Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-12 / 190. szám

2 Csütörtök, 1976. augusztus 12. Brezsnyev—Zsivkov­megbeszélés 0 Moszkva (TASZSZ) problémákat megvitatva Leonyid Brezsnyev, az Leonyid Brezsnyev és Todor SZKP Központi Bizottsága- Zsivkov megállapította, hogy nak főtitkára szerdán a a helsinki csúcstalálkozó ko­Krímben baráti megbeszélést moly kezdetét jelentette az tartott Todor Zsivkovval, a európai államközi kapcsola­Bolgár Kommunista Párt KB tok átalakításának a béke, a eUsó titkáraval, a Bolgár Al­lamtanács elnökével, aki a Szovjetunióban üdül. biztonság és az együttműkö­dés elvei alapján. Most kü­lönösen fontos, hogy a ta­Leonyid Brezsnyev és To_ nácskozás minden résztve. dor Zsivkov tájékoztatta vője fokozza erőfeszítéseit egymást az SZKP XXV. és az értekezleten meghirdetett a BKP XI. kongresszusa ha- történelmi célok teljes meg­tározatai megvalósításának valósításáért. A Szovjetunió menetéről. Kifejezték elégé- és Bulgária szilárd elhatáro­dettségüket azzal kapcsolat- zása ennek energikus előse­ban, hogy a szovjet—bolgár gitése. együttműködés következete- Kifejezték meggyőződésü­sen fejlődik párt-, állami és ket, hogy az európai kom­társadalmi vonalon. A kom- munisták berlini értekezle­muntsta és a szocialista épí- tének döntései hatalmas tá­tés terveinek sikeres teljesí- maszt jelentenek minden tése a Szovjetunióban és a olyan politikai erő számára, Bolgár Népköztársaságban jó amely a béke, a barátság és előfeltételeket teremt ahhoz, a haladás Európájáért küzd. hogy a két onszóg között az Leonyid Brezsnyev és To­élet minden területén meg_ dor Zsivkov találkozóját a valósuló fokozattw közele- szlvélyesség, az egyetértés dési folyamat elmélyüljön. és a testvéri kölcsönös meg­Az időszerű nemzetközi értés légköre jellemezte. 99 Libanonban valóságos népirtás folyik'•• Gyűlés Párizsban — Georges Marchais beszéde O Párizs (MTI) gainak elismerése alapján Kedden este az FKP szo- irányozza elő a palesztinai lidarltásí gyűlést rendezett probléma rendezését. Párizsban, a fémmunkások A nagygyűlés másik fran­székhózában a libanoni nép cla szónoka Éouis Odru volt, küzdelmének támogatásara. akl egy francia kommunista A gyűlésen Georges Mar- képviselőkből álló küldöttség chais, az FKP főtitkára el- éién a napokban járt Liba­nökölt, es jelen volt a Liba- n0nban. Odru hangsúlyozta, noni KP Saul főtitkár vezet- hogy a libanoni reakció, a te küldöttsége is. falangisták valóságos irtó­A termet és a környező háborút folytatnak a haladó utcákat megtöltő sok ezres erók és a palesztin ellenállás tömeg előtt Georges Mar- megsemmisítésére, és hely­chais hangsúlyozta: azt, ami színl tapasztalatai alapján Libanonban történik, nem megdöbbentő példákkal szol­lehet elválasztani a közel- gált arra vonatkozólag, hogy keleti probléma egészétől. Az milyen középkori kegyetlen­* mindig a probléma séggel végeztek a foglyul ej­egészének rendezése mellett tett kommunistákkal, hala­szállt síkra, ehhez pedig el dó emberekkel a libanoni kell ismerni a körzetben le- falangisták l^TI1,-1 állam ^ Nicolas Saul, a Libanoni KP minden ott élo nép jogát a KB f6tltkára felszólalásában taá É cXT^UdTri^rtS tátott, hogy a L bánon ellen kijelentette, hogy a libanoni nemZekÖZ1 jobboldal és a nemzetközi w^77 „ f yOS- u1?