biológia—kémia nulói, szülői, tanári megbe­biokk, mivel széles körű is- szélésre is sor kerül. Az a mereteket foglal magában, s véleményünk, hogy az ér­a pályaválasztást sokoldalú- dekes, újszerű oktatási for­ságával is elősegíti. Akik ma, a kis létszámú csopor­pedig a gyakorlati blokkot tokban folyó oktatás és a választották, heti 8 órás jobb eredmény elérésének le­gyakorlati foglalkozás mel- hetősége megnyerte már a lett a tárgynak megfelelően pedagógusok és a tanulók magas szintű elméleti kép- tetszését. Ami pedig fontos zést kapnak. (Például a tu- feltétele a jó munkának, dományos asszisztensi kép- Bánfalvi József lidosíloiták a képesítés nélküli pedagógusok bérezését Az oktatási, valamint a súlyozza, hogy kezdő bér­munkaügyi miniszter együt- ként nemcsak a legalacso­tes utasításban módosította a nyabb összeg fizethető, cél­képesítés nélküli pedagógu- szerű ezt legalább 1630 fo­sok bérezéséről szóló 1971-es rintban megállapítani, jogszabályt. Eszerint lehető­vé vált, hogy az alsó és a Kedden a Magyar Mező­gazdasági Múzeumban nem­zetközi térképkiállítás nyílt. A kiállításon több mint 100 hazai és külföldi térkép mu­tatja be az éghajlati, felszí­ni és talajviszonyokat, kü­lönböző területekről. Ncvpmber Egészség­nevelési hónap Az évről évre megrende­zendő egészségnevelési hó­nap ezúttal az egészséges táplálkozást igyekszik . nép­szerűsíteni. Ezt jelentette be dr. Gon­da György igazgató, az Egészségügyi Felvilágosítási Központ tegnapi sajt'tájé­koztatóján. Tarján Róbert professzor, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Inté­zet igazgatója szólt az ész­szerű, változatos és egészsé­ges táplálkozás fontosságá­ról. s az étkezések megfelelő ritmusának kiemelkedő je­lentőségéről. Novemberben országszerte az ésszerű táp­lálkozás áll majd az egész­ségügyi felvilágosítás közép­pón.jában. középfokú oktatási intézmé­nyekben dolgozó képesítés nélküliek bérét — 1976. szep­tember 1-től — 1450—1900 forint között állapítsák meg. Az Oktatási Minisztérium­nak az utasítás végrehajtá­sát segítő, a Munkaügyi, a Pénzügyminisztériummal, és a Pedagógusok Szakszerveze­tével egyetértésben kiadott rendelkezése kimondja, hogy „ .6. szeptember 1-től a ké­pesítés nélküli pedagógus munkabére sehol sem lehet kevesebb 1450 forintnál. A minisztérium külön is hang­Előadások a főiskola klubjában Nagyszámú érdeklődő je- A nagy sikerű előadást kö­lenlétében tartott előadást a vetően a közeljövőben dr. Juhász Gyula Tanárképző Hermann István, az ELTE Főiskolán dr. Pais István filozófiai tanszékének veze­kandidátus, az ELTE filozó- tője tart előadást Művészet fiai tanszékének docense. Fő- és társadalom címmel, majd iskolások, egyetemi hallgatók ... „ , ,..., , és középiskolások előtt Az az Allam es a PoUUka né~ újkori filozófia és a vallás hinV aktuális kérdése téma­címmel tartott előadást. körben dr. Diószegi Ferenc. Sajtótájékoztató flz ipari szövetkezetek kongresszusáról Október 27—28-án tartják VII. kongresszusukat az ipa­ri szövetkezetek. A mozga­lom gazdasági, társadalmi tevékenységének ötéves mér­legét megvonó, a továbbfej­lődés irányait, főbb felada­tait kijelölő nagy jelentősé­gű eseményről Rév Lajos, az OKISZ elnöke kedden, a Parlament gobelintermében tájékoztatta a sajtó képvise­lőit. A hazai szövetkezetekben jelenleg több mint 300 ezer tag és alkalmazott tevé­kenykedik. Az oszthatatlan szövetkezeti tulajdon a IV. ötéves tervidőszakban szá­mottevően gyarapodott. A tagság által jegyzett részje­gyek összege 1975-ben elér­te a 428 millió forintot, ami a 16,4 milliárd forint szövet­kezeti vagyonnak 2,6 száza­lékát teszi ki. Az iparba sorolt szövetke­zete! az elmúlt évben 35 milliárd forint értéket ter­meltek, 8,3 milliárd forint volt az építőipari kollektívák és 2,2 milliárd a szolgálta­tók teljesítményének értéke. A szövetkezetek együttesen öt / alatt 7 milliárd forin­tot ruháztak be. (MTI) A szövetkezeli ipar szakembereinek továbbképzése Nyugodtan nevezhetnénk tanévnyitónak is a tegnapi, kedi délelőtti összejövetelt, amelyet Szegeden, a KI­SZÖV-klubban tartottak. Az ipari szövetkezetek Csong­rád megyei szövetségének kezdeményezésére összehív­ták a szövetkezetekben mun­kaszervezéssel, -irányítással foglalkozó szakembereket. A korábbi párthatározatok is szorgalmazták az elmélet és a gyakorlat egymásra ta­lálását a népgazdaság összes területén. Hogyan valósult ez meg az ipari szövetkeze­tekben? — erről Gyaraki Mi­hály, a Csongrád megyei KISZÖV szervezési bizottsá­gának elnöke adott tájékoz­tatót. Nem ment zökkenők nélkül — mondta beszámoló­jában az előadó —, de ösz­szességében pozitívumként értékelhetjük az elmúlt évek munkáját. Most új kezdemé­nyezésre elindult egy olyan folyamat, amellyel közelebb lehet hozni az elméletet a gyakorlathoz. Ennek elősegí­tésére a közgazdasági egye­tem előadói hetente konzul­tációt tartanak a megye 52 ipari szövetkezetének vala­melyikében, vagy a KI­SZÖV-klubban, a termelés­irányítás és a munkaszerve­zés kérdéseiről. A beszámoló után Kovács Gyuláné, a szervezési bizott­ság titkára a gyakorlati ten­nivalókra hívta fel a figyel­met. Ismertette a foglalkozá­sok idejét, menetét. Ezt kö­vetően dr. Kovács István, a budapesti közgazdasági egye­tem üzemszervezési tanszá­kének tanársegéde a szakem­ber-ellátottság és az üzemek­ben használatos normarend­szer szerepéről beszélt. A továbbiakban Tóth Józs? . az OKISZ Labor üzemi és munkaszervezési osztályának vezetője az időalapok beve­zetésének fontosságát hang­súlyozta. Az oktatási és szaktanács­adó szolgálat rendezvénye konzultációval ért véget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents