Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-05 / 210. szám

A VasajT^ Szeged és Csehov: mérföldkő Beszélgetés Léner Péterrel, a színház főrendezőjével Bizonyóra sokan megkérdezik Léner Pétert, a Szegedi Nemzeti Színház új főrendezőjét, nem hangolta-e le, hogy tősgyökeres pesti létére, feladva pesti állását, Szegedre szerződött. Ezért nem lehet véletlen, ha beszélgetésünk kezdetén is erre terelődik a szó. Mindjárt leszögezi: „Nincs bennem lehangoltság, depresszió, nem azt éltem át, hogy a fővárosból "lejöttem- vidékre, hanem azt, hogy az egyik városból a másikba szerződtem. Első benyomasaim nagyon kedvezőek." „1956 nyarán vettek fej a főiskolára, szeptemberben kezdődött a tanítás, október 24-én abbamaradt. 1957 januárjában folytatódott. Izgalmasan, kicsit túl izgalmasan kezdődött" — idézhetjük a színház évadeleji reprezentatív füzetében megjelent 6orait. Diplomarendezése orosz dráma, a Vássza Zseleznova volt. Azóta tizenöt év telt el, Léner Péter dolgozott Miskolcon, Pécsett, a Nemzeti Színházban, a Vidám Színpadon. Tíz évet töltött a Thália Színházban, munkája kötötte az Irodai mi Színpadhoz, vendégren- „iaj dezett Vrazprémben, Kapós- egymás'7lkTpzeÍfeeit7'azono- "készet, ami azt rokonszenv. Ismerjük resznyéskert-je lesz. Nem túl ellentétes két világ ez? — Ügy gondolom, minden igazi nagy dráma a 20. században kimondva vagy kimondatlanul Csehovval függ össze, ö az, aki megtermékenyítette a század legjellemzőbb drámai megnyilatkozásait. O'Neill-től Arbuzovig, Millertől Csurkáig felvillantotta azt a bizonyos groteszk komédiát, mely a század emberére talán a legjellemzőbb. Aki már eljutott odáig, hogy mosolyogni tud a szomorúságon, és el tud komolyodni, amikor nevetni kell. Az, hogy Csehov lesz első szegedi rendezésem, eddigi rendezői próbálkozásaim összefoglalásának, mérföldkövének tekintem, s egyúttal egy új alkotói periódus kezdetének. A főiskolán már rendeztem Csehov Hatytyúdal c;mű egyfelvonásosát. Ha módom lesz, szeretnék Szegeden egv Csehov-cíklust színpadra állítani. — A művészeti ágak közül ma a színház az egyetlen, mely közvetlen s aktív kapcsolatot teremthet közönségével. Ez óriási felelősséget is ró a színházművészekre. — A színház dialektikus jelenti. varott Színpadra állított képzelj(fk el a színház hogy minden .részfeladatot klasszikusokat (Makrancos hel ét a táreadaiom egészé- ^-ességében es ellentmomhölgy, Szent Johanna) ren- ben Támadalmi-politikai dasossagaban ke szemlélni, dezett huszadik szazadlakat sz(ivházat éretnénk csinál- f8yífla meg kell tartani es (Tennessce Williams, Mro- ni ügv hoey n a színház fel kell tudni mutatni a zsek), rendezői pályájának része ^ a tóreadalmi testi közvetlenségfontos reszet képeztek ma- ember életének. Szeretném adódó va amennyi lehegyar írók dramainak szín- megtalálnl azokat a darabo- tosegft- a Jelenvalosag vapadra all.tasai (Somogyi kat- amelyek az én rendezői razsat' D? agyanakkor, azt Tóth Sándor. Görgey Gábor, vüagomra jellemzőek. Bízom fem, hagyhatjuk .. figyelmen Csurka István, Fekele Sán- bennCi hogy klalaku, közöt_ kívül hogy a mm-nezo^ te. dor, Illyés Gyula. Dery Ti- tünk 'egv természetes Tnun- « /.llmf,n "ev?lkebor). Most főrendező. Mit je- ^kapcsolat •• dlk- Ebbol következik, hogy lent, mit takar ez a kifeje- _ Máig legnagyobb sikerű gon" Z&? . . x , u , rendezése mai iró nevéhez dolkodásmóddal ul be aszin- A főrendező meglehető- kötődik. A Thália Színház- haz nézőtérére melyet muneen ellentmondásos es para- bűn áuHotta színpadra Csűr- ka"kba ,b® kel1 kombinálni, dox fogalom. így a főrendező ka ,stván Ki leJtt Alanya? f kf* 3?}*™sg jellemes diahelyzete is az. Részint azt cimű groteszkiét. Szegedi lektikajat kell keresnünk. kell tennem, amit elvárnák bemutatkozása Csehov Cse- Tandi Lajos tőlem, részint meg keli lelelnem a magam elé állított követelményeknek, melyek a pályára lépés óta kristályosodnak bennem. A színházban, gondolom az egész művészetben, az egyéniségnek nagyobb a szerepe, mint az élet más területén. így ez a munka sem fogalmazható ínég pontosan, egzakt módon. A főrendező intelligenciáján, helyzetfelismerésén, alkalmazkodó képességén múlik, hogy az adott helyzetben megtalálja és felismerje szükségszerűségét egy színházon, egy városon belül. — A szegedi színháznál az Igazgató maga is rendező, nálam tapasztaltabb, informáltabb. Mint igazgatónak, vannak elképzelései a speciális szegedi azínházcsinálásról. Az én dolgom hozzátenni a magam rendezői készségét, munkáját ehhez, a színházban az igazgató első konzultánsa, segítője, „ítéletvégrehajtója" kell lennem. Hogy mit. jelent az: hozzátenni a magam • rendezői világát? Minden rendező mindent másként lát. Más darabokat képjel el, más szereposztásban, más szcenikai megvalósításban. Egyszóval: másként látja a világot, Ez azonban nem zárja ki a Újoncok eskütétele Tegnap, szombaton, a szegedi Vorosilov laktanyában ünnepélyesen tettek katonai fogadalmat azok a fiatalok, akik egy hónapja vonultak be. Az eskütétel után Lipcsei András őrnagy köszöntötte az újoncokat, majd Borbola István, a szegedi úttörőelnökség elnöke tartott beszédet. Az ünnepséget követően az újoncok szüleikkel és hozzátartozóikkal találkoztak. Képünkön az ünnepélyes eskütétel Somogyi Károlyné felvétele A gazdaságfejlesztés kulcsproblémája Irányelvek helyett gyakorlati segítséget (6.) A ról, Üj könyvek Fiatal irók irodalmi útijegyzetei Az európai szocialista országok fiatal íróinak tanács- landozások (NDK — Kulcsár hozására — a Magyar írók Szövetségének rendezésében — Szabó Ernő: Az Alextól Goeszeptember 6—12. között kerül sor. Jelentősége politikuma- theig), eszmei párhuzamossában rejlik, és korántsem lebecsülendő — egy olyan nemze- ségok felfedezése (Csehszlodék szellemi munkásainak találkozójáról van szó, amelyik vákia — Kiss Gy. Csaba: egyrészt már a kommunizmust, nagyobb részük a szocia- Hegyországi változatok), a lizmust fejlettebb fokon építő társadalom szülöttei és ne- szellemi törekvések szenveveltjei. Ezek a fiatalok már eddig is törekedtek egymás or. délyessége (Bulgária — Var szágainak, népeinek megismerésére, múltjuk, jelenük, sőt: ga Csaba: Ikonok szívébei jövőjük felmérésére. A történelmi, irodalmi lektűrökön túl őrzött szabadság), a már emszemélyes tapasztalatokkal is rendelkeznek — tehát azok lített Gulay-irás és a többi, a magyar fiatalok fogadják Budapesten és Kőszegen a a keleti Golf-áram melegsétöbbi szocialista országok ifjú alkotóit, akik az elmúlt gét óhajtják egy nagy és koévekben otthonukban keresték fel őket, és a napokban Ke- moly cél érdekében: otthon leti Golf-áram címmel jelentették meg irodalmi útirajzukat, a Kozmosz Könyvek sorozatában. munkaerő-gazdálkodás- állna még több nőt bekap- zőjének kutatását, elemzését, a létszámhiányról, a csolni a társadalmilag szer- hanem arra is képes, hogy e munkaerőhelyzetről, e soro- vezett termelőmunkába, ha feladatot sokoldalúan közezat előző részeiben bősége- mozgósítani lehetne a még lítse meg és gyakorlatilag sen idézett tények, adatok és munkaképes nyugdíjasokat közvetlenül is hasznosítható esetek további fölsorakozta- (netán egy rendelet, egy ha- eredményekhez jusson? tása helyett, ezúttal inkább tározat eredményekéht), vagy A vállalatok előtt ott áll egy tévhitről szólnék (elis- ha már jó másfél évtizeddel egy többé-kevésbé pontosan merve, hogy a most követ- előbbre lennénk (egy remél- körülhatárolt követelménykező mondatok — éppen a hetően újabb demográfiai rendszer; de vajon elvárhamai munkaerőhelyzet miatt csúcs tetőpontján), akkor tó-e. hogy egymaguk birkóz— kissé mulatságosan hat- jóval kevesebb gondunk len- zan'ak meg e követelmény, nak). A közhit, ugye, azt ne. Netán változatlanul — és rendszer közgazdasági mű3 tartja, hogy azért kell a számolatlanul — gyarapít- szaki> szakképzési, szérvezémtmkaéfővel 'takarékoskodni, hatnánk a munkahelyeket. si> bérezési, élettani és léa rendelkezésre álló létszá- továbbra ls ésszerűtlenül iektani szociológiai és megmot ésszerűen, gazdaságosan foglalkoztathatnánk az em- annvj egyéb problémáival? foglalkoztatni, mert nincs bereket; nem kellene újabb A minisztériumok és H fóhaszabad munkaerő. S e gon_ és újabb szabályozási meg- 1 óságok természetszerűleg dolkodásmód mögött váltó- oldásokhoz és adminisztra- inkább csak ajánlásokkal, zatlanul felfedezhető a sok tív intézkedésekhez folya- irányelvekkel terelgetik az éven át folytatott gyakorlat, modni, egyszóval: feltehető- efféle munkát A konkréilletve feltételezés, hogy tud- en sokan furcsállanák nap- tabb segitségre elvileg alkalniillik: ha lenne szabad jaink racionalizálási törekvé- mas szervezési intézetek munkaerő, ha módunkban seit. Meglehet: ez a malici- munkájáról nemrégiben egy ózus töprengés könnyen KNEB-vizsgálat állított ki szembeállítható azzal a tény- nem éppen kitűnő bizonyítnyel, hogy a gazdasagi no- ványt. A vállalati szervezévekedes utemehez a foglal- Bi apparátUs erejét, kepessekoztatottak szamarak emel- geit pedig általában meghakedese is hozzájárul. Csak- ladják ezek a feladatok, hogy: nem mindegy, ho- . . gyan. milyen elvek szerint A vál alat kutathatja hogy növekszik - ha egyáltalán ™ az osszefugges peldauLa van miből növelni - a fog-. teJme ékenysee f oglalkoztatottak száma. Nem zók élet- és munkakörülmémindegy, hogy a teljes fog- nyei k°zott' a ™nkateljes> lalkoztatottság, mint tóra- Oenyfk « a differenciált dalompolitikai cél, együtt- berezés' a íobb anyagellatas, jár-e a gazdaságpolitikai és a gazdaságossági megfontolásokkal. Vagyis: az embea megfelelő minőségű alkatrészek és szerszámok biztosítása között. Felfedezheti, rek ésszerű, a gazdaságosság bogy nem ,rm"degy; lruyen követelményei szerint való körülményék kozott erkezfoglalkoztatása - a tévhit fek a dolgozok a munkaheszerint — nem függ össze lyükre, hogy javítani kellelegyünk szomszédaink között, hogy ezáltal magunkat is jobban megismerjük. Az atológiában megjelent írások buktatókra is utalnak, amelyek még nem küszöböl A kötet tanúsága szerint vek, az oltyánok vendégszetízen látogattak el az euró- retete, a tien-sani kalandopai szocialista országokba az zás és a taskenti gyárlátogaismerkedés, az eszmecsere, tás mind-mind arra figyel- . , az együttlét igényével - az- meztetnek, vizsgáljuk át. mit beftők kl e közösségi kapcsozal a céllal, hogy (idézet a tartalmaz az előző nemze- latokban, de ramutatnak arkotet előszavából) „ne csak déktől örökölt „utipodgyász", ja is, hogy — es ez a íeg{ Párizs, London, vagy Firen- és ápoljuk - Németh László fontosabb! — el e fiatalokrendezők együttdolgozását ze utcáit legyen illő ismerni szavaival — azokat a régi ban a vágy a szocialista köegy színházon belül. Ennek Magyarországon, hanem Var- olasz—délszláv—magyar— zösségi ember kialakulása feltétele a stabil világnézeti: sóét. Moszkváét és Belgrá- lengyel, sót cseh és román jránt Erre éppen azok az azonosság, és a színház strn-; dét is." Mas fogalmazásban, kapcsolatokat, melyek Buda . . ' , . , tépiai célkitűzésének közös1 mint Gulay István írja cseh- visszafoglalása és Magyaror- lrasoK mutatnak szép peiaai, vállalása. Ilyen körűimé nvek között megvalósulhat több rendezői alapállás, cél, attitűd békés egymás mellett élése. Természetesen ez nagy feladatot ró a tárulat morális, etikai erejére. Arra, hogy ez a helyzet ne a belviszá-t lyok forrása, hanem természetes jelenség legyen. — Giricz Mátyás és közszlovákiai (Megszántott a szág állítólagos felszabadu- amelyek elmélyülnek a felSumava) úti jegyzetében: „Ta- lása után teljesen megsem- keresett szocialista országok nuíní menjünk szomszédunk- misültek, holott ezek a kap- történelmében irodalmában hoz: megtanulni Közép-Eu- csolatok, mint egy keleti es7meisé„eb ' - ha evakran rópa történelmét." Avagy Golf-áram, melegítették a eszmeisegeben, s na gyakran Kiss Gy. Csaba szavaival: kelet-európai kis népek éle- még érződik az elemzések„Közel vagyunk egymáshoz, tét. ben a rutintalanság, ez más és mégis távol." A pljszkai Fiatal íróink irodalmi úti- oldalról javukra szolgál, kőfal, a sumavai fcnyór.en- rajzai nem bédekkerek — Grand-i napok, Zamosc há- olcsó és praktikus mert az őszinteség csendül vásárlá- ki soraikból. tem regóta létezik „strate-lborús emlékei, a berlini ter- sokhoz. Ám a szellemi kaazzal, hogv szűkében, vagy ne a, szolgáltató intézmények bőviben vagyunk-e a mun- munkáján, vagy hogy mi a - kaerőnek szerepe a kis es nagyobb sziveben I kacronek. csoportok hangulatának a S ez már átvezet egy má- termelékenység rövidebb és sik tévhithez, ahhoz ugyan- hosszabb távú alakulásában, is, hogy a termelékenység Mindezt általában vizsgálják elsősorban a munka inten- js a vállalatoknál, de mizitása, illetve a jobb válla- nek? Megfelelően felkészült lati létszámgazdálkodás függ- szakemberek hiányában nem vénye. Nem vitás: lmne mit juthatnak tovább az ismert tennj a munkafegyelem szi- közhelyeknél, vagy legfelgoritása, a munkaintenzitás jebb csak a jelenségek renövelése ügyében és lenne gisztrálására van módjuk, mit javítani a létszámgazdal- Márpedig ttt segítségre lenkodáson is. De az sem mind- ne szükség. Erre hivatott in. egy. hogy a munkaerő el- tézmények átgondolt vizsgáosztása és újraelosztása mi- iódásai s ezek eredményei lyen, s hogy a munkaerő a , népgazdaság szükségletei sze- nyoman nemcsak kormanyrint koncentrálódik-e a meg- rendeletekre, vagy határozafelelő munkahelyekre. tokra. Ha kell, tanácsadásS a másik kérdés: milyen ra — de használható lanákonkrét segítséget kapnak a csokra! —, ha kell, a főhavállalatok a termelékenység lóságok gyors és határozóit sokat emlegetett íeladatá- közbeavatkozására — amitől nak megoldásához, a belső a vállalati önállóság még tartalékok felkutatásához és csorbítatlan maradna —, s hasznosításához? Van_e ná- ha kell, akkor nagyobbszalunk olyan intézmény, vagy bású akciókra, intézkedésintézményhálózat, amely sorozatokra, de olyanokra, nem csupán elméleti felada- amelyek végrehajthatók és tának tekinti a termelékeny- végrehajtandók. (Vége.) Szabó tedre ségnövelés megannyi ténye- Vértes Csaba 1 I t