Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-04 / 209. szám

Szombat, 1976. szeptember 4. 5 Utjelzések Évekig rendre eltévedtek Szegeden az idegen autósok. Nemcsak a megfelelő utjel­zések hiányoztak, a tájéko­zódást nehezítették az útfel­bontások, terelések, az épít­kezések is. Az idei nyáron a híd újszegedi hídfőjének, a 43-as út városból kivezető szakaszában, nemcsak ele­gendő és jól elhelyezett táb­la segítette az autóvezetők könnyű és gyors tájékozódá­sát hanem az aszfaltra fes­tett tájékoztató nyilak, fel­iratok és útszámozás is. Megvan tehát a jó példa, amit remélhetőleg jövőre máshol, a város más főútvo­nalain is — ahol kell — kö­vetni fognak. Somogyi Károlyné felvétele A homokon is lehet gazdaságos a búzatermesztés Tegnap, pénteken délelőtt Bordányban, a művelődési házban tartotta meg a TESZÖV mellett működő termelés­fejlesztési és közgazdasági bizottság a homoki szakemberek kollégiumi ülését. A tanácskozás témája a komplett ga­bonatermesztés a homokon. Nagy István, a szegedi Üj doskodni, a mechanikai Élet Tsz elnöke nyitotta meg gyomirtás és kémiai gyomir­a tanácskozást, hangsúlyoz- tás kombinációjáról. Mada­va, hogy az idei esztendő is rász Antal, a forráskúti Ha­íényesen bebizonyította, itt, ladás Tsz főagronómusa a jó a homokvidéken nagy előre­lépés történt a korábbi esz­tendőkhöz. a „rozsos világ­hoz" képest. Elsőnek Kovács Bertalan, a bordányi Mun­kásőr Tsz főagronómusa ka­pott szót és részletesen ki­fejtette a közös gazdaságban megvalósított termelési tech­nológiát, hogyan érték el rö­vid idő alatt, hogy a szövet­kezet tagsága elfogadta a ho­mokon is a búzatermesztés létjogosultságát, s a rozs fo­kozatosan kiszorult a vetés­szerkezetből. Bár rendszeres náluk a belvízkár, s ez a kalászos terület 12—15 szá­zalékát is érinti, mégis szép termést takarítottak be ezen a nyáron is. Ábrahám Vince, a TE­SZÖV titkára beszédében elemezte a homoki gabona­termesztés szerkezetének kedvező alakulását. Értékel­te az idei eredményeket, s felhívta a szövetkezeti szak­emberek figyelmét, hogy a tapasztalatokat feltétlenül hasznosítani kell. A gabona­fajták jelentősége a homo­kon döntő kérdés. Lassan belátják a közös gazdaságok­ban és szakszövetkezetekben, hogy a fajtaváltást gyorsíta­ni kell. Előtérbe kerültek a korai és közép tenyészidejű búzafajták, és az egyedural­kodó Bezosztája mellett nagy tért hódított a Ljubilejnaja, Libellulla, fokozatosan ki­szorult a Triticale és a rozs is. Nagy lépés történt előre például az ásotthalmi Fel­szabadulás Tsz-ben. ahol ko­rábban — egyesülések előtt — nagy területen rozs dísz­lett, ma már csak búzát ter­mesztenek. Dr. Antal József egyetemi tanár (Gödöllő) előadásában kifejtette, hogy a búza az igényesebb kultúrák közé tartozik az előveteményeket illetően. Az országban más­felé is vannak hasonló terü­letek, mint a szegedi járás­ban, és kedvező tapasztalatok is. A legjobb elővetemények közé tartozik a burgonya, a dohány, a korábbi években a fűszerpaprika, sőt búza búza után is elmegy. A talajmű­velés, a vetésidő, a műtrá­gyázás, a fejtrágyázás, a ve­tőmag mennyisége fontos szerepére is utalt. Hangsú­lyozta, hogy egy-egy gazda­ság három-négy búzafajtára építsen, homokon a Libellulla és a Száva eredményei igen gazdaságosak. Farkas Cs. Lajos, a móra­halmi Vörös Október Tsz fő­agronómusa a jó fajtakivá­lasztásról szólt, kiemelve, hogy extenzív körülmények között a Bezosztaja még mindig meghálálja a fárad­ságot. hangsúlyozva, hogy a homokvidékeken, mivel nit­rogénszegény talajok, első­sorban nitrogénról kell gon­előveteményekről, műtrágyá­gyázásról, az éghajlati adott­ságok termelést csökkentő, valamint növelő szerepéről beszélt, és a homoki búza­termesztés gazdaságosságáról. Gál Jenő, a bordányi Előre Szakszövetkezet elnöke hoz­zászólásában elemezte, hogy bár sok táblában termett az idén a kollektíva