Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-10 / 214. szám
Péntek, 1976. szeptember 1Ö. 4 i RÁDIÚTEtEX NÉMETH KAROLY f SOMOGY MEGYÉBEN . Németh Károly, az MSZMP í Politikai Bizottságának tagja, ~a Központi Bizottság titkára szerdán és csütörtökön Somogyba látogatott. Somogyi látogatásának második napján — részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság ülésén. A SRI LANKA-I KP KÜLDÖTTSÉGE BUDAPESTEN Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására csütörtökön Budapestre érkezett P. Keuneman, a Sri Lanka-i Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren dr. Berecz János, a Központi Bizottság osztályvezetője fogadta. BEFEJEZŐDÖTT A TANÁCSKOZÁS Ukrajna fővárosában csütörtökön befejeződött a szovjet és a magyar kormány vízügyi meghatalmazottainak' tanácskozása. Áttekintették a szovjet—magyar együttműködés bővítésének kérdéseit a határfolyók vízrendszerének szabályozásával kapcsolatban. GASP.AR SÁNDOR BOCHUMBAN A Szakszervezetek Országos Tanácsának küldöttsége, amely Gáspár Sándornak, az MSZMP KP PB tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésévél a Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség meghívására tartózkodik az NSZK-ban, tegnap délelőtt Bochumba látogatott. A delgácló felkereste a Krupp-müvek bochumí gyárát, megtekintette az acélművek oktatási központját. DR. ROMANY PAL AUSZTRIÁBAN Dr. Oskar Weihsnek, az Osztrák Köztársaság földművelésügyi és erdészeti miniszterének meghívására kétnapos látogatásra Bécsbe érkezett c(r. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A miniszter vezette küldöttség tárgyalásokat folytat az együttműködés kiszélesítéséről, és tanulmányozzák az osztrák' mezőgazdaságot. HNFSAJTÖTAJÉKOZTATÖ Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára csütörtökön délelőtt a Belgrád rakparti népfrontszékházban tájékoztatást adott a Budapesten akkreditált külföldi tudósítóknak a HNF szeptember 18—19-én sorra kerülő VI. -kongresszusának előkészületeiről. FOGADAS A BOLGÁR NEMZETI ÜNNEP ALKALMÁBÓL Vladimír Videnov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete a Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepe, Bulgária felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából tegnap fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese. RAKÉTA- ÉS AKNATÜZ BEJRÚTBAN Az erős rakéta- és aknatűz miatt az Arab Liga békefenntartó csapatai csütörtökön n Bejrút két részét elválasztó ütközőövezetből kénytelenek voltak ideiglenesen vlszszavonulni a haladó erők ellenőrzése alatt álló nyugati városrészbe.- A jobboldali nemzeti liberális párt fokozott támadásainak következtében napok óta teljesen szünetel a forgalom a két városrész között. LAOSZI SEBESÜLTEK GYÖGYlTASA HAZÁNKBAN A Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására csütörtökön laoszi sebesültek 20 főnyi csoportja érkezett hazánkba, gyógykezelés céljából. Meghalt Mao Ce-tung • Peking (MTI) Csütörtökre virradó éjjel 83 éves korában Pekingben elhunyt Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke. A halálhírt a KKP KB, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága, az Államtanács és a KKP KB Katonai Bizottsága „az egész párthoz, az egész hadsereghez és az ország összes nemzetiségeihez" Intézett üzenetben adta hírül. Az üzenet szerint a halált, amely 1976. szeptember 9-én, pekingi idő szerint 0 óra 10 perckor következett be, Mao Ce-tung „betegségének súlyosbodása" idézte eló. A Kínai Népköztársaság vezető párt- és állatni szervei Mao Ce-tung halála alkalmából egyhetes gyászt rendeltek el. Ae elnök nyilvános temetési gyászszertartására Pekingben szeptember 18-án kerül 6or. * A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, valamint a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa Mao Ce-tung, a Kinai Kommunista Párt elnökének elhunyta alkalmából részvéttáviratot küldött a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságához, a Kinai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságához és Allamtanácsáhbz. Hosszú út pora 10. Flamenco — pezsgővel Ma hazánkba érkezik a tanzániai külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására ma hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik Ibrahim Kaduma, a Tanzániai Egyesült Köztársaság külügyminisztere. • Hazánk és Tanzánia kapcsolatainak fejlesztésében kiemelkedő szerepe volt Jullus Nyerere tanzániai elnök 1969. októberi magyarországi és Losonczi Pál, a? Elnöki Tanács elnöke 1970-es tanzániai látogatásának. Az elmúlt években kapcsolataink néhány területen tovább bővültek. 