Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-10 / 188. szám

4 Kedd, 1976. augusztus ífli: HANOI FŐPOLGÁRMESTERE BUDAPESTEN A fővárosi tanács meghí­vására hétfőn hivatalos ba­ráti latogatásra Budapestre érkezett Tran Duy Hung, a Vietnami Szocialista Köz­társaság fővárosának főpol­gármestere. A vendéget d Ferihegyi repülőtéren Szép­völgyi Zoltán, a fővárosi ta­nacs elnöke fogadta. Ott volt Dang Tran Ngoan. a VSZK budapesti nagykövet­ségének első titkára is. TODOR ZSIVKOV A SZOVJETUNIÓBAN Todor Zsivkov,' a Bolgárt Kommunista Párt Központi Bizottság első titkára, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke hétfőn az SZKP KB meghívására a Szovjetunióba érkezett. To­dor Zsivkov szabadságát töl­ti a Szovjetunióban. UJABB HÁROM HALOTT DEL-AFRIKABAN A dél-afrikai fajüldöző rendszer ellen kiújult heves tüntetések leverésére a rend­őrség hétfőn Ismét lőfegyve­rét használta. Johannesburg egyik külvárosában. Ale­xandriában, ahol hétfőn a legsúlyosabb összecsapások voltak, a rendőrség a tünte­tő tömeg közé lőtt és megölt három színesbőrü fiatalt. AZ OLASZ A KÉPVISELŐHÁZBAN IS MEGKEZDŐDÖTT A VITA Hétfőn délután a képvise­lőházban kezdődött meg a vita az új kormányról és an­nak programjáról. Ingaro, a képviselőház kommunista el­nöke nyitotta meg a vitát, amelyben valamennyi párt vezetője felszólalt. Az OKP álláspontját Berllnguer fő­titkár fejti kt. A hétfői ülé­sen a kisebb csoportosulások vezetői kaptak szót. BEFEJEZŐDÖTT A BASZKFÖLDI KP ÜLESE A spanyolországi Bilbáó­ban vasárnap befejeződött az Euskpdl (baszkföldi} Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának háromnapos ki­bővített ülése. A tanácsko­záson a testület 58 tagjón kí­vül 70 meghívott párttag vetti részt. A tájékoztató után a rendőrség letartóztatta a Baszk KP főtitkárát. ISMÉT RENGETT A FÖLD PEKINGBEN Hétfőn reggel újabb föld­rengést élt át a kínai fővá­ros. A több mint 10 másod­Dercig tartó földmozgás a Richter-skála szerinti ötös erősséget érte el. KENYA ÉS UGANDA RENDEZTE KAPCSOLATAIT Hétfői nairobi sajtójelen­tések szerint Jomo Kenyat­ta kenyai elnök aláirta az Uganda és Kenya közötti kapcsolatok rendezéséről szó­ló memorandumot. ÜDVÖZLÖ TAVIRAT Leonyid Brezsnyev, Nyiko­Iaj Podgornij és Alekszej Ko­szigin a szovjet—indiai bé­ke, barátsági és együttműkö­dési szerződés megkötésének ötödik évfordulója alkalmá­ból táviratban köszöntötte India vezetőit. ELTŰNNEK A LETARTOZTATOTT KOMMUNISTÁK A Chilei Kommunista Párt több mint húsz kiemelkedő személyisége, akiket a kato­nai junta ez év májusában tartóztatott le. nyomtalanul eltűnt — mutat rá a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának az Amerikai Egyesült Államok Kommu­nista Pártjához intézett táv­irata. Az eltűntek között vannak Viktor Diaz, a Chilei Kommunista Párt főtitkár­helyettese. Mario Zamorano és Jorge Munos, a Chilei Kommunista Pórt Központi Bizottságának tagjai, vala­mint más chilei kommunis­ták. FEGYVER DÉL-AFRIKANAK A Tel Aviv-i rádió jelenté­se szerint Izrael két, raké­tákkal felszerelt őrhajót ké­szít Dél-Afrika számára. Hi­vatalos helyen nem fűztek megjegyaéttf « hupez, . •••— A jobboldal meghiúsít minden békés rendezési kísérletet • Bejrút (TASZSZ, UPI) A TASZSZ bejrúti jelen­tése szerint Libanonban va­lamennyi fronton elkesere­dett harcok dúlnak. A leghe­vesebb összecsapások Bejrút keleti és délkeleti körzetei­ben zajlottak le. Vasárnap este a jobboldali keresztény erők aknavetőkkel lőtték a főváros déli részenek lakó­negyedeit. A támadásnak nagy számú áldozata van a békés polgári lakosság köré­ben. Bejrút egyik elővárosóban mintegy száz páncélozott ka­tonai jármúvet vontak össze a jobboldali erők. lapjelenté­sek szerint azért, hogy újabb, átütő erejű támadást készít­senek elő a csaknem két hó­napja ostromlott Teli Zaatar tábor ellen. A jobboldal meghiúsít min­den, a békés rendezésre irá­nyuló kísérletet, és gyors ütemben fegyverkezik. Első­sorban Nyugat-Európából kap fegyver- és hadianyag­szállítmányokat. A Maariv című Tel Aviv-i lap értesülése szerint Izrael növelte a libanoni felségvizek határán cirkáló űrhajóinak számát, hogy elvágja a pa­lesztinaiak számára tengeren érkező hadianyag-szállítmó­nyok útját. Az izraeli kato­nai parancsnokság a lap je* lentését „túlzásnak" minősí­tette. Berlin és a katonai enyhülés Görögország a BT összehívását kéri O Athén (Reuter) A görög kormány a Biz­tonsági Tanács összehívását kéri a Sismik—1 török ku­tatóhajóval kapcsolatos gö­rög—török viszály megvita­tására — jelentették be hi­vatalosan hétfőn este Athén­ban. A görög kormány egy­idejűleg felkéri a Hágai Nemzetközi Bíróságot, hogy „jogilag és tudományosan vizsgálja meg az Égei-ten­ger kontinentális talapzatára támasztott görög és török igényeket, és jelölje kl az itt húzódó határokat". A görög kormány döntését a hétfőn reggel megtartott rendkívüli minisztertanácson hozta. A délutáni órákban Görög­ország, ankarai nagykövetén keresztül, újabb jegyzéket juttatott el a török kor­mányhoz. Megsemmisítik a sevesói vegyi üzemet 0 Róma (MTI) Megsemmisítik az észak­oYasfcországi Sevesóoan az Icmesa Vegyi üzemet, amelyben néhány , napjá robbanás történt, és ennek következtében súlyosan mér­gező gázfelhő borította el a környéket. A mérgesgáz szá­mos áldozatot követelt, sok személyben maradandó sé­rüléseket, elváltozásokat okozott. A veszélyeztetett környékről ki kellett telepí­teni a lakosságot. Hétfőn az üzem néhány, önként jelentkezett munká­sa védőöltözékben behatolt a gázokkal telített, a robba­nás óta lezárt üzemépületbe, hogy kiürítse a vegyi anya­gokkal teli tartályokat. A munkában részt vett a gyár két letartóztatott és bünte­tőeljárás alá hegyezett veze­tője is. A tartályok kiüríté­se után az üzemet, amely hadi célokra gyártott mér­gező anyagokat, lerombolják, és a romokat betemetik. A környék szennyezettsé­ge még mindig • rendkívül nagymérvű, a levegőt állan­dó mérésekkel ellenőrzik. Mint már közöltük, az egész­ségügyi minisztérium rende­letileg engedélyezte, hogy azok a terhes asszonyok, akik a sevesói robbanás kö­vetkeztében mérgezést szen­vedtek, megszakíttathassák terhességüket — az Olaszor­szágban változatlanul ér­vényben levő tilalom ellené­re is. Szakértők szerint ugyanis nagy a valószínűsé­ge annak, hogy terhelt, nem egészséges gyermeknek ad­nának életet. A gázmérgezést szenvedett nők közül eddig 350-en jelentkeztek terhes­ségvizsgálatra. Az európai kommunista és munkáspártok tanácskozásán 29 kommunista és munkás­párt vezetői — 29 millió kommunista nevében — azokról a feladatokról ta­nácskoztak, amelyek a mai megváltozott nemzetközi s az európai helyzetből következ­nek1. Végkövetkeztetéseiket az az együttes elemző mun­kával kidolgozott záródoku­mentum tartalmazza, amely­nek önálló fejezete foglalko­zik az enyhülési folyamát el­mélyítésével s a leszerelési intézkedésekkel. E fejezet alapgondolatát így is lehetne sommázni: ha erősíteni akar­juk a küzdelmet a helsinki záróokmány megtartásáért és megtartatásáért, akkor egy­szersmind távolabbi célokat is ki kell tűzni. Ha tehát a politikai enyhülést meg akarjuk szilárdítani, akkor tovább kell lépni, s a kato­nai területekre is ki kell ter­jeszteni a folyamatot L E kérdéssel foglalkozván, a különböző feltételek közt te­vékenykedő kommunista pár­tok olyan állásfoglalást ala­kítottak ki, amely tanúsítja: nemcsak korunk legnagyobb politikai erejét, hanem ko­runk lelkiismeretét is meg­testesítik. A folytatódó haj­sza ugyanis mind nyomasz­tóbb teherként nehezedik az egész emberiségre. Előfor­dul, hogy azalatt, amíg egy új fegyvert vagy harci esz­közt kikísérleteznek és al­kalmassá tesznek a tömeg­gyártásra, a szóban forgó esz­köz reménytelenül elavul. 1945-höz képest a hetvenes évekre egy tengeralattjáró gyártási költsége több mint negyvenszeresére, egy repü­lőgép-anyahajó majdnem tíz­szeresére, egy stratégiai bombázó harminhatszorosára, egy vadászgépé pedig száz­harmincszorosára növekedett! Vannak emellett olyan terü­letek, amelyeken minden összehasonlítás lehetetlen: 1945-ben például nem létez­tek Interkontinentális raké­ták. A haditermelésben vi­lágszerte foglalkoztatottak száma 50 millió főre tehető, s csak' katonai fejlesztésre évenként 25 milliárd dollárt költenek, összehasonlításul: orvosi kutatásra 4 milliárd dollárt...) Ha mindez lehetségessé és elkerülhetetlenné tette a ka­tonai enyhülést, akkor egy második tényező még fokoz­ta szükségességét. Mégpedig az, hogy a legutóbbi négy-öt évben óriási lépéseket tet­tünk előre az enyhülés út­ján, az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusán kimunkált bé­keprogramok — közös prog­ramjaink — megvalósítása felé. Az enyhülés fogalom­köre bővül, nem egyszerűen háború nélküli és annak ki­küszöbölésére irányuló álla­potot jelent, hanem rendsze­res érintkezést, és ott, ahol lehetséges, együttműködést a válságok visszaszorításában, fejlődő gazdasági, műszaki, tudományos és más kapcso­latokat. Ez azt tükrözi, hogy kialakult a bizalom minimu­ma. afhely nem naiv feltéte­lezéseken, hanem bizonyos érdekkörök közösségének'fel­ismerésén alapul. (A legfon­tosabb közös érdekkör ter­mészetesen az, hogy a tör­küzdelém a két rendszer közt ne fenyegessen háborúkkal, veszélyes konflikutusokkal.) A politikai enyhülés eddigi eredményeinek biztosításá­hoz, szükség van a katonai enyhülésben is az előrelé­pésre. Ha erre nem kerül sor, az egy idő után vissza­hathat magára az enyhü­lésre. I 2. | Végeredményben ilyen kö­vetkeztetések vezették a testvérpártokat, amikor — egyebek közt — síkraszáll­tak mindenfajta fegyverke­zési verseny, különösen a nukleáris fegyverkezés meg­szüntetéséért; a leszerelési kérdésekkel kapcsolatos, az ENSZ keretei között folyó tárgyalások meggyorsításá­ért és olyan hatékony In­tézkedésekért, amelyek nem­zetközileg szigorúan ellen­őrzött, általános és teljes le­szerelés megvalósítására Irá­nyulnak; a külföldi" katonai támaszpontok megszünteté­séért, és a külföldi csapatok, a fegyverzet idegen területek­ről való kivonásáért és a csapatok feloszlatásáért; minden állam — elsősorban az atomfegyverrel s nagy katonai potenciállal rendel­kező országok — katonai költségvetésének rendszeres csökkentéséért. A szocialista közösség or­szágainak kommunista és munkáspártjai, amelyek kor­mányzópártok is, nyugodt lelkiismerettel és fenntartás nélkül csatlakozhattak ezek­hez a célkitűzésekhez. A szocialista közösség or­szágai ugyanis egész Euró­pának — és természetesen nemcsak Európának — pél­dát mutatnak az önmérsék­letben egy olyan időszak­ban. amikor az Egyesült Ál­lamok és Nyugat-Európa ka­tonai-ipari komplexumai a fegyverkezési verseny új me­netét indítanák el. Egy olyan esztendőben, amikor az Egyesült Államok évek óta a legnagyobb emelést hajtot­ta végre katonai költségve­tésében és ennek összegét 112 milliárd dollár fölé emel­te, a Szovjetunió — a Var­sói Szerződés legerősebb ka­tonai hatalma — egyetlen százalékkal sem növelte ka­tonai kiadásait. Az sem kerülheti el a tár­gyilagos szemlélő figyelmét, hogy az európai kontinens kommunistáinak eddigi leg­szélesebb fóruma olyan le­szerelési vagy fegyverzet­csökentési intézkedéseik szük­ségességét hangoztatta, ame­lyeket a szocialista közösség országai régóta sürgetnek. Például: ratifikálja minden állam a baktériumfegyverek megsemmisítéséről szóló kon­venciót, kösenek a leggyor­sabban szerződést a vegyi fegyverek betiltásáról, eresz­szék le a sorompót a tömeg­pusztító eszközök új, különö­sen nagy hatású típusainak kialakítása előtt. Más szóval: mialatt a burzsoá propagan­da a pártok „szakadásáról" fecsegett, sőt az értekezlet kudarcára spekulált, a pár­tok — valamennyien — egyetértettek azokkal a gon­dolatokkal, amelyeket a szo­cialista közösség országai konkrét javaslatok formájá­ban fogalmaztak meg. 3. A kommunista és munkás­pártok dokumentuma a leg­szélesebb néptömegeket hív­ja harcba a nukleáris hábo­rú elkerüléséért, a fegyver­kezési hajsza- mégfefcezésé­ért, a leszerelésért. Nem le­het figyelmen kívül hagyni, hogy azokra az államférfi­akra a tőkésországokban, akik társaink az enyhülés­ben, akik aláírták a helsinki záróokmányt, a szélsőséges enyh ülésellenes körök, a ka­tonai-ipari komplexumok is nagy nyomást gyakorol­nak, felhasználván a belpoli­tikai sajátságokat, választási folyamatokat. Semmi esetre sem gyengülhet tehát a nép­tömegek nyomása, kezükben a jövő kulcsa. Vajda Péter BÁTYÁI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 149. Szegváron született 1885-ben dr. Bartucz La­jos neves antropológus, egyetemi tanár, aki azontúl, hogy kimagasló eredményeket ért el tu­dományágában, már a Tanácsköztársaság ideje alatt hitet tett a munkásmúvelődés mellett. Középiskolai tanulmányainak befejeztével a' budapesti tudományegyetemre iratkozott be, ahol 1908-ban szerzett középiskolai tanári oklevelet és egyben doktori címet. A kiváló felkészültsé­gű szakember diplomájának megszerzése után, mindjárt az egyetem kötelékében maradt, ahol előbb tanársegédi, majd 1914-ben adjunktusi ki­nevezést kapott. Még ugyanabban az évben ma­gántanárrá minősítették antropometria tárgykö­réből. A Tanácsköztársaság leverése után a mun- ' kásegyetemen tartott előadásai miatt egyetemi állásától megfosztották, és 1926-ban kerülhetett ismét kapcsolatba az antropológiával, amikor a Néprajzi Múzeumban alkalmazták. Ugyanakkor a budapesti tudományegyetem 1931-től ismét meghívta, de csak előadóként, állandó státust nem kapott. A Néprajzi Múzeum megbízott igaz­gatójává ugyan 1935-ben kinevezték, de állan­dóan éreztették vele „politikai megingásait". Bi­zonyára ezért is, meg kedvelt tudományága ak­tívabb múvelhetősége miatt tért vissza szűkebb patriájába, Csongrád megyébe 1940-ben, amikor a szegedi egyetem embertani tanszéke vezető professzorává nevezték ki. A budapesti tudo­mányegyetem vendégelőadójának 1949-ben ismét meghívták, de eközben szegedi katedráját is megtartotta. Innen véglegesen 1959-ben távozott, amikoc Budapestre kapott kinevezést tanszékve­zető egyetemi tanárrá. Onnan vonult nyugalom­ba, 1965-ben. Bartucz Lajos szakmai munkássága a népván­dorlás és a honfoglaláskori leletek feldolgozásá­val indult, s ennek során vizsgálatai a magyar­ság etnikai (etnika: a nép és az általa kialakított jellegzetes sajátságok összességének tudománya) csoportjainak megismerésében igen jelentősek. Nevéhez fűződik Martinovics Ignác és forradal­már társai budai sírhelyének felkutatása, és ma­radványaiknak azonosítása. Igen gazdag szakirodalmi tevékenységéhez Eu­rópa szinte minden országában tett tanulmány­útjai alkotóan járultak hozzá, ami egyben a ma­gyar antropológiai tudomány első jelentősebb el­ismerését és elismertetését is jelentette. Bartucz professzor nem a maga világába hajló tudóstípus volt. szegedi tartózkodása alatt is ak­tívan kapcsolódott a város tudományos közéle­tébe. Kezdeményezésére, aktív közreműködésé­vel jött létre Szegeden az Alföldi Tudományos Intézet, amelynek első igazgatója volt. Tevékeny részt vállatl a Dugonics Társaságban, és ezentúl több hazai és külföldi tudományos társaságnak volt vezető tisztségviselője. Szaktudománya írásos terjesztésében nemcsak publikációival vette ki részét, hanem szívesen vállalt szerkesztő, megjelentető munkát is. ö indította meg az Antropológiai Füzetek-et, a Néprajzi Múzeum Értesitöjé-1 és az Alföldi Tu­dományos Intézet Évkönyve szerkesztését is örömmel vállalta. Kitüntetései közül érdemes megemlíteni, hogy a Baumgarten-díjat 1931-ben nyerte el. és a Munka Érdemrend arany fokozatát 1964-ben kapta meg. Bartucz Lajos kiváló felkészültségű tudós em­ber volt, aki életét és egész szakmai munkássá­gát — tudományos és ismeretterjesztő cikkeinek száma eléri a 250-et — annak a tudományágnak szentelte, amely nálunk tulajdonképpen Török Aurél tevékenységével tette meg első szárny­csapásait, és általa vált Európa-hírűvé. A tudo­mányok doktora fokozatot az elsők között, 1952­ben kapta meg. Budapesten halt meg, 1966-ban. A Tisza kitűnő felkészültségű biológus kutató­ja, dr. Tímár Lajos Zágrábban született, 1918­ban. Egyetemi tanulmányait a debreceni egye­temen kezdte meg, majd 1941 tői a szegedin folytatta. Itt nyert középiskolai tanári diplomát, és 1946-ban Debrecenben doktori címet. A má­sodik világháború után előbb a debreceni egye­temen helyezkedett el, és csak később, 1952-ben került az itteni egyetem Éghajlattani Intézetébe akadémiai kutatói státusba. Szakmai figyelme a növényföldrajzon belül, elsősorban az Alföld fló­rájára terjedt kl. Nagy tigyelmet fordított a Ti­sza medre és hullámtere vegetációjára, a nö­vénytársulásokra. Ugyanakkor jelentős ered­ményt ért el a Tisza geobotanikai és vegetáció­térképezése terén. A kandidátusi fokozatot 1954­ben nyerte el. Szegeden, 1956-ban halt meg. Dr. Széli Kálmán elméleti fizikus Avasújváro­son született, 1884-ben. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott és Münchenben végezte. Magánta­nári habitulációt a budapesti egyetemen 1929­ben nyert, majd tíz évre rá kapott egyetemi ta­nári kinevezést Debrecenbe. Innen Szegedre tan­székvezető professzornak 1949-ben került. Som­merfeldnél tett tanulmányútja egész tudományos működésére meghatározó voJt. Szakágában ki­emelkedő eredményeket ért el. Budapesten halt meg 1952-ben. (Folytatjuk.;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents