Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-02 / 233. szám
Szombat, 1976. október 2. 3 A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyára évente 140 millió forint értékben gyárt beton- és vasbeton csöveket. Idén 300 ezer folyóméter gravitációs betoncsövet és 16 ezer folyóméter feszített vasbeton nyomócsövet gyártanak. Képűnkön: Készítik a Sentab- típusú cső vasvázát . Külföldre és belföldre Tovább fejlődik a tejipari vállalat A Csongrád megyei Tej- ni, amikor meghatározták, lakoznak öt Csongrád meipari Vállalat a tőkés ex- hogy a vajtermelést az ötö- gyei nagyvállalat dolgozóiport növelésére is nagy gon- dik ötéves tervben 14 6záza- nak felhívásához, amelyben dot fordít mostanában. Ki- lékkai növelik. Velejárója a versenybe szólították az tűnik ez abból is, hogy nagyobb termelésnek, hogy üzemeket, az eredményesebb, ötödik ötéves tervidőszakra több a melléktermék, amiből sikeresebb tervteljesítésért. 540 vagon exportsajt gyár- takarmányt készíthetnek. Ez bizonyos mértékben több tását tervezik. Ez többszö- Természetesen a papírra sajátos tennivalót szab meg röse annak, amit az elmúlt vetett elképzelések valóra- az öt év során, de mint az években a nyugati országok- váltásához szükség van az idei eredmények mutatják, a ba küldtek. (A múlt tervidő- összehangolt, tervszerűbb Csongrád megyei Tejipari szakban 75 vagon sajtot ex- munkára, amely megkövete- Vállalatnál jól indultak, portáltak.) Az idén is a li a fegyelmezettséget é6 a szépen teljesítik az exportprogramnak megfelelően vezetők mindenre kiterjedő kötelezettségüket, és emellialadnak, mert mostanáig figyelmét. Munkásgyülésen lett nem feledkeznek meg a ?3, va85n, fehéreajtot indítot- határozták el, hogy az lka- háziasszonyok konyháiról rus-gyár dolgozóinak példa- sem. mutatása alapján, ők is csatlak útnak a kisteleki üzemrészből. 3 százalékkal többet, mint az előirányzott. A tőkés export növelésére 40 millió forint hitelt kértek, ami lehetővé teszi, hogy a jövőben Kistelekről más terméket, több mint 150 vagon krémsajtot exportáljanak. Mint azt számo6 párthatározat kimondja, úgy kell gazdálkodni a vállalatoknak, üzemeknek, hogy az exporttermelés ne menjen a beltföldi fogyasztás, a hazai piac rovására. Ettől nem is kell tartania a kollektívabak, hiszen a múlt eredméryei ezt igazolják. Kiváló Vállalat kitüntetést kaptáit 1974-ben, elsőként csatlakoztak a felszabadulási munkaversenyhez, ahol kimagasló eredményeket értek el, túlteljesítették a negyedik ötéves terv idejére vállaltakat. Sót, a hazai piacra szállítják az eddig csak exportra gyártott fehérsajtot, és félévenként új termékekkel lepik meg a vásárlókat. Legutóbb csokis tejet szállítottak a boltokba. Egyelőre még kis tételekben. Arra számítanak, hogy a vásárlók is megkedvelik ezt, a kakó ízéhez hasonló aromájú terméket, és akkor ráállhatnak a folyamatos gyártásra. Az elmúlt évek sikereit szem előtt tartva, annak eredményeit figyelembe véve kötöttek együttműködési szerződést a tejtermelő gazdaságokkal. Elősegítik a tejtermelés növelését, a falvakban, téeszekben, gazdaságokban tejházakat, tejbegyűjtőket építenek, és az itt dolgozóknak szakmai továbbképzést tartanak. Bizonyára előnyös lesz a tejtermelő gazdaságoknak, hogy hűtőgépeket vásárolnak. Építenek tíz új tejbegyűjtőt is, és a meglevők közül többet korszerűsítenek. Igv szeretnék elérni, hogy évenként mintegy 34 millió literrel növekedjék a begyűjtött tej. Ebből a mennyiségből. feldolgozás után. jut bőven a vásárlók asztalára ízesített, savanyított tejtermék, étkezési túró és zacskós tej is. Az új csomagológépek kapacitását szeretnék jobban Majoros Tibor Október 30—31. Az MSZBT országos értekezlete Tegnap, pénteken a Parlament vadásztermében ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a baráti társaság elnöke mondott megnyitó beszéde}, majd Nagy Mária főtitkár tájékoztatót adott az MSZBTtagcsoportoknak az elmúlt hetekben lezajlott megyei és fővárosi kerületi értekezleteiről, amelyeken az októberben összeülő országos értekezletet készítették elő. Az országos elnökség úgy döntött, hogy az MSZBT országos értekezletét október 30—31-re hívja össze. Csapatzászlóadományozási ünnepség A Csepel Vas- és Fémművek 30 ezres dolgozó kollektívája a Belügyminisztérium forradalmi készenléti rendőri ezredének csapatzászlót adományozott, amelyet pénteken Budapesten, a Szamuely Tibor laktanyában rendezett ünnepségen adtak át. A zászlóadományozási ünnepségen részt vett Benkei András belügyminiszter, Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára. Borbély Sándor és Rácz Sándor, a Központi Bizottság osztályvezetői ; Papp Árpád vezérőrnagy, a Munkásőrség országos parancsnoka, továbbá a párt-, állami- és társadalmi szervek több más képviselője. Jelen volt F. F. Krivda vezérezredes, a Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Elmentek az ünnepségre több százan mint a Csepel Vas- és Fémművek, valamint kőbányai vállalatok, intézmények munkáskollektíváinak képviselői. Fodor Pál rendőr ezredes, a BM forradalmi készenléti rendőri ezredének parancsnoka vette át Ernszt Antaltól a csapatzászlót. A zászlóátadási ünnepség alkalmából a belügyminiszter a Haza Szolgálatáért Érdemérem kitüntetést adományozta olyan csepeli és kőbányai dolgozóknak, akik hosszú évek óta eredményesen segítik a BM forradalmi készenléti rendőri ezredének munkáját. A kitüntetések átnyújtásakor Benkei András hangsúlyozta: különösen nagy megtiszteltetés, hogy a készenléti ezrednek a csapatzászlót a magyar munkásosztály egyik fellegvárának munkásai, a nagy történelmi múltú Vörös Csepel dolgozói adományozták. E zászló azt jelképezi, hogy fegyveres erőinket, fegyveres testületeinket eltéphetetlen kapcsolat fűzi a munkásosztályhoz, a dolgozó néphez, amelyet — esküjükhöz híven — szolgálnak. Az Internacionálé hangjai után díszmenettel zárult a csapatzászló-átadási ünnepség. (MTI) Őszi könyvhetek Országos megnyitó Makón Gyula az írószövetség nevében köszöntötte a .jelenlevőket, fölhíva a figyelmet a Tegnap, pénteken nyitót- ről, aki Makó városához haták meg, ünnepélyes külső- lálán túl is hűséges maradt, ségek között, Makón, a Jó- s akinek emléke előtt a renzsef Attiláról elnevezett mű- dező bizottság az országos művészetek, de különösen az velődési központban, az őszi megnyitó színhelyének kivá- irodalom szerepére a társamegyei könyvheteket. A te- lasztásával is tisztelegni kí- dalomban, relőutakkal fölszabdalt város vánt. amely érzékeny tükörként mutatja, milyenek tőle telhető ünnepi dísszel Az immár másfél évtizede vagyunk valójában. fogadta vendégeit: transzpa- minden ősszel megrendezett rensek és könyvpavilonok megyei könyvhetek sikeréhívták föl a figyelmet azor- ben, az írott kultúra „fehér riann, Jancsó szágos megnyitó jelentőségé- foltjainak" fölszámolásában Kovács János re. Az ünnepség elnökségé- tevékenyen munkálkodnak — olvastak föl a megjelent írók ben a megyei és a városi a közművelődés hivatottjai műveiből, akik az ünnepség párt- és állami szervek kép- mellett — a megyei fogyaszviselőivel együtt a négy író- tási szövetkezetek. Felelőssévendég — Csák Gyula, az gük nagy: aki ma nem él a írószövetség titkára, Féja Gé- kínálkozó önművelési lehetőza, Sánta Ferenc és Tóth ségekkel, az nemcsak sajátBéla, a dél-magyarországi író- maga, de az egész társadacsoport titkára — is helyet lom ellen is vét. „Még nem foglalt. is olyan régen a szocialista mányosok is. Az őszi könyvDr. Forgó István makói társadalom fejlettségét, tag- hónap eseményei — író-oltanácselnök köszöntője után jainak életszínvonalát a cu- vasó Nánási László, az Elnöki Ta- kor- és húsfogyasztással mérnács tagja, a SZÖVOSZ Fel- tük, ma már a könyvvásárügyeleti Bizottságának elnöke lás miatt sem kell szégyen- legtávolabbi településeire is mondott megnyitó beszédet, keznünk" — fejezte be be- az élő irodalmat, kihasznál-'megemlékezve Erdei Ferenc- szédét Nánási László. Csák A műsor további részében Keres Emil, Csernus MaAdrienne és színművészek végeztével könyveiket dedikálták. A megyei megnyitón a MÉSZÖV jelentős könyvjutalomban részesített több általános iskolát és kollégiumot. könyvjutalmat kaptak a legjobb makói könyvbizotalálkozók. könyvankétok, előadóestek — október végéig juttatják el a megyék Kulka Eszter A BNV-ről szegedi szemmel A z őszi Budapesti Nemzetközi Vásárt ezúttal harmadszor rendezték meg, s ez már bizonyos hagyományokat is jelez. A fogyasztási cikkek nagy nemzetközi seregszemléjét bemutató szakvásáron minden eddiginél több ország vett részt, és különösen nagy érdeklődés nyilvánult meg a magyar kiállítók körében, mert felismerték, hogy az őszi BNV nemcsak exportkínálatuk bemutatására, hanem különböző kooperációs és együttműködési lehetőségek bővítésére is jó alkalmat nyújt. A vásár véget ért, és valószínű, hosszabb időt vesz igénybe a végleges mérleg megvonása. Nem is a rendező szerveknek jelent ez időt, hanem éppen a résztvevők számára. Nekünk, szegedieknek is sok tanulságot ad az őszi BNV. A szegedi és a környékbeli ipari, kereskedelmi vállalatok, mint bemutatók szerepeltek a vásárban, de mint rendezőknek is érdemes értékítéletet alkotni róla. Ugyanis a szegedi ipari vásár is a fogyasztási javak seregszemléje, ha nem is oly nagy nemzetközi kitekintéssel, mint a budapesti. A multat tekintve, majdnem egyidősek vagyunk. A BNV krónikájában így fogalmaznak: az őszi BNV több mint százesztendős hagyománnyal rendelkezik, öse az első magyar iparműkiállítás volt, amelyet 1842-ben Kossuth Lajos rendezett a Duna-parti Redoutban. Az akkori magyar ipar és kereskedelem bemutatkozását jelezte a kiállítás, s a hazai ipar felvirágoztatását tekintette céljának. A szegedi ipari vásár is ebben az esztendőben ünnepelte százesztendős múltját, s méltóképpen rendezte meg centenáriumi vásárát. Az őszi BNV jól szervezett, szakosított vásár volt. Hat árucsoportban mutatták be a fogyasztási cikkeket: öltözködés, Otthon, Háztartás, Élelmezés, Szabad idő és Közlekedés szektorban állítottak ki. Együtt, az előbb fölsoroltakkal láthatta a közönség a HOVENTA-bemutatót, a D pavilonban, a Nemzetközi Hotel-, Vendéglátóipari és Kereskedelemtechnikai Kiállítást, amelyen több mint 20 hazai és külföldi cég mutatta be korszerű kereskedelmi gépeit, kirakati eszközeit, üzletberendezéseit, éttermi, nagykonyhai, sütödéi és cukrászipari berendezéseit, szállodai felszereléseit. A rendezők úgy határoztak, hogy ezentúl két évenként tartanak HOVENTA-kiállítást. Visszatérve a vásár érdemi részére: kiváló alkalmat adott az őszi BNV arra, hogy a hazai és a külföldi cégek összehasonlítsák eredményeiket, törekvéseiket, érdemleges üzleteket kössenek és meghatározzák későbbi együttműködéseiket is. Ismert már a napi beszámolókból, hogy a vásáron több mint 400 hazai vállalat és ipari szövetkezet mutatta be termékeit, közöttük rengeteg újszerűséget is. Ezért hallhattunk és hallunk ma is oly megjegyzéseket, hogy kár a fogyasztókat intrikálni, hiszen a boltokban úgysem találják meg azt a sok szép cikket, amit a vásárban bemutattak. Előfordul ilyesmi is: a hazai ipar, ahogyan a külföldi is, valóban sok olyan terméket állított ki, amely egyelőre csak piackutatási célokat szolgált. Éppen arra voltak kíváncsiak a gyártó cégek, hogy miképp fogadja e cikkeket a nagyközönség. Lesz-e érdeklődés az új termékek iránt? Kiderült — mint már oly sokszor —, hogy a jó minőségű és valóban újdonságként megjelenő termékeket nagy érdeklődés veszi körül, és nem csak várják, de követelik is a mielőbbi megjelenését a napi forgalomban. A szegedi ipari vásár — nem lehet célunk az összehasonlítás, a rivalizálás az őszi BNV-vel —, mégis apropót ad ahhoz, hogy valamiképpen keressünk némi összehasonlítást, összefüggést. Két megjegyzést hallottam a BNV-n, a látogatók és a kiállítók részéről. Egyiket szegedi nézők mondták, amikor a televíziós gyárak bemutatói előtt nézelődnek. „Itt semmi újat nem láthatunk, ezt a szegedi vásárban is bemutatták." így igaz, s ezzel a tévét gyártó nagy hazai vállalatok, elsősorban a Videoton, a szegedi vásár rangját is elismeri, nem „másodvonalbeli" készülékeket hozott el a mi vásárunkra, hanem mindent, amit a nagyközönség számára érdemesnek tartott, sőt éppen a szegedi centenáriumi vásárban mutatták be első ízben a nagy sikert hozott Mini-Vidi készüléket. A másik megjegyzést egy közismert hazai műszergyártó vállalat szakemberétől hallottam: „A szegedi ipari vásárban jelentős üzletkötésre és gyártási együttműködésre sikerült szert tennünk." Tehát a kiállító vállalaatok és kereskedelmi cégek a szegedi vásáron is találnak később hasznot hajtó kapcsolatokat. S még egy megjegyzés; a jugoszláv kiállítók BNV-n bemutatott termékskáláját szűkösebbnek ítélte egy Tisza-parti látogató, mint a szegedi vásáron tapasztaltakat. Ez is érthető, hiszen a szegedi ipari vásár nemzetközi rangját kizárólag a szomszédos ország kiállítói reprezentálják, s ami igaz, az igaz: a szegedi vásáron hetvenhét jugoszláv cég jelent meg. N éhány méltató szót megérdemelnek a Csongrád megyei kiállítók is, akik tovább öregbítették környezetünk iparának, munkásságának már kivívott hírnevét. A híres szegedi szalámiról, paprikáról, konzervekről ne is beszéljünk, de érdemes megemlíteni, hogy vásári díjban részesítették a textilipar kelméiből készített felsőruházati cikkeket, a HÓDIKÖT szép divatáruit, az Alföldi Porcelángyár étkészletét, s nagy sikere volt a Szegedi Ruhagyár férfiöltönyeinek, a Medikémia ipari szövetkezet újszerű hidegindítójának, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat műanyag zsákjainak, és több korszerű termékének. összegezve, azt lehet elmondani az őszi BNV-ről, hogy egyre jobban beilleszkedik a nemzetközi szakosított vásárok sorába, kiválóan szolgálja a termelök, a fogyasztók és a kereskedelem találkozásának lényeges kritériumait. A ma vásárai ezek a rendezvények, de egyben a holnap cikkeit Is fölvonultatják, hogy összhangot adjanak a piaci igényeknek, a várható követelményeknek. A szegedi vásár jelene és jövője ily alkalommal állandóan visszatérő gondolat. Az őszi BNV azt is jelezte, hogy van létjogosultsága a szegedi ipari vásárnak; hiszen kiváló „edzési" lehetőséget nyújt a hazai és a szomszédos — ma még csak a jugoszláv — országok piackutatásának, a nagy budapesti rendezvény előtt. Gazdagít István 4