Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-10 / 214. szám

Péntek, 1976. szeptember 10. 7 Szedik a fűszerpaprikát Hegkezdődött a szezon a mezőhegyest' cukorgyárban 7 A késői kitavaszodás miatt az idén a kertészeti kultúrnövények érési időszaka megközelítőleg két héttel elcsúszott. Ezért megyénkben a paradicsom és paprika szedése most ért el a csúcspontját. Az augusztusi hűvösebb és csapadékosabb időjárás a fűszerpaprika érését késleltette. Egyes homoki termelőszövetkezetekben, mint a zákányszéki Homokkultúra Szakszövetkezetben, már elkezdhették a fűszerpaprika szedését. A szakemberek véleménye szerint közepes termés várható. A zavartlan szüretelés biztosítása érdekében a táblákba előre kiszállítják a parikás ládákat. Több gazdaság tárgyalt a szegedi iskolákkal is, hogy az összetorlódott szedési munkákban a diákok is segíteni tudjanak. A hét elején Csongrád megye cukorrépa-termelő gazdaságaiban is megkezdődött az őszi betakarítási munka. Főleg a mezőhegyesi cukorgyárral szerződésben levő nagygazdaságok kezdtek munkához legelőször. A Gorzsai Állami Gazdaság mellett a makói és a székkutasi téeszek már adtak át nagyobb mennyiségű cukorMolnár József felvétele A zákányszéki Homokkultúra Szakszövetkezetben szedik a fűszerpaprikát répát a mezőhegyesi cukorgyárnak. A feldolgozás így a hét közepén megkezdődhetett, az elmúlt évihez viszonyítva közel kéthetes csúszással. Az előzetes becslések szerint az augusztus végi esős idő sokat javított a cukorrépa terméseredményén. A tavaszi fagyok miatt megritkult tőállomány ellenére jobb termésátlagot várnak a tavalyinál. A hűvös éjszakák miatt a répában jobb a cukorképződés, ami a minőséget javítja. A többi cukorrépa-termelő gazdaság is folyamatosan kapcsolódik be a szedési, szállítási munkákba. Szocialista brigádvezető nők Van-e tartalék? (1.) Hz állattenyésztés fejlődéséről Az utóbbi időben az állattenyésztés Csongrád megyében örvendetesen fejlődött. A statisztikai jelentések szerint nőtt a szarvasmarhák száma — 1976. március 31-én 91 ezer volt, június 30-án már 92 ezer —, és a sertéseké is — március 31-én 514 ezer volt, június 30-án már 528 ezer. Az első félév tejtermelése is emelkedett megyénkben. A gazdaságok a rosszul tejelő teheneket kiselejtezték, és helyükbe igyekeztek új, jobban tejelő fajtákat beszerezni. A megye állattenyésztésének jelenlegi helyzetéről Szilágyi Ernőtől, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetőjétől érdeklődtünk. — Jelenleg Csongrád megyében a rendelkezésre álló istállók és ólak átlagosan 80 százalékban kihasználtak. Tartalék tehát van még bőven. — A kiselejtezett, rosszul tejelő szarvasmarha-fajták mellett igyekeztek-e a gazdaságok vezetői újakat vásárolni? — Elmondható, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szakvezetői helyesen gazdálkodtak. A rosszul tejelő, értéktelen tehenek helyett nyugati importfajtákat igyekeztek vásárolni. Sajnos, a jól tejelő holland fajtákból csak félezer jut megyénkbe. A jelenlegi igény ennek többszöröse. Ezért szorgalmazzuk a nyugati fajták továbbtenvésztését. A szakosodott tehenészeti telepeken csak a jól tejelő fajták tartása célszerű és gazdaságos. — Üj tehenészeti telep létesítése szerepel-e az ötödik ötéves tervben? — A hódmezővásárhelyi állami gazdaságban tavaszra elkészül egy űj, korszerű tehenészeti telep. Itt 1500 Holstein fríz tehenet tudnak majd elhelyezni. Más gazdaságban, vagy termelőszövetkezetben az ötödik ötéves terv első felében nem lesz ilyen jellegű beruházás. Talán 1977—78-ban kezdenek hozzá néhány termelőszövetkezetben újabb szarvasmarha-istállók építéséhez, természetesen akkor, ha a pénzügyi fedezet meglesz. — Á statisztikai jelentések szerint megyénkben az eltelt időszak alatt emelkedett a sertések száma. Várható-e további növekedés? — Mindenképpen. Felméréseink