Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-15 / 193. szám

Vasárnap, 1976. augusztus 13; II SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Strauss: A cigánybáró. A daljáték előadása a Dóm téren, este 8 •órakor. Lantos István orgona, estje — közreműködik Szőkefalvi Nagy Katalin — a Dómban, hétfőn este 8 órakor. WIL Szegedi Nyári Tárlat, a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Kalmár Márton szobrászművész szabadtéri kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ ndvarán. Fotóklubok 12. Szegedi Szalonja. Kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban. Joó József műgyűjteménye. Kiállítás a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 20-lg. Koszts Rozalia festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Kiss Sándor szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában. íróportrék. Molnár Edit fotókiállítása a Sajtóház Múvészklubjahan. szeptember 15-lg. Művészet és otthon. 1976. Kiállítás a Gulácsy Lajos Teremben, augusztus lfl-lg. Száz év Szeged zenei életéből. Kiállítás a Somogyi-könyvtárban. A Móra Ferene Múzeum állandó kiállításai. Nemzetközi motorcsónak verseny a közúti híd és a szalámigyár közötti Tisza-szakaszon. A cigánybáró Nagy sikerű Strauss-bemutató a Dóm téren Mit is jelent voltaképpen a Háry Jánosra, a János vitézre ée A cigánybáróra kötözött címke, mely 18 éve, a szabadtéri játékok felújítása óta azt hirdeti: slágerelőadás?! Tény, hogy (1.) minden esztendőben a bemutatók sorában megtalál, hatjuk a daljáték műfaját; (2.) minden évben előkerül a könnyűműfaj-komoly zene dilemmája (a választ ls rögzítjük: nincs könnyű és nehéz műfaj, csak Jó vagy rossz zene van); hogy (3.) ezekre az előadásokra (pedig a legtöbbször mennek!) már hónapokkal előbb lehetetlen jegyet szerezni; hogy (4.) valahányszor színre kerülnek a fent említett darabok, a közönségsiker (a kritika fanyaloghat, fenheti tollát, szőrszálha&ogatással felérő módon elemezgethet) mindig óriási. Mindezekből következhet: a hirdetett és felvállalt nép6zínházjelleg fontos része, mondhatnánk alappillére a legszélesebb közön ségigényt kielégítő daljátékok szerepeltetése (bármennyire szűkre szabott is a műfaji repertoár), de cáfolhatják ls ezt azok az adatok, melyek Bzerint éppen az Idei szezonban a Tragédiát, a Nabuccót vagy a Bánk bánt soha nem tapasztalt érdeklő, dés közepette Játszották. Jó volna nemcsak hinni, de bizonyosan tudni, hogy ebben a tényben nagy része és szerepe van éppen a daljátékok szerezte primér élménynek, ezáltal a Játékok más műfajai Iránt felkeltett érdeklődésnek, sőt, talán a tömeg, igény pozitív változásának ls. Mindezekre a kérdésekre és következtetésekre hasznos benyomásokkal szolgált a felújítás óta immár a negyedik évadban bemutatott Strauss-mű. A cigánybáró augusztus 13-1, pénteki premierje. A közelgő vihar figyelmeztető üzenete, az esőcseppek esernyőgomba szaporító fenyegetése sem tán. toritotta a hatezer nézőt — s bár az első felvonásban a távolodó vihar villámai még be-besegítettek a világosítóknak —, zavartalan volt az előadás, s az előre megjósolta a siker. A bécsi valcerkirálynak, Johann Straussnak Jókai novellaötletéből született romantikus daljátéka az idén néhány új és több régi-ismert színpadi mozzanat ötvözésével kínált új élményt. Ismertek a nagyszerű meló. diák — hányszor dúdoljuk némelyikét fürdőkádban, mosogatás közben, vagy füttyei kísérve a rádióból hallott dallamot —; Barinkay Sándornak, a cigánybárónak történetét sem kell részletezni: a mostani énekesek-színészek jó része is immár állandó szereplője a daljáték szegedi előadásainak. Üj' viszont a fordítás, a szövegkönyv. Abody Béla korszerűsítette, aktualizálta, s ez az átdolgozás itt hangzott el először teljességében. Űj a rendezés — Horváth Zoltán először állította színpadra Strauss világhírű dal. játékát. Újdonság a díszlet is. Csikós Attila nemcsak A cigánybárót álmodja először színpadra, de ez a tervezése az első szegedi szabadtéri bemutatkozása is. Az első megjegyzés hadd legyen az aggályé. Abody Béla úgy fújta ie a port a Schnitzer-féle szövegkönyvről, hogy aktualizálása, korszerűsítése megrekedt a gyenge kabarétréfák, olcsó viccpoénok és a plakátok reklámversikélnek színvonalán. Ezen az előadáson különösen is stílustörést oko. zott ez, ellentmondott az ökonomikus zenének és a rendezés által felvállalt romantikus stílusnak. Horváth Zoltán rendezői munkájának lényege éppen az, hogy merte vállalni n romantikus daljáték minden hagyományos elemét, motívumát, s azt mintegy kiegészítette a sza-1 badtéri színház sajátos adottPalcsó Sándor, a „vendégmunkás 77 Szegeden 1963 óta állandó vendég július—augusztusban. Sok szerepben láthattukhallhattuk — sok sikerrel. Saját szavai szerint szeQedl „vendégmunkáskodása": nyári szabadságának része. S ha arra gondolunk, hogy a legmunkaszeretőbb, legdolgosabb embernek is mindig boldog izgalomal várt kikapcsolódást, örömet jelent a nyári szabadság, akkor Palcsó Sándor szavai új értelmet kaphatnak: — Igen, pontosan olyan várakozást érzek egy-egy szabadtéri fellépés előtt, mint, aki egész évi munkájából nyári szabadságára indul. Az emberek pedig rendszerint olyan helyekre utaznak ilyenkor, ami valami oknál fogva különösen vonz. za őket, ahová vágynak és visszavágynak, amire jó lesz emlékezni az egész következő év alatt. Az a tény, hogy én tizenhárom éve oly gyakran „előfordulok" Szegeden, számomra óriási felelősséget jelent. Például idén negyedik alkalommal szerepelek A cigánybáróban, negyedik rendező elképzeléseinek alárendelten. A darab fgy mindig új aspektusból kerO] elém, következésképpen mindig újabb és újabb feladatokat ró rám, nem lehet »zt mondanom: ismerem kívül-belül. Azonban éppen ez a sokszínűség jelent to_ vábblépesi lehetőséget minden egyes alkalommal, s ezért külön csak hálás lehetek. tesen karakterszerep. Ügy hírlik, Palcsó Sándor különösen kedveli a karakterszerepeket. — Kedvenceim, mert * Jellemszínész minden „oroszlánkörmét" kipróbálhatja ilyenkor. S mivei A cigánybáró mostani változatában prózai szövegek is vannak, adott is erre a lehetőség. Szeretek prózát mondani, külön érdekességnek és iz_ galomnak tartom egy-egy rendezői elképzelés sajátos figuráját megformálni. „Karaktertenor" vagyok, s ezt igyekszem színészileg maximálisan hasznosítani. A clgúnvbáró-előadúsok minden emléke Szegedhez köt, sőt, mondhatom, összes nyári szerepléseim jegemlékezetesebbjei ls itt zajlottak le. A szabadtéri nekem különös, Izgalmasan szép feladatokat nyújtott, olyanokat Is, amelyek eljátszására csak itt ke. rülhetett sor. Bár a közeljövőt illetően egyelőre nincsenek szegedi terveim — csak egy Hamlet-rádiófelvétel, és egy szeptemberi Cantata Profana-előadás tervéről számolhatok be —, de ha Jövőre is igényt tartanak rám, boldogan, örömmel jö_ vök ismét ide — szabadsági ra. D. L. Bf * Mm V ; J JB Hp 'i^Hpi^H^K 1 I||| Palcsó Sándor, a Cziprát alakító Komlóssy Erzsébettel ságaival és mai Igényeivel. Éppen ez a szabadtéri Cigánybáró-előadásának legfőbb erénye. Ezt a rendezői alapállást szolgálta Csikós Attila díazletkampozíciója, melyen ugyan lehet vitatkozni, de azt el kell ismerni, hogy izgalmas és tehetséges kísérlet történt arra, hogy egy Dóm téri előadás nyíltan vállalja a környezetből adódó „félillúziót", azt ugyanis, hogy a szegedi Dóm tér két tornya alatt nyaranta színházat játszanak. Ennek igen merész s csak első pillanatra megdöbbentő dísz. let tervezői motívuma: a dóm bejáratát egyszerű, szürke, festett drapériával takarta el a díszlettervező. Meseszerű, a romok között felidéződő játékterének telitalálata például a disznófejtrófeával díszített Zsupán-kúria kapuja, és a gyertyakoronákkal