1965-ben kereskedelmi megállapodást. egy évvel később műszaki-tudományos együttműködési szerződést írtunk alá Tanzániával. Jelenlég 13 magyar szakember dolgozik Tarizániában, elsősorban mezőgazdasági szakértők, de ott tevékenykedik néhány orvos és közgazdász is. Az Országos Békelanács elnökségének állásfoglalása • Budapest (MTI) ....... .... .... ',.,.. Az OrflSjfos ' BRmmmn etnölisége á IÁhnnov ban" tovább folyó vérontással kapcsolatbán állásfoglalást tett Közzé, amely hangsúlyozza: Mind határozottabb körvonalakat ölt a libanoni jobboldal és imperialista cionista támogatóik összeesküvése, amely a palesztinai felszabadító mozgalom meggyengítésére, > a libanoni haladó erők megsemmisítésére irányul. Ezek az erők akadályozzák a válság politikai rendezését, és készek az ország kettészakítására is, amely ellentétes a libanoni nép érdekeivel. A béke és a haladás nemzetközi erői küzdenek az igazságos közel-keleti rendezésért, harcólnak az imperialista összeesküvés meghiúsításáért, az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért. Ezek között az erök között ma kimagasló szerepet játszik a palesztinai felszabadítást mozgalom. Nem véletlen, hogy az imperialisták és helyi szövetségeseik támadásának középpontjába került. Az Országos Béketanács elnöksége követeli a libanoni vérontás azonnali beszüntetését. Határozottan elítéli a jobboldal véres akcióit, Izrael barbár támadásait a haladó hazafias erők, a palesztinai menekültek táborai, a békés lakosság ellen.. Hangsúlyozza, hogy a válságot a libanoni népnek magának kell megoldania, minden külső beavatkozás nélkül Minthogy MESS denki ismeri — vagy hírből, vagy ízről —, így csupán a „flamenco" szó szorul némi magyarázatra. Igen lényegesek azonban az úgynevezett kísérő mellékkörülmények is. Képzeljenek el egy rendkívüli méretű, kör alakú helyiséget. Ez a Lloret de Marban tSlálhatŐ Rosamar étterem nagyterme. Befogadóképessége: sok száz fő — egyszóval valóságos tömeg foglalhat helyet a lépcsőzetesen elhelyezett, hat-nyolc személyes asztaloknál. Minthogy sok „lépcső" van, a nagyterem közepe felé haladva a kör egyre szűkül. A szabadon maradt hely minimális. Itt lehet táncolni. S ha az ember tánc közben jobbra pillant, megláthatja a kis, falhoz szorított, ám magasságban jóval a padló szintje fölé emelt színpadot — a majdani produkció színhelyét Mindez így leírva igencsak egyszerűnek tűnik. Ám a Rosamarba belépő látogató csak tíz perc, negyed óra elteltével jön tisztába a környezeti körülményekkel. Lévén, hogy az arénaszerű teremben sötét van, sőt felettébb 6Ötét. A sajátos fényviszonyokhoz tehát csak igen lassan szokik hozzá a szem. A tényt elébb ügyetlenségnek is vélhetnénk — ám a rendezőséget nagyon is reális számítás vezeti. A rendhagyó, sőt rendkívüli körülmények . ugyanis hasonló hangulatot teremtenek. Ez pedig első lépés a sikerhez: a néző úgy érzi — „na, ilyen helyen se voltam még soha életemben!" ... Régi festményekén, századfordulói fényképfelvételeken, korhűségre törekvő filmekben,. . színházi előadásokon látni néha színes, nagy, széttárt legyezőket. A Rosamarba kell eljönni, hogy meggyőződhessünk róla: a legyező távolról sem kellék, ami kiment a divatból. Itt bizony szükség van rá. Használják is. Kell az a csekélyke, ritmusos mozgatásával keltett légáramocska, mert fullasztó a hőség. Eláll tőle a lélegzet, felforr az agy, de legalábbis patakokban dől a veríték mindenkiről, pedig igencsak lenge öltözékben érkeztünk, kivéve tán azokat, akikben a célszerűség és a hiúság küzdelméből az utóbbi került ki győztesen. ll7«An hirtelen minden HLiűll elcsendesedik. Fényszóró villan, és a színpadon ott állnak mozdulatlanul a táncosok — akárha egy félbehagyott ritmus állapotába merevedtek volria bele, félúton, és persze azonnali folytatásra készen. Kecsesség és büszkeség. Talán ez a két szó illik legjobb jellemzőül tartásukra. A nőkön színes ruha — a leg-, 6zebb természetesen az első szenyoritáé. Fölül egyszerűek, dísztelenek, a testhez simulók. A ruhatervező jól tudja: a felsőtestnek magának kell szolgáltatnia a bájakat. A felesleges díszek csak zavarnának, eltakarnák azokat. Deréktól lefelé kezdődnek a fodrok, amelyeket mindenki ismer: filmből, vagy legalább fényképről. S nemcsak a látvány, mint gyönyörködtetés a céljuk. Mozgás közben a sok kígyózó, libbenő-lobbanó fodor belejátszik a táncmozdulatokba. Nélkülük egysíkúbb, szürkébb lenne Itt minden. Megszólal a gitár. Hangjához rövidesen csatlakozik a kasztanyetta csörgése. Ritmikus taps, lábdobbanás. S a színpad egyszeriben megtelik élettel. Csupa mozgás lesz, magával ragadó ritmus, dinamizmus, szenvedély. A tánc neve: flamenco. Passuth László szerint e szó pontos jelentése: flandriai tánc. Eredete szerint azonban egyesek mór, mások tősgyökeresen spanyol produktumhak tartják. Abban azonban mindenki megegyezik, hogy legrégibb hispániai lelőhelye Andalúzia. Meg abban is, hogf* Sevillában járják a legszebben. „Cselekményes" tánc? Annák fe lehet mondani. Elmegy produkció egymásra következő jeleneteiből többnyire valóban kihüvelyezhető a — szerelmi — történet. Ám úgy érzem, a flamencóban ennél fontosabb a ritmus és a mozdulatokból áradó — férfit vonzó, nőt csábító — szenvedély, ösi mozdulatok: a különneműek egymást kívánása, ingerlése. Sok népnél föllelhetök ugyanezek a motívumok. Ám itt valóban rendkívül különlegessé teszi őket az, ami spanyol földön rakódott rájuk: a hatalmas energiatartalékokkal rendelkező ibér büszkeség, amely egyik pillanatról a másikra gőgről lángoló szenvedélyré, majd újra gőgre vált át. Miközben a nők mozdulataiból is kibontakozik egy önérzetes, de legalábbis rátarti karakter. flEvüll emberek tánca a Uiydll flamenco, akik érzelmeiket tekintve fölfokozott életet élnek. Tehát a romantikus túlzások felé növelik a méreteket. A szerelem náluk lángoló szenvedély. Míg a szerelem hiánya: lángoló gyűlölet. Aki tanúja a gyorsan cikázó mozdulatoknak, a büszke fejrántásoknak, a kezeli játékának; akit magával ragad a tapsok, lábdobbanások, kasztanyettácsörrenések ritmusa; aki kiérzi a torokhangon kántált melódiából a szenvedélyt — nos, az ezzel egy lépéssel közelebb kerti! t a spanyol világ, az itteni ember és mentalitása megismeréséhez, megértéséhez. A legtöbb flamencoműsornak van azonban még egy, nem túl jelentős, ám azért igen figyelemreméltó jellegzetessége: ha a néző megfizette a belépődíjat, bő adagolásban kapja a pezsgőt. Mintha a rendezőség e kis gesztussal finoman azt akarná elősegíteni, hogy a nem spanyol földön élő idegenek is a flamenco diktálta méretek világába kerüljenek hangulatukkal, érzelmeikkel. Legalább a műsor idejére, és legalább a pezsgő hatására. A spanyol pezsgő kitűnő ital. A flamencoműsort pedig ügy hirdetik, hogy itt — a befizetett belépődíj ellentételeként — korlátlan mennyiségben fogyaszthat belőle a vendég. Hát ez nem teljesen födi a valóságot, de akinek van némi rutinja, az két-három üvegnyit jószerével „betermelhet" a műsoridő alatt. S a hatás igen figyelemreméltó. A tüzes tánc és a jégbe hűtött pezsgő, ha fogékony médiumra talál, szemmel láthatólag csodákat művel. Ili van például ez anyu•H gatnémet turista. Haja fehéresszőke, arca pirospozsgás és majd kicsattan az egészségtől. Az előbb még nem látszott semmi különös rajta, most meg már úgy öleli át a kupolatartó oszlopot, mintha az egy szenyorita karcsú dereka volna. Görraösen, szenvedéllyel szorítja. Pedig már alszik is, az istenadta... Papp Zoltán (Következik: VAD PART, SZFLID ÖRÖMÖK) BÁTYAI JENŐ: Lapok a szeged! tudományés technikatörténetből 173. A nemzetközileg Is elismert, kiváló rákkutató, dr. Balogh Ernő Nagyszalontán született, 1890ben. Középiskoláinak elvégzése után, orvosi diplomát 1913-ban szerzett a budapesti egyetemen. Ezután az ottani kórbonctani intézet tanársegéde, majd adjunktusa lett A fertőző betegségek tárgyköréből még Budapesten magántanárrá minősítették, majd 1925-ben a szegedi egyetem rendkívüli tanárává, 1926-ban tanszékvezető professzorrá nevezték ki. Innen 1927-ben viszszakerült a fővárosba, ahol előbb az egyetem . professzora,, majd a Kísérleti Rákkutató Intézet igazgátója volt. Szakmai pályafutását' a Heim Pál Gyermekkórház főorvosaként fejezte be. Kutatási területén jelentős eredményeket ért el a patológiában. Foglalkozott a fertőző betegségek kórbonctanával, az oxigénhiány okozta szöveti elváltozásokkal. A tüdőartériák záróberendezéseire és más kórbonctani problémákra vonatkozó vizsgálatai is jelentősek. A daganatkutatásokkal elért eredményelért nemzetközileg is számon tartják. Munkásságát több mint kettőszáz tudományos publikáció ismerteti. A Magyar Tudományos Akadémia 1942-ben levelező tagjává választotta. Budapesten, 1964-ben halt meg. Dr. Annau Ernő orvoskutató Nagy becskereken született, 1901-ben. Orvosi tanulmányait Budapesten végezte, ott nyert oklevelet 1925-ben. Ezután Szegedre került, előbb a Gyógyszertani Intézetben dolgozott, majd az Orvosi Vegytani Intézetben Szent-Györgyi és Straub F. Brúnó munkatársa volt Magántanári minősítését a fehérjék kémiája tárgykörből 1934-ben szerezte meg, majd 1940-ben a kolozsvári egyetemre kapott professzori kinevezést ' Dr. Gerlei Ferenc kórbonenok orvos Szarvason született, 1901-ben. Orvosi tanulmányait Szegeden végezte, és itt avatták orvosdoktorrá 1932ben. Ezután a kórbonctani intézetbe került, ahol különböző beosztásokban tíz évig dolgozott. Magántanári minősítését az emésztőszervek kórbonctana és kórszövettana tárgyköréből 1947ben szerezte meg,, de ekkor már a nyíregyházi kórház főorvosa volt, ugyanis 1936-ban oda kapott kinevezést. Kutatási területe a kórbonctanra és a kórszövettanra, a parazitológiára és a bakteriológia számos területére terjedt ki. Már szegedi tartózkodása alatt több jelentős tanulmányutat tett Németország, Csehszlovákia és Ausztria egyetemein. A kandidátusi fokozatot addigi tudományos munkássága elismeréseképpen az elsők között kapta meg. 1952-ben. Kossuth-díjjal 1961-ben tüntették ki. Nyíregyházán halt meg, 1970-ben. Dr. Bencsáth Aladár, Rusznyák professzor egyik legjobb munkatársa, Budapesten született, 1907-ben. Orvosi tanulmányait 1926-ban kezdte meg Szegeden, és itt avatták orvosdoktorrá. Ezután a Belgyógyászati Klinikára került, itt szerzett magántanári minősítést a hiánybetegségek klinikája tárgykörből. Professzorával és Armentano orvostársával részt vett Szent-Györgyi Pvitamin-kutatásaiban, ezt az anyagot ők próbálták ki betegeken, és jelentős kísérleti megfigyeléseket tettek. A vitaminkutatások mellett kardiológiával és haematológiával foglalkozik. A Fővárosi Korányi Frigyes Közkórházhoz 1952ben került főorvosnak. Dr. id. Kováts Ferenc Nagyszebenben született, 1888-ban. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte, és ott avatták orvosdoktorrá, 1910ben. Előbb főorvos volt, majd 1927-ben került a szegedi egyetemre. Itt szerzett magántanári minősítést a tüdőgümőkór kór- és gyógytana tárgykörből. A szegedi tüdőbeteggohdozó főorvosa volt, amikor címzetes tanári minősítést kapott az egyetemen. 1936-ban távozott a budapesti János Kórházba, majd a Fővárosi Tüdőgyógyászati Klinika professzorává 1942-ben nevezték ki, és ebből a minőségéből vonult nyugdíjba 1961-ben. Tudományos munkássága során foglalkozott a tuberkolózisbaktérium tenyésztési kimutatására vonatkozó eljárásokkal, a tbc szerológiai reakcióival. Felfedezte és leírta a paprikahasitók tüdőmegbetegedéseit. A tuberkolózis elleni védelem megszervezésében hathatósan közreműködött. A tudományok doktora fokozatot 1955-ben kapta meg. Dr. Mészáros Gábor a lengyelországi Potokon született, 1900-ban. Orvosi tanulmányait Budapesten végezte, majd diplomájának megszerzése után a budapesti tudományegyetemen helyezkedett el, és 1927-ben került a szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikára. Itt szerzett magántanári minősítést 1931-ben. Tudományos munkássága főleg betegélelmezési kérdések tisztázására terjedt ki. Szegedről a gyulai kórház igazgatófőorvosává nevezték ki. Onnan Kassára került, majd a felszabadulás után a népjóléti minisztérium betegellátási osztályát vezette. Végül a tatai kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályán dolgozott. Tudományos munkásságát közel száz szakpublikáció összegezi. Miskolcon halt meg 1968-ban. (Folytatjuk.} . »