szerint mind a háztájiban, mind a nagyüzemekben van még bőven kihasználatlan férőhely. Emellett a korszerű technológiák elterjedésével a meglevő ólakban is növelhető a létszám. Az iparszerű sertéstartás módszere, amely örvendetesen a háztájiban is kezd elterjedni, még sok tartalékot rejt. Megállapítható, hogy az év elején elkezdett kocakihelyezési akció beváltotta a hozzá fűzött reményeket Január 1. óta közel 6 ezerrel nőtt az anyakocák száma. Ez feltétlenül biztató a jövőre nézve. — A baromfitartásban egyenletes fejlődés mutatkozik évről évre. Vajon ezután is hasonló eredményt várhatunk? — A Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat feldolgozó kapacitását bővíti. Átalakítások és korszerűsítések révén máris több baromfit tudnának feldolgozni, mintamenynyit a megye mezőgazdasági üzemeiben tenyésztenek és felnevelnek. Ezért a baromfitartásban is csak az új, korszerű tartási technológiák elterjedésével várható a további fejlődés. Például újabb ventillátorok beszerelésével, a jobb levegőelltását biztosításával, növelhető az egy négyzetméterre jutó csirkék száma. Így a meglevő férőhelyeken a jelenleginél több baromfit nevelhetnének fel a gazdaságok. Hasonló előrelépés várható a liba-, pulyka- és kacsanevelés ilyen jellegű fejlesztésével. — A szakcsoportok segítik-e megfelelően a megye kisállattenyésztöit? Ismert, hogy jelentős exportcikkünk a galamb és a nyúl. — Az ÁFÉSZ-ek hatékony szervező munkát folytatnak. ezért egyre több tenyésztő lép be valamelyik szakcso. portba. Biztató, hogy a szakcsoportok tagjai már a jobb fajtákat tenyésztik és a tartás higiéniai követelményeire is többet adnak. Természetesen még nagyon sok a kihasználatlan lehetőség. — A juhtartás korszerűsítésében a vásárhelyi állattenyésztési főiskola szép eredményeket ért el. Ezeket az újabb kutatási eredményeket a gyakorlatban alkalmazzák-e? — A megyében két irányban fejlődik a juhtenyésztés. Egyrészt az olcsóbb, hagyományos tartási feltételekkel tenyésztik, másrészt a főiskola intenzív tartási technológiájával. A nagyüzemi juhtenyésztésben a hatékonyságot növelhetjük a helyes tenyésztési, állategészségügyi, takarmányozási tevékenységgel. Érdekes az, hogyan lehet meggyorsítani az új módszer alkalmazásával a pecsenyebárányok nevelését. A lényeg, hogy a bárányokat anyjuktól korán elválasztják és mesterségesen táplálják. így az anyajuhoknál gyakoribb lesz az ellés. Jelenleg az anyajuhállományunk az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva változatlan, de az év végére már létszámnövekedés várható. Csongrád megye termelőszövetkezetéiben és állami gazdaságaiban tehát az eltelt időszak alatt előbbre lépett az állattenyésztés. Jelentős a változás a háztáji gazdaságokban is. Van azonban még mindig tartalék, amit érdemes és szükségszerű is kihasználni A meglevő férőhelyek ésszerűbb kihasználásával, valamint a korszerű tartási technológiák elterjedésével és szélesebb körű alkalmazásával . tovább fejleszthető a megye állattenyésztése, az ötödik ötéves tervben fogalaltaknak megfelelően. Radks Ferenc Több mint 25 ezer nő dolgozik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szocialista brigádjaiban. A növénytermesztésben csakúgy, mint az állattenyésztésben és más üzemágakban elért kiváló teljesítményeikkel jelentősen elősegítik a szövetkezetek megerősödését, dinamikus fejlődését. A brigádmozgalom tapasztalatairól, tagjainak közéleti tevékenységéről tanácskoztak a szocialista brigádok vezetői csütörtökön a Magyar Nők Országos Tanácsának székházában. Dr. Csizmadia Ernöné, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökségének tagja köszöntötte a vendégeket, majd Fehér Lajosné, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának titkára vitaindító beszédében vázolta a szövetkezeti munkaverseny, a brigádmozgalom