Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-17 / 246. szám

VILÁG PROLETÁRJA!,EGYESÜLJETEK! [« ' EJ ié. évfolyam 246. szám 1976. október 17.f vasárnap Ara: 1 forint MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA A betűk A törvény szelleme elábbrevaló, mint a betűje, ez úgy is igaz, hogy a jó törvény arra épül. amit a társa­dalom már elért, ami sokak számára máris valóság. A művelődés törvényerőre emelkedése ugyancsak a mí­velődés meglevő igényére és lehetőségeire ' alapozódik, de jele annak is, hogy mindez nem áll kívül a min­dennapi élet fő vonalán, hanem része annak. Régóta tudni, hogy egész ember, pontosabban: teljes ember csak az lehet, aki a kultúra egészének megis­merésére, kedvelésére törekszik, akinek élete minden tekintetben kulturált, akiben az egyetemes embéri műveltség, sokoldalú egyensúlyban van. A felnőttkori továbbtanulásnak különösképpen is együtt kell járnia a művelődéssel. Ezt is szolgálhatja az, amit ugyancsak törvényerő­re emelt az országgyűlés: a kulturális együttműködés a kultúra minden területe között. Elsősorban anyagi­akban. hiszen a különféle költségek összevonásával, közösen, jobb és alkalmasabb kulturális intézmények épülhetnek és tarthatók fenn, mint az erők szétmor­zsolásával, elkülönülésével. De az Ilyen együttműkö­dés nemcsak anyagi, hanem kiváltképp szellemi ha­szonnal is kecsegtet: hirdeti és megvalósítja a műve­lődés egységét. Ha az iskola, a könyvtár, a művelődési ház, a mozi, az uszoda együtt van, talán egy helyen is. akkor ez is jelzi a régi latin mondás igazát és megva­lósulását: non scolae sed vitae discimvs — nem az is­kolának, hanem az életnek tanulunk. A műveltség igényét fölkelteni is. kielégíteni is segtt a televízió. Ahol nincs színház vagy képtár, ott is lehet valaki résztvevője színházi előadásnak, szem­lélője képzőművészeti alkotásoknak — ha megfelelő időben kapcsolja be a tévét. Lehet persze beszélni ar­ról, hogy a színházi közvetítés aligha vetekedhet a szemelyes élmény hatásával, s hogy a festményen el­időző kamera a színeket csak keveseknek tolmácsolja, de ez bizonyos értelemben másodrendű kérdés. Talán épp azért másodrendű, mert a „közvetítés" szomjassá teheti az embert a személyes élményre is. A művelődés nem mellékes dolog, nem a szabad idő, a magánélet elhanyagolható, kicsiny részlete. A művelődés elengedhetetlen feltétele annak, hogy az ember — teljes embar legyen. Z. L. Losonczi Pál tárgyalásai panamai vezetőkkel Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke — Demetrio Lakas államfő rtieghívásá­nak eleget téve —' pénteken délijén hivatalos baráti láto­gatásra Panamába érkezett. A Panamai Köztársaság, fő­városának nemzetközi repü­lőterén a rriiargas rangú ven­déget megillető ünnepélves­ségge! üdvözölték az Elnöki Tanács elnökét, az első ma­gyar államfőt, aki e közép­amerikai ország földjére lé­pett, Feldíszített repülőtér, katonai . díszpompa, •• huszon­egy ágyúlövés, a magyar és a panamai himnusz köszön­tötte Losonczi Pált, akinek fogadtatására — kormányta­gok. vezető politikusok egy csoportjának élén — megje­lent Demetrio Lakas köztár­sasági elnök és Omar Torri­jos Herrera miniszterelnök. Tisztelet és megbecsülés a szocialista Magyarország ál­lamfőjének — ezt tükrözte a repülőtéri fogadtatás, s ez volt az alaphangja a késő délutáni órákban megkezdő­QÖtt tárgyalásoknak is. A hivatalos eszmecserét meg­előzően Losonczi Pál megko­szorúzta a legendás szabad­sághős. Simon Bolivár szob­rát. Jóllehet a két owzág dip­lomáciai kapcsolatai egészen újkeletűek, a tárgyalások ér­demi tartalmára is utal a tény: a diplomáciai kapcsola­tok felvételét követő égy -esz­tendő után már államfői találkozóra kerülhetett sor. Az ide vezető út 1968-ban nyílt meg, amikor Panama 1,4 milliós népének életében úi fejezetet nyitott a hala­dó katonai kormány hata­lomra jutása. Azóta — év­százados mulasztásokat pó­tolva — sokat tettek az élet­színvonal emeléséért, s kö­vetkezetesen harcolnak egy új csatomaszerződés megkö­téséért. A 75 ezer négyzet­kilométer alapterületű, a gazdasági fejlődés viszonylag alacsony fokán álló agráror­szág életében 1432 négyzet­kilométer a meghatározó — ez a csatornaövezet. A Csen­des-óceánt és az Atlanti­óceánt összekötő 82 kilomé­ter hosszú fontos vízi utat megépítése, 1902 óta az Egyesült Államok tartja -el­lenőrzése alatt, s még hu­szonöt évig szeretnék fenn­tartani uralmukat a vízi út felett, A nép bizalmát élvező Torrijós tábornok azonban a közelmúltban kijelentette: Panama 1977-nél nem vár to­vább. Panama a nemzetközi politikai élet érdeklődésének homlokterében áll: az év elején a Béke-világtanács felszólította a világ vala­mennyi kormányát és népét, hogy a csatorna demilitari­zálásáért folytatott harcban legyenek szolidárisak a pana­mai kormánnyal. Losonczi Pál a számára összeállított program szerint szombaton ellátogatott egy cukorgyár­ba, s megtekintett egy vízi erőművet. Százéves a Budapesti Vegyiművek A Budapesti Vegyiművek fennállásának 10Ó. 'évfordu­lója alkalmából szombaton a Gellért-szállóban ünnepséget rendeztek, amelyen megje­lent dr. Simon Pál nehéz­ipari miniszter. Az 1976-ban már csaknem hárommilliárd forint értékű terméket elő­állító nagyüzem eredményeit Poros Tamás igazgató ismer­tette, majd dr. Simon Pál miniszter üdvözölte a gyári kollektívát. Rámutatott: ez az üzem volt a magyar vegy­ipar egyik első, számottevő vállalata, s itt fejlődött ki a nehézvegyipar, a vegyi alapanyag-, műtrágya-, és növényvéd őszer-gyártás. Az ünnepségen a gyár élenjáró dolgozóinak kitün­tetéseket adtak át: hárman a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapták, 15-en a Nehézipar Kiváló Dolgozója, 80-an pedig a Budapesti Ve­gyiművek kiváló dolgozója kitüntetést vettek át Lehet hideg, eshet a hó Elkészült a szolgáltatóvállalatok téli munkarendje Egy kiváló iskola Kisteleki pedagógusok kitüntetése Az újratelepítésének 200. évet ünneplő Kistelek felsza­badulásának 32. évforduló­ján a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság községi tag­csoportjának elnöksége teg­nap baráti találkozót szer­vezett. A nagyközség vendé­gei is részt vettek a szovjet hősi emlékműnél délelőtt 10 órakor rendezett koszorúzási ünnepségen, megtekintették a kisteleki napok kiállítása­it, és baráti beszélgetést folytattak a művelődési ház­ban a tagcsoport tagjaival. Az ünnepségsorozatba il­leszkedve tartotta jubileumi rendezvényeit fönnállásának 50. évfordulóján a II. Rá­kóczi Ferenc Általános Isko­la. A Magyar Pedagógiai Társaság ebből az alkalom­ból rendezett vándorgyűlé­sén dr. Simon Gyula főtitkár a polgári iskolának a ma­gyar közoktatásban betöltött szerepéről tartott előadást. A most 398 tanulót számláló fél évszázados iskola polgári fiú- és leányiskolaként kezd­te meg működését. Tantestü­lete szakmai igényességével és pedagógiai következetessé­géveí hamar elismerést ví­vott ki magának, és része van abban is, hogy a későb­bi általános iskola kamatoz­tathatta a nevelési tapaszta­latokat. Hivatkozott az elő­adó Németh László egyik megállapítására, mely szerint az általános iskola a polgá­ri iskola szintjét az egész nemzetre kiterjesztette. Délelőtt 11 órakor emlék­műsor kezdődött az iskola tornatermében. A Petőfi ut­cai általános iskola úttörői és a gimnazisták köszöntője után Jahni László, a járási pártbizottság első titkára méltatta az eredményekkel bővelkedő iskola következe­tes munkáját. Bőséges isme­retanyaggal vértezik föl a fiatalokat az itt tanító peda­gógusok, és a hazafiságra, internacionalizmusra neve­lést legalább ilyen fontos föladatuknak tekintik. Elis­merését fejezte ki a tantes­tület és az iskolai pártszer­vezet munkájáért. Az oktatási miniszter a jubileumát ünneplő általános iskola igazgatóságát és neve­lőtestületét miniszteri dicsé­retben részesítette, az Okta­tásügy Kiváló Dolgozója ki­tüntetést adományozta Sze­berényi Jenőné igazgatónak és Kereszíes Jánosáé tanár­nak, miniszteri dicséretben részesült Balogh Lászlóné Somogyi Károlyné felvétele tanár, Kiváló Dolgozó kitün­tetést kapott Kertész Imré­né főzőnő. A kitüntetéseket Barna László, a megyei ta­nács vb osztályvezető-helyet­tese adta át. A nagyközségi tanács jutalmat adott a leg­jobban dolgozó pedagógusok­nál^ köztük Molnár István­nak aranygyűrűt adományo­zott 25 éves áldozatos mun­kájáért. Az ünnepségen részt vett a megyei pártbizottsá­got képviselő Turjonyi Lo­josné, valamint ök-os János, a pedagógusok szakszerveze­te megyei bizottságának tit­kára és Lovászi József, a járási úttörőelnökség elnöke is Ugyancsak a 200. évforduló jegyében rendeztek népdalos találkozót tegnap este a kö­zépiskólásók Karikás Frigyes kollégiumában. Október közepén aligha vállalkozhat arra bárki is, hogy megjósolja, milyen lesz az idei tél, hány centi hó fedi majd a-várpst, és meny­nyi földgázt égetnek el a központi kazánokban. Azok a szolgáltató és kommunális vállalatok azonban, ame­lyeknek feladata lesz Szeged téli vérkeringésének, közle­kedésének és hőellátásának biztosítása, nem várhatják tétlenül sem az enyhe, sem a csikorgóan hideg telet. Té­li felkészülési tervét elkészí­tette hát az ingatlankezelő, a városgazdálkodási és a közlekedési vállalat is, hogy a tervek összehangolására, a már előre látható nehézsé­gek megoldásóra még időben sor kerülhessen. Az érintett vállalatok ve­zetői közös pártbizottságuk ülésén számoltak be arról, milyen intézkedésekkel ké­szítik elő a téli felkészülést. Az ingatlankezelő vállalat dolgozóit a járdák, udvarok takarításában munkagépek is segítik ugyan, a hóeltakarí­tást azonban nagyrészt kézi erővel oldják meg. Ezért a kifejezetten nyári szakmák­ban dolgozók a téli hónapok­ban az átkelők, járdák tisz­tításában segédkeznek majd. A járható utak többségéért a városgazdálkodási vállalat felel, a tanács városgond­nokságával egyeztetett mun­karendjük meghatározza a hóeltakarításban az egyes uták fontossági sorrendjét. Legelőször a buszútvonala­kon. az élelmiszerüzletekhez