kenyere, a búza mégis jó termést ho­zott, és fokozatosan kiszorít­ja a rozsot. Egyed László, a beszélt. Szilágyi Ernő, a Csongrád megyei tanács osz­tályvezetője fontos előrelé­pésnek ítélte meg ezt a ta­nácskozást, a homoki szak­emberek kollégiumát. Nem engedhető az meg, hogy Csongrád megye tájegységei között ilyen nagy differen­ciák legyenek a termésátla­gokban, továbbá üzemek kö­zött és üzemen belül, a kü­lönböző táblák között, ezért minden eszközzel arra kell törekedni a megye mezőgaz­dasági szakembereinek, hogy kihasználva a lehetőségeket és adottságokat, közelítsék a gyengébben gazdálkodó szö­vetkezetek eredményeit a jobbakéhoz. Tapasztalatok, szakmai viták és tapasztalat­cserék jól szolgálják ezt, job­ban, mint az adminisztratív Csongrád . megyeii_Növényvé- intézkedések. Ahhoz, hogy Csongrád megye mezőgazda­sága teljesítse az ötödik öt­éves terv elvárásait, a homo­ki búzatermesztésnek is elő­rébb kell lépnie. dő Állomás főmérnöke a mű­trágya-túladagolás veszélyé­ről szólt, a korszerű nö­vényvédelem hatásáról. Du­dás Imre, a bordányi Mun­kásőr Tsz elnöke a javuló szövetkezeti eredményekről Sz.L.1. A szocialista gazdasági integráció eredményei A KGST Berlinben lezaj- rét irányoz elő, melynek ke- Kiterjedt együttműködést lott XXX. ülésszaka újabb reken 25 százalékát a gazda- gyártásszakosítás alakult ki összehangolt lépéseket irány- sági intfigráció keretében a két ország gumi- és mű­ngf integrációjának ^ to- létrejött különféle egyezmé- anyagipara között, ennek vábbfejlesztésére. nyek végrehajtásának tekint- keretében a kölcsönös szal­A közhiedelem szerint a hetjük. Ezek a kölcsönös lítások értéke öt év alatt KGST-országok gazdasági in- szállítások két vagy sokol- mintegy 66 millió rubelt ért tegrációja nem más, mint az dalú termelés-szakosítás, eL abban résztvevő államok , közti külkereskedelem fokcv kooperációk vagy mas szocialista országok köz­zódása, a kereskedelmi kap- együttműködési formák ke- kapcsolatokban csolatok kiszelesedese. Való- retében valósulnak meg. , „ . , - u ban, jóllehet a gazdasági in- . növekvő jelentőségű a ha­tegráció ennél sokkal széle- Mindenekelőtt kiemelkedő tármenti árucsere. Magyar­sebben értendő, hiszen a jelentőségű a mezőgazdasági Csehszlovák viszonylatban gazdaságpolitika összehango- é k gyártásában megváló- ennek _ éppen a közös há­lásán, a tavlati tervek egyez- ,, ° .... .... „ . . . ^ , .. tetésén, a közös beruházása sul° egyuttmukodés, amely tór hosszúsága miatt - ku­kon túlmenően magában részben sokoldalú — azaz lönleges szerepe van. Kere­foglalja a termelés szakosí- valamennyi KGST tagállam tében nemcsak arra nyílik tását a kooperációkat, a tu- részvételével megvalósuló — mód, hogy a határmenti te­domanyos-muszaki együtt- . ... , ... .. • ' , . ... . működést, az iparpolitika, termelesi szakositas es gyár- rületek fogyasztási cikkek árpolitika, kereskedelem- és tásmegosztás, másrészt pedig cseréje révén javítsák az el­valutapolitika egyeztetését is az érintett magyar és NDK- látást, hanem sor kerülhet — végülis eredményeinek beli vállalatok közötti köz- nagy' fuvarigényű építő­fs^SmLZaTSama S! vetlen termelési anyagok szállítására, de bi­államok egymásközti keres- Öt év alatt mintegy 400 mii- ZOnyos szolgáltatások (gép­kedelmének fejlődése. lió rubel kölcsönös áruszál- kölcsönzés aratási munkák­1976-ban a KGST-országok lítás valósul meg a két or- hoz, stb.) megvalósítására is. közti kereskedelemben új szá között, ^jy egyrészt „időszámítás kezdődött,, az , . . ... . . 