Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-10 / 188. szám

4 Kedd, 1976. augusztus ífli: Káposzta és burgonya fl szegedi vásárnak Másodvetések Zákányszéken Zákányszéken nagy hagyománya nincs a másod vetéseknek, hiszen a nyár közepén szokásos száraz meleg a sovány homok növényeit jobban sanyargatja, most azonban minden eddiginél nagyobb területen szántották tol aratás után a tarlót úgy, hogy azonnal vetettek is bele valamit. A Homokkultúra Szakszövetkezet közös területein száz hektáron takarmányt termelnek, csalamadét és leveles olajretket vetettek. Az olajretek újdonság még, előre jelzett jó tulajdonságai közé tartozik, hógy nagy tömegű és tápláló takarmányt ad, a jószág szívesen fogyasztja, és a fagyot jói túri. A tagok háztáji gazdaságaiban elsősorban burgonyát, káposztát, karalábétj néhol még paprikát és paradicsomot is ültettek, főleg piaci igényekre számítva, de jelentős területeken vetettek takarmánynövényeket is. A Május 1. Szakszövetkeaet vezetői is úgy gondolkodtak, kettős veszteséget kell megszüntetniük, tehát jobban ki keli használniuk minden kínálkozó lehetőséget: a nyári aszály nagy károkat okozott, de ehhez a május elsején érkezett fagy szőlőkben tett pusztítását is hozzá kell számítani. Nem arra készülnek itt sem. hogy több raalamádét majd zárszamadaskor ment- mjnt amennyit régként hivatkozhatnak erre Száz hektarr/ tehe£ a ket elemi csapasra, addig pótolni szeretnék az elveszett termést, és az elúszott bevételeket. A közös területein ÉliliiiiiiÉ Vetik a leveles olajretket a Homokkuftúra Szakszövetkezet földjén vetettek, rülményekre, mindkét gazterveztek. daságban a leghamarabb lea ta- aratott őszi árpa tarlóját gok háztáji gazdaságaiban szántották főj és vetették be. vetett tarlóburgonya terüle- A mostani időjárás kedvez a te, ki is kelt már, sőt olyan másodvetéseknek, bizakodis van, amelyik kezd virá- nak a zákányszékiek, hogy 12 hektáron fejes káposztát gozni. Szerencsére hamar munkájuk nyomán jó terpalántáztak, és 30 hektárral fölfigyeltek a kényszerítő kö. mést takaríthatnak majd be. Domasxék találkozó Irömiik, gondolt — Tapasztalatcsere Semmit nem ünnepelt, szakszövetkezetbe is, itt semmi nevezetes eseményre megmutatták a konzervgyár nem emlékezett, mégis 115 kis telepén hogyan tudnak asszony találkozott vasárnap munkaalkalmat teremteni az Domaszéken. Negyvenöten asszonyoknak, a szőlőtáblájöttek Vásárhelyről, húszon- nál pedig azzal dicsekedtek, öten Tiszaszigetről és negy- hogyan gyarapodik a lépésvenöten voltak a domaszé- ről lépésre fejlődő közös gazkiek is. A kisérő férfiakat daság. Sokáig inkább védemost ne számoljuk, mert keztek csak azzal az „elméasszonyok határozták el hat lettel", hogy a sok tanya köéwel ezelőtt a találkozók sorát, és ők tartják azóta is fölvaltya, egyszer itt, máskor Vásárhelyen. A tiszaszigetiekkel a barátságot váratlan esemény, az 1970-es árvíz hozta, a szigetiek Domazött nem lehet nagyüzemi táblát létesíteni, most ök maguk bizonygatták, hogy lehet. A gyermekmegőrzőnek nevezett „fiókóvoda" — mert igazi még nincs a faluban — szintén a szakszövetkezetben széken találtak vendéglátó működik. Volt kézimunkacsaládokra, amíg a veszede- kiállítás is, mint minden évlem elmúlt; Vásárhellyel tu- ben, és a nagy lakodalmak datosan keresték a kapcsola- szokása szerint készült ebédtoL Olyan városi munkás- nél apróra el kellett most is asszonyokkal szerettek volna mondani, melyik sütemény megismerkedni, akik annyira milyen recept szerint készült, azért nem nagyvárosiak, Azért hasonlított lakodalomhogy az 6 gondjaikat meg hoz az ebéd, mert a hozzáne értenék- A Hazafias Nép- valót hazulról hozták a front nóbizottsága volt a vendéglátók. Negyven tyúkkezdeményező, a népfront se- ból főtt a leves és készült a gített a kapcsolatteremtés- pörkölt. k0" is" Az előző években a vásárMivel minden évben ta- helyiek adták az ötletet a lálkoznak, mi más lehetett fából készült, azóta már művolna a vasárnapi domaszéki ködö fogorvosi rendelőhöz, találkozó legfőbb programja, Tiszaszigetről hozott fenyőmini. az, hogy kölcsönösen fát ültettek elé a barátság érdeklődjenek, mire mentek jelképeként, most arról éregy év alatt. Üj iskolát épí- deklődtek, hogyan tudnák a tettek Domaszéken időköz- kis falu szép utcáit még ben — vásárhelyi vállalat szebbé tenni virággal-fával, építette föl —, ideérkeztek lehetőleg olcsón. Elhatároztehát az autóbuszok reggel ták, hogy külön parkot léte10 órakor. Farkas Józsefné sítenek és a soron következő tanácselnök köszöntötte a hasonló találkozókon fákat vendegeket. Ellátogattak a ültetnek a parkba. Kitüntették a Qagarln és a Zója brigádot Két Győr-Sopron megyei könnyűipari üzem egy-egy országosan is kiemelkedő teljesítménnyel dolgozó brigádját tüntették ki hétfőn. A Graboplast Győri Pamutszövő és Műbőrgyárban a Gagarin brigád, a Soproni Pamutnyomóipari Vállalatnál pedig a Zója brigád kapta meg „A szakma kiváló brigádja" címet. Mindkét kollektíva tavalyi eredményeivel vívta ki a magas kitüntetést. A kitüntető címmel járó jelvényt mindkét brigád tagjainak dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes adta át Győrött, illetve Sopronban. (MTI) lövőié van K

ezdjük mindjárt a címben is kimondott tétellel: van-e létjogosultsága hazánkban egy ipari vásárnak vidéki városban? Azért e megjegyzés, mert voltak, akik fanyalogtak a szegedi ipari vásáron, s azt mondták: csak a múltja jelentős, a jelene és jövője pedig erősen vitatható. Két évvel ezelőtt irtuk lapunkban: „A szegedi ipari vásár ma már nem vidéki termékbemutató, hanem jegyzett, rangossá nőtt ipari vásár. A termelők, a kereskedelem és a fogyasztók nyári seregszemléje. A vásár újjá született, új született: egy szegedi ipari vásár." Tudjuk, s tapasztalja is az ember, ha valamely vidéki város valamit elkezd, akkor mások is kérik jussukat. A korábbi esztendők során gomba módra elszaporodtak az ipari vásárok, végül a kormányzat határozott, hogy a pécsi és a szegedi kiállításokat kétévenként rendezzék meg. A páros esztendőkben kerül sor a szegedi ipari vásárra, s a pécsiek is elismerik, hogy a szegedi vásár valóban rangossá vált, s nem vitatni kell létjogosultságát, hanem megteremteni a feltételeit a további fejlesztésnek. Mindenesetre korrekt és tisztességes álláspont a pécsiek véleménye. A kérdőjeleket az idei Centenáriumi Szegedi Ipari Vásár valóban eloszlatta. Méltó volt a vásár a múlthoz is, a jubileumhoz is. A Marx téren kialakított vásárváros tovább fejlődött, újabb csarnokokat építettek, s 20 ezer négyzetméter kiállítási terület állt a résztvevők rendelkezésére, amelyből a fedett rész 7400 négyzetméter volt. Az érdeklődésre jellemző, hogy az ország minden megyéjéből eljöttek a legrangosabb termelővállalatok, s csupán a fővárosból több mint hetven ipari és kereskedelmi vállalat állította ki termékeit a vásáron. A nemzetközi jelleget Jugoszlávia képviseli és adja a szegedi ipari vásárnak. Régi már a kapcsolat Szeged jugoszláviai testvérvárosával, Szabadkával, s kölcsönös a részvétel is a két város kiállításain. De ez a kör jelentősen kibővült, mivel nem csupán a Vajdaságban levő ipari és kereskedelmi vállalatok jöttek el Szegedre, hanem Jugoszlávia több jelentős városából képviseltették magukat. A két szomszédos ország kishatár menti árucsere-forgalmában, termelési kooperációjában, a lakosság közötti baráti kapcsolatok ápolásában is jelentősnek mondható a szegedi vásár. Első ízben — bár jelképesen ugyan — üdvözölhettük finnországi barátainkat, Turku város képviseletét is a vásárban, egy szép tablókép és néhány népviseleti baba jelezte északi testvéreink jellenlétét. Évekkel ezelőtt többször is szóba került, hogy hasznos volna Szeged testvérvárosainak megjelenése az ipari vásárban. Űgy véljük, hogy a jövőben e tekintetben is előbbre lépünk. Érdemes szólni a szegedi vásár céljáról. Arról, hogy a termelők, a fogyasztók és a vásárlók találkozóhelye. Az idei centenáriumi kiállítás jól példázta, hogy „helye van a nap alatt" a szegedi vásárnak. A fogyasztási cikkek bemutatására összesen 329 kiállító vállalkozott. Most is bizonysággá vált, hogy a szegedi vásár alkalmas tükröztetni a ma piacát a holnapi üzletkötésekre. S még egy, ami nem is elhanyagolható: a szegedi ipari vásár kiváló alkalom kis tesztre, a nagy hírű nemzetközi vásárok előkészítésére minden termelővállalatnak és kereskedelmi cégnek. Olykor a. hazai tapasztalatcserére is fórum. A vásárban fültanúja voltam egy beszélgetésnek. A Meteor Ipari Szövetkezet elnöke újságolta ismerősének, hogy hónapok óta futkosnak együttműködés és anyagellátás gondjai miatt. S mit ad a szegedi vásár? Itt találkoztak össze olyan céggel, amely készségesen vállalkozott termelési kapcsolatokra. De az üzletkötések is jelzik, érdemes megjelenni a szegedi vásárban. Dicsekvésnek ugyan ne vegyék, de hivatkozunk néhány nyilatkozatra, véleményre, melyet párt-, állami és szakmai vezetők adtak az idei szegedi ipari vásárról. Lázár György miniszterelnök mondta: „Egészséges és sikeres vállalkozásnak tartom, amelynek nemcsak múltja és jelene, hanem jövője is van. A vásárok sorában rendelkezik azzal az előnnyel, hogy komplex. jól áttekinthető, szakember és érdeklődő néző számára egyaránt befogadható. A szegedi vásáron jól fel lehet mérni az ország gazdaságában előtérben álló feladatokat, az azok megoldására való törekvéseket, termékekben, termelőeszközökben és termelési eljárásokban egyaránt." Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője így nyilatkozott lapunk munkatársának: „Ebben a minőségben ez a vásár sajátos helyet foglal el hazai vásáraink sorában. S ezt a helyet jól tölti be. Hogy mi történnék, ha évente rendeznék meg, a nyári időszakban — ezt nehéz megmondani. Ha a jelenlegi színvonalat minden évben biztosítani tudják, ha Szeged az eddiginél rendszeresebben képes randevúztatni az ipart, a kereskedelmet és a fogyasztókat, az bizonyosan jó célt szolgálna." Dr. Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke kijelentette: „A vásár egészével kapcsolatban minden udvariasság nélkül elmondhatom, hogy Szeged immár olyan színvonalú ipari, kereskedelmi seregszemlének ad otthont, mely méltó helyet foglal el a magyar vásárok egységes rendszerében. Az a tény, hogy az ország más tájairól évről évre több vállalat hozza el termékeit, azt bizonyítja, hogy Szeged város vezetői jól mérték föl az igényeket, amikor új pavilonokat építettek és vásároltak, hogy növeljék a kiállítási területet. Bizonyos vagyok benne, hogy ez a céltudatos vásárfejlesztési munka megtermi gyümölcsét. Annál is inkább, mert Szeged ma is az ország egyik legforgalmasabb kapuja, amelyen keresztül egyre nagyobb volumenű áru áramlik mind befelé, mind pedig a balkáni országokba tőlünk." z idézetek után saját véleményünk szerint is érdemes lenne további erőfeszítéseket tenni a szegedi ipari vásár fejlesztésére, hogy valóban elfoglalja a száz esztendővel ezelőtt tett lépésének, törekvésének még méltóbb folytatását, rangját, helyét a vásárvárosok sorában. Ha nem is olyan egyszerű dolog rangos, nagy és nemzetközi méretű vásárt rendezni, de érdemes előrehaladni az úton, növelni a „háttér", az infrastruktúra potenciálját, mivel nem elegendő kiállítási csarnokokat építeni egy vásárhoz. A fejlesztéshez természetesen szűkös a város kaszszája, megértő és támogató segítségre is szükség lenne, hogy a vásári évkönyvben fölrajzolt jövőt ne álomkép gyanánt könyveljük el, hanem realitásként. Nem forgácsolná szét a szegedi ipari vásár a hazai vásárokat, hanem kiegészítené valami újjal, valami sajátossággal a BNV tavaszi és őszi seregszemléjét. Szegednek helye van a jegyzett ipari vásárok sorában, ezt — ha csirájában is — jól példázta és bizonyította az idei Centenáriumi Szegedi Ipari Vásár, amelynek a megrendezésében fáradozókat, a kiállítókat csak dicsérni lehet Gazdagh István A* A közélet serkentője a népfrontmozgalom A Hazafias Népfront kö- sadalmi fejlődésünk jelenlegi 5000 munkabizottság egészíti zelgő VI. kongresszusának időszakában különösen fon- ki. A népfrontmozgalom tartalmi előkészítése a moz- tossá vált a szocialista közgalom vezető testületeinél és gondolkodás elterjesztése. E helyi bizottságaiban egyaránt cél szolgálatában a népfront időszerűvé teszi, hogy a nép- szervei mintegy 2600 tömegfrontmunka fő területein — propaganda fórumot működa nemzeti egység erősítésé- tétnek. ben, a szocialista demokrácia fejlesztésében, a művelődéspolitikai, a gazdaságpolitikai és a közjogi tevékenységben munkáját segíti a jóval több mint 15 000 lakó- és utcabizottság is. Csupán ezek a szervezeti keretek mintegy félmillió állampolgár számára nyújtanak lehetőséget a közéletbe való bekapcsolódásra. A demokratizmus megvalósulásának lényeges A mozgalom szervezeti felépítése lehetőséget nyújt arra, hogy a népfront a társadalom, a közélet legfonto— mérlegre tegyék az elmúlt sabb kérdéseivel foglalkoz- eleme a nők tényleges egyenévekben elért eredményeket. zék> az ország politikai in- jogúsága, az ifjúság jogainak A szocialista demokrácia tézményrendszerébe szerve- biztosítása. A népfront vámind szélesebb körű kibon- sen beilleszkedő népfront- lasztott testületeinek összetakoztatását — amint a Ha- mozgalomnak több mint tétele tükrözi a társadalmi zafias Népfront országos köz- négyezer helyi bizottsága változásokat és igényeket; pontjában elmondták — sok- működik. A népfrontbizott- soraikban 25 százalék a féle formában segíti a nép- sági tagok száma mintegy munkások, 32 százalék a nők front. Azt tartják szem előtt 120 000. A választott testű- és 20 százalék a 30 éven a mozgalom aktivistái: tár- letek tevékenységét mintegy aluli fiatalok aránya. Wigner Jenő Budapesten Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus a Magyar Tudományos Akadémia meghívására hétfőn egyhetes látogatásra az Egyesült Államokból Budapestre érkezett. A világhírű természettudós itttartózkodása idején több tudományos intézetet és egyetemi tanszéket keres fel, s a magyar tudományos élet neves — elsősorban fizikus — képviselőivel találkozik. Keddi munkaprogramjának kiemelkedő eseménye lesz az az előadás, amelyet délután 5 órakor ,,A szimmetriaelvek ötven éve" címmel az Akadémia székházában tart. (MTI)