és kórházakhoz vivő utakon mennek majd végig a tolóla­pos járművek, s csak ezek után következnek a város egyéb utcái. A vállalat új gépieket is kapott, s besze­rezték a szórógépekhez a sózott homokot, a magnézi­um-kloridot, gondoskodtak tartalékalkatrészekről is. Elr készültek az alkalmi hómun­kásokat toborzó plakátok, s a vállalat mozgósítási és ügye­leti tervei. A közlekedési vállalat a villamosok elektromos és fékberendezéseinek felülvizs­gálása mellett előkészítette a hóekés kocsikat is, a sínpá­lyák állandó karbantartásá­ra pedig két brigádot szerve­zett. S miután egyetlen vál­lalat sem függetlenítheti magát a városi téli rendjéért, szintén felelős társaktól, a különös segítségnyújtásban is megállapodtak a tanács­kozás résztvevői. Erre most, a fűtési szezon kezdetén kü­lönösen nagy szükség lesz, hiszen a távfűtés szolgálta­tója a városgazdálkodási vállalat, felelőse pedig az IKV. (Az együttműködés eredményeképpen napokon belül várható a Lenin körút 18—20. számú ház fömbka­zániának és az algyői 120 lakás hővezetőkének átvéte­le.) A tanácsi szolgáltató és kommunális vállalatok téli felkészülési terveinek vitájá­ban szóba került néhány olyan kérdés is. amelyet az elmúlt tél tapasztalatai su­galmaztak. Arról panaszkod­tak tavaly a tarjániak, hogy térdig érő hóban kellett jár­niuk, míg a Széchenyi téren, a sugárutakon hónak már nyoma sem volt. Szeged va­lóban nemcsak a Belváros­ból áll, de az talán mégis­csak érthető, hogy a tömeg­közlekedés, a sűrűbb gyalo­gosforgalom útjait kell elő­ször megtisztítani. A hóekék, homokszóró autók kezelői­nek, vezetőinek pontos, elő­re meghatározott útvonalon kell járniuk, s a vállalatok kézi szerszámokkal dolgozó munkásaira vár a lakónegye­dek járdáinak tisztán tartá­sa. A hóeltakarításban ugyan egyre több gép vesz reszt, e járműveknek azonban szabad út, kell. A félkerékkel a jár­dán várakozó személygépko­csik (a Lenin körúton, a Mikszáth Kálmán utcában, s mindenütt, ahol erre a jel­zőtáblák lehetőséget adnak) már tavaly is kikerülhetet­len akadályai voltak a hó­ekéknek. Nincs arra mód, hogy hóesésben megtiltsák a fontosabb útvonalakon a vá­rakozást. a géoiárművezetők belátásában bízhatnak csu­oán. Remélhetőleg, nem hiá­ba. P.K. Egy folyó - nyolc ország Megkezdte tanácskozását az újságírók Duna-konferenciája Szombaton reggel kezdte meg Szentendrén, az OVH helyiségeiben tánácskozásait az újságírók Duna-konferen­ciája, melyen a nyolc Duna menti ország 50 újságírója vész részt. A háromnapos ta­nácskozást Fábián Ferenc, a MŰOSZ főtitkár-helyettese nyitotta meg. és rámutatott az újságírók felelősségére a Duna védelmében Külön kö­szöntötte Paul Svan Rest, az ENSZ környezetvédelmi programjának igazgatóját, aki a világszervezet értékes támogatását hozta el a kon­ferencia munkájához. Dr. Fekete György, a Du­na-bizóttság igazgatója üd­vözölte a konferencia résztve­vőit, és a dunai hajózás elő­nyeit ecsetelte. Az első nap délutánján Lugornir Lenoch, a Pravda Bratislava munka­társa, dr. Katona Emil, az OVH vízminőségi osztályá­nak vezetője, Vasile Crisu, a bukaresti Lumea szer­kesztője, Héjj Miklós, a vi­segrádi múzeum igazgatója és Sebestyén György, az ausztriai Pannónia Című lap szerkesztője szólalt fél. A konferencia vasárnap folytat­ja tanácskozását. * /

Next

/
Thumbnails
Contents