ékített bécsi Burg oszloperdeje. Ugyanezt a célt szolgálják Márk Tivadarnak sziporkázóan színes, mégsem öncélúan tolakodó jelmezei, Barkóczy Sándor néhány betétből önálló tánckampoziclót formáló koreográfiái és a nagy számú, ötletesen mozgatott statisztéria is. Medveczky Ádám, aki a fesztivál zenekarát dirigálta, nagyszerű érzékkel bontotta ki Strauss muzsikájának finomságait, a zenei ötvözet sajátos karakterű betéteit, kiválóan összefogva a zenekart, az énekkart és a szólistákat. A szereplők közüj elsősorban Melts György Zsupán, alakítására kell emlékeznünk. Megejtő természetességgel, az ének és játék humorának, a jellemformálásnak kivételesen gazdag eszköztárát vonultatta fel Enekhangjának minden rezdülésé, játékának minden mozdulata a figura átélt jel. leméből fakadt, s magával ragadta nemcsak a szereplőtársakat, hanem a közönséget is. Komlóssy Erzsébet, Czipr® cigányasszony alakítója nagyszerűen ötvözte az én* kesi feladatokat a színészi játékkal. A címszerepet Palcsó Sándor alakította, illúziót keltően. Házy Erzsébet Szaffi-alakítása a tőle megszokottan igényes volt, Berdál Valéria, mint Arzéna énekben is, játékban is gazdagodott az 1972-es elő. adás óta. Jól szolgálta az előadást JaöLonkay Eva, Katona Lajos» Réti Csaba, Ötvös Csaba, Bartha Mária. Humoros színfoltja volt az előadásnak a szegedi művészek által megformált három cigány (Kovács János, Kátai Endre, Nagy Zoltán), a három lámpagyújtogató (Bagó László, Zádori István, Gyürki István), a két hivatalnok (Kovács Gyula és Jachinek Rudolf) és az udvarmester (Mentes József). A várnai nemzetközi balettverseny díjaival tarsolyában felsznbadul'an mutatták be tudásukat a szólótáncosok, Szőnyi Nóra, Pongor Ildikó és Erdélyi Sándor. A kórust rrala Benedek tanította be. * .Ma, vasárnap est® 8 órakor ismét Strauss daljátéka, A cigánybáró kerül a sza. badtéri közönsége elé, 17-én; kedden is ezt a müvet láthatják a szabadtéri nézői. Tanúi Lajos Építőipar Mesterszakmunkástovábbképzés Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete az ágazati mesterszakmunkás- továbbképzésről. Az új intézkedés részletesen meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján a szakmunkások részt vehetnek ezen a magas szintű képzésen. Első helyen említi, hogy a jelentkezők közül azokat kell kiválasztani, akik már legalább egy a'kalommal részt vettek a szakmunkás továbbképzésben, s ezenkívül eredményes tevékenységet fejtettek kl a szakmunkástanulók gyakorlati oktatásában a betanított dolgozók szakmunkássá válásának támogatásában és a kezdő szakmunkások nevelésében. A kivá'asztásnál előnyben kell részesíteni a kitüntető címekkel, hosszú törzsgárdatagsággal rendelkező dolgozókat, brigádvezetőket, és azokat a szakmunkásokat, akik alkalmasak a brigádvezetői munkakör betöltésére, s jó eredményeket értek el a brigád- és újítómozgalomban . Az ÉVM továbbképző központ koordinálja és Irányítja szakmailag a mesterszakmunkás-továbbképzést, és segítséget nyújt a vállalatoknak az általában egyéves tanfolyamok lebonyoltásához. Az idén kezdődő oktatási évben a kőműves, ács-állványozó, vasbetonszerelő, vízszigetelő, valamint fapadlózó és műnyagburkoló szakmában kezdik meg a mesterszakmunkástovábbképző tanfolyamokatJövőre 9. 1978-ban további négy, 1979-ben újabb négy és 1980-ban három szakmában szerveznek mesterszakmunkás-továbbképzést. A tanultakból tett sikeres vizsga után az addiginál egygycl magasabb kategóriába kefl sorolni a mesterszakmunkást, hogy keresete 6— 10 százalékkal emelkedjen. A magas szintű munkástovábbképzési formában Jó eredménnyel végzett dolgozók köre fontos forrása tesz az alsószintű vezetők utánpótlásának is. Munka, barátság Főiskolások nemzetközi építőtábora Jánoshalma több mint 60 kilométerre fekszik Szegedtől. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola azonban ennél sokkal nagyobb távolságokat hidalt át: itteni nemzetközi csere-épitőtáborába Odesszából, Krakkóból, Potsdamból és Nyitróról mintegy hatvan fiatal érkezett, hogy viszonozza a szegediek korábbi, hasonló jellegű vendégeskedését. Három éve kezdődött, s ma már jól ismert, kedvelt nyári programjáva vált négy ország négy felsőfokú tanárképző intézménnyel rendelkező városának fiataljai körében ez az építőtábor-akció, melynek házigazdája július 25. és augusztus 21. között a Jánoshalmi Termelőszövetkezetek Közös Vállalata. A szegedi tanárképző főiskolával létrejött szocialista szerződésük értelmében idén is elsősorban a gyümölcsszedésben és -válogatásban biztosítottak munkalehetőséget a külföldi főiskolásoknak. * A táborvezető, Turóczv Bertalan szobájának ablakából csupa zöldet lát az ember: körös-körül sík vidék. — Voltak, akik örömmel vették ezt tudomásul „távol a nagyváros zajétól" — jelszóval. Mások kifogásolták a Jánoshalma központjától való túl nagy távolságot — mondja. — De az igazán lényeges kérdésben — a munkában — nem lehet okunk panaszra, de beszéljenek inkább a számok: a munka július 25-től augusztus 14-ig tartott. Erre az időre teljesítménybért kaptak a fiatalok, most döntjük el, kik méltók a prémiumra, jutalmakra. — A szovjeteknek biztos helyük lesz a Jutalmazottak között — vág közben Balogh Eva IV. éves történelem— orosz szakos főiskolás, a Szovjetunióból érkezettek brigádvezetöje. — Szeretnek és tudnak is dolgozni. Mar eldőlt, hogy a munkaversenyt ők nyerték meg, az utolsó napok teljesítményétől függetlenül, behozhatatlan előnnyel vezetnek. Majdnem egy teljes napi kereset az előnyük: rekordjuk 152 forintos napi kereset. — A szlovákok tizennyolcan vannak, közülük csak kettő fiú — szólal meg Gulyás József III. éves magyar —történelem szakos hallgató, a nyitralak „főnöke". — Sz* rintem csak ennek köszönhető, hogy az őszibarack kategóriában a második helyre szorultunk, hiszen így is alig néhány forint a differencia: 148 forint volt a napi „csúcsunk". • Turőczy Bertalan „visszakéri a szót": — A búcsúest után a jól végzett munka v' jutalmának megérdemelt élvezete következik először Budapested', aztán a Balatonon. De aT dolgos hetekben is adódott alkalom a szórakozásra, kikapcsolódásra: ismerkedési estet, discókat tartottunk, kirándulásokat szerveztünk Kunfehértóra, Szatymazra és Szegedre. A legérdekesebb programokat azonban a négy nemzetet „keresztmetszetben" bemutató, úgynevezett nemzeti esték Jelentették. Tegnap volt a lengyeleké, amely méltóképpen zárta a sort. — A lengyelek különösen Jó szellemű, kitűnő társaság — mondja Bay Lujza brigádvezető. — Közösségbe való beilleszkedésük egészen bámulatra méltó gyorsasággal történt: kedvesek, közvetlenek. A munkában kezdetben nem jeleskedtek túlságosan, de ők azt tartják: „a lengyelek nehezen jönnek bele valamibe, de ha egyszer belejöttek..." Így is történt. A második hétre elérték a második-harmadik helyet, úgy tűnik, ezt meg is őrzik. * A futballpályán a táborválogatott a jánoshalmi tsz csapata ellen visszavágó mérkőzésre készül. Még van pár perc a kezdésig, az alkalom kitűnően felhasználható a legilletékesebbek :v a résztvevők megszólaltatására. Petra Werner az NDK-ból, Wieslaw Sobczak Lengyelországból más-más nyelven, de ugyanazt mondja: szívesen jöttek, jól érezték magukat. Az eltelt három hét, a eseretábor célját és végső értékelését Analolij Bogatirjov, a szovjet csoport vezetője mondja kl: — Igen nagy jelentőségű ez a tábor az érintett országok fiatalságának egymáshoz való közeledése szempontjából is. Sőt, ennél ls tovább mutat: a nemzetközi kapcsolatok sokirányú fejlesztése felé. Mindezt a legjobb módszerrel, az együtt végzett niunka öröme révén kialakított barátságokkal éri el. Csak üdvözölni és támogatni lehet, s a jövőben megérde-. melné a nagyobb figyelmet.' Domonkos László