Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-12 / 216. szám

2 Vasárnap, 1976. szeptember 12. 3 RADIÓTIIEK GASPAR SÁNDOR HAZAÉRKEZETT Gáspár Sándornak, n SZOT főtitkárának vezetéké­vel a Német Szakszervezeti Szövetség (DGIi) vendége­ként az NSZK-ban járt szakszervezeti küldöttség szombaton este házaérkezett. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Földvári Ala­dár, a SZOT elnöke fogadta. Jelen volt Hermann Kers­tlng, H Német Szövetségi Köztársasug budapesti nagy­követe is. A LTIUMANITÉ ÜNNEPE Az esős, hűvös idő ellené­re több százezer ember vett reszt szombaton Párizs kül­városában — Courneuve-i parkban — a L'Humanité ünnepén. A Francia Kom­munista Párt lapjának ün­nepe ma ér véget. MA ÚT A PARLAMENTBEN RAVATALOZTAK FEL Mao Ce-tungnak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elhunyt elnöké­nek földi maradványait Peking szívében, az Orszá­ROS Népi Gyűlés épületében ravatalozták fel. Szombaton reggel, miközben a rendőr­ség és a milícia a Parlament környékét, valamint a Pekin­get kelet-nyugati Irányban átszelő Csang an sugárút­nak egy körülbelül két kilo­méteres szakaszát lezárta, két embersor indult meg az épület két északi bejárata felé, hogy Maótól búcsút vegyen. SZOLIDARITÁS CHILÉVEL A chilei fasiszta puccs harmadik évfordulóján a haladó erők a világ szinte minden táján tömegtünteté­seket és szolidaritási ren­dezvényeket szerveztek. SLARJEZ wa-Y.jv­VÁLASZTÁSOKAT IGÉR Adolf o Suarez, spanvol miniszterelnök televíziós be­szédében bejelentette, hogy még 1977 júniusa előtt „ál­talános titkos és közvetlen" választásokat tartanak Spa­nyolországban. A tervezett választások célja, hogy a jelenlegi parlamentet, a Cortest, amelyben a képvi­selők 80 százalékát még maga Franco jelölte ki sze­mélyesen, választott parla­menttel váltsák fel, amely egy alsóházból („a képvise­lők kongresszusa") és egy felsőházból („szenátus") állna. FOLYTATÓDNAK A TÜNTETÉSEK Folytatódtak a kormány­ellenes zavargások péntek éjszaka Fokváros nem bennszülött színes bőrűek által lakott külterületein és a környező településeken, annak ellenére, hogy pén­teken a pretórlai kormány bizonyos látszatreformokat tartalmazó programot Jelen­tett be a színes bőrűek szá­mira. Hírügynökségi jelen­tések szerint Manenbergben a rendőrség két személyt agyonlőtt. Port Elisabethben a hatóságok pénteken 400 diákot vettek őrizetbe az iskolákban és csak 30 rand Ö6szegű óvadék fejében en­gedik szabadon őket. GÉPELTÉRÍTÉS Pénteken éjjel hat fegy­veres férfi hatalmába kerí­tette a TWA amerikai légi­forgalmi társaság New York­ból Chicagóba tartó Boeing —727 típusú utasszállító re­pülőgépét. A gépen 85 utas és 7 főnyi személyzet tar­tózkodik. A légikalózok a pilótát felszállították, hogy útirányt változtatva, repül­jön a kanadai Montrealba, ott vpgyen fel üzemanyagot, majd szállítsa őket London­ba. A TWA utasszállító re­pülőgépének eltérítéséért száműzetésben élő horvát szélsőségesek egy csoportja vállalt felelősseget. A gép­eltérítők egy manhattani pályaudvar poggyászmegőr/ó rekeszében 8 gépelt oldalas „levelet" is elhelyeztek. E levél két részből áll: az egyik „utasításokat" tartal­maz, a másik pedig „felhí­vás az amerikai néphez". Jordániai csapatok Libanonban 9 Damaszkusz (AP, Reuter) Damaszkuszban további diplomáciai erőfeszítéseket tettek a 17 hónup óta tartó libanoni polgárháború meg­szüntetésére. Hafez Asszad szíriai állam­fő libanoni mohamedán ve­zetőket