1976—1980-as évekre szóló kesz mezogazdasagi gepek ötéves megállapodások idő- és ezekhez szükséges pótal­szaka. Ezekben a hosszú le- katrészek exportját-importját járatú megállapodásokban jeienti másrészt pedig olyan már tükröződnek mindazok szá]lításokat ameivek kere­az eredmények, amelyek a szállításokat, amelyen kere KGST-országok gazdaságiin- tében az egyik ország bizo­tegrációjának az úgynevezett nyos részegységeket bocsát a Komplex Programban meg- másik fél rendelkezésére, hirdetett elvein alapulnak. , , , . Az eddigi eredményeket ez- azt a gep k«"e-sze­úttal Magyarországnak há- reléséhez használja fel. rom másik tagországgal meg­kötött megállapodásai tükré- Kiterjedt a két ország kö­bén vizsgáljuk meg. A ma- zött az autóipari gyártássza- lengyel fél kész alumíniumot gyar—szovjet kapcsolatokkal kosítás és kooperáció. Isme- ad vissza — sor került újabb külön írások foglalkoztak retes_ hogy az NDK sze_ együttműködési, gyártás­A' Magyar—NDK viszony- mély' tehergépkocsikat, megosztási megállapodások latban létrejött hosszú lejá- Magyarország pedig autóbu- létrehozasara is. így többek ratú megállapodás az 1976— szokat gyárt és exportál, között a műanyagok és mű­1980. évekre összesen közel 1976—1980-ban — öt év alatt szálak termelésében megva­5 milliárd rubelnyi árucse­A Lengyelországgal meg­kötött hosszú lejáratú meg­állapodásban kb. 36 száza­lékra tehetők az olyan szál­lítások, amelyeket a megva­lósulóban levő integráció eredményeinek lehet tekin­teni. A már évek óta fenn­álló timföld-alumínium egyezmény mellett — mely­nek keretében magyar tim­föld szállítása ellenében a Gyakorlat az erdőben II szegedi munkásőrök jól teljesítették a harci feladatokat A sövényházi erdő szélén a tettek, mintha forgatókönyv szabadidőm egyharmadát el­zöld acélsisakokról visszave- szerint cselekedtek volna, rődik a napfény. A sisakok Az erdő más része sokkal lassan közelednek a magá- zajosabb volt, mint a tanya nyo6 tanya felé. A munkás- környéke. Durrogtak a kézi­őrök géppisztolyt szorítanak gránátok, kerepeltek a gép­a kezükben és óvatosan lép- pisztolyok. A lövészeten 14 kednek. A tanya kapujában találat már kiváló eredmény egy férfi áll. Keze az ajtó- volt. Az egyik félfához kötve, szája be van páros, Zombori tömve. A munkásőrök kisza- Kecskés Tamás 17 találattal badítják, ő pedig sietve el- a legjobbak között ért el hadarja, három ismeretlen eredményt. férfi megtámadta, aztán el- Hogy lehet menekültek. A parancsnok találatot elérni? mellének szegezi a géppisz- lődtem tőlük. Kecskés Tamás: — Nem kePzösök kell sasszem az ilyen telje- nnt a sítményhez, hanem elsősor­ban a célzás technikáját, a megfelelő fegyvertartást, s a helyzet kiválasztását kell tudni. Ezen kívül... — és sorolja az egy év alatt szer­zett tapasztalatait- Summá­zásképpen még elmondja, hogy a Kalosnyikov géppisz­tolyt: — Tegye fel a kezét. Fel a kezekkel! — mondja han­gosan. Átkutatják a zsebeit, az­tán a házat, végül a gémes kútra is sor kerül. Az isme­rős hangot megint lehet hallani: — Másszon ki! A zöldruhás féffi nem viszi. Egy másik helyen fegy­verek összerakását gyakorol­ják az elöképzős munkás­őrök. Júliustól ismerkednek a fegyverrel. És fél év alatt nagyon sok tudnivalót kell terepkutató elsajátítani. Nemcsak gya­József és korlati ismereteket szereznek, hanem politikait is. Az elő­képzés arra is jó, hogy be­bizonyosodjon, ki alkalmas a ilyen sok szolgálatra. — érdek- A nők is ugyanazt csinál­ják, mint a férfiak. Az elő­parancsnoka sze­nők teljesítménye nem marad el a férfiakétól. De Gilicze István azt is hozzáteszi, hogy a nők külö­nösen büszkék arra, hogy a férfiak mellett megállják a helyüket a legnehezebb gya­korlatokon is. Tóth Erzsébet a II. számú Sebészeti Klinika 21 éves vakaf SblhezTaT^r; f^t^.J^^ 3 revolvert nem tudja előven­ni. Leteperik, kezét hátra kötik és a gazdával együtt nek, az előírásokkal tisztában kell lenni, anélkül nincs elvezetik. A gyakorlat ezzel véget is ért. Síkeresen végrehaj­totta feladatát a kutatócsoport. Azt a paran­csot kapták, hogy kutassák nem lehet rontani. De fegyverkarbantartást. — Nem nehéz a sokféle katonai gyakorlat? — kér­deztem tőle. Kecskés Tamást, az NKFV F^°n4,!ak ^vesen biztonságtechnikai csoDort- elmentem voIna- Azért meg­cs^uoj- , ic vallom' az alaki foglalkozás­felderítő tem! Krueír nál nagyon elfáradtam. De szeretem ezt a szolgálatot öt napig tartott a gyakor­lat a sövényházi erdőben. A — Mit jelent ez a szol­fel ~ az "ellenséget és fogják gálát? el. A parancsnokság ezzel a — Komoly felelősséget és szegedi munkásőrség alegy­gyakorlattal a munkásőrök kevés szabadidőt. Ez utóbbit ségeinek képzési éve ezzel harci készségét, ügyességét, nem panaszkodáskénpen az élesgyakorlattal véget is leleményességét tette pró- mondom, hiszen mindenki ért.. Szép eredmények szület­bára. De a leleményesség, önként lesz münkásőr, maga tek, s a parancsnokok, az az ügyesség nem is hiány- vállalja az ezzel járó köte- oktatók örültek annak, hogy zott, a váratlan fordulatok- lezettségeket. De áldozatot a tanítás, sok foglalkozás, nál a munkásőrök hamar vállal a család is, hiszen előadás sikerrel zárult, feltalálták magukat. És ugy például a sok szolgálat a H. M. — 90 ezer darab Trabant, lósuló együttműködés öt év 63 ezer darab Wartburg sze- alatt több mint 160 millió mélyautó és közel ötvenezer rubel kölcsönös áruszállítást tehergépkocsi érkezik az tartalmaz. Ennek keretében NDK-ból, ugyanakkor nyolc- Magyarország PVC-t, polia­ezer darab autóbuszt expor- mid selymet és PAN-szálat tálunk. Emellett gyártási exportál, és cserébe poliész­együttműködésre, részegysé- ter szálat és selymet kap. gek szakosítására is sor ke- Hasonlóan kiterjedt a gu­rul, így többek között az mUpari együttműködés is. IFA és az Ikarus 3500 da­rab „közös" gyártmányú úgy- A gépiparban a mezőgaz­nevezett Ikarus—IFA 211 dasági gépek, a számítástech­autóbuszt fog előállítani. A KGST-országok egysé­ges számítástechnikai rend­szerének kialakítása nika, az erősáramú ipar, a szerelvények és a műszer­gyártás területén megvaló­suló együttműködés mellett a sza- kjemeikedő a járműipari mítástechnikai gyártmányok kooperáció és szakosítás. A kölcsönös szakosítását és ezen keresztül számottevően kibővülő kereskedelmét is je­meglehetősen széles körben ismert Fiat 126 p kooperá­ción túl — melynek kereté­lenti. Magyar NDK viszony- ben a magyar részr6, ^„j. latban az elkövetkező öt év tandó alkatrészek fejében öt év alatt 22 ezer darab kis­autót kapunk — az együtt­kereske- működés kiterjed autóbu­szokhoz és tehergépkocsikhoz szükséges részegységek és al­Magyar—Csehszlovák katrészek kölcsönös szállítá­alatt közel 60 millió rubelre rúg a számítástechnikai ter­mékek kölcsönös delme. megállapodás számos olyan sára is. A közúti járműipari termékek exportja és im­eloirányzatot tartalmaz az portja öt év alatt több mint 1976—1980-as évekre, ame- 300 millió rubelt fog kiten­lyek a két ország közti gaz- ni, ami a teljes magyar— daságí együttműködés eddigi árucserének mintegy , , ... .. , 1— szazalekat alkotja, eredményeit is tükrözik. Eb­ben a viszonylatban is nagy- A gazdasági integráció már részt képvisel a mezőgazda- fddifi » számQ» eredményt . , , .., .. .. , hozott, de az integráció ter­sagi gepek kölcsönös szako- mészetesen nem állapot, ha­sitásóbol es kooperaciojábol nem folyainat> amelynek eredó export import. Ha- kezdet<? van ugyan, de be­sonlokeppen kiterjedt az fejezettnek sosem tekinthető, autoipari együttműködés, A KGST-országok erőfeszí­f^u e-w6^ ez u Cfb; arra irányulnak, hogy Si^ák ^^ ^ K 'nteSrációs folyamat ne Skoda személyautót. sze- all]on meg ne lassuljon , métgyűjtó autókat, az ezek­sőt, az egyes országok és a hez szükséges pótalkatrésze- kötosség gazdaság? fölödére l a ? r6g??kat érdekében gyorsuló ütemben és gyújtógyertyát szállít rrug haladjon tovább, a magyar exportban autóbu­szokhoz szükséges mellső és Németh Gyula hátsó tengelyek,, csuklós au- a Külkereskedelmi tóbuszok és garázsberende- Minisztérium zesek szerepelnek. osztályvezető* »

Next

/
Thumbnails
Contents