kibontakozását, eredményeit. Hangsúlyozta: a szocialista munkaverseny nagyjából egyidős a termelőszövetkezeti mozgalommal. Kezdettől jól szolgálta a termelés növelését, a szövetkezeti nagyüzem szocialista vonásainak erősödését, a szocialista brigádok számbeli növekedése és teljesítményük színvonalának emelése tükrözi azt a történelmi változást, amely a szövetkezeti parasztság magatartásában, szemléletében, érzés- és gondolatvilágában az utóbbi években bekövetkezett. A szocialista brigádok tagjai elvégzik beteg munkatársuk munkarészét, elősegítik a gyermekintézmények építését, törődnek a gyermekgondozási segélyen levő kismamákkal is. A feladatokról szólva követelményként emelte ki, hogy az 1500 szövetkezeti női szocialista brigád ne csak szemlélője legyen a szövetkezet életének, hanem munkájával, az önkormányzat fórumain javaslataival, döntésével formálja azt. A termelési eredmények növelésére tett vállalásaik általában reálisak, megalapozottak, összhangban vannak a lehetőségekkel. A továbbiakban tevékenyen vegyenek részt a december 14—15-i TOT-kongresszus etőkészítésében. A részt vevő mintegy 70 brigádvezető beszámolt azokról a tapasztalatokról, amelyek segítették munkájukat, elmondták, mit kell tenniük szakmai továbbképzésükért, a szocialista gondolkodás fejlesztéséért. Ugyanakkor szóltak a szocialista brigádok nőtagjainak, a szövetkezeti közösség asszonyainak gondjairól is. Magasabb színvonalon G

yakran emlegetjük, valóságos jelszóként használjuk a kifejezést, hogy magasabb színvonalon kell továbbhaladnunk a szocialista társadalom építésében. Erre hívta föl figyelmünket a párt legutóbbi kongresszusa is. A dolog különben nyilvánvaló, mert azt a luxust senki — egyén, közösség, társadalom — sem engedheti meg magának, hogy kényelmesen várakozzék, megelégedjék tegnapi vagy mai színvonalával. Ma élünk ugyan, a mában mozgunk, de állandóan a holnapra kell készülnünk, s ahogyan fölgyorsult minden a világban, még csak azt sem mondhatjuk, hogy csinálják az utánunk jövők, mert ők élvezik gyümölcsét. Is-is — s a folytonosságot megszakítani, a fejlődésben szünetjeleket beiktatni hiú ábránd volna. Azt nem hogy az utódok, de a ma nemzedéke is erősen megérezné. A mindig és állandóan magasabb színvonalra való törekvés soha nem volt olyan é^ető parancs, mint a mai korban, különösen az a szocialista társadalmat építő embereknél. A magasabb színvonal lényege abban rejlik, hogy nem valami megfoghatatlan tézis, hanem az élet minden területére érvényes követelmény. A magánéletre éppen úgy vonatkozik, mint a közéletre, a termelőmunkára, a művelődésre, a demokráciára, a termékek minőségére és szépségére, a mindennapi ellátásra, a közérzetre, minden-minden emberi tevékenységre. Azért e fölsorolás — még ha hiányos is —, mert oly sokan vélekednek termeléscentrikusan, hogy csak arra értendő a magasabb színvonal kritériuma. De azt is könnyű belátni, hogy a termelés önmagában nincs, nem is lehet perdöntő folyamat. Ezernyi szál meghatározott szövevénye teszi egységessé, s emberivé. Ebben a sokaságban egyetlen rozsdafolt is zavaró. A napokban hallottam, egy gyári beszélgetés alkalmával, hogy a társadalmi munka milyen sokoldalúan változtatja nemcsak a környezetet, hanem magát az embert is. V. I. tejipari dolgozó példákat sorolt, hogy lakótársaival egyetemben szebbé és otthonosabbá kivánták varázsolni házaik környékét. Az újszegedi Vedres utcában fölépült néhány lakóépület, s a szövetkezeti közösség elhatározta, hogy nem várják meg, míg a tanács játszóteret és zöldövezetet épít a házak körül, hanem ők maguk, szabad idejükben rendbe teszik a házak környékét. Vállalták ezt azért is, mert sok kisgyermek viháncolt körülöttük. Elmentek a tanácshoz, és megkérdezték az illetékes tisztviselőt, hogyan, miként rendezhetik a játszóteret és a füves térséget. Kijelölték