fogadott. A delegációt Takieddin el-Szolh volt mi­niszterelnök vezette, Hasszan Szabrl el-Kholi, az Arab Liga libanoni kü­lönmegbízottja és Habib Satti tunéziai külügyminisz­ter Abdel Halim Khaddam szíriai külügyminiszterrel tárgyalt. Hasszan Szabri el-Kholi — a Reuter jelentése szerint — szombaton Damaszkusz­ból visszautazott Bejrútba. Az Arab Liga különmegbí­zottja Damaszkusz és Bejrút közötti „ingázásnak" fő célja most egy, olyan formula ki­dolgozása, amely Eliasz Szúrklsz, Libanon megva­lasztott elnöke számura le­hetővé tenné a békés hata­lomátvételt. Az angol hírügy­nökség feltételezi, hogy el-Kholi "újabb javaslatokat terjeszt az egymással szem­ben álló libanoni felek kép­viselői elé. Az. AP amerikai hírügy­nökség a libanoni haladó és a palesztinai erők szövetsé­gétől úgy értesült, hogy Li­banon keleti és déli részé­ben a jordániai hadsereg két harckocsizó zászlóalja fog­lalt állást. E beduin csapa­tok állítólag a Libanonban állomásozó szíriai fegyveres alakulatokat támogatják. Hosszú út pora 12. Királyi dolgok Világkonferencia a leszerelésért # Budapest (MTI) Világkonferencia az enyhü­lésért, a fegyverkezési ver­seny megszüntetéséért, a le­szerelésért — ezzel a címmel és széles körű tárgysorozat­tal kerül sor szeptember 23. és 26. között Helsinkiben ar­ra a tanácskozásra, amelyet a békeszerető erők világ­k'oipgre^zuBánali . folyta t<^ és összekötő tanácsa hívott Ö6Z­szc. Magyar küldöttség la részt vesz az eseményen. ­A finn fővárosba összehí­vott világfórum arra hiva­tott. hogy a nemzetközi köz­vélemény erejével segítse elő az enyhülés visszafordíthatat­lanná tételét és a leszerelés ügyét Négy szekcióban és több munkabizottságban vi­tatják meg a világkonferen­cia résztvevői — s az eddigi jelentések szerint 90 ország körülbelül 500 delegátusa, továbbá 100 kormányközi és más szerevezet képviselői — a következő témákat: enyhü­lés és nemzetközi biztonság, nukleáris és más, tömeg­pusztító fegyverek eltiltása, a hagyományos fegyverzet csökkentése; a fegyverkezési verseny és a leszerelés gaz­dasági és társadalmi követ­kezményei; a lefegyverzés és a fejlődő országok, e tárgy­körbe beleértve a fejlődés minden problémáját és a vi­lág nyersanyagkészleteinek igazságosabb elosztását; a le­fegyverzés" és a .társadalmi berendezkedések a változó világban, nevelés a békére, a tömegtájékoztatási eszkö­zök felhasználása, a viták bé­kés rendezése. — A fórum nyitva áll min­den nemzetközi és nemzeti szervezet és mozgalom szá­mára, amely az enyhülés fo­lyamatának erősítésére tö­rekszik. A tanácskozás elő­készítésére a BVT nemzet­közi munkacsoportülésekét szervezett Varsóban. Párizs­ban, Frankfurtban és Pana­mában. A magyar békemoz­galom is sokrétű munkával vette ki részét az előkészü­letekből ; két témabizottsági tanácskozáson voltak jelen delegátusaink. Ffünrn különös gonddal I lűlllfU törődött az általa kiválasztott utód nevelésé­vel, neveltetésével. Nyilván úgv okoskodott: sikerül majd olyan embert faragni a trón­örökösből, aki az ő halála után őrzője, megtartója lesz a francoizmusnak. Hogy mennyire dőre és történetiellen logikából ki­induló elképzelés volt ez, arra a holnap, a holnapután eseményei fognak majd éles fénnyé) rávilágítani. De amíg a konkrét és jelentős válto­zások ideje elérkezik, any­nylt mérls előrebocsáthatunk magyarázatként: a fejlődést a tények és nem az irreális álmodozások irányítják. János Károly mindeneset­re elég