Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-14 / 217. szám

4 Kedd, 1976. szeptember 14. Fogalmak — közelről Közös beruházás Közös beruházásnak minősülnek mindazok a — termelő és nem termelő — létesítmények, amelyeket kettő, vagy több vállalat (esetleg ország) közösen hoz létre. A közös beruházás eredményéből a létrehozók általában a befektetés arányában, pénzben, vagy a beruházás termékében részesednek. A KGST-országok eddigi gyakorlatában más tartalma van a közös beruházásoknak, azok nem hoznak létre közös tulajdont. Az ilyen beruházásoknál a részvevők beruházási javak szállításával járulnak hozzá az új kapacitások felépítéséhez, s hozzájárulásukat az új létesítmény termékeivel fizetik vissza. A KGST-országok közös beruházásai közül kiemelkedően fontosak azok, amelyeket a nyersanyagok kitermelésére és szállításának megoldására hoztak létre a partnerországok. A legjelentősebb — közös beruházással létesülő — objektumok a következők: az Orenbvrg, s a Szovjetunió nyugati határai közötti gázvezeték, amelyet előreláthatólag 1978 végére helyeznek üzembe. Ezt követően a Szovjetunió az építésben részt vevő országokba összesen évi 14 milliárd köbméterrel, Magyarországnak évi 2,8 milliárd köbméterrel — növeli földgázszállításait; a 750 kilovoltos Vinnyica és Albertirsa között klépülő villamos távvezeték 1980ban a Szovjetunióból Magyarországra 3,3 milliárd kilowattórával több villamosenergia-szállítását teszi lehetővé; hat KGST-ország együttműködésében épül a Szovjetunió Irkutszk területi fakészletére és az Angarán létesülő vízi erőműre alapozva az évi 500 000 tonna kapacitású uszty-illimszki cellulózgyár. A gyár üzembe lépése után a Szovjetunió növeli az építésben részt vevő országok, így hazánk számára is a papíripar alapanyagainak, a cellulóznak szállítását; a szovjetunióbeli Kijembajevben közös vállalkozásban felépülő azbesztdúsító kombinát révén építőanyag-iparunk 'gyík fontos alapanyagát biztosítja a Szovjetunió. Reméljük: mindkét fél jól jár Vasárnap zárva Szeptember 13-án lépett életbe a belkereskedelmi miniszter rendelete, amely szerint ezután szombatonként korábban zárnak az üzletek, vasárnap pedig az a néhány élelmiszerbolt sem nyit ki, amely eddig délelőttönként a vásárlók rendelkezésére állt. Az intézkedés mind a vevők, mind az eladók körében vegyes visszhangot keltett. A fogyasztók többsége úgy véli, éppen elég dolga van hétköznapokon, jobb, ha munkaidő után, szombat délután, vasárnap délelőtt is lehet vásárolni. Mások szerint hasznos a korlátozás: legyen a pihenőidő valóban a pihenésé. A pult túlsó oldalán ellenkező a helyzet: az érintettek többsége örömmel fogadta a rendelkezést, a vasárnapi, a szombat délutáni munka megszűnését, s az eladóknak csak egy töredéke sajnálja, hogy emiatt csökken. a jövedelme. Érdekvédelmi szervezetük, a szakEgyetemi hallgatók Szegeden Szentirmai László könyve Szeged egyetemi, város, s kialakítani, mert a követel- egyetemi KISZ-szervezetek az év tíz hónapjában egye- mények összetorlódnak. Ami is folytatnak a hátrányos temisták teszik színesebbé, fokozott veszélyt jelent az helyzetű hallgatók patronáérdekesebbé életét, hogy elsőéveseknek, hiszen tanú- lásáért. azután nyárra a mindig lásban, az egyetemi élet nyüzsgő seregük szétszó- ismeretében, de a város le- Ha most azt kérdezzük, ródjon az országban. A vá- hetóségeinek, kulturális, hogyan élnek a szegedi roslakó, aki ha zord szállás- művelődési intézményeinek egyetemisták, mit csinálnak adó, vagy irgalmaslelkű működési rendjében is tá- szabad idejükben, mit olpincér képében kapcsolat- Jékozatlanok. Ezért segíte- vasnak, nézik-e a tévét — ni kell a gólyának, és úgy, ezekre és még sok máskérhogy kezdeti tétovázását mi- désre választ kapunk Szenthamarabb legyőzve eljusson irma' könyvéből. Hasznos a lehetőségek közötti tuda- munka, de semmiképpen tos válogatás Bzintjére. Igy sem befejezett, hiszen az ba kerül a hallgatókkal, megismeri őket, jó vagy rossz szokásalkat, de nem tudja, hogyan is élnek valójában. Hasonlóképpen elfogult és egyoldalú kot egyetemista fiáról, lányáról a szülő, noha naponként együtt vannak, részesek vizsgadrukk és vizsgaöröm áldásaiban, s néha — hitük szerint — az egekig kiáltó igazságtalanságokban .. I képet al- aztán jelentősen hozzásegít- egyetemisták • hetjük az önművelés szükséges munkájához, a feltételek mielőbbi megteremtéséhez. Az egyetemista életmódjának jellemző sajátossága, hogy a szabad idő eltöltésénél sokféle mód között választhat, kevesebb a megSzentirma! László most kötöttsége, mint megállapomegjelent könyve változta- dott felnőttként, örvendetes tdsra törekszik: átformál- megállapítása a felmérés ni, Ismerettel megtölteni az eredményeit összegző tanulegyetemistákról nemegyszer mánynak: a hallgatók dönnz előítéletek alapján kiala- tő többsége résztvevője életének föltérképezése még további kutptást igényel. A könyv mindenki izgalmas olvasmánya lehet, aki ismerni akarja — hogyan élnek a szegedi egyetemi hallgatók. Tráser László szervezet azonban már régóta sürgeti a nyitvatartási idő olyan módosítását, ami mentesíti a dolgozókat a vasárnapi munka alól és lehetővé teszi a 44 órás munkahét megvalósítását a kereskedelemben is. (Megjegyzendő, hogy ez papíron már régóta létezik, csak — a többi között a hosszabb nyitvatartási idő miatt — megvalósíthatatlan volt.) Az érdekek, a vélemények tehát megoszlanak, de milyen képet adnak vajon, ha egybevetjük, összesítjük valamennyit? A kereskedelmi dolgozók szempontjából a jövedelmi veszteség ellenére ls egyértelműen hasznosnak, szükségesnek tűnik a miniszteri rendelet. Az élelmiszerbolti eladók túlnyomó többsége családanya, akinek szüksége van arra, hogy a vasárnapot az otthonának, a családjának szentelje, s hogy akkor — mint az emberek túlnyomó többsége — pihenjen, szórakozzon. Mindennél alapvetőbb szempont azonban a kereskedelem, különösképp a városi élelmiszer-kereskedelem munkaerőhelyzete. Köztudott, hogy míg az élelmiszerboltok forgalma rohamosan nótt, a dolgozók létszáma csökkent. Az elvándonlást — amit a nehéz munkakörülmények, az iparinál szerényebb szociális ellátottság, és nem utolsósorban a vasárnapi munka Indokolt, — a kormány az utóbbi időben azzal is igyekezett fékezni, hogy az élelmiszer-kereskedelemben dolgozók jövedelmét az átlagosnál jobban növelte. Ám az elvándorlás ezután sem állt meg, s a most kezdődő tanévbén is a szükségesnél jóval. kevesebb tanulót tudtak csak felvenni az élelmiszer-eladókat képző szakmunkás Iskolákba. Feltehető, hogy a vasárnapi munka megszüntetésével, a szombati megrövidítésével vonzóbbá válik a kereskedelmi szakma a fiatalok szemében. S mi a helyzet velünk, a vásárlókkal? Nekünk kétségkívül kényelmes lenne az, ha a nap minden szakában, a hét minden napján rendelkezésünkre állna valamennyi bolt, áruház, sót minden olyan hivatal, intézmény is, amellyel kapcsolatban vagyunk. Csakhogy tekintettel kell lennünk az ott dolgozókra, meg kell értenünk: nekik is joguk, szükségük van a pihenésre. Túl ezen, a mai életforma inkább nélkülözhetővé teszi a vasárnapi, a szombat délutáni vásárlást, mint a régi. A háztartások túlnyomó többségében van hűtőszekrény — az élelmiszereket otthon is tudjuk tárolni. Mind többen töltik a hét végét kirándulással s nem is kívánják vasárnapjukat vásárlással megrövidíteni. (Csak zárójelben: az üdülőhelyeken nyaranta ezután is lehet vasárnaponként vásárolni.) Hozzátehetjük még, hogy az élelmiszerek mind nagyobb részét tartósítja az ipar; még a tejet is egyre több helyen megvehetjük konzervált állapotban. A lényeg azonban a ml oldalunkról nézve is a kereskedelemben uralkodó munkaerőhiány. Mert ez, a látszat ellenére sem csupán a vállalatok gondja, hanem a miénk is. Hiszen ha várnunk, sorban állnunk kell a boltokban, akkor ennek többnyire az az /'oka, hogy kevés a kiszolgáló, a pénztáros. És annál kevesebb, minél rosszabbak, nehezebbek a munkakörülmények az üzletekben, áruházakban. Bízhatunk tehát abban, hogy a munkakörülmények javításával, így a munkaidő rövidítésével is, mérséklődik a kereskedelemben a munkaerőhiány, s ennek eredményeként javul a kiszolgálás. Végső soron tehát feltehetően mindkét fél jól jár. Akkor is, ha most, az átmeneti időszakban, esetleg nehezen szokjuk meg az üzletek új nyitvatartási rendjét. G. ZS. Mindenki iskolája Szeptember 15-én jelentkezik első alkalommal a rádióban és a televízióban a Mindenki iskolája című sorozat. Célja: segítséget nyújtani azoknak a felnőtteknek, akik nem fejezték be általános iskolai tanulmányaikat, illetve szeretnék felfrissíteni ismereteiket. A felmérések szerint körülbelül 1 millió ember számára biztosít művelődési, tanulási lehetőséget a Mindenki iskolája, amely ugyanakkor lehetőséget teremt más rétegek közművelődési igényeinek kielégítésére, változatos közművelődési formák kialakítására is. A hallgatók a rádióban a magyar és történelem leckéket 16 hét során sajátíthatják el a hetedik osztály anyagából. Ugyancsak 32 adás foglalja össze a nyolcadik osztály anyagát is. A műsorokat a rádióban a Petőfi, illetve az URH-adón közvetítik csütörtökön és pénteken, s a következő héten hétfőn és szerdán megismétlik. Minden második héten konzultációs óra egészíti ki a tantárgyi műsorok sorát. A televízióban a hetedik osztály matematika, fizika, biológia, földrajz, és a nyolcadik osztály matematika, fizika, földrajz, kémia anyagát dolgozza fel. Közvetlen egymás után két adást sugároznak, heti három alkalommal: elöször szerdán 14.30-tól 15-ig, és 15.05-től 15.35-ig. Az első ismétlésre vasárnap 9.30-tól 10.35-ig kerül sor, a második ismétlésre pedig kedden 18.10-tói 19.15-ig. A kétszeri ismétlést az tette szükségessé, hogy a több műszakban, illetve a mezőgazdaságban dolgozók is követhessék az adásokat Közvetlenül a vizsgák előtt a tantárgyi sorozatokat csoportosítva, alig egy hónap alatt újból közvetítik: a hetedik osztály anyagát januárban, a nyolcadik osztályét pedig júniusban. A Minerva könyvkiadó gondozás4ban megjelent az olvasókönyv a hetedik osztály számára, amelyet 50 ezer példányban hozlak forgalomba. Ez a rádió, tévéműsorok anyagának zömét tartalmazza, de nem pótolja a tankönyveket. kított véleményt. Az egyik leggyakrabban hallható tévedés, hogy az egyetemisták nem dolgoznak, mert feladatuk ugyan a tanulás, ami „nem munka". A szerző igen széles körű vizsgálat nyomán — mintegy ezer hallgató átlagos napi elfoglaltságának föltérképezésével — élesen szemben álló következtetésre jut: heti 48 órás munkaidő az általános, de egyenetlen eloszlásban. Ebből adódóan heltek, a szakmai műveltségén túlmutató egyetemi, városi kulturális rendezvényeknek. Jelen vannak városunk kulturális fórumain, sokat és rendszeresen olvasnak szépirodalmat — egyszóval nemcsak szakmai, hanem bizonyos általános műveltséget is szereznek egyetemi éveik során. Külön kell szólni a hátrányos körülmények között induló hallgatókról, mert nekik sokkal nagyobb erőa hallgatók túlter- feszítésre van szükségük, s s nem ritmikus ehhez segítséget keli kapmunkaidő-beosztással élnek, niok az egyetem állami és Persze jogos a kérdés, meny- politikai vezetésétől. Nagynyire múlik ez hallgatón, s szerű kezdeményezés volt az mennyiben az egyetemi fel- egyetemre jelenkező gyeresőoktatási rendszer kény- kek körében segíteni ahátszeríti ki a rossz gyakorla- rányos helyzetűeknek, de tot A vizsgálat megerősíti, hogy mindez a felsőoktatást reform törekvése ellenére történik —, de széles körben tapasztalható. A hallgatók annyira túlterheltek, hogy sem pihenőnapot nem rtudnak tartani, séma munbizonyos, hogy a későbbiekben sem lehet eltekinteni tőle, mondván: egyetemisták vagytok, megálltok már a magatok lábán is. Éppen ezért jó érzés tudni, hogy Szentirmai könyvének megállapításai megerősítik Családi események HAZASSAG I. kerület Szeged: Pántya László József és Nagy Mária Julianna, Gedger János György és Fehér Gabriella, Tóth László és Molnár Róza, Sztraln István és Rafia Eva, Német László és Mizsel Erzsébet Mária, Cseh Lajos és Csiszár Erzsébet, Csonka Ferenc és Berta Irén, Dóbé Sándor és Cserjés Edit, Szilágyi Tibor Zoltán és Csortos Csilla Márta, Tihanyi László és Tornán Piroska, Ábrahám Zoltán és Dobra Edit Klára, Maróti László György és Paragi Márta, Lebák Lajos és Kerekes Eva Erzsébet, Hubai Sándor és Császár Ilona. Trungel-Nagy Mátyás és Czuth Irén, Muhi László és Szekeres Klára Ilona, Savanya József és Nagy Ilona Anna, Makovlts László Miklós és Rajkl Márta Edit, Soós Géza és Péter Rozália, Latorcai István Imre és Kármán Katalin, Szilvási László és Mészáros Eszter Ildikó, Szabó Béla és Dobány Katalin, Nyárt László és Dezsó Éva, Mord Gábor István és Kotroczó Aranka, Peták József és Glchner Margit, Bokor István és Pranezal Borbála, Varga Árpád és Katona Éva házasságot kötöttek. n. kerület Atgyfi: Tóth László és Antal Mária; Galló János és Suti Rozália Piroska, Vig András és Hevesi Magdolna, Tóth István és Szabó Ibolya házasságot kötöttek. m. kerület Szeged: Nagy József és Kelemen Zsuzsanna. Tűrt István és Retek Mária. Bánfi László és Révész Piroska házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Tatár Lajosnak és Báa | lint Katalin Teréziának Anikó i ... " 77 . _ ' , . . - , Katalin, Csépi Zoltán Józsefnek Áaido aLausát nem tudjak gyakorlatot, amelyet azjés B«WM Katalinnak Zoltán Norbert, Aradi Ferencnek és Pethö Klára Ilonának Ferenc, Cseuz Lajos Lászlónak és Agh Gyöngyi Máriának Gabriella, Juhász Károly Józsefnek és Jankó Irénnek György, Orosz Lajos Sándornak és Barabás Edit Klárának Lajos István, Petri László Józsefnek és Mészáros Katalinnak Katalin Zsuzsa, dr. Jókai Istvánnak és dr. Czipott Theodóra Klárának Dávid István, Gyürki Józsefnek és Tóth Évának Attila József, Inokai Jánosnak és Fecskó Máriának Zoltán, Illés Antal Ferencnek és Bori Máriának Márta Magdolna, Tartóczky Károlynak és dr. Dózsa Ágnes Eszternek Szilvia. Tartóczky Károlynak és dr. Dózsa Ágnes Eszternek Edit, Gárgyán Mihálynak és Berta Erzsébet Etelkának Anikó, Becskl András Gyulának és Dávid Klárának Andrea Rózsa, Batkl Istvánnak és Zádori Rozáliának István, Szecskó Tibornak és Weigert Máriának Klára. Kurucsai Andrásnak és Vojnár Mártának Adrienn, Arcsi Sándor Károlynak és Csernák Terézia Annának Timea Teréz, Matyasovszki Jánosnak és Fátyol Aranka Annának Bernadett Hajnalka. Simon Géza Mihálynak és Terbe Katalinnak Tamás, Farkas István Bélának és Kosoczki Klára Zsuzsannának Norbert, Bósl István Szilveszternek és Tóth Lídiának Zoltán, Tatai Ferencnek és Markó Katalinnak Tibor, Dlmovles Károlynak és Merész Katalinnak Róbert, Kurucz Lászlónak és Ábrahám Margitnak Beáta Krisztina, Tóth Tibornak és VIdács Margitnak Barbara, Lecsuk Lászlónak és Molnár Erzsébetnek Annamária. Szalkanovlcs Gábornak és Helslg Ágnes Editnek Bernadett Ágnes, Kertész Lajos Györgynek és Józsa Eszter Gabriellának Anett Gabriella, Bagl Mihály Jánosnak és Tomonyicka trata unnak Katalin Mónika, Süli-Zakar János Rudolfnak és Herczegh Magdolnának Bernadett, Dombi Jánosnak és Sötét Katalin Máriának Szilvia, Kerényi Géza Lászlónak és Csányi Máriának Géza, Hódi Antalnak és Szöllösl Magdolna Irénnek Magdolna, Kajtár Istvánnak és Szontágh Luciának Ferenc Sándor, Qell Péternek és Boldizsár Annának Péter, Lázár Ferenc Józsefnek és Tóth Ilonának Ferenc, Vass Ferenc Istvánnak és Nagy Erzsébetnek Krisztián, Erdei Kálmánnak és Bodor Juliannának Kálmán, Kádár Istvánnak és Mészáros Évának Éva, Bába Józsefnek és Szűcs Rozáliának Rozália, Turóczki Jánosnak és ördögh Margitnak Zoltán, Buruzs Józsefnek és Bálint Hajnalka Máriának Péter Szabolcs, Fekete László Józsefnek és Bálint Évának Zsolt, Mader Bélának és Kiss Márta Lenkének Balázs Béla, Mészáros Ferencnek és Domonkos Máriának Brigitta Mária, Rácz Andrásnak és Kovács Katalin Évának András Ferenc, Sztupovszki Tibornak és Hegzi Klárának Tibor, Barna Lajos Istvánnak és Peták Etelkának Beatrix, Kiss Istvánnak és Dunai Ilona Erikának István, Bybarczi Szilveszternek és Csontos Máriának Mónika, Dékány Andrásnak és Jantsó Rozáliának Andrea, Molnár Géza Gusztávnak és Balázsfl Katalinnak Géza, Bamdula Istvánnak és Suba Erzsébetnek Zsolt, Nyári Sándornak és Tóth Margitnak Sándor, Kruzsllez Pálnak és Éliás Mária Erzsébetnek László, Szilágyi Károlynak és Kopornyal Ágnesnek Károly, Lakatos Lászlónak ós Kovács Évának Henrietta, Szabó Józsefnek és Takács Juliannának Károly, Kónya Ferenc Antalnak és Bárány Erzsébetnek Erzsébet, Hornylk Györgynek és Soós Ilonának György, Kiss Jánosnak és Sáfár Irénnek Kamilió, Zubcalcs Józsefnek és Kovács Katalin Erzsébetnek Zsuzsanna Katalin, Tóth József Andrásnak és Gszelmann Zsófiának Katalin. Stelnmacher Antalnak és Dimitrova Elenának Szilvia, Pestuka Lászla Ferencnek te Semporger Erzsébetnek GabrieUa Erzsébet, Dorkó Ferencnek és Barta Lucának Roland, Kutasd György Ferencnek és Tóth Teréziának Krisztina, Stutzmann Vilmosnak és Lakatos Máriának Adám Vilmos. Kovács András Jánosnak és Kiss Editnek András nevű gyermekük született. in. kerület Szeged: Papdi Józsefnek és Komlósl Ilonának József, Zoniborl Imrének és Blahó Juliannának Krisztián Csaba, Lebák Ferencnek és Onda Jolánnak Szilvia, Sándor Zoltánnak es Elő Évának Zoltán, Kotroczó Andrásnak és Kolárovszkl Etelkának Erika, Kovács Tamás Lajosnak és Rózsa Irénnek Zsuzsanna Rózsa, Szabó Tibor Lászlónak ós Makra Editnek Dánlel Tibor, Kothencz Sándornak és Gulyás Juliannának Péter, Borbély Ferenc Bélának és Lauf Terézia Erzsébetnek Mónika Margit, Kurucz Istvánnak és Szabó Matildnak Edina, Paragi Józsefnek és Ferenczi Etelka Rozáliának Vidor nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Németh Lajosné Istenes Erzsébet, Annus Józsefnó Putyora Erzsébet, dr. Ördög Ernő Károly, Csősz Józsefné Lajos Márta, Eke István, Lele Antal, Szabó Mária, Soós Mihály, Balla Józsefné Csernók Etelka, Pakal Rozália, Józsa József, Mucsi István, Kiss István. Hell Antal, Totok István, Kesjár Pál, Kovács Mlhályné Szelel Márta, Maróti Elek meghalt. II. kerület Algyői Varga János meghalt. III. kerület Szeged: Farkas Andrásné Barna Terézia, Lengyel Rezső Ernő, Tamburov Margit, Horváth István, Károlyi Imre István, Gyuris Mihályné Simon Julianna, Gombai Mlhá'y, Kaufmann Istvármé Vlrágh Etel, Farkas Ferencné Almásl Margit, Vári Miklósné Roczka Mária, Laci János. Takács József Károly, Ónodi Pálnó Klonica Rozália, Halasi Lajos, Virág Láazlóné Császár Mária meghalt.