a helyet, és ők nekiláttak a munkának, tavaszra egészen megváltozott a hajdani elhanyagolt terület, örömük akkor vált ürömmé, amikor három vagy négy hónap múlva megjelentek a tanácsi vállalat emberei, és egyszerűen elgyalulták, fölszántották az általuk készített pázsitot és játszóteret. „Ügy látszik, fölösleges volt az igyekezetünk, a társadalmi tevékenységünk" — keseregtek a lakók, s szóvivőjük megjegyezte, hogy ezek után nehéz lesz még egyszer társadalmi munkára megnyerni az itt lakó családokat. Lehet, hogy a tanácsi szakembereknek van igazuk, mert eredetileg nem a legszerencsésebb helyet jelölték ki játszótérnek, pázsitnak. De ha így is volt, legalább valaki elment volna a lakókhoz, és megmagyarázta volna: tévedés történt, így jobb és biztonságosabb lesz a gyermekek kis birodalma, elnézést kért volna, megköszönve fáradozásaikat. Ezt alighanem elmulasztották. Másik eset: megjelentek az olajmunkások a móravárosi területen, a Cserepes sor mögött. Már termelnek az olajkutak, ahová utakat, vezetékeket építenek. Az olajbányászok körültekintőek, már eleve úgy építik ki az aszfaltozott utakat — ha kisebb kerülőket jelent is az —, hogy a környező lakók javára váljék. így lett jó útja Ságváritelepen a Szabó János és a Gera Sándor utcának. Az ott dolgozó szocialista brigád tagjai azt is fölajánlották, hogy 150 darab facsemetét — a fákat saját pénzükön vásárolták — elültetnek a szomszédos utcákban, elsősorban a kutak környékén. Fölkeresték a tanácsot. Ide-oda küldözgették őket, ahogyan az olajmunkások fogalmaztak: „vacilláltak". Addig-addig vártak, míg a csemeték gyökerei elszáradtak. A brigád egyik tagja, E. V. elhatározta, hogy ha a tanácstól senkit sem érdekel a Cserepes sor fásítása, majd ő megtekinti, végigjárja az utcát, megjelöli a faültetésre alkalmas helyeket, és legközelebb „engedély nélkül" ültetnek csemetéket a móravárosi területen. A

próságnak tűnnek az előbb említett példák, a magasabb színvonalért való harcot nem is itt kellene kezdeni, hanem valamely termelővállalat gépparkjánál, termékeik minőségénél, a versenyképességnél. Lehet ott is, de nem csak ebből áll az élet, a színvonalasabb tevékenységért való küzdelem. S van egy kis összefüggés is az emberek mindennapi, apró tevékenysége és az úgynevezett nagy dolgok között. A társadalmi tevékenység, a szabad időben végzett munka a köz javára, erősíti az emberek önbecsülését, azt a tudatot, hogy nem csupán akkor számítanak rájuk, amikor a hivatalos munkaidő tart, s a gépeket kell kezelniük, hanem a lakókörnyezetben is szükséges tenniakarásuk, munkájuk gyümölcse. Ezt a mérhetetlen, nagy erőt érdemes jobban, magasabb színvonalon igénybe venni és hasznosítani. GAZDAGH ETVAN Elkészült az OKISZ kongresszusi jelentése Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa csütörtöki ülésén megvitatta a szövetkezetek 1976. október 27-28ra összehívott VII. kongreszszusának napirendjén szereplő anyagokat, és határozott kongresszusi előterjesztésükről. Rév Lajosnak, az OKISZ elnökének vitaindító tájékoztatója után az országos tanács beszámolóját tárgyalták. Ez értékeli az 1971—75. közötti időszak munkáját, az ipari szövetkezeteknek a IV. ötéves tervidőszak alatt végzett gazdasági és mozgalmi tevékenységét. A tanácsülésen a felügyelő bizottság előterjesztette kongresszusi jelentésének tervezetét, amelyben az országos tanács és a választott testületi szervek, valamint az .ügyintéző szervezet tevékenységéről ad számot. A VII. kongresszus elé terjesztik majd megvitatás céljából a szövetkezeti törvény és az ipari szövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet továbbfejlesztésével kapcsolatos irányelveket. Az országos tanács megtárgyalta az e jogszabályok módosítására előterjesztett javaslatot és jóváhagyta az OKISZ alapszabályának módosítástervezetét is.