hosszú utat Járt be, míg a királyi trónig eljutott. Franco elvégeztette vele a három alapfegyvernem (gyalogság, tengerészet, légi­erő) katonaiskoláját, majd ezt követően az egyetemen közgazdaságból szerzett dok­torátust. Aztán a várakozás idősza­ka következett. Az utolsó spanyol király, XIII. Alfonz unokája — akinek apját Franco kizárta a trónra ke­rülés lehetőségéből — szeré­nyen és tiszteletteljesen vár­ta, hogy a „Caudlllo", a „Ge­neralissimo" — elhalálozzék. Türelmét végül korona Ju­talmazta. I. János Károly néven került trónra, és mindjárt alapvető nehézsé­gekkel kellett szembenéznie. A gazdasági bajok termé­szetével és méreteivel körül­belül tisztában lehet — fi­gyelembe véve közgazdasági képzettségét —, és elég je­lentős bázisa van a hadse­regben is. Elvégre a fran­coista, úgynevezett „kék tá­bornokok" már vagy nyug­díjban acsarkodnak, vagy pedig erre készülnek, közel, állva a cselekvésképtelen­séghez. Most kerülnek vi­szont pozíciókba — a három alapvető íégyérnemnél — azok a tisztek, akik az akkor még herceg János Károllyal együtt koptatták a kincstári Iskolapadot. Az ilyen szituá­cióban szövődött barátságok jobbára magas hőfokúak és tartósnak szoktak bizonyulni. A7 líí királynak természe­ti U| teSen feltétlenül számolnia kell — mindkét oldalt tekintetbe véve — a realitásokkal. Felismerve: csak a haladás útjára lépve, a demokratizmus polgári le­hetőségeinek megteremtésé­vel képzelhető el a fejlődés, a tornyosuló nehézségek egy részének leküzdese. Tárgyal­nia kell majd minden, töme­get képviselő erővel. Bele­értve — végül majd — a kommunistákat ls. Am még a hatalmi gépezetben nagyon jelentős pozíciókkal rendel­kező falangistákat — azok törekvéseit, elképzeléseit — sem hagyhatja figyelmen kí­vül. Többek között ezek a kö­rülmények befolyásolják és tészik olyan bonyolulttá nap­jaink spanyol viszonyait, amelyek feszültségét tovább növeli a baszk probléma. János Károly nincs köny­nyű helyzetben. A reformok útján feltehetőleg sokkal to­vább elmegy majd, mint amennyire a falangtsták sze­retnék. Am Jóval annak előt­te megtorpan, mint ameddig a néptömegek szerint előre kellene haladnia. Ez is biz­tosra vehető. Kár volna te­hát a realitásoktól függetlo­nült optimizmus várakozásá­val tekintenünk politikai cselekvéspúlyújánuk jövője felé. Egy azonban bizonyos: a király — aki különben jeles sportemberként is Ismert. — a mérsékelt polgári demok­ratizmus útját akarja — kí­vánja, szeretné — Járni. Jól árulkodik erről többek kö­zött az a kis anekdota ls, amelyet ott-tartózkodásunk idején vertek nagydobra a spanyol lapok. (S amely ter­mészetesen a holnapi célok­ra pillantó mai királyi pro­pagandagépezet boszorkány­konyhájában készült. Azaz: ha nem kitalálták, akkor megrendezték a Jelenetet.) A lriráltf fiúgyermekét Hliaiy Fülöpnek hív­ják. A kis trónörökös nyil­vános Iskolába jár, és egy napon sírva panaszolta ott­hon, hogy nem hívták meg egyik osztálytársa névnapjá­ra, amelyre pedig — rajta kivül az egész osztály hiva­talos ... S most kezdődik az Igazi történet: anyukája (egyéb, ként a száműzött görög ki­rály testvére, aki a Sofia névre hallgat, szakképzettsé­gét tekintve pedig olyan ré­gész, aki Időközben elvégezte a madridi egyetem művé­szettörténet fakultását ls) erre fogta magát, és feltár­csázta a kis Iskolatárs tele­ionszámát. — Itt Sofia — mondta. A vonal túlsó végén maga a királyné! Az osztálytárs anyukája kiejtette kezéből a kagylót, és ájultan dőlt hátra a fotel­ben (írták a lapok). AÍ apukét mür keményebb fából faragták. A királyné neki magyarázta el a kis Fü­löp nagy szomorúságát, és tette fel a kérdést: — Tulaj­donképpen van valami kifo­gásuk a fiam ellen, és azért nem hívták meg? — O, dehogy — suttogta bele a telefonba az apuka, majd zavarában kusza fél­mondatok közvetítésével azt. kezdte el magyarázni: azért nem hívták meg Fülöpkét. mert nem tudták, milyen tiszteletadásban kellene ré­szesíteni, hu körükben meg­jelenne. Sofia (írták a lapok) rend­kívüli demokratizmussal így szólt: — Olyanban, mint a többi ott levő gyereket Azzal megtudakolta a cí­met, beült kocsijába, és sa­ját kezűleg (Írták a lapok) elkormányozta H járgányt a megadott címre. Bevezette a kis Fülöpöt a lakásba, majd megtudakolta a szülőktől (időközben anyuka is magá­hoz tért), mikorra Jöjjön fiáért — és kedves mosoly­lyal (írták a lapok) távozott A szándék nyilvánvaló: Ilyen történetekkel ls szeret­nének hozzájárulni a király­nak a tömegek előtt polgár, királyként való népszerűsíté­séhez ... „De új Spanyolhon éled / spanyol hazája vésőnek s pörölynek, / örök ifjúként tá­rna d, bárha érett. / s a. fajta dús múltjából már kitörhet;/ Spanyolország, mely megvál­tó s kegyetlen, / a pirkadó Spanyolhon; / népe fejszét suhint, bosszúra serken, / hogy földjén eszme és düh összeforrjon" — írta Macha­do „Az efemér holnap" című versében. |y|jnt nyilatkozataikból ITIIIII tudjuk, a Spanyol Kommunista Párt vezetői vissza kívánnak térni hazá­jukba a külföldi emigráció­ból... S azt ls tudjuk, hogy Sofia ismét egyetemre Jár. A ki­rály felesége most filozófiai tanulmányokat folytat. A múlt félévben éppen a mar­xizmus—leninizmussal is­merkedett ... Lehet, hogy egyszer még szüksége lesz majd rá?... Papp Zoltán KOtzOnjUk sz olvs-6 figyelmi:: Vége. BÁTYAI JENŐ: Laook a SZ( me di tudi tmánv­i ss technikatörténetből 175. Dr. Gerendás Mihály biokémikus Tápiószelén született, 1908-ban. Középiskolai tanulmányainak befejeztével a szegedi tudományegyetemre irat­kozott be, Itt szerzett kutatóvegyészi oklevelet ét doktori címet, 1934-ben. Ezután Kiss Árpád pro­fesszor mellett kezdte meg szakmai munkásságát, majd 1938-ban a Nóbel-díjas Szent-Györgyi Al­bert intézetébe ment át, és tulajdonképpen ettől kezdve foglalkozik biokémiai kutatásokkal. Tu­dományos vizsgálata a spektroszkópiai, az izom­kutatási és véralvadási vizsgálatokon túl kiter­jed a vérből előállítható vérzéscsillapító szerek­re és sebészeti formadarabok készítésére. Ma­gántanári minősítését a szegedi egyetemen sze­rezte meg, a biokémiai módszertan tárgyköréből, 1941-ben. Szegedről 1944-ben távozott, és később az Országos Vértranszfúziós Szolgálatnál dolgo­zott. Tudományos munkásságát államunk 1949­ben Kossuth-díjjal Jutalmazta. Dr. Baló József neves orvosprofesszor Buda­pesten született, 1895-ben. Orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen folytatta, ott avatták orvos­doktorrá 1919-ben. Ezután a kórbonctani Inté­zetben helyezkedett el, és magántanári minősí­tést 1926-ban szerzett. Egy ideig az István Kór­háznak "Olt főorvosa, majd 1928-ban nevezték ki a szegedi egyetem profeszorává, a Kórbonctani és Kórszövettani Intézetbe. Innen 1945-ben távo­zott, amikor a budapesti egyetemen kapu meg a kórboneUnl intézet vezetését, és Innen vonult nyugalomba. 1987-ben. Tudományos munkássága igen sokrétű. Foglalkozott az agy- és gerincvelő fehérállományának megbetegedési kérdéseivel, a gyomorfekélyre vonatkozó egyes kérdések tisztá­zásával, róla nevezték el az úgynevezett Baló­féle betegséget. Feleségével, dr. Banga Ilonával együtt felfedezte az elasztáz nevű enzimet, amely az erek falának rugalmasságát biztosító elasztint lebontja. Rockefeller-ösztöndíjjal több, hosszabb tanulmányutat tett Bostonban, Auszt­riában, Németországban, Svájcban, Dániában, Angliában, Belgiumban és Franciaországban. Még szegedi professzorsága idején hívták meg vendégelőadónak amerikai egyetemre, majd ké­sőbb Kanadába. Számos tudományos társaságnak és szervezetnek aktív tagja, tisztségviselője. Az angol orvosi társaság 1958-ban, a német Leopol­dina Természettudományos Akadémia 1962-ben választotta tagjául. A Magyar Tudományos Aka. démla levelezőt tagságát 1940-ben nyerte el. Szá­mos szakcikke és közleménye mellett jeles tan­kör.yvfrói tevékenységet ls folytatott. Szakköny­vei 1931-től Jelentek meg. és a legutóbbi. Az ál­talános kórboneUn tankönyve című, 1962-ben látott napvilágot. Tudományos működését álla­munk ls nagy értékelte, amikor 1955-ben Kos­suth-díjjal tüntette kl. A gyakorlati csecsemőgyógyászat egy kiváló művelője, dr. Lukács József Visegrádon szü­letett, 1898-ban. Egyetemi tanulmányalt Buda­pesten végezte, majd oklevelének megszerzése után, 1929-ben került a szegedi egyetem Gyer­mekgyógyászati Klinikájára. Itt szerzett magán­tanárt minősítést, és később címzetes rendkívüli tanári címet. A budapesti István Kórház főor­vosává 1930-ban nevezték ki. Kutatási területén a gyermekkori tbc-vel, a gyermekkor élettani és fejlődési normáinak kérdésével foglalkozik. Dr. Vásárhelyi János bakterlológus Csombor­don született, 1901-ben. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, majd oklevelének megszer­zése után, 1929-ben került a szegedi Közegész­ségtani és Kórtani Intézethez. Itt szerzett magán­tanári minősítést az általános bakteriológia tárgyköréből. Szegedről 1938-ban távozott az Or­szágos Közegészségügyi Intézethez, majd onnan nevezték kl 1940-ben a kolozsvári egyetemre, p|jp­tesszorrá. Az anatómia jeles professzora, dr. Kiss Ferenc Nagyoszalontán született, 1889-ben. Orvosi ok­levelét 1913-ban a kolozsvári egyetemen szerezto meg, majd ugyanott volt tanársegéd. 1919-ben a budapesti egyetemre nevezték ki adjunktusnak. Itt szerzett magántanári képesítést a tájanatómia tárgyköréből. A szegedi egyetemre az anatómia és a szövettan professzorává 1929-ben nevezték ki. Szakmai tudásának emelése érdekében a vi­lág több országában tett nagyon hasznos tanul­mányutat. amelyek későbbi munkásságára ii jelentős hatással voltak. 1931-ig maradt Szege­den, ugyanis ekkor a budapesti egyetemre ne­vezték ki tanszékvezető professzorrá. Főként a vegetatív Idegrendszer, valamint az agy vér- és folyadékkerlngésl kérdéseinek tisztázásával fog­lalkozott. Tudományos munkásságán túl, amit több száz szakdolgozat foglalhat össze, je­lentős tankönyvírói tevékenységet folytatott. Anatómiai atlasza nyolc nyelven Jelent meg. Tan­könyvelt és atlaszait Gellért és Szentágothal professzorral készítette közösen. Egyetemi okta­tói és tudományos munkásságát államunk 1952­ben Kossuth-díjjal Ismerte el. A tudományok doktora fokozatot addigi munkásságának elisme­réseképpen az elsők között, 1952-ben kapta meg. Egyetemi katedráiétól 1961-ben vonult nyuga­lomba, 1966-ban Budapesten halt meg. • {Folytatjuk-}

Next

/
Thumbnails
Contents