®6,8 reakció összeesküvésével l Hm 1konrÓny,t' szemben a libanoni és a pa. ? , '^ekezete lesztinai nép kész a legna­M AT ? gyobb áldozatok vállalására i , -8trukturak is, és ki fogja Vívni a végső fenntartására irányul. A elmet. francia kommunisták véle- gy ménye szerint a Libanonnal kapcsolatos politikában is az a törekvés fejeződik ki, hogy Franciaországot újra beillesszék az Egyesült Ál­lamok által inspirált és ve­zetett atlanti irányvonalba — fejtette kl Georges Mar­chais, majd bejelentette: a francia kommunisták gyűj­tést indítanak a libanoni nép megsegítésére, gyógyszerek, ruházati és közszükségleti cikkek Libanonba küldésé­re. Az FKP Politikai Bizott­sága ezzel az akcióval kap­csolatban felveszi a kapcso­latot az ország más politi. kai és társadalmi szerveze­teivel. A párt nemzetközi akciókat is kezdeményez az­zal a céllal, hogy véget ves­sen a külföldi beavatkozás­nak Libanonban. Az FKP főtitkára felol­vasta azt a levelet, amelyet képviselői minőségében Jacques Chirac kormányfő­höz intézett, és amelyben rá_ mutat, hogy Libanonban valóságos népirtás folyik. A levél követeli, hogy a fran­cia kormány hivatalos nyi­latkozatban szögezze le: el­lenez minden kísérletet, amely Libanon területi fel­osztására irányul. Visszauta­sítja külföldi országok terü­letének megszállását, ami magában foglalja a 6zíriai csapatok Libanonból való visszavonására irányuló kö­vetelést is, támogat minden olyan javaslatot, amely a palesztinai nép nemzeti Jo­RÁDlÚTf LIK LAZAR GYÖRGY ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban üdvözölte Abdel Rahman Khlefaouit, a Szíriai Arab Köztársaság miniszterelnö­két, kinevezése alkalmából. HAZAÉRKEZETT KÜLDÖTTSÉGÜNK MONGÓLIÁBÓL Szerdán hazaérkezett Ulán­bátorból a magyar küldött­ség, amely részt vett a ma­gyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság 10. ülés­szakán. DIPLOMÁCIAI KAPCSOLAT A Magyar Népköztársaság és Fidzsi kormánya — at­tól a szándéktól vezérelve, hogy országaik baráti kap­csolatait fejlesszék, s hogy kölcsönösen előnyös együtt­működésüket az Egyesült Nemzetek alapokmányában lefektetett elvekkél össz­hangban előmozdítsák — el­határozták párhuzamos akkreditálás útján megvaló­suló nagyköveti szintű dip­lomáciai kapcsolatok létesí­tését. KAPAI GYULA KITÜNTETÉSE Rapai Gyulának, a Ma­gyar Népköztársaság moszk­vai nagykövetének szerdán a szovjet fővárosban átnyúj­tották a Népek Barátsága Érdemrendet. A nagykövetet a Magyarország és a Szov­jetunió közötti barátság és sokoldalú együttműködés erősítése érdekében végzett tevékeny munkájáért része­sítették a magas kitüntetés­ben. IBARRURT JUGOSZLÁVIÁBAN A Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének meghívá­sára kedden Belgrádba ér­kezett Dolores Ibarruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke, aki Jugoszláviában fog üdülni. Az AP szerint Ibarruri a közelmúltban Ró­mában bejelentette, hogy szeptember végéig hazatér Spanyolországba. A polgár­háború legendás hósnője, a „la pasionaria" mint ismere­tes, csaknem négy évtizede él külföldi száműzetésben. NAGYGYŰLÉS MOSZKVÁBAN A szovjet—indiai barátsá­gi hónap keretében ünnepi nagygyűlést tartottak Moszk­vában a békéről, barátságról és együttműködésről szóló szovjet—Indiai szerződés alá­írásának ötödik évfordulója alkalmából. A gyűlésen fel­szólalt Nyikolaj Golgytn, a Szovjetunió nehézipari-építé­si minisztere, a szovjet—in­diai baráti társaság elnöke. Bz együttműködés új stílusa A szocialista gazdasági közősségről A szocialista gazdasági közösség, a KGST-országok gazdaságfejlesztési feladatok együttműködését bemutató és értékelő írásaink elsősorban közös megoldására, az együttműködés elmélyülését és szélesedését, formáinak Ehhez adott zöld jelzést a folyamatos gyarapodását hangsúlyozzak Az integrációs fo- legutóbb^ ülésszaka, lyamat előrehaladását érzékeltető megallapitasok helytal- munkaszerVeit, hogy hosszú lóak és reálisak, annál is inkább, mert bőséges, s mind távú célprogramokban fog­újabb bizonyító anyagra, tényekre támaszkodnak. lalják össze a közös és össze­hangolt fejlesztés teendőit a , . j - . _ ma gazdasági közösség fűtő­A KGST-országok jelenlegi giek során gazdasagi együtt- anv„„ ° reetikai ~ „vers­ötéves terveiket az elmúlt működésünk a jelenre, pon- Tövedére, évek során nemcsak egyez- tosabban egy-egy ötéves terv az élelmiszerek és közszük­tették — miként a korábbi időszakára koncentrált. Csak ségleti cikkek, a népgazda­öteves terveket — hanem a többnyire a két- ság technikai rekonstrukció­tervezési kooperáció tökéle- elvetve, s roDonyire a Kei s nélkülözhetetlen KéD­tesítése, elmélyítése révén a oldalú kapcsolatokban akadt Jahra nélkülözhetetlen gep KGST fennállása óta első íz- arra példa, hogy az együtt- gyártás, gép- es berendezés­ben a sokoldalú integrációs működés időbeli hatósugara fajták termelésének fejlesz­intézkedések 1976—1980 évek- .. -f tésére, és végül a tagorszá­re szóló egyeztetett tervét is ennel nagyobb volt' Az ot eoIí közlekedési-szállítási kidolgozták 7 és elfogadták, esztendővel ezelőtt elfogadott ilymódon a legfontosabb in- Komplex Program azonban Kapcsolatainak es Kapacna tegrációs folyamatokat és in- már 15_20 éves időhorizon- sainak fejlesztésére. Anélkül, tézkedéseket — például 9 mil­ton gondolkodott, s jelölte hogy e célprogramok tartal­liard transzferábilis rubel er- " - ' .„i--*-,* mát, összefüggéseit és komp­tékben hatalmas ipari objek- me8 a szocialista integráció .... . , , . , tumok közös építését -szer- fejlesztését célzó gazdasági- le* voItát reszleteznenk, vesen beillesztették a tagor- szervezési intézkedéseket, megállapítható, hogy a hosz­szágok népgazdasági terveibe, módszereket. 620 távú együttműködés, a Okkal-joggal beszélhetünk Az együttműködés átáUitá- gazdasági fejlődés kulcster­az együttműködés szélesedé- sa hosszú távra korántsem mékeit — energiahordozók és séről is, mert a két- és több- .... ffi akaHuk-e vaev nyersanyagok, élelmiszerek'és sssass&'ss ~ ss. <— « és újabb gyártmányokra, az objektív feltételeket, tel- technika —, és mellesleg a gazdasági ágazatokra terjed- jesíteni kellett mindazokat a modem közlekedési-szállítási nek g1piparban munkafeladatokat - hosszú rendszert ragadják meg, ál­az 1976 elejeig megkötött tervezés ejrvüttes Dro8. lítják az együttes erővel tör­egyezmenyek mar több mint ravu icrvezes, egyuues prog •> ~ hatezer terméket vontak be nózisok készítése —, amelye- ténő fejlesztés kozeppontjá­a szakösított gyártásba, illet- ket a Komplex Program elő- ba. A2 együttműködés új stí­vAe a J?íPelésí kooperációba. frt Ennelí a munkónak el_ lusa, átállítása hosszú távra A KGST-országok tudoma- lehetővé hogy végső soron azt jelenti — és nyos-muszaki egyúttmukode- vegzese teue ienelove' n°8y . , . „ .. .„ sének fejlődését egyidejűleg a KGST-országok most már eredményezi majd -, hogy a jellemzi a kapcsolatok elmé- nemcsak kétoldalú kapcsola- gazdaság és az életszínvonal lyülése és szélesedése — a taikban, hanem a sokoldalú töretlen fejlődését megala­tagországok mintegy 80 több- együttműködésben is átállja- pozó fő termékekben a szo­-dalU. eEÍ-S, "ak a b-zd távra, 10-15 cialista gazdasági közösség együttműködés új formáinak évre szóló célprogramokat egyre inkább saját forrásai­alkalmazása. dolgozzanak ki és valósítsa- ból elégítheti ki szükségle­A KGST fennállásának és nak meg életbevágóan fontos teit. működésének több mint ne­gyedszázada arról tanúsko­dik, hogy időről időre — ahogy annak feltételei meg­érnek — új súlypontok kép­ződnek: az együttműködés­ben. Ez korántsem jelenti a régi módszerek elvetését, va­lóban súlypont áthelyezéséről van szó, oda összpontosítjuk az együttműködést, ahol az előrehaladás sodrása külö­nösképpen erőteljes és meg­határozhatja az egész folya­mat, napjainkban már a szo­cialista gazdasági integráció erősödését. A KGST XXX. ülésszaká­nak határozata is ilyen fo­lyamatot indított el. Az együttműködésnek ugyanis idővetülete is van. Az eddi­Andreotti kormánya bizalmat kapott # Róma (MTI) lők és a nemzetiségi klsebb­Az olasz képviselőház szer- ségi Déltiroli Néppárt képvi­dán megszavazta a bizalmat selői szavaztak. Ellene fog­Giulio Andreotti kisebbségi kereszténydemokrata kor­mányának, miután a bizal­laltak állást az újfasiszták és a szélsőbaloldal parlamenti képviselők, valamint néhány mi vita lezárásaként meg- független baloldali képvise­hallgatta a kormányfő vá- lő. A pártok többsége, így a laszbeszédét. A szenátus az elmúlt héten szavazott bi­zalmat az új kormánynak. kommunisták, szocialisták, szociáldemokraták, republi­kánusok és liberálisok tar­BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 151. Andreotti kormányára ke- tózkodó álláspontra helyez­reszténydemokrata képvise- kedtek. szegedi egyetemen magántanára a Magyarország és délkelet-Európa földrajza tárgykörből 1941 és 1949 között volt. A Dunántúli Tudományos Inté­zet igazgatójává 1943-ban nevezték ki, és ebben a minősítésben fejtett ki igen hasznos munkássá­got haláláig. Kutatási területe leginkább a ter­mészeti földrajzra, különösen a morfológiára, a hidrológia és a karsztkutatás kérdéseinek tanul­mányozására terjedt ki. Baranya megye vízellá­tási problémáinak gyakorlati megoldása melletti Az algebra magas szintű művelője, dr. Szele Dr. Rédei László, az algebra kiválóan felké- Tibor Debrecenben született, 1918-ban. Már kö­szült tudósa Rákoskeresztúron született, 1900. no- zépiskolás korában megmutatkozott hajlama a számos értekezése és tanulmánya jelent meg. A vember 15-én. Egyetemi tanulmányait Budapes- matematika iránt, és két alkalommal is nyert Mecsek szenvedélyes kutatója volt Több tudo­ten végezte, és oklevelével együtt a doktori cí- igen rangos mezőnyben versenyt. Egyetemi ta- mányos és társadalmi szervezetben töltött be ve­met 1922-ben nyerte el. Ezután Miskolcon, Mező- nulmányait a debreceni egyetemen végezte, ott zető tisztséget. Tudományos eredményeiért 1952­túron, majd Budapesten tanított középiskolák- szerzett oklevelet. Ezután a szegedi egyetem el- ben kapta meg a kandidátusi fokozatot. Szívesen ban. amikor 1934-ben elnyerte a Humboldt-ösz- méleti fizika tanszékén Széli Kálmán professzor vetj részt a közéletben is, Baranya megyének töndíjat, és két évet a göttingeni egyetemen töl- mellett lett tanársegéd, de itt is inkább a mate- haláláig országgyűlési képviselője volt. tött. Egyetemi tanári kinevezést a szegedi tudo- matikai problémák foglalkoztatták, és kevésbé az Szülővárosában hált meg 1965-ben. mányegyetemre kapott, 1940-ben, és itt a geomet- elméleti fizika kérdései. A gráfelmélet köréből jyr Jordán Károly matematikus és termé­riai, majd az algebraszámelméleti tanszéket ve- itt készítette el doktori dolgozatát 1942-ben, de gzettüdós a szegedi matematikai iskolával zette. Tudományága területén tett nagyszerű hosszú katonai szolgálata miatt doktorrá avatá- élete végéig alkotó kapcsolatot tartott fenn, megállapításaiért 1940-ben nyerte el a Kőnig sára csak 1946-ban kerülhetett sor. Ettől kezdve par dolgozata itt jelent meg Pes­Gyula-díjat, amit több más kitüntetése mellett, ismét a szegedi Bolyai Intézet munkatársa volt, született 1871-ben Egyetemi tanulmányait 1950-ben és 1955-ben a Kossuth-díj arany foko- de közben a debreceni egyetemen magántanárrá zata követett. A Magyar Tudományos Akadémia minősítették 1948-ban. Szülővárosába 1950-ben levelező tagjává 1949-ben, rendes tagjává 1955- költözött vissza, amikor előbb megbízott, majd ben választotta. A hallei Német Természettudo- két év múlva tanszékvezető professzorrá nevez­mányos Akadémia tagságát 1962-ben nyerte el. ték ki. Kutatási területe algebrai és geometriát prob- Tudományos munkásságának főterülete az ab- vezetője. A Közgazdaságtudományi Egyetemen" lemákra, elsosorban a szamelmelet kerdeseinek sztrakt algebra, es ezen belül elsosorban az Abel- jgip tói adott elő és 1940 ben kapott ugyanott tanulmányozására terjed ki Az Algebra című féle csoportok elmélete volt Tevékenységével pröfesszort kinevezést. Munkásságának főterüle­konyve előbb magyarul, majd Lipcseben németül, nap hatast gyakorolt az ujabb hazai algebrai te a valószinűségszámítás és a matematikai sta­es angol nyelven is megjelent. Ugyancsak tobb kutatasok fellenditesére Kombinatorikai vizsgá- tisztika volt Munkássága a matematikán kívül nye ven adták ki egyéb ertékes munkait is Ezek latai is több uj megállapítást hoztak Alkotó kiterjedt az éghajlattan, a geofizika és a kérni i mellett mmtegy 150 tudományos pub .kaciot tett munkásságát allamunk 1952-ben Kossuth-díjjal területére is. Müveiben következetesen szem elő't közzé hazai es kulfod' s^kf oly óira tokban onalló jutalmazta. tartotta valószinűségszámítás gyakorlati alkn'­kutatásl eredményeit feldolgozva. Szegeden 195o-ben halt meg mazásait, és kritikai megjegyzéseivel nagymér­Cimzetes egyetemi tanan minőségben tovább- Dr földrajztudós Pécsett lékben segitette elő tudományága fejlődését A ra 15 re"t,v'^z a szeeedl bolyai Intézet munka- született 1901-ben. Egyetemi tanulmanyait a bu- Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává Ja/Jl', l ;ben józott az egyetem allomá- óap^U és a pées! tudományegyetemen végezte, j 947-ben választotta, Kossuth-díjjal 1956-ban nyábol, es azóta a Mapar Tudományos Akade- és 1923-ban szerzett oklevelet, majd doktori cí- tüntették ki. Budapesten halt meg, 1959-ben. mia Matematikai Kutatóintezetenek osztalyveze- met. Ezután a földrajzi intézet tanársegédje volt, tejeként fejti ki munkásságát, majd 1932-ben magántanári minősítést kapott. A (Folytatjuk^ Párizsban, Zürichben, Manchesterben és Genf­ben végezte. A matematikusi oklevél mellé ve­gyészlt is szerzett. Előbb a genfi egyetemnek volt tanársegédje, majd magántanára: Hazatéré­se után a Földrengésszámláló Intézetnek volt

Next

/
Thumbnails
Contents