Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-04 / 209. szám

2 Szombat, 1976. szeptember 4. 5 flz idei terméskilátások biztatóak Leonyid Brezsnyev beszéde Alma-Atában # Moszkva (MTI) Alma-Atában pénteken megtartották Kazahsztán pártás gazdasági aktívájának köztársasági értekezletét. A tanácskozáson beszédet mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. A főtitkár közel egyórás beszédében ismertette az ország gazdasági helyzetét, beszámolt a tizedik öt- még éyes terv sikeres indulásáról, s különösen részletesen elemezte a szovjet mezőgazdaság helyzetét. Hangoztatta, hogy a párt erőfeszítései és a falu dolgozóinak odaadó munkája bizakodásra ad okot az idei terméseredményeket illetően. — Az SZKP és a szovjet nép fő feladata a jelenlegi szakaszban a XXV. pártkongresszus határozatainak, az ötéves terv fő irányainak sikeres végrehajtása — állapította meg Brezsnyev. — tervben és különösképpen tavaly a kedvezőtlen időjárás miatt milyen nehézségekkel kellett megbirkóznia. „Mindazonáltal képesek voltunk biztosítani az ország fejlődésének rendes ütemét, és a Az emelkedő, amelyet a kö- nép életének normális feltévetkezó öt évben le kell küzdenünk, azt mondhatnám, meglehetősen meredek. Annál nagyobb megelégedéssel jelenthetem kl, hogy egészében véve jó ütemben kezdtük meg a munkát — Az ipari termelés hét hónap alatt a tervben előirányzott 4,3 százalék helyett mintegy öt százalékkal nőtt. Az ipar terven felül több mint 4 milliárd rubel értékű terméket realizált Brezsnyev elmondta, hogy ötéves terv első hónapjaiban a tervezettnél többet termelt a fűtőanyagipar, a villamos energia, vegyi- és a gépipar. A fogyasztási cikkek gyártása a tervezett 2.7 százalékkal szemben 3,4 százalékkal nőtt Javultak valamelyest a minőségi mutatók is. „Mindet összevéve teljes joggal feltételezhetjük, hogy 1976. évi ipari termelési tervet az ország túlteljesíti" — hangoztatta. Az SZKP főtitkára n továbhTakbán emlékezi étte a pártaktíva résztvevőit arra, hogy- -a szovjet mezőgazdaságnak a kilencedik ötéves telelt. Ezért köszönet illeti a kolhozparasztságot és a munkásosztályt, egész pártunkat" — állapította meg Leonyid Brezsnyev. — A későn beköszöntő tavasz, a szokásosnál hűvösebb nyár az idén is sok nehézséget okozott a földműveseknek. A gabona, cukorrépa, napraforgó és gyapot terméshozama azonban a helyi elvtársaktól érkező jelentések szerint várhatóan nerh lesz rossz — folytatta a szónok — a várható gabonaterszámszerű jellemzése korai. A legfontosabb most az eddig körülbelül felerészben elvégzett betakarítási munkák sikeres befejezése. Ezt a feladatot sok helyen megnehezítik a záporesők. Az eddigi eredmények mégis azt tanúsítják, hogy orezágunknak ebben az évben is meglesz a kenyere. Mind a termelés sorsa, mind az egész ország gazdasági fejlődése végső 6oron a sokmilliós tömegek munkájától függ, attól, hogyan dolgoznak a kommunisták, az egész párt. Nagy megelégedést vált ki az a tény, hogy pártunk és népünk egész szívével támogatja az SZKP XXV. kongresszusának határozatait és aktívan hozzákezdett e határozatok gyakorlati megvalósításához — fejezte be Leonyid Brezsnyev. Hosszú út pora 5. Spanyol Falu Ily úgynevezett „Spanyol Fa- egyet! —, aki valóban alig szorgos munka folyik. AjánMl iu" születésének rendha- tud valamit Spanyolország- déktárgyak, népművészeti jellegzetességek készülnek itt a hagyományt precízül őrző szerkezetekgyó története van. 1929-ben ról. — nem először a város törté- E sokszínűség megörökíténetében — világkiállítást ren- sére. tükröztetéscre vállal- szerszómokkal, deztek Barcelonában. Ilyen- koztak a húszas évek végén kel. kor illik valami rendkívüli- a Spanyol Falu tervezői, épíséggel előrukkolni a helybe- tői. Akik' különben nem az földszinten természetesen lieknek. S aki ellátogat a Spa- úgynevezett „áttelepítéses" szebbnél szebb toledói kardonyolorszóg térre, két hatal- módszert választották, ha- kat, páncélokat, ajandéktármas oszloppal találkozik ott: nem egy-egy adott helyszín gyakat árusítanak. Egy másik ez volt a hajdani világese- legjellegzetesebbnek talált műhely: nyomda. Korabeli mény főbejárata. A jelképes- épületének felépítették a pon- metszetek, nek tekinthető — kapun túl tos mását, majd táblát található sugárúton pedig lyeztek el rajta, azok az épületek sorakoztak, szövege a mintául amelyek egykor a bemutatók eredeti ház anyagának adtak helyet —és Található sokszor hasonló rendeltetés- nem j«. egy _ hivatalos ál|sel veszik igénybe őket még iami épület, főtér, fő- és napjainkban is. mellékutca. S az alkotóele- sége tüzetesebben is körülSzép a Spanyolország tér mek mindegyike máshonnan pillantani az embernek. — középen reprezentatív szö- Való. „ , , ,, . „,. . , Szinte tökéletes az llluno — s nyilván ez lehet a Spanyol Falu utánozhatatlan vaMa hazánkba érkezik Mozambik külügyminisztere # Budapest (MTI) A Mozambiki Népi KözJoaquim Alberto Chissano, tagságot 1975. június 25-én, . a Mozambiki Felszabaditasi a Mozambiki Nepi Kóztar- FRONT) A FRELIMO megalasaság külügyminisztere, Pu- kulásónak 13. évfordulóján fa Frigyes meghívásának ele. kiáltották ki. A köztársaság get téve, szeptember 4-én külpolitikájának elveit — •ít-v--. • .. • , miként a függetlenségi uttnéhany napos hivatalos, ba- nepségeken elhangzott prográtl látogatásra érkezik Ma. ramnyilatkozat, valamint a gyarországra. Toledóból való a ház? A térképek kerülhe- nek le a dúcokról, amelynek Sok a turista — de ugyanszolgáló így sok az üzlet is. Eloszlik „kilétét" fedi fel. hát a tömeg. Egy-egy műitt templom — helybe, boltba alig néhány jut az érdeklődök hadából. Így aztán van ideje, lehetőAz ENSZ-közgyulés elé terjesztik a konvenciótervezetet # Genf (MIT) Tegnap tartotta nyári Ülésszakának zárótanácskozását a genfi leszerelési bizottság, amely úgy döntött, hogy a környezeti hadviselés eltiltásáról kidolgozott konvenciótervezetet az ENSZ-közgyúlés közelgő, őszi ülésszaka Kozm lenet' elé terjeszti. A környezetmódosító technikák katonai vagy bármely más ellenséges célú használatának betiltására vonatkozóan először a Szovjetunió tett kezdeményezést. Az ENSZ-közgyűlés 1974-es ülésszakán benyújtott szovjet javaslat kedvező fogadtatásra talált, s a tervezetet a genfi leszerelési bizottság elé utalták megvitatásra. A szovjet javaslat széles körű és Intenzív megtárgyalása után, 1975 nyarán a Szovjetunió és az Egyesült Államok azonos szövegű tervezetet nyújtott be a leszerelési bizottságban. Ennek a konvenciótervezetnek vitája, valamint szövegszerű kidolgozása végződött eredményesen á mcet záródott ülésszakon. A környezeti hadviselés betiltására vonatkozó egyezménytervezet bevezetőből, tíz cikkelyből és mellékletekből áll. A bevezető a szerződés alapvető céljait és jelentőségét határozza meg, annak hangsúlyozásával, hogv a környezetmódosító technikák alkalmazásának betiltása az emberiség érdekét szolgálja. A mellékletek utalásokat tartalmaznak egyes eljárási folyamatokra, s megmagyarázzák azokat a kifejezéseket, amelyek körül vita volt, de végül is értelmezésükben egyetértés jött létre. A szerződés korlát?" Időtartamukra tekintendő, s meghatározták: a konvenció akkor lép majd életbe, amikor már húsz kormány letétbe helyezte a ratifikációs okmányait. A szerződéshez az életbelépéstől számított Időn túl is bármikor csatlanyilvánosságra hozott alkotmánytervezet tartalmazza — az afrikai egység erősítésében, a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatásában, a kolonializmus, a neokolonializmus és az imperializmus elleni harcban jelölte meg. Külön szól az alkotmány a szocialista országokkal való kapcsolatok erősítéséről is. Hazánk — lehetőségeihez mérten — a többi szocialista országgal együtt támogatta a mozambiki népnek a FRELIMO vezetésével folytatott függetlenségi harcát, s jelenleg is nagy rokonszenvvel kíséri az újonnan függetlenné vált ország fejlődését régnagyobb7 folyóját* (Duero L^tvány°s fakókat is pro, r„Bj,dukált már az emberi pró- nVoi raiu uuinoznatauan vavfr Ebröf ielktneS - és á bá,kozások történetében egy- rázsának titka. A berendezési látvánri mác mnm.mpntáli egy efféle összevegyítés. Ám tárgyak, a szerszámok, szerlabbT résrt tz SvköTíőK" a Spanyol Falu esetében nem ke*etek a középkort idézik, nu De valliuk mee szívre torzszülött, hanem nagyon is Azt az ,tt honoló félhomály fett kézzel az a Wzonvos su! életreva,é alkotás kerekedett és csend is. A mesterek a eárút sT csúnva űS h ki végÜ1 a rendhagyó kfsél" háttérbe húzódva dolgoznak, csupL ernyi őriznf azgegy- A ?lmillió négyzet- szinte elszemélytelenülten 1099 « lüLkióimL kilométernyi nagyságú or- engedelmesen alávetve min kor 1929-es világkiállítás szágterületrő] e néháhy hek-B - • -- • * u i J emieket a barcelonaiak mar tárnyi kiterjedésű térségre akkor sem panaszkodhatna- összesűrített táji jellegzetesnak. Ara ott van még, szinte ségek mindenképpen egyséfejedelmi raadásként, az 1929- gesnek> jó egyensúlyának tűben létrejött - és ma is álló nő együttessé álltak össze. - Pueblo Espanol, a híres Tényleg azt sugaiiják a látoSpanyol Falu. gatónak: gyere, nézz szét! A világkiállításra való ké- Amit itt látsz, az maga Spaszülődés időszakában hivatalt nyolország! viselt barcelonai polgármes- _ E siker ternek támadt az az ötlete, hogy — nem mindennapos látványosságként — építsenek föl egy olyan falut, amelynek házai, utcái, terei a spanyol honban föllelhető dennapjaikat a teljes embert és teljes odaadást kívánó munkaműveletnek. Spanyol Falu..; Falu? Ezen többször is elgondolkodtam, míg utcáit, tereit róttam. Inkább jószerével kisvárosnak nevezném. S elképzelem, amint szikrázó napsütésben ballag az elhagyatott tájon a magányos két lényeges ősz- vándor. Majd a következő — finoman — szetevőre utal: 1. Bármilyen nagyok is esetleg az eltérések az egyes tájegységeken kialakult szokások között, az helyi jellegzetességeket örö- fradendp..tartalmi flén3f®^en wfHír -mper tobb a kozos, mint a külónS' böző