Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-05 / 184. szám

Csütörtök, 1976. augusztus 5. — J Összefogás a gyors aratásért A járásban 97 kombájn dolgozik Becsülni az embert Az aratás a végéhez közeledik a szegedi járásban. Korábban 13 téesz és 4 szakszövetkezet már végzett a nyár legnagyobb munkájával. Ahol befejezték a gabona betakarítását, onnan készségesen felajánlották a kombájnokat a még meglevő kalászosok mielőbbi learatásához. Szervezett munkáról adott képet legutóbb határjárásunk, amikor tanúi lehettünk a közösségek összefogásának. 1 4 A domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezetben a zákányszéki Május 1. Szakszövetkezet kombájnos brigádja vágta a gabonát. Az öttömösi Magyar László Tsz három gépet adott kölcsönbe a pusztamérgesieknek. Bizakodó a kép a többi szakszövetkezeteknél ls. Mórahalmon két közösség baráti összefogásáról árulkodik, hogy az Egyetértés Szakszövetkezetben három kombájn arat, a szomszédos Vörös Október Termelőszövetkezetből. Más járásból jöttek segíteni Balástyára. Három csanyteleki kombájnos rója gépével a köröket a Rákóczi Tsz gabonatábláin. Kisteleken az Molnár József felvétele A rúzsai Népszabadság Tsz-ben Tanács Lóránt óriás gépével már az őszi gabonának készíti a talajt homoki gazdaságok munká- Többfelé már a nyári ját, hogy bálázógépekhez al- mélyszántást végzik a szökatrészt nem tudnak vásá- vetkezetek. A pusztaszeri, a rolni, s új bálázógépet sem csengelei, a rúzsai gazdasáopusztaszenek, Bordányban iehet kapni. Annak ellenére, gok élenjárnak ebben a pedig a zsombóiak segítkez- hogy ezek a gondok jelent- munkában. A járásban eddig nek- keznek, 8770 hektáron már 1913 hektárt szántottak fel, A járási hivatal mezőgaz- ugaroltak, igazolva, hogy ahová majd az őszi gabonadasági osztályának helyettes ezeken a tarlókon nem ma- féléket vetik, vezetője, Kabódi István radt szaliaa. Határozat Több éves tapasztalat a mondta: ,A szép összefogás mondja ki, hogy minden korábbi évek átlaga is igaeredménye, hogy a földeken szalmát be kell takarítani. zoija hogy a járásban eddig 97 kombájn dolgozik, és ha Csak így növelhető az alom- js hagyománya volt a másodnem jön valami rendkívüli nakvaló. Ami mostanában vetéseknek. (Évenként 1300 idő, nem lesz eső, csütörtök különösen fontos, mert nő- hektárt mutat ez a szám) estére nem marad talpon vekvő állattartással számol- Az lden jóvai túlhaladták 8ít.0nj^ _ „ "Fa, egyre több szerves trá- 2873 hektáron került tarlói Megfelelő ütemben halad- gyára lesz szüksége a gazda- vetemény a földbe. Befejeznak a járulékos munkák is. A készre vágott terület 63 százalékáról már letakart- ken "ak tották a szalmát. Nehezíti a termés. Ságoknak. A homoki földe- ték a burgonyavetést, amiígy várható jó bői 1032 hektár termésére számítanak. Ászaly es felhoszakadasolc Július időjárási mérlege Az elmúlt hónapban tovább folytatódott, és egészen 20-ig tartott az a mérsékelten meleg és aszályos időjárás, amely június 17-én kezdődött hazánkban. Ez idő alatt egy-két kicsiny területre összpontosuló helyi záportól eltekintve számottevő - k csekélv mmv. h^aneA országunkban nem ^ségf^pad^ot kTpTakl fínlJL Az Mözéaek hevességét mu. teny^^dőjárás orazágszerte tatj h 20-án Niykanizsán 93 mm, Kalocsán, 26felmelegedéseket hozott, ami 2—3 fokkal magasabb a júán 88 mm, Kékestetőn, 28-án 60 mm, Poroszlón ugyancsak fok volt, az előbbit 20-án, az utóbbit 12-én jegyezték feL A csapadék havi összegeinek eloszlása — hasonlóan az országos képhez — a DélAlföldön is rendkívül szeszélyes volt, amint azt következő adataink szemléltetik: Bácsalmás 47 mm (82%), Kiskunhalas 87 mm (181%), Kecskemét 134 mm (285%), Kiskunfélegyháza 18 mm (36%), Kistelek 33 mm .... , . . ,, , . .. ....... [uuwun uK/auvua (70%), Szentes 54 mm húsban szokásosnál, a szaraz 28-an 59 mm, Pécsett pedig (117%), Szeged 35 mm levegő miatt azonban az éj- 27.én 53 mm adék zú_ (69%), Makó 45 mm (90)%), 1 r'f ^u dult alá néhány óra leforgá- Mezőhegyes 59 mm (128%), volt, ezért a hajnali lehülé- sa alatt Ez a csapadékos Orosháza 40 mm (83%). Jelsek az atlagosnál alacsonyabb időszak egyben hűvös is volt, lemző példája a szeszélyes yf . nomersekleteket a hőmérgékiet napi közepei nyári csapadékeloszlásnak eredményeztek. így azután a 2_4 c fokkal maradtak a Kiskunfélegyháza és Kecskehőmérseklet napi kozépérté- SQkéyi áUag ^ mét két széls6séges értéke: K5r,,a?.1.7?i * . * A szeszélyes eloszlásúnagy az alig 30 km-es távolság elzotti hoségperiódust kivéve, esők miatt az orszá terüle_ lenére Kecskemét havi csaa nappali nagy meleg elle- tének mintegy a negyedén a padéka hét és félszerese volt nére sem haladták meg le- hayi csapadékösszeg a hónap Kiskunfélegyházáénak, nyeges mértékben az évszak- . .... . nak mecfelelő szintet nagyobb részén tartó aszaly A napsütéses órák havt nak megtelelő szintet. ellenére is meghaladta a összege Szegeden 292 volt, a A több mint egy hónapig sokévi átlagot, sót helyen- normálértéknél (309 óra) 5 tartó csapadekhiany követ- ként annak két-két és félsze- százalékkal kevesebb H keztében a talaj nedvesség- rese is MHHH a talaj nedvesség- rese is lehullott. Jelentős tartalma az ország nagy ré- volt a havi csapadékösszeg szén katasztrofálisan ála- a Mátra vidékén, a Dunáncsony szintre süllyedt, így túl délnyugati részét és egy20-án a felső 1 méteres ta- egy alföldi záporgócban (Kalajréteg vízkészlete számos locsa, Kecskemét, Monor és helyen a hasznosítható víz- Poroszló körzetében), ahol kapacitás 15—25 százaléka 100—150 mm között váltakoközött mozgott csupán. zott. Ezzel szemben AlfölEles fordulat következett dünk keleti és északkeleti be időjárásunkban 20-aután, tájain mindössze 20—30 amikor a kontinens fölötti mm-t mértek, anticiklonok feloszlottak, és A hőmérséklet havi átlavégre megnyílt az út az At- gai a sokévi átlag körül vagy lanti-óceán felől beáramló annál kissé alacsonyabban nedves légtömegek előtt. A alakultait, csak északkeleten hűvös óceáni levegő beáram- voltak a normálértéknél válását heves záporok kisérték, lamivel magasabbak. Szegeezek rendkívül szeszélyes te- den a hőmérséklet havi körületi eloszlásban öntözték a zepe 21,4 C fok volt, a norkiszikkadt földeket. Így 20— málértéknél 0,9 fokkal ala28 között sok helyütt felhő- csonyabb. Városunkban a szakadások is kialakultak, legmagasabb hőmérséklet 34 ám jelentős területek most is C fok, a legalacsonyabb 9 C Dr. Péczely György egyetemi tanár A

l magáénak nézi a fél világot, és amit a szeme meglát, azt a keze ott nem hagyja? Vagy azt, aki rekordokat döntöget a semmittevésben? Azt, aki anynyira élhetetlen, hogy terített asztalnál is fölkopik az álla, vagy azt, aki aranyat csinál abból is, amire más ránézni se szeret? Van, aki végiglumpolja, magát is rombolva, fél életét, és zokon veszi, ha nem őt kiáltják ki a szocialista haza megmentőjének. Becsüljük azt, aki a toronynál is nagyobb szeretne lenni, és nem bánja, hány embernek tapossa a vállát ezért? De mit érdemel, aki hagyja, hogy rajta másszanak fölfelé? Mindenki tudja, hogy hitvány emberek is vannak, és ezek becsüléséért senki nem esedezik. Mégis azt mondjuk, könnyű a kategóriacslnálóknak, akik azt mondják, vannak ilyen típusú emberek, meg olyan típusúak, az egyik előtt kalap emeltessék, mert azt érdemli, és a nap se süssön a másikra. Sablonozásnak mondja a baracktermelő azt a munkát, amikor termését osztályba sorozza. Van egy deszkája, telefúrva lyukakkal, megnézi egyenként, melyik lyukba illik legjobban a barackja. A szépek és nagyok más ládáha kerülnek, és a kicsikkel többet össze nem keverhetők. De a sablon nem látja, belül melyik férges. És az ember nem barack. Amibe ma éppen beleillik, holnap esetleg átesik rajta, vagy bele se fér. Állhatatlan lenne? Ne mondjuk rá, mert lehet, hogy százszor jobb lett, mint azelőtt volt. Több megbecsülést érdemel tehát, mint amit tegnap szántunk neki. De az is lehet, éppen olyan, mint azelőtt, csak mi láttuk másként. Könnyebb kitalálni fejtörőben, kicsodamicsoda, mint megmondani valakiről, kiféle-miféle. Ezért van az, hogy könnyen teszünk bele valakit egy skatulyába, vagy felejtünk benne. Akkor is, ha már nem annyira szép és nagy, mint gondoltuk, és akkor is a régi szerint mérünk, ami. kor már régen rászolgált az újra. Nem hiszem, hogy az ember méltóságának megőrzésére hivatalosan vagy intézményesen nagyobb gondot fordítottak volna valaha-valahol, mint nálunk mostanában. Nem élhetne meg egy törvény, még javaslat korában elvérezne, ha kitűnne, hogy szálkája azt is karcolja, akit nem ^kar. Nem létezhet — elvileg — olyan hivatal se, amelyik csak arra való, hogy embereket bosszantson — vagy avval, amit csinál, vagy avval, amit nem csinál. Ha mégis van, akkor azt mondjuk, az értelmezésben van a hiba, és szeretnénk, ha minél hamarabb újraolvasnák a szöveget. Bátran mondhatjuk, fölülről nézve tiszta és egyértelmű, a szocialista ember a maga emberségével együtt áll a figyelem központjában, de üljünk le beszélgetni valakivel, és figyeljünk jól. Ha tegnapi esetet mond, ha mait, hamarosan ezt hallani: azt mondta ő, ezt mondtam én. Hogy jön ő ahhoz, hogy azt mondja? Hogy nekem mondja! Vagy: még arra se képes, hogy ezt mondja? És áztatjuk a kötelet egymás háta mögött, vég nélkül. Becsüljük az embert munkával, és munkája szerinti fizetéssel, mert jár neki. Becsüljük jó lakással — lehetőségeink szerint — mert az is jár neki. Becsüljük élelemmel, ruhával, iskolával, óvodával, könyvvel, filmmel, rádióval, orvossal és kórházzal, busszal, vonattal és autóval, támogatjuk erkölcsileg és anyagilag, ahogyan érdemli, és ahogyan tőlünk telik. A „nagy lemezjátszó" verseinek első sora mindig ez: becsüld a rendes, dolgos embert! Aki önmagában egyetlen, megismételhetetlen és pótolhatatlan. A fülre finom emberek tudják, mekkora méreg, ha a legszebb szózatba is belereccsen valami. Honnan a recsegés? Egyrészt onnan, hogy a munkáshatalom jóvoltából nagyot nőtt az önérzetünk, kifinomult a hallásunk. Amit azelőtt föl se vettünk, az most agyvérzésig kergető méregként mar belénk. Onnan is fúj a szél, hogy a nagy lemezből mindent magunkra értünk. Becsüld az embert? Az ember én vagyok, tessék engem becsülni mindenkor és mindenáron. Lehet a szomszédot is, ha marad rá időnk, erőnk és kedvünk, de a szomszéd csak utánunk jöhet. Akkor recseg legjobban mégis, ha nem vesszük észre, hogy recseg. Van ilyen is: a saját recsegését mindenki jobban viseli. Hányan vannak, akik fölfelé olyan, mosolygós ábrázatot mutatnak, hogy Allah paradicsomába kapucédula nélkül beengednék őket, az alattuk levőre viszont csak vakkantani tudnak. Az is sarokpontja a szocialista emberséget hirdető elméletünknek és gyakorlatunknak, hogy munkája után becsüljük az embeH. Aki többet és jobbat dolgozik, és az egyenes utat járja, az a becsülni való becsületes ember. Mindegy, hol dolgozik, párnás székben vagy tüzes kemence mellett, egyre megy. Itt nem lehet fönt és lent, kicsi és nagy, a becsületnek és becsülésnek csak a munkával a'árakott lépcső lehet a mércéje. Ezért a becsülésért naponta dolgozni kell. Lehet-e szóval becsülni valakit? Nem a halandzsára gondolok, a sóderra, a sima beszédre, a léggömbfújós nagy dumákra, csak a tiszta szándékú, magvas beszédre. A szó a legolcsóbb, néha mégis fukarkodunk vele. Még pódiumról elmondjuk valahogy, hogy Kovács János jól dolgozott, meg ls kapta a pénzt érte, de földszinten járva, mellette állva már nehezen mondjuk: jól van, János! Mintha a fogunkat húznák. A mellettünk dolgozónak is ritkán mondjuk: jól van, János! Egy jó szóval beteg embert életre lehetne simogatni sokszor. Fázunk tőle. Néha attól is, amit ő mond. A „szürkének" vagy „egyszerűnek" tartott, de soha nem szürke és soha nem egyszerű embernek az fáj legjobban, ha nem hallják meg, amit mond. Ki nem hallja? A művezetője, a kis főnöke, vagy az, aki nem több, mint ő, de többre tartja magát. I

tt sem a nagy lemezzel van baj. A mi rendünk törvénye előírja, hogy aki dolgozik,; annak szava is legyen. Pontosabban: annak legyen szava, aki dolgozik. És fül is legyen hozzá mindig, hogy ez a szó el ne szálljon a semmibe. De hányszor fordul elő, hogy egészen addig mániákus bolond valaki közvetlen fölöttesei szemében, amig a ..maga igazát" följebb is meg nem hallják. Hányszor tudunk ségíteni zajos szavalással, ha más is látja, és hányszor fordulunk el, ha csak egyedül vagyunk. Néha szívesebben vállalnánk az egész világ megváltását, minthogy kezet nyújtsunk a mellettünk állónak. Becsülni az egész emberiséget igen szép és igen könnyű, becsülni a tibláboló embert igen nehéz. Egymást megbecsülni nehéz? Pedig a sor itt kezdődik. Horváth Dezső Elkészült a közületi telefonkönyv Elkészült az új, budapesti közületi telefonkönyv — jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Pammer János, a Posta-vezérigazgatóság ügyosztályvezetője. mel. A fővárosban eddig 61 telefonkönyv jelent meg, a mostani a hatvankettedik, mint közületi a harmadik. Szerkesztéséhez előzetes közvéleménykutatást végeztek, és a Posta sok hasznos jaT3 * i - x i vaslatot kapott a lakosságBudapesten az első tele- Ilyen: a vállalatok elterfonkönyvet 1882-ben adták ki: Budapesti telefonhálózat előfizetőinek névsora címEmlékezés Lengyel Józsefre Lengyel József, Kossuthdíjas íróra emlékeztek szerdán, születésének 80. évfordulója alkalmából. A Farkasréti temetőben rendezett koszorúzási ünnepségen sírjára a Kulturális Minisztérium nevében dr;' Marczall László miniszterhelyettes, a vében Dobozy Imre elnök helyezett el koszorút. Megemlékezést tartottak a KMP Visegrádi utcai emlékmúzeumában is. Gáli István író méltatta Lengyel József munkásságát, majd levetítették azt az 1919-es archív filmhíradót, amelyen a Vörös Üjság egykori fiatal Imunkatérsa, Lengyel József Magyar Írók Szövetsége ne- is látható. (MTI) jedt rövidítéseikkel is szerepelnek a telefonkönyv ABCsorrendjében, de számaikat a hivatalos név szerinti helyen találjuk. Például: DÉLKEH, Déligyümölcs- és Élelmiszerkereskedelmi Vállalat. Újdonság, hogy közlik az Irányítószámokat is. Az 1970ben megjelent, közületi te-, lefonkönyv 108, a jelenlegi 384 oldalas. Abban 70 ezer, az újban 85 ezer előfizető számait közlik. Az új közületi telefonkönyv önköltségi áron 51 forint. Kapható megrendelésre, vagy minden kerület valamelyik postahivatalában, készpénzért. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Horváth Richárdnak, az Országos Béketanács katolikus bizottsága főtitkárának, a magyar állam és a katolikus egyház között kialakult jó viszony munkálása, valamint a papi békemozgalomban kifejtett eredményes tevékenysége elismeréséül 70. születésnapja alkalmából a Béke és Barátság Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés • átadásánál Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, és dr. Ijjas József kalqpsai érsek, pápai trónálló. . Közműtérkép Országos közműtérkép készül hazánkban. Ez mintegy tükröt ad a szakemberek kezébe a városok föld alatti kommunális hálózatáról. Számos ország rendelkezik' már ilyennel, hazánkban Szombathelyé készült el elsőként.