Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-08 / 212. szám

2 Szerda, 1976. szeptember 8; RÁDIÓTELEX LESZECSKO— PHOMVIHANH­TALALKOZO Mihail Leszecsko, a Szov­jetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese kedden megbeszélést folytatott Kay­sone Phomvihanh-nal. a La­oszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának fő­titkárával, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökével. A be­szélgetés meleg, baráti lég­körben folyt le. A laoszi küldöttség a nap folyamán meglátogatta az osztankinói tv-központot,' majd elutazott Moszkvából. KIRILENKO KITÜNTETÉSE A kommunista pártnak és a szovjet államnak tett nagy szolgálataiért és 70. szüle­tésnapja alkalmából Lenin­renddel és másodszor Sarló és Kalapács arany érdem­éremmel tüntették ki And­rej Kirilenkót, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­Ját, a KB titkárát. * A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga táviratban köszöntötte A. B. Kirilenkót, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát 70. születésnapja al­kalmából. HUSZÁR ISTVÁN MONGÓLIÁBAN A Mongol Népköztársaság kormányénak meghívására kedden magyar kormánykül­döttség érkezett Ulánbátor­ba, Huszár István minisz­terelnök-helyettes. az Or­szágos Tervhivatal elnöke vezetéséveL A delegációt a repülőtéren Damdingijn Gombazsov, a Mongol Népi Forradalmi Párt PB póttag­ja, a KB titkára és több más hivatalos személyiség fogadta. NATO-HADGYAKORLAT 36 500 katona részvételével az NSZK-beli Giessen tér­ségében kedden megkezdő­dött a NATO őszi hadgya­korlat-sorozatának „Gordian Shleld" fedőnevű manővere, amely szeptember 11-ig tart. KISSINGER—SCHMIDT­MEGBESZÉLÉS Henry Kissinger amerikai külügyminiszter London és Párizs után Hamburgba lá­togatott, ahol kétórás meg­beszélést folytatott Helmut Schmidt nyugatnémet kan­cellárral es Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter­rel. Megbeszéléseik közép­pontjában a keleti politika es a dél-afrikai helyzet állt. BEFEJEZŐDTEK A TÁRGYALÁSOK Vladimír Blazek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság közlekedési minisztere magyarországi tárgyalásai­nak befejeztével kedden visszautazott Prágába. A vendéget a Nyugati pólya­udvaron Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi mi­niszter búcsúztatta. Megje­lent dr. Vóclav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykö­vete. A tárgyalásokon a mi­niszterek megvizsgálták a két ország közötti közleke­dési együttműködés bővíté­sének lehetőségeit KNDK* SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A Koreai Népt Demokra­tikus Köztársaság szeptem­ber 9-én ünnepli megalaku­lásának 28. évfordulóját. Eb­ből az alkalomból kedden sajtótájékoztatót tartott Kim Ze Szuk, a KNDK budapes­ti nagykövete. Egyebek kö­zött elmondotta, hogy a szocialista Ipar és a mező­gazdaság is hatalmasat fej­lődött. A gazdaság folyama­tos, gyors fejlődése lehetővé veszi a lakosság anyagi és kulturális színvonalának folytonos emelkedését, „ „_. Libanonban folytatódnak a harcok Hosszú út pora 8. Olé, a bikának! 0 Bejrút (UPI) A libanoni harcok kiszéle­sedéséről számoltak be ked­den délután a hírügynöksé­gek. Különösen heves csatá­rozások folytak Bejrút bel­városában és délkeleti kül­városában, ahol a polgárhá­ború majdnem 17 hónappal ezelőtt elkezdődött. A hala­dó erők ellenőrzése alatt ál­ló lakónegyedeket egész nap lőtték. A rádió közölte, hogy Nyugat-Bejrútban 21 halott és 30 sebesült áldozata volt a tüzérségi támadásoknak. He­ves összecsapásokat jelentet­tek Tripoli térségéből és az ország déli részéből is. A harcok miatt az Arab Liga békefenntartó haderői lezárták a Bejrút két része közötti étkelőhelyet. Emialt meghatározatlan időre elha­lasztották az Arab Liga bé­ketervével kapcsolatos tár­gyalásokat a jobboldali ve­zetők és Hasszán Sabri el­Kholi, az Arab Liga külön­megbízottja között. Az UPI megjegyzi, hogy a tárgyalá­sok amúgyis holtpontra ju­tottak. Pierre Gemajel, a Falan­gista Párt vezetője, aki hét­főn Damaszkuszban tárgyalt, kijelentette: „Szíria még kezdeményezhet, csupán Szí­ria valósithatja meg haté­konyan a békét. „Tovább kell fokozni a felszabadító kiizdemet" 0 Dar es-Salaam (AP) Dar es-Salaamban kedden véget ért öt afrikai ország államfőinek kétnapos talál­kozója. Zambia, Mozambik, Botswana, Angola és a ven­déglátó Tanzánia elnöke a dél-afrikai többségi uralom megteremtésével kapcsolatos kérdésekről tárgyalt. A meg­beszéléseikről kiadott, igen szűkszavú közlemény szerint a résztvevők egyetértenek abban, hogy „tovább kell fo­kozni a felszabadító küzdel­met Zlmbabweban" (Rhode­sia), Mint a tanácskozáshoz kö­zelálló forrásból közölték, az öt államfő igen kevés figyel­met szentelt Kissinger ameri­kai külügyminiszter Rhode­siára és Namíbiára vonatko­zó kezdeményezéseinek. Az Afrikai Nemzeti Tanács (ANC) elnevezésű rhodesiai felszabadító mozgalmon be­lüli nézeteltérések kérdésé­ben, amely szintén szerepelt a csúcstalálkozó napirendjén, nem született határozat Kaunda Zambiai, Neto an­golai, Samora Machel mo­zambiki és Sir Seretse Kha­ma botswanai elnök kedden délután már el is utazott Dar es-Salaamból. Az ENSZ elítélte az emberi jogok megsértését Chilében Jósé Oyarce nyilatkozata 0 Prága (MTI) Szeptember 14-én lesz hat­vanesztendős Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára és szeptember 27­én lesz három éve annak, hogy a junta börtöneiben sínylődik — mondotta aCTK tudósítójának adott nyilat­kozatában Jósé Oyarce, a Chilei KP Központi Bizottsá­gának tagja. „Corvalán a nemzetközi szolidaritásnak köszönhetően életben van — folytatta Oyarce — a junta azonban megpróbálja fizikai­lag tönkretenni". — A Dina, a chilei titkos­szolgálat az utóbbi hetekben hazafiak százait börtönözte be, hogy megbénítsa a népi front mozgalmának új hul­lámát — mondotta a Chilei KP KB tagja. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az ENSZ és sok más nemzet­közi szervezet elítélte az alapvető emberi jogok meg­sértését Chilében. Minrfon felettébb stfluso6. ITlIllUblI Hatalmas, ide­oda hullámzó tömegben pró­bálunk utat törni magunk­nak. Előttünk az aréna fe­nyegető meredekséggel ma­gasodó falai, mögöttünk a rohamrendőrök. A spanyol rendőrség négy részre tagozódik. A hivatalos értékelés szerint a roham­rendőrök a rangsorban az első helyen állnak — a köz­vélemény ítélete szerint pe­dig az utolsón. Ugyanakkor a barcelonai aréna nagyság, befogadóképesség — 25 ezer hely — szerint harmadik a világon. Csak a Mexikó Cityben levő és a madridi előzi meg. Bent szinte mellbe vág bennünket a hőség. A lát­vány nem kevésbé, óriási a tömeg. S a lépcsősor szé­dítő meredekséggel emelke­dő. Olyan érzésünk támad, hogy mindjárt előrebukunk, és meg sem állunk a zuha­násban — egészen a föveny­nyel behintett porondig, melynek elenyészően kis részére most éppen kiflisze­rű árnyékot vet az aréna felső karimája. A szemközti páholyban megjelenik a zsűri. Az elnöki tisztet mindig egy rangos vagy köztiszteletben álló közéleti férfiú tölti be — most éppen egy ősz hajú, testes, világos ruhát viselő, hatvanas férfi. S két „segé­de" közül az egyik állator­vos, a másik pedig az aktív munkával már felhagyott, kiérdemesült matador. Rázendít az oldalpáholy­ban trónoló zenekar, elkez­dődik a színjáték. Bevonul­nak a szereplők: "a segéd­személyzet tagjai, a lovas piccadorok, a banderillók és középen a három díszruhán matador. !l A látvány színpompás ugyan, ám a résztvevők többsége 6zámára úgyszólván teljesen érdektelen. A több­ség ugyanis várja az első bikát, melyet hatalmas taps köszönt, amikor a porond karéját követve nekiiramo­dik az öt-hat mázsás test, akár egy eleven tank. n7lón- füttykoncert. Be­Hííűll. lovagolt a két piccador, s az egyik máris azon mesterkedik, hogy munkához lásson. Azaz: pi­kájával megsebezze a még Önbizalma teljében levő, ám ugyanakkor nem kellő mér­tékben mérges bikát. A Jelenet — a látottak szerint — elhanyagolhatóan jelentéktelen része a szín­játéknak. Dramaturgiai funkciója nyilván egészen más lehet neki: jöjjenek a piccadorok, legyen kit utálni, kifütyülni. Hiszen az utánuk követ­kező banderillókat szemmel láthatólag már nagy rokon­szenvvel fogadják. Különö­sen, ha a kezükben tartott két, 75 centiméter hosszú szigonyt — hárman összesen tehát hatot — egyetlen ele­gáns mozdulattal bele tud­ják vágni az állat testébe. S már főszereplővé is vál­tan ott áll a matador, aki elébb eljátszogat a bikával: a kezében tartott kis skarlát­köpennyel ingerelgeti, eltán­col előle, hátat fordít neki, megállítja futásában ... Majd amikor elérkezik az „igazság pillanata" — erre a zenekar különben lassú gyászzenével hívja fel a fi­gyelmet —, megpróbálja le­szúrni a bikát. Ha jól sikerül a döfés, zúg a taps, és dia­dalordításként tölti meg az arénát a sok „olé!" kiáltás. Ha viszont a döfés nem a legtökéletesebb, akkor rög­vest felharsan a füttykon­cert Es ez ismétlődik meg egy­más után hatszor — másfél óra leforgása alatt. Logikusnak tűnik: a bika­viadalhoz éppúgy érteni kell, mint a focihoz, a vívás­hoz vagy a teniszhez, hogy élvezetet találjon benne az ember. Am ha őszinték aka­runk lenni, azt is be kell vallanunk: az elénk táruló látvány nem tett ránk olyan benyomást, ami valameny­nyire is indokolta volna előt­tünk a bikaviadal hallatla­nul nagy spanyolországi népi­szerűségét. Mégis megpróbál­. tunk elgondolkodni rajta: mi is idézheti elő ezt? n ffi nlr nyilván a múlt­K IU UR ban gyökerező hagyomány, mely nemzedék­ről nemzedékre szállt. A második: az elegancia igé­nye. Elvárják, hogy a mata­dor mentől tökéletesebben, könnyedén és nagyvonalúan, pontosan kidolgozott koreog­ráfiai szabályok szerint vé­gezzen a bikával. S lehetőlég mutasson be olyan fogást is, ami eltér a megszokottól, mert újszerű és vakmerő. S végül: vonzó, érdekfeszítő lehet a matador testi veszé­lyeztetettségének ténye, amely annak ellenére fönn­áll, hogy szemmel láthatólag maximális biztonságra töre­kednek. A matador vitathatatlanul nagy előnyben van a bikával 6zemben. S a fölény nemcsak szellemi eredetű. Lévén, hogy a nagy testű állat vi­szonylag nehezen fordul. Ezt jól ki lehet használni a produkcióban. Ám amikor játékos léptekkel hátrálni kezd a matador, hogy a já­tékszabályok szerint magára csalja a bikát, akkor rögtön közvetlen veszélybe kerül. Elég egy rossz mozdulat, egy botlés,.. 999 esetben nem történik ilyen. Am az az egyezreléknyi lehetőség az izgalom feszültségével telíti a többi 999 alkalmat is. Amikor a bika kiszenve­dett. lábára kötélzetet hur­kolnak, és lovakkai von­tatják ki a porondról. Széles ösvény marad mögötte a fö­venyen, amit azonban gyor­san elegyenget a segédsze­mélyzet S nemcsak esztéti­kai okokból. Ezzel ls kerülni akarják annak lehetőségét, hogy a matador megbotol­hasson. A bikák további sorea kü­lönben meglehetősen prózai. Legföljebb két fülük és farokbojtjuk részesülhet di­csőségben, ha azzal a zsüri­elnök a matadort különösen nívós teljesítményéért meg­jutalmazza. Magát a nagy testet másnap kimérik. Az arénának saját mészárszéke is van. S csak föltételezem, hogy a viadalok fanatikus szurkolói innen szerzik be az ünnepi ebéd, vacsora leg­ízesebb falatait. S miért éPP az arénában IIIsCI I ne hódítana a babona divatja? Ha tisztelet­kör a matador teljesítmé­nyének Jutalma, mindenféle használati tárgyat dobálnak elé a fövényre. Megfogja, visszahajítja — érintése állí­tólag szerencsét hoz. Mind­járt ki is lehet próbálni, mert a viadal végeztével szokás szerint ezrével hulla­nak-repülnek be a porondra a műbőr borítású ülőpárnák. S némelyik célt téveszt... — Egy hagy csalás volt az egész! — jegyzi meg mel­lettünk egy termetes pesti asszonyság. Csalás? Az azért talán mégse. Inkább érdekes. Ér­dekes látnivaló: egyszeri alkalomra. A kijárat felé tolakszunk. A kapuban szétvetett lábbal már .ott állnak a daliás ro­hamrendőrök. Papp Zoltán Következik: „Bolond Madár" - és a többlett BÁTYAI JENŐ: Lanek a sze Ü8É tU dománv­i és technikatörténetéül 172. Dr. Banga Tlona biokémikus Hódmezővásárhe­lyen született, 1906-ban. Középiskolai tanulmá­nyainak befejeztével a szegedi tudományegye­temre iratkozott be, majd két évig a bécsi egye­temen tanult. Diplomáját és doktori címét Sze­geden szerezte meg. Ezután tizenöt éven keresz­tül az Orvosi Vegytani Intézetben dolgozott, és a Nobel-díjas Szent-Györgyi professzornak egyik legjobb tanítványa, munkatársa volt. Az enzimek kémiája tárgyköréből 1940-ben szerzett magán­tanári minősítést. 1946-tól a budapesti egyetem biokémiai intézete tanárává nevezték ki, majd 1952 óta az orvostudományi egyetem kórbonctani intézetének docense. Szaktudásának növelése ér­dekében több Jelentős külföldi tanulmányutat tett, a bécsi egyetemre 1932-ben, a nápolyi zoo­lógiai állomásra 1936-ban, a llege-1 egyetemre 1938-ban, az oxfordi biokémiai intézetbe 1939­ben. és a baseli gerontológiai intézetbe 1957-ben. Több tudományos tisztséget visel társaságokban és szervezetekben, és a Hallel Természettudomá­nyos Akadémiai tagságot 1962-ben nyerte el. Ku­tatási területe az izomműködés és a kötőszöve­tek kollagén rostjai biokémiai tanulmányozására terjed ki. Férjével, dr. Balló József egyetemi ta­nárral együtt felfedezte az elasztáz nevű enzi­met, amely az erek falának rugalmasságát biz­tosító elasztlnt lebontja. Foglalkozik ezeken túi­menőleg szövetlégzéssel, C-vitamin-kutatással és több fontos biokémiai kérdés megoldásával. Ed­digi tudományos munkásságát mintegy kétszáz szakközleménye demonstrálja. A tudományok doktora fokozatot 1955-ben nyerte eL Államunk tudósi munkásságát 1955-ben Kossuth-díjjal Ju­talmazta. Az igazságügyi orvostan kiemelkedő tudósa, dr. Fazekas I. Gyula egyetemi tanár Szege­den született. 1902-ben. Orvosi tanulmányait ls szülővárosában végezte, és itt avatták orvosdok­torrá 1930-ban. Magántanári minősítést 1937-ben szerzett, majd 1943-ban intézeti tanárrá nevezték ki. Az intézetet már korábban hat éven át vezet­te. amikor 1952-ben tanszékvezető egyetemi ta­nári kinevezését is megkapta. Számos hazai és kirlföldi tudományos társaság, szervezet tagja, illetve tisztségviselője. A hallei Leopoldina Ter­mészettudományos Akadémia tagságát 1966-ban nyerte el. Kutatási területe az igazságügyi or­vostan különböző területeire terjed ki. Foglalko­zik toxikológiával, a mérgezések biokémiájával, endokrinológiával, enzimoiógiával, az alkoholha­tással és szöveti szteroidkutatással. Jelentős eredményeket ért'el a bőr és a belső szervek szakítást és nyomási szilárdáságánuk meghatáro­zásában. Tudományos munkásságát közel két­százötven szakpublikáció mutatja be. A tudo­mányok doktora fokozatot 1969-ben szerezte meg. Dr. Tróján Emil Budapesten született, 1891­ben. Orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen folytatta, majd ott szerzett orvosdoktori okle­velet 1914-ben. Ezt követően az egyetem sebésze­ti, később női klinikáján dolgozott. A szegedi egyetem Sebészeti Klinikájára 1925-ben került, itt szerzett magántanári képesítést a sebészeti műtéttan tárgyköréből, 1933-ban. Klinikai főor­vossá 1943-ban, egyetemi docenssé 1952-ben ne­vezték ki, A Gyermekgyógyászati Klinikán har­minc éven át működött. Tudományos munkássá­ga a veleszületett csipőficam, a nyúlajak és a íarkastorok gyógyítására terjed ki. E területek­ről jelentős számú dolgozatot közölt. Szegeden^ 1970-ben halt meg. A törvényszéki orvostan egy másik jeles ku­tatója, dr. Jankovich László, Budapesten szü­letett, 1887-ben. Orvosi tanulmányalt a budapesti egyetemen végezte, és 1910-ben nyerte el okle­velét. Magántanári minősítését még a budapesti egyetemen szerezte meg, majd 1925-ben nevezték ki a szegedi Egyetem Törvényszéki Orvostani In­tézete vezető professzorává. Tudományos mun­kássága a kórbonctanra és a törvényszéki orvos­tanra terjedt ki. Vizsgálatai véglegesen tisztáz­ták, hogy a köldökzsinór ereiben vannak-e bil­lentyűkhöz hasonló képletek. Sokat és eredmé­nyesen foglalkozott a mérgezések által okozott szövettani elváltozásokkal, s e területről szár­mazó eredményei a nemzetközi szakirodalomba ls bevonultak. Rámutatott a vércsoport-vizsgála­tok jelentőségére a gyakorló bíró munkájában. Szegedről 1934-ben távozott, amikor a debreceni egyetem Leíró és Tájbonctani Intézetének ve­zetésérv kapott megbízást. Budapesten halt meg 1987-ben. Dr. Polgár István kórbonenok Füzesgyarmaton született, 1888-ban. Egyetemi tanulmányait Bu­dapesten végezte, ott nyerte el orvosi oklevelét. A szegedi egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájára 1925-ben került, és itt dolgozott 1953-ig. Klinikai főorvossá 1946-ban, intézeti ta­nárrá 1950-ben nevezték kl. A klinikát 1945— 47-ben megbízottként vezette. Több Jelentős szü­lészeti kérdéssel foglalkozott. Szegeden, 1954-ben halt meg. A szaktudományában kiemelkedő, de sajnos igen rövid életű dr. Molnár József Moson­magyaróváron született, 1896-ban. Orvosi tanul­mányait. Budapesten végezte, ott kapott orvos­diplomát 1919-ben. A szegedi egyetemre 1925-ben került, és itt szerzett magántanári képesítést röntgenológiából. Szegeden, 1941-ben halt meg. (Folytatjuk.) » >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents