Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-12 / 216. szám

Vasárnap, 1976. szeptember 12. 3 Közéleti napló PÜJA FRIGYES KUBÁBA UTAZIK Púja Frigyes külügyminiszter a közeli napokban hivatalos, bqráti látogatásra a Kubai Köztársaságba utazik. Külügyminiszterünket dr. Raul Roa Garcia, a Kubai Köztársaság külügyminisztere hívta meg. ELUTAZTAK MONGÓLIÁBÓL A MAGYAR KORMÁNYFÉRFIAK Mongóliai látogatásának befejeztével szombaton elutazott Ulánbátorból a Huszár István miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke által vezetett magyar delegáció. A különgéppel indult haza Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, valamint a Pozsgay Imre kulturális miniszter vezette kulturális küldöttség is. BEFEJEZŐDTEK A MAGYAR—SZOVJET VÍZÜGYI TÁRGYALÁSOK Dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal enlöke szombaton hazaérkezett a Szovjetunióból. Kijevi tartózkodása során tárgyalásokat folytatott N. A. Garkusával, az Ukrán SZSZK meliorációs és vízgazdálkodási miniszterével és K. Sz. Hilobocsenko miniszterhelyettes, határvizi meghatalmazottal. Felfejlődőben a termelés a felsővárosi varrodában r Uj csarnokot és óvodát is épít a ruházod szövetkezet Szervezett munkát megvalósítani csakis akkor lehet, ha a gyártási műveletek lehetőleg egy helyen, folyamatosan kapcsolódnak egymáshoz. Más szavakkal: a széttagoltság szervezési anarchiához vezet. Sajnálatos, hogy egyelőre sok termelő vállalat küzd ilyen gondokkal, elsősorban azért, mert nincs lehetősége központi. üzem kialakítására. Ezúttal a Szegedi Ruházati Szövetkezet helyzetét elemezzük, mert noha hasonló nehézségeik vannak, részben sikerült már megoldaniuk szervezési feladataikat. Négy éwei ezelőtt húst. műhelyben dolgozott a szövetkezet közössége, most viszont, a felsővárosi üzemcsarnok elékszülte után, kilenc helyen. Tavaly ősszel költöztek be a szövetkezetiek a Kemes utcai csarnokba; a húszmillió forint beruházásból készült könnyűszerkezetes épületben modern varrógépeket, valamint Csepel gőzvasalósort állítottak munkába. A géppark egyönteiűAcs S. Sándor felvétele FarmerőltBnyBket, Épül es az l-es villái rókusi fordulója Csütörtökön forgalomkorlátozás lesz , ,, , . _ .. „ farmernadrágokat, dzsekiket, bébi- és nek mondható, hiszen vala- gJ.ermekruhákat, valamint átmeneti kabátokat varrnak a mennyi úgynevezett sima felsővárosi üzemben varrógép az NDK-beli Textima-cégnél készült. Ez Elérték tehát a szövetke- vező körülmény ellenére azért jó, mert kevesebb ne- zetiek, hogy valamennyi sem várható egyelőre kihézséget okoz a munka meg- textilruházati konfekciórész- emelkedő eredmény a szötanulása, másrészt egysze- leg egy csarnokba került, vetkezet közösségétől, hiszen rűbb az alkatrész-utánpót- Egyszerűbben: immár egy előbb meg kell szokniuk a lás. varrodájuk van. Am a ked- dolgozóknak az űj körülményeket, az új gépeket, a szervezőkre pedig számos feladat megoldása várt és vár. Másrészt nem jelent egyértelműen termelésbővítést a beruházás, hanem elsősorban összevonást, s gépeserét. Ennek megfelelően az idei évre 166 millió forintos értékesítést terveztek a szövetkezet vezetői, a tavalyi 133 millió forintossal szemben. Az elképzelés realitását bizonyítja, hogy 1975 első félévében 55 millió 60o ezer forint, az idei, hasonló időszakban pedig 77 millió forint volt az értékesítés. A termelés tehát" máris •jelentősen termelékenyebbé vált, s később további javulás várható. Egyre inkább megszokják a szövetkezetiek a megváltozott körülményeket, másrészt folytatják a már megkezdett korszerűsítést. A jelenlegi 1150 négyzetméteres modern csarnok mellé újabb, hasonlót építtetnek a Budapesti Ruházati Szövetség anyagi támogatásával. Az alapozáshoz már hozzáláttak, a teljes fölépítés pedig a jövő év közepére várható. Jelenleg 420-an dolgoznak a Szegedi Ruházati Szövetkezetnél, a bővítés befejezése utánra viszont két műszakot terveznek, összesen 600 emberrel. Ehhez a tárgyi feltételek adottak, hiszen gép van, az öltözők és ^ fürdők annyi dolgozónak is elegendők, inkább a jelentős létszámfejlesztés okoz gondot. Igaz, korábban sok anya hagyta ej a szövetkezetet, mert gyermekének nem jutott hely az óvodákban. Ehhez fontos tudni, hogy a nők aránya 98 százalék. A vezetők remélik, hogy az óvoda fölépítésével sok anya ismét vállai termelőmunkát majd, a gyermekek otthoni gondozása helyett. A Kemes utcai üzem elkészültével megszűnt egy másik gond is, megoldódott a szakmunkástanulók képzése. A megüresedett Rákóczi utcai üzemet ugyanis tanműhellyé alakították, s ott száz tanulót — női- és férfiszabókat, szűcsöket és műszerészeket — oktatnak, mégpedig a követelményeknek megfelelő módon. Sz. J. A Kossuth Lajos sugárút és az Izabella-híd átépítésével együtt került sor az l-es villamosvonal rekonstrukciójára. A sugárúton már középre helyezték a síneket, s jórészt elkészült az épülő hídpálya alatt átvezetett új villamospálya is. A jövő héten a sínek építésén dolgozó vállakozó, a Betonútépítő Vállalat vasútépítő részlege a munka új szakaszába kezd: kicserélik a Rókusi állomásnál levő elöregedett vágányokat. Emiatt egy napra, szeptember 16-án, csütörtökön az l-es villamosvonalon forgalomkorlátozást kell bevezetnie a közlekedési vállalatnak. A vágánycsere miatt ugyanis megszűnik a körforgalom lehetősége, a munka idejére. Csütörtökön reggel 6-tól két szakaszra osztják az l-es villamos vonalát. A Nagyállomás és az Anna-kút között a vállalat kisebb megszorításokkal a munka idején is fönn tudja tartani a körforgalmat, oly módon,, hogy a Nagyállomásról in- Ahol már elkészült a villamospálya: az épülő Izabelladuló kocsik elmennek az híd alatt bújik már át a villamos Anna-kútig, s onnan vissza indulva a Széchenyi téren következőket ajanlja figyel- utazás esetén az egyszer a központi megállónál levő mebe: a vaskereskedés ol- érvényesített jegyek terméváltónál jutnak át a másik dalan lev° megállóból indu- szetesen tovább is érvényesínpárra Ily módon bizto- 10 kocsi megközelíti a je- sek. sítani tudják, hogy a jára- lenlegi végállomást. Aki te- A forgalomkorlátozást tok körülbelül 6 percenként hat a Rokusl allomasra az0nnal feloldják, mihelyt igyekszik, arra a kocsira az építők végeznek a pálya követhessek egymást. Az Bzánjon fel. A postaigaz- cseréjével. A korlátozás és Anna-kút és a Rókusi pá- gatóság elől induló villamos a munka várhatóan csütöriyaudvar között viszont Pedi§ a konzervgyárig, il- tökön reggel 6-tól este 6 , ,. ..... letve a villamosremiz beja- óráig tart nincs hasonló osszekottetese rat-ig közlekedik A kon. ordIg l' a sínpároknak, ezért mind- zervgyári dolgozók tehát in- Az építkezés megéri az két sínpáron egy-egy szerel- kább ezt a kocsit válasz- egynapos kényelmetlenséget, vény közlekedik majd Ró- szák. A két állomás között hiszen így hamarosan elkékus és az Anna-kút között, utazóknak az Anna-kútnál szül az l-es vonal végleges Az utasoknak a vállalat a át kell szállniuk. Tovább- pályája. Somogyi Károlyné felvétele Hincs mit szégyenkezni, de van mit tenni I

smeretes, hogy hazánk egészségügyi illátása miatt nem kell szégyenkeznünk a világ elótt: a szocialista és a kapitalista országok sokában is előkelő helyet foglalunk el azon a listán, amelyen a lakosság és az orvosok, a betegek, és az ágyak számának arányát jelzik. Ugyancsak kuriózumnak számít a külföldiek szemében; nálunk állampolgári joga mindenkinek, hogy ingyen gyógyíttassa magát, megvédje egészségét. Nincs az a jó azonban, amit ne lehetne tökéletesíteni, fejleszteni. Az egészségügyről szóló, 1972. évi II. számú törvény, az orvostudomány fejlődése, 19/1975. (Eü. K. 12.) Eü. M. számú utasítása szükségessé és időszerűvé teszi, hogy a mennyiségi fejlesztés mellett a meglevő intézményhálózatnak a szervezeti felépítését, működési rendjét is korszerűsítsük. Az ésszerű munkaszervezést, a munka hatékonyságának növelését, a gazdaságosságot, a vezetés színvonalának javítását párt- és kormányhatározatok szorgalmazzák. S a cél: a fölösleges, sokszor ismétlődő vizsgálatoktól tehermentesített orvos — és intézmény — felszabadított energiáját, idejét is a betegnek tudja szentelni. így már belefér a nap 24 órájába a sokat hiányolt emberi szó, a törődés is. Márpedig a gyógyuláshoz ez is elengedhetetlen. Csongrád megyében számos bizonyítéka volt idáig is egészségpolitikánk végrehajtásának. A tanácstörvány nyomán Szeged, mint megyei város, és a járások egészségügy tekintetében is megyei irányítás alá kerültek. A községek hatáskörébe tartoznak viszont a körzeti egészségügyi szolgálatok, a területi bölcsődék és az öregek napközi otthonai. Az egészségügyi törvény végrehajtásával kapcsolatban — éppen a megye sajátos helyzete miatt — az országostól eltérő feladatok hárulnak ránk, amelyek egy részét már meg is valósítottuk. A megyei, a Szeged mei gyei városi, valamint az egyetemi intézmények közötti összehangolt munka részleteit kidolgozta a koordinációs bizottság, egyesült a megyei és a szegedi KÖJÁL, megszűnt a szentesi kórház megyei jellege, az irányító, egyeztető munka elvégzésére operatív bizottság alakult, amely megfelelő működési rend és munkaterv alapján dolgozik. Egy-egy szakterületen szakmai berkekben tekintélynek örvendő orvos tartja rajta a szemét, és nyújt segítséget, ha kell. Részletes terv készült a gyógyvizek egészségügyi felhasználásáról, és más egyéb belső szervezéssel, káderutánpótlással, szakemberképzéssel és az etikai helyzettel kapcsolatos teendőkről. Ez a hosszú felsorolás önmagában is arról vall: nem állóvíz megyénkben sem az egészség ügye. Felvetődik a kérdés: mi a további fejlődés útja? Hiszen nem elég egy-két évre előre látnunk, hogy miként alakul az egészségügy évtizedek múlva, azért is felelősek a mai szakemberek. A fejlődés irányát az integrált egészségügyi ellátás szervezési koncepciója határozza meg. Mi ennek a lényege? Eddik a különböző típu^ sú egészségügyi intézmények önálló egységként, elkülönültem vizsgálták, kezelték a betegeket. Előfordult, hogy például az SZTK-ban elvégeztek egy bizonyos vizsgálatot a betegen, akin kórházba kerülve ismét elvégezték ugyanazt a vizsgálatot. Ha elérjük, hogy a sok-sok különböző, de egy célért működő intézmény egy egységként működjön, közös vezetés alatt, azonos szemlélettel, az ilyen átfedések, a bizonytalanság és a bizalmatlanság, a fölösleges időhúzás is megszűnik. Az egyesítés gazdasági és szakmai előnyökkel is jár, s valamennyi végső soron a lakosság magas színvonalú egészségügyi ellátását eredményezi. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a beteg máról holnapra óriási változásokat fog észrevenni: sok éves, évtizedes program ez, amely lépésről lépésre valósítható meg. Ki kell alakulnia a fekvő- és járóbeteg-ellátás szoros együttműködésének, szervezeti és szakmai kapcsolatának, az ugyanahhoz a tanácshoz tartozó intézmények és szolgálatok szervezeti egységének. A szakfelügyeleti rendszer is a minőségi javulást szolgálja. Miként fog ez festeni a gyakorlatban? A Csongrád megyei tanács vb egészségügyi osztályán már kidolgozták a nagyközségekben, a községekben, a megye városaiban megvalósítandó feladatok tervét, s a megyei tanács — mint ismeretes — jóvá is hagyta azt. A megyei integráció megszületését több sajátos tényező befolyásolja: nincs a megyei tanácsnak egyelőre olyan kórháza, amellyel szervezeti egységbe lehetne vonni a kórház székhelyén levő valamennyi intézményt. Szegeden van ugyan megyei tanácsi rendelőintézet, csakhogy ez csupán nevében az, tulajdonképpen járási-városi feladatokat lát el. A városi tanács fenntartásában viszont működik kórházrendelőintézet és gyermekkórház, ugyancsak Szegeden vannak az orvostudományi egyetem klinikái. A szervezeti, szakmai egység kialakításakor valamennyi intézmény sajátos helyzetét figyelembe keli venni. A tervek szerint január 1től a megyei rendelőintézet és a városi kórház és rendelőintézete szervezeti egységben működik, s továbbra is ellátja a korábban elvégzett feladatokat, szakmai kapcsolatot pedig az egyetem klinikáival tartanak. A megyei rendelőintézettel jelenleg szervezeti egységben levő gondozók és szolgálatok egy gazdasági szervezetként megyei fennhatóság alatt maradnak. Külön figyelmet szentel a megyei tanács arra, hogy az egészségügyi ellátás azonos szakmai színvonalának, fokozatos fejlődésének érdekében, állandó kapcsolat és együttműködés alakuljon ki a tanácsi és az egyetemi egészségügyi intézmények között. Szeged is speciális helyet foglal el az integráció tervében. A városi tanács intézményeiben a szakrendeléseknek nincs kórházi hátterük, kapcsolatot a klinikákkal tartanak Az egyesítés szellemében ezért itt két nagy intézményt indokolt létrehozni, az egyik magában foglaija a kórházat, a rendelőintézetet, a felnőtteket ellátó gondozókat és szolgylatokat, a másik a gyermekkórházat, az ifjúsági rendelőintézetet, a körzeti gyermekorvosi, az iskola-egészségügyi, az anya- és gyermekvédelmi, a védőnői szolgálatot, valamint az anyatejgyűjtő állomást. A

tervek, az elképzelések tehát készen állnak a megvalósításra, az integráció szelleme már az előkészületek óta dolgozik az egészségügy szakembereiben. A megvalósulás — akár az eredményes gyógyító-megelőző munka — az összes intézmény, az összes, egészségünkért tevékenykedő dolgozó összehangolt, egyetértő munkáján múlik CHIKÁN ÁGNES