elem. 2. Az alkotók kiUiilt lehetett miből vá- tűnő arányérzékű és példás tüll, lógatni. Hiszen a ízlésű emberek voltak, akik középkór — és természetesen pontosan tudták, mit akaraz azt követő századok — nak, s amit elképzeltek, azt spanyol építészete maradan- sikerült is maradéktalanul dó hagyományt örökített az megvalósítaniuk, utókorra. Olyat, amiben sok Sőt: a világkiállítás után a közös vonás, ám amiben nem bontották le az épít— városonként, tájegységen- ményt, megérezve a potenként — akadnak szép szám- ciálisan benne rejlő életkémal különbözőségek, lokális pességet. Azóta a Spanyol jellegű eltérések is. Falu — életkorát tekintve: Asztúria, Galícia, Baszk- jelképesen szólva — túl van föld, Katalónia, ó- és Űj- a negyvenen, és egyre több Kasztília, Andalúzia. Aragó- a látogatója, nia — Madrid, Ávila, Segó- Az iránta megnyilvánuló via, Toledo, Córdoba, Sevilla, érdeklődés egy különleges Granada. Salamanca, Valla- újításnak is köszönhető: nem dolid. Bilbao, Málaga. Valen- hagyták díszletként egziszcia, Tarragona... Még az is tálni a létesítményt. A hátaiéi e varos-, táj- vagy tar- zak földszintjén ugyanis kotománynevek között ismerő- rabeli műhelyeket rendeztek sen csengőt — talán nem is be. S a műhelyekben ma is Az utcák fordulónál hirtelen megnyílik előtte a táj: a kisváros, a zöld környezetből kiugró fehér falak, piros háztetők. keskenyek, zegzugosak. Igy több az árnyék, és könynyebben lehet védekezni a támadó ellenséggel szemben is ... A néha szigorúan dísztelen házhomlokzatok romantikus kis udvarokat rejtenek. Falakra felkúszó növényzet, muskátlikkal telezsúfolt párkányzatok. Kis féllépcső, amihez odafarolt a 16, hogy a sokfodros ruhás szenyoriták nyeregbe szállhassanak. Regényesség és költészet. A Spanyol Falu különben a 213 méter magas Montjuich fennsíkján épült. Körös-körül: Barcelona — és a tenger. Papp Zoltán KSvetkezIk: KOLUMBUSZT IDÉZVE BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány és technikatörténetből 169. A hazai közegészségtan! kutatások kiemelkedő tudósa, dr. Jeney Endre Radnóton született, 1991-ben. Orvosi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte, ott avatták orvosdoktorrá, 1914-ben. Az Általános Kór- és Gyógytani Intézetbe 1921-ben került, és itt dolgozott 1934-ig, amikor a debreceni tudományegyetem közegészségtan-professzorává nevezték ki. Magántanári minősítését még szegedi évei alatt szerezte meg a baktériumtan tárgyköréből. Több külföldi tanulmányutat tett. A berlini Róbert Koch Intézetben 1923-ban. Rockefeller-ösztöndíjjal a Columbia-egyetemen 1924-ben, a párizsi Pasteur Intézetben 1925-ben, majd újabb Rockefellerösztöndíjjal Anglia, Dánia, Svájc, Hollandia, Németország és Franciaország egyetemein járt 1928-ban. Széles körű felkészültségét szaktudományának tekintélyét talán az példázza a legjobban, hogy 11 hazai és külföldi tudományos társaság váíasztotta tagjául, és több szervezetben vezető tisztséget vitt. Tudományos munkássága, amelyet több száz szakdolgozata mutat be, különösen szép eredményeket mutat a vérszegénység, a tbc és egyéb fertőző betegségek kemoterápiás kezelése terén. Foglalkozott növényi festékek gyógyszertani tanulmányozásával, bakteriológiai vizsgálatokkal. Kiterjedt figyelmet szentelt a környezettani kutatásoknak. A tudományok doktora fokozatot addigi munkásságának pUtspww^irApn-P (ovLiv.r, nyerte el Kcr-uth~ dijjal 1963-ban tüntették kl. Debrecenben halt meg, 1970-ben. Dr. Incze Gyula egyetemi tanár, a törvényszéki orvostan kiváló művelője Nyújtódon született, 1903-ban. Orvosi tanulmányait Kolozsvárott kezdte meg, majd a szegedi tudományegyetemen folytatta és fejezte be, 1929-ben. Ezután a Törvényszéki Orvostani Intézetbe kapott meghívást, és húsz éven át itt dolgozott. 1946-ban távozott, amikor a budapesti egyetem törvényszéki orvostani professzorává nevezték ki. Magántanári minősítését még itt szerezte meg, a törvényszéki orvostanban előforduló mérgezések tárgyköréből. Az itteni tanszéket 1945—46-ban megbízottként ő vezette. Kutatási területe igen szerteágazó volt. Ö vezette be a vércsoportvizsgálatot az apaság megállapításánál, a planktonvizsgálatot a vízbe fulladásnál. Kutatásokat végzett az alacsony intenzitású áram hatásával, az ipari mérgezésekkel és a balesetekkel kapcsolatosan. A holttest személyazonosságának megállapítására a műfogak és régi csonttörések alapján módszert dolgozott ki. Termékeny kutatói munkásságáról számos szakdogozatban számolt be. Budapesten halt meg, 1955-ben. Az egész népegészségügyért sokat tett orvos, dr. Lőrinc Ferenc professzor Bálványosváralján született, 1898-ban. ö is. mint annyi más kortársa, orvosi tanulmányait a kolozsvári egyetemen kezdte meg, majd Szegeden fejezte be, és 1924ben avatták orvosdoktorrá. Már egyetemista korában dolgozott a Szövet- és Fejlődéstani Intézetben, majd diplomájánál* megszerzése után átment a Közegészség- és Kórtan! Intézetbe. Itt szerzett szakvizsgákat, majd a budapesti egyetemen minősítette magát magántanárrá a parazitológia (az élősködő szervezetekkel foglalkozó állattani tudományág) tárgyköréből. A szegedi egyetem tanszékvezető professzorává 1936-ban nevezték kl, és ebben a minőségében maradt, mígnem Kolozsvárra távozott 1940-ben. Kolozsvárról rövid időre az Országos Közegészségügyi Intézetbe vitt az útja, majd az Országos Húsipari Kutató Intézet igazgatójává nevezték ki 1943ban, és ebből a minőségéből vonult nyugdíjba 1970-ben. Állami kiküldetéssel, a Népszövetség ösztöndíjával és a Rockefeller-alap igénybevételével több jeles tanulmányutat tett Európában. Vendégelőadóként adott elő a helsinki egyetemen. Több tudományos társaságban és szervezetben fejtett ki igen hasznos tevékenységet, viselt vezető tisztségeket. Kutatási területe a parazitológián túl kiterjed az élelmiszer-biológiára, húsipari biokémiára, szövettanra és élelmiszer-technológiára. Foglalkozott a maláriával, immunltástannal, az élelmiszeripar és élelmiszer-kereskedelem higiéniájával és élelmiszer-mikrobiológiával. A tudományok doktora fokozatot 1956-ban nyerte el. Szakterületeiről nagy számú közleményt jelentetett meg. Dr. Szabó Dénes kiváló sebészorvos Kőrispatakon született, 1901-ben. Orvosi tanulmányait a szegedi egyetemen végezte, itt nyert diplomát 1928-ban. Ezután az anatómiai intézetben kezdte pályáját, majd huzamosabb ideig a Sebészeti Klinikán dolgozott. Sürgős beavatkozások a hasüregben tárgykörből 1943-ban minősítette magát magántanárrá. A Városi Közkórházhoz 1944-ben került, amelynek hosszú időn át volt főorvosa. Főleg a shock-kérdéssel és a gyomorfekély sebészeti problémáival foglalkozott. CFólytaLjukj