Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-07 / 211. szám

2 Kedd, 1976. szeptember 7; Közéleti napló KÖSZÖNTŐ TÁVIRAT Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke táv­iratban köszöntötte Todor Zsivkovot, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága első titkárát, a Bol­gár Népköztársaság Államta­nácsa elnökét 65. születés­napja alkalmából. HUSZÁR ISTVÁN MONGÓLIÁBA UTAZOTT Dumagin Sodnomnak, a Mongol Állami Tervbizott­ság elnökének meghívására hétfőn, Huszár István minisz­terelnök-helyettes, az Orszá­gos Tervhivatal elnökének vezetésével küldöttség uta­zott a Mongol Népköztársa­ságba, a gazdasági együtt­működés időszerű és távlati kérdéseinek megtárgyalá­sára. POZSGAY IMRE ULÁNBÁTORBA UTAZOTT A szocialista országok kul­turális minisztereinek ulan­bátori konferenciájára Pozs­gay Imre kulturális minisz­ter vezetésével hétfőn kül­döttség utazott a Mongol Népköztársaságba. A konfe­rencia napirendjén szereplő témák: a kultúra és művé­szet fejlesztésének sajátos­ságai és tendenciái a szo­cializmus és a kommuniz­mus építésének jelenlegi sza­kaszában; a nemzetközi kul­turális kapcsolatok fejleszté­sének időszerű kérdései. MAGYAR TUDOSKÜLDÖTTSEG A SZOVJETUNIÓBAN Pach Zsigmond Pál aka­démikusnak, a Magyar Tu­dományos Akadémia alelnö­kének vezetésével magyar tudósküldöttség utazott a Szovjetunióba. A delegáció részt vesz a magyar—szov­jet történész vegyes bizott­ság által szervezett többna­pos tudományos konferen­cián, amelynek témája: A magyar hadifoglyok küzdel­me a szovjet hatalom győ­zelméért Szibériában és a Távol-Keleten, 1917—1922. A CSEHSZLOVÁK KÖZLEKEDÉSI MINISZTER BUDAPESTEN Vladimír Blazsek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság közlekedési miniszte­re — Rödönyi Károly köz­lekedési- és postaügyi mi­niszter meghívására — hét­főn hivatalos látogatásra Bu­dapestre érkezett. VÍZÜGYI KÜLDÖTTSÉGÜNK KIJEVBEN Dr. Gergely István állam­titkárnak, az OVII elnökének vezetésével tegnap magyar küldöttség utazott Kijevbe, a két ország vízügyi meghatai­mazottainak XXVI. üléssza­kára. A találkozón kölcsö­nös tájékoztatást adnak a Tisza és mellékfolyóinak ha­társzakaszán levonult árvi­zekről, .n múlt évben és 1976 első felében végzett vízépítési munkákról, vala­mint a jövő évi tervekről. MAGYAR GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI NAPOK IRKUTSZKBAN Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter hétfőn Ir­kutszkban megnyitotta a ma­gyar gazdasági és műszaki napokat. A magyar kereske­delmi kamara, és az MTESZ által szervezett előadássoro­zat szeptember 10-ig tart. A megnyitón szovjet részről részt vettek Irkutszk város és az irkutszki terület párt­és állami vezetői. TANZÁNIAI GAZDASÁGI KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN C. D. Msuya iparügyi mi­niszter vezetésével hétfőn tanzániai gazdasági delegá­ció érkezett Budapestre. A küldöttség tagjai között van­nak a tanzániai gazdasági élet összes fontos ágazatá­nak képviselői. A delegáció­hoz Budapesten csatlakozott (Tanzánia Magyarországra akkreditált nagykövete is. A szovjet—laoszi kapcsolatok sikeresen fejlődnek Leonyid Brezsnyev és Kaysone Photnvihanh megbeszélése 0 Moszkva (TASZSZ) vább erősödjenek az SZKP Leonyid Brezsnyev, az és a Laoszi Forradalmi Nép­SZKP Központi Bizottságé- párt közötti kapcsolatok a nak főtitkára hétfőn a 9 marxizmus—leninizmus és Kremlben találkozott Kay- a proletár internacionaliz­sone Phomvihanh-na1, a mus szellemében. Laoszi Forradalmi Néppárt * KB főtitkárával, a Laoszi Az SZKP Központi Bl­Népi Demokratikus Köztár- zottsága hétfőn a Kremlben saság miniszterelnökével. vacsorát adott Kaysone Kaysone Phomvihanh ba- Phomvihanh tiszteletére, ráti látogatáson tartózkodik Szovjet részről a vacsorán a Szovjetunióban. Leonyid Brezsnyeij, Andrej Leonyid Brezsnyev és Kay- Gromiko, Kirill Mazurov, sone Phomvihanh az eszme- Mihail Szuszlov, Dmitrij csere során megelégedéssel Usztyinov és Konsztantyin álldpította meg, hogy a szov- Katusev vett részi. jet—laoszi kapcsolatok sike- Leonyid Brezsnyev és Kay­resen fejlödnek, mindketten sone Űhomvihanh pohárkö­kifejezésre juttatták az arra szöntőt mondott. irányuló törekvést, hogy a A vacsora szívélyes légkör­jövőben minden módon to- ben folyt le. Hosszú út pora 7. Montserrat megér egy misét? Parlamenti választás Cipruson i 4 Nicosia (TASZSZ) Ciprusnak a törvényes kormány ellenőrizte terüle­tén vasárnap parlamenti vá­lasztásokat tartottak. Nico­siában hétfőn hivalatosan nyilvánosságra hozták a vá­lasztások eredményeit. Ezek szerint a Haladó De­mokratikus Erők Egységes Népi Frontja elsöprő győ­zelmet aratva a parlament 35 mandátumából 34-et meg­Stettéft: 1 A Demokrata Pártnak 21, a Ciprusi Dolgozó Népi Ha­ladó Pártjának (AKEL) 9, az Egységes Demokratikus Centrum Szövetségnek pedig 4 képviselője került be a parlamentbe. Az Egységes Népi Front választási programjában sík­raszállt a Makariosz-kor­mány politikája, vagyis Cip­rus függetlensége, szuvere­nitása, területi sérthetetlen­sége, valamint amellett, hogy a szigetország problé­máját az " íde'^'.'jiqrvaVkozó ENSZ-határozatok alapján rendezzék. Tiltakozó távirat 4 Budapest (MTI) A Magyar Szolidaritási Bizottság hétfőn tiltakozó táv­iratot intézett James Holshouserhez és Rufus Edmistonhoz, az Egyesült Államok észak-karolinai államának kormány­zójához, illetve főügyészéhez: „A magyar közvélemény fel­háborodással értesült arról, hogy az Egyesült Államok Észak-Karolina államában üldözik és súlyos börtönbünte­tésre ítélik a faji megkülönböztetés és elnyomás ellen küz­dő polgárjogi mozgalom harcosait. Követeljük, hogy hoz­zanak igazságos ítéleteket Jim Grant, T. J. Reddy és Charles Parker ügyében, és becsássák szabadon a wil­mingtoni tizeket, akik igazságtalan bírói ítélet áldozatai" — hangzik a távirat. Sokszor emlegeti a szó- szentjüknek tartanak — tatja. Ha rákényszerülnék használat — valóban mágikus tisztelet arra, hogy elismételjem a természetes, sőt beidegzett- övezi. Annyi gyertyát ége- címben föltett költői kér­nek tűnő fordulatként — a tett el a kegytárgy körül * dést — Montserrat megér „legkatolikusabb országként" túlbuzgó kegyelet, hogy a egy misét? —, válasz helyett Hispániát. A tényt nehéz — faszobor a gyakori hőmér- inkább azt mondanám: néz­és kár is — lenne eltagad- sékiet-változástól és a sok zünk alaposan körül! Érde­ni. Egy 1975-ös felmérés sze- füsttől mostanára mar egé- mes! rint az ország 35 millió ja- szen elbarnult, kifejezetten A kolostor szintjén, 721 kosából mintegy tízmillió negroid jellegűvé vált. méter magasságban vagyunk­ma is rendszeres miselátoga- Ha elvonjuk mellőle a ke- A szerpentinüton tűj elterü­tó. Bár ugyanakkor az is gyeiét reflektorfényét, egy 15 völgy szédítő mélysége igaz, hogy az egyház és az igen egyszerű szobrot vehe- párába vész a délelőtti nap­állam korábban felhőtlen, tünk szemügyre. A női fej sütésben. S a kolostorkomp­nek tűnő kapcsolata ma már méretei a test többi részé- lexum körül-fölött óriási távolról sem zavarmentes, hez képest — talán s^ándé- szürkésfehér sziklák tornyo­MiTit égy tanulmányíró ' — kosán, talán szándéktalanul, sulnak — olyan fenyegető Todero Frigyes: „Spanyol- netán a kellő anatómiai is- meredekségben és tömegben, ország — 1939—1915" — meretek hiánya miatt — mintha a következő pillanat­summázza: „A helyzet leg- erősen eltúlzottak. ban rögvest rá akarnának inkább az olyan házastársa- Mint a legtöbb kultikus zuhanni, hogv maguk alá te­kéra hasonlít, akik már el- tárgynak, úgy ennek is első- messe'nek mindent, amit itt határozták, hogy mindketten sorban régiségében rejlik az ember fölépített, a maguk útját; járják, de legfőbb értéke. A szobor va­néha még együtt mennek lószínűleg a XII—XIII. szá- A sziklatömbökből egyeb­moziba. Már nem élnek zadban készülhetett, és a kcnt kulónos, szeszelyes együtt, de azért barátok ma- hagyomány szerint Loyola formuciokat vesett ki evsza­radnak. Később még hűek Ignác árnyéka is rávetődött zadok-evezredek szele, eső­is maradnak egymáshoz: egyszer. Az úgynevezett Jé- , , homerseklet-valtozasa. sem az állam nem házaso- zus Társaság — talán töb- Kukl kinézheti belőlük afet. dik össze egy másik egyház- bet mond, ha közismertebb amit felfedezni vei — vagy zal, sem az egyház nem vá- nevét emlegetjük: a jezsui­látni akar — bennük: hatal­laszt egy meghatározott álla. ta rend — későbbi vakbuzgó maK- égre mutató ujjakat, mot." megalapítója és első gene- ördögöket, oriasc4»t stb. Az a sajátos helyzet állt rálisa szentföldi zarándokla- Kora délutánra letelik tá­ugyanis elő, hogy az elmúlt ta "tán érkezett Barcelona- togatási időnk, elindulunk? években az egyház a társa- ba, tanulás céljából. Onnét vissza az életbe. A'kolostor­dalmi, gazdasági problémák utazott. Montserratba, hogy tói távolodtában újabb fehér iránt kezdett nagyobb fi- kardot helyezzen a barna sziklafal mellett suhan el a gyeimet tanúsítani, mint a szobor elé. Az éles szerszám busz. Ez a Szerelmesek hivatalos állami rezsim, s később visszakerült Barce- Sziklája. A történet olyan, ez persze egyáltalán nem lonába, egy hosszú nevű — mintha egy magyar népme­tetszett Francóéknak. A Nuestra Senora de Belen — séből ollózták volna ide. A problémaérzékenység egyik templomba. És ma is ott ta- szegény fiú és a gazdag lány oka: a hit sok pásztora ér- lálható. (Aki hiszi, járjon szerették egymást, szülői ti­kezett az egyház kebelébe a utána: Rambla de San Jósé, lalommal dacolva. S amikor dolgozó osztályokból, réte- mindjárt a nagy vásárcsar- örökre el akartak választani gekből. Egy tavalyi szocioló- nok mellett.) őket, egymás kezét fogva giai felmérés adatai szerint A ma emberének a hely levetették magukat a szédí­a jélenleg hivatalban levő mindenesetre már sok más tő mélységbe... A mai fia­spanyol papok 53,5 (!) szá- fajta érdekességgel szolgál, tai szerelmesek kavicsszeme­zsléka paraszt, mezőgazdasá- Érdekes megfigyelt}!, miféle ket dobálnak utánuk a gt bérmunkás -"szülök-"Ivádé- szólgáltatókombiriát alakult csúcsról. Így emlékeznek zu­ka.' Mintegy tíz százalékuk ki napjainkra a nagy hírű hanásukra. pedig a munkások közül kolostor körül. Az itt élő ;tT9-; vei-buválodutt/ bencés aíyák nemcsak okta- UpnyijpL tovább- vissza Ugyanakkor — szintén az tással és a bibliaszövegek ITICyjfUflíl az életbe A előbb idézett tanulmányíró kritikai-filológiai gondozá- busz egy italgyár minta­szerint — „a nagyvárosokban sával foglalkoznak, hanem boltjánál fékez. Tizenöt pe_ 4ma már a vallásosság racio- nagy áruházat is üzemeltet- sete a gyűszűnyi pohár — s nálisabb, személyesebb, és nek, ahol mindent lehet kap- aki megvásárolta, annyit kevésbé tömeges jellegű. Vi- ni. Kegytárgyakat tehát épp- ihat. amennyit... tud. Meg­déken még erős a mágikus úgy, mint hanglemezt, mag- rohamozzuk a hordókat. Mar jellege, szorosabban kapcso- nókazettát, könyvet. Pepsi teljesen itt vagyunk: az élet­lódik a természeti erőkhöz, Colát, sőt konyakot és tüzes ben. A visszatérés stílusos, és tömegesebb". spanyol bort is. Ennek meg- A bor vörös, nehéz. A név A jellemzés jó] illik a felelően az ide ellátogató tő- — rávésték egyébként a Barcelonától 61 kilométer- méntélén mennyiségű turis- hordóra is — világmárka: nyíre fekvő híres búcsújáró ta útvonala jobbára a kö- Lacrimae Chris'ti. Krisztus 'helyre, a montserrati kolos- vetkezők szerint alakul: könnye... Egy idő eltelté­torra is templom, madonna, mise, vei még ilyen aprócska múzeum, áruház, önkiszol- kvantumokban is kissé elká­MágíkUS }elleS N0S' a étterem. bítja az embert.. kolostor temp­lomában őrzött Madonna- 6 nonu szobrot — melyet a vallásos H l,aÜI nivalót katalánok különben védő- mégis a természet élményt, d fő lát­azonban szolgál­Papp Zoltán Következik: OJUfc, A BIKANAK! BÁTYAI 3EHÖ: 1 ' 1 l Lapok a szegedi tudomás és technikatörténettől 1 IV- ; 1 171. Dr. Purjesz Béla a rosszindulatú daganatok megállapítására irányult kísérletes vizsgálatai igen jelentősek. Veress Elemér professzorral kar­öltve, 1928-tól kezdve hazánkban elsőnek indí­totta meg a tervszerű és rendszeres sportéletta­ni vizsgálatokat. Ebben a munkájában legna­gyobb segítséget Csinád.v Jenőtől kapott. A sze­gedi egyetemnek időrendben ő volt a 28. rekto­ra. Díszdoktori címet 1946-ban kapott. Szegeden halt meg, 1959-ben. Purjesz professzor egyik legkiválóbb tanítvá­nya és munkatársa volt dr. Berkesy László. aki Nagyváradon született, 1897-ben. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott kezdte, majd 1923­tól Szegeden folytatta, és itt avatták orvosdok­torrá 1923-ban. Ezután a belgyógyászati Klini­kára került, ahol a fertőző betegségek tárgykö­réből 1933-ban szerzett magántanári minősítést. Intézeti doktorrá 1940-ben, egyetemi docenssé 1952-ben nevezték ki. Kutatási területe a fertő­ző betegségekre, a röntgendiagnosztikára, a tbc egyes kérdéseire és a halogénelemek biológiai hatásvizsgálatára terjedt ki. Szegeden, 1907-ben halt mog. Dr. Filep Aladár nőgyógyász Nagyszebenben született. 1896-ban. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári orvoskaron kezdte, majd Budapesten avntlák orvosdoktorrá, 1921-ben. Szegedre, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikára 1923-ban került, itt minősítette magát magántanárrá a nő­gyógyászati patológia tárgyköréből. A Szentesi Megyei Kórház főorvosává 1935-ben nevezték ki, és ebben a minőségében dolgozott nyugdíjba vo­nulásáig. Tudományos munkássága kiterjedt a nőgyógyászati rákok gyógyítására, a méhen kí­vüli terhesség tanulmányozására, a császármet­szésre és egyéb technikai kérdésekre. Dr. Csajághy Márta Budapesten született, 1904­ben. Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, itt szerzett orvosi diplomát 1929-ben. Közben már dogozott a kórbonctani intézetben, majd az ideg­klinikára 1929-ben került át. Itt szerzett magán­tanári minősítést a fertőző és gyulladásos ideg-, valamint elmebántálmak kór- és gyógytana tárgyköréből, 1943-ban. Jelentősebb tanulmány­utat tett állami ösztöndíjjal a breslaui egyete­men. Budapesten halt meg, 1945-ben. A gyakorlati sportorvostan egyik jeles műve­lője dr. Rosztóczy Ernő Kalocsán született, 1899-ben. Orvosi tanulmányait Budapesten vé­gezte. ott avatták orvosdoktorrá 1923-ban. Ekkor dr. Veress Elemér professzor meghívására az Élettani Intézetbe került, ahol magántanári mi­nősítést 1936-ban nyert. Az egyetemről 1941-ben távozott, és utóbb a Csongrád megyei KÖJÁL főorvosa volt. Kutatási területe a sportorvostan, az elektrokardiográfia, a közegészség, az élelme­zés-egészségügy, az embertan és az immunológia egyes kérdéseire terjedt ki. Munkásságáról több mint hetven szakdogozatban számolt be. Hód­mezővásárhelyen halt meg, 1969-ben. Dr. Szabó György szemészorvos Makón szüle­tett, 1905-ben. Orvosi tanulmányait a szegedi egyetemen kezdte meg 1923-ban, és itt avatták orvosdoktorrá. Előbb a kórbonctannal barátko­zott, majd a szemészeti klinikára került át. A szem gümőkóros megbetegedései és gyógyítása 932-ben. A kandidátusi fokozatot 19G3-ban yerte el. Dr. Poór Imre bőrgyógyász professzor, az 1848­Orvosl oklevelét 1897-ben szerezte meg a buda­pesti orvosegyetemen. Ezután a bőrgyógyászati klinikán helyezkedett el, és ott dolgozott 1905-ig. Több budapesti kórházban működött ezt követő­en. A magántanári minősítését még budapesti évei alatt megszerezte. A Bőr- és Nemikórtani Klinika vezető professzorává a szegedi egyetem­re 1923-ban nevezték ki. A szifilisszel kapcsolat­ban végzett kutatásai fontos népegészségügyi problémákat oldottak meg a tízes években. Fog­lalkozott az öröklődő betegségekkel, és a funk­cionális bőrgyógyászati vizsgálatokat az elsők között vezette be hazánkban. Többször volt ta­nulmányúton német-, francia- és olaszországi; valamint dániai egyetemeken. Több hazai és kül­földi tudományos társaságban viselt vezető tiszt­séget. A Magyar Tudományos Akadémia 1922­ben rendes tagjává választotta. Szegeden halt meg, 1936-ban. Dr. Kühbacher Ferenc szülészorvos Désen szü­letett, 1895-ben. Egyetemi tanulmányait Kolozs­várott végezte, majd a szegedi Szülészeti és Nő­gyógyászati Klinikára 1924-ben került. Itt szer­zett magántanári képesítést a szülészeti patológia tárgyköréből. A gyulai kórház főorvosává 1940­ben rievezték ki. Dr. Botár Gyula anatómus Marosűjváron szü­letett. 1907-ben. Egyetemi tanulmányait Szege­den végezte, majd a Bonctani, Szövet- és Fejlő­déstani Intézetben dolgozott. Itt szerezte meg magántanári minősítését az idegrendszer össze­hasonlító anatómiája és szövettana tárgyköréből. A szegedi egyetemről 1945-